Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-15 / 241. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 19*4. október 15. TANYÁK— TERVEK A külterületen élők helyzete a kiskőrösi járásban Elindultak 1974-ben t Egy korszak lezárult, már csak a fénykép őrzi az eskütétel — • ...és a doktorrá fogadás ünnepélyes pillanatának emlékét. A tanyarendszer megszüntetése szükségszerű, de nem kierőszakol- tan megvalósítandó társadalmi feladat. A megyei pártbizottság és a megyei tanács ennek szellemében két évvel ezelőtt intézkedési tervet fogadott el a külterületeken élő lakosság életviszonyainak javításáról, amelynek része a beköltözők fogadása éppen úgy, mint a kintélők jobb kereskedelmi és kulturális ellátása. A kiskőrösi járásban a lakosság egyharmada. 15 ezer 200 ember még ma is külterületen él: Viszonylag zárt településeken — szállásokon, tanyaközpontokban — mindössze 3 ezren laknak csak. A szétszórt, nagyüzemi táblákba eső tanyák megszüntetése tehát gazdasági okokbél is a legsürgősebb feladat. Ennek érdekében új üzemi lakótelepek, fejleszthető külterületi, lakóhelyek kijelölése szükségszerű. Fejlesztési elképzelések A tanyapoljtikai határozat végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat a járás valamennyi községében számba vették. Megvitatták a nagyüzemi célokat segítő tanyák megszüntetésének lehetőségét, a betelepülések várható alakulását és az ellátás javítása érdekében szükséges átmeneti intézkedéseket, s mindezek pénzügyi feltételeit. A fejlesztésre kijelölt külterületi lakott helyek — Császártöltésen Csala és Közép-Csala, valamint Tázlár Felsőtelep és Páhi Kispáhi — után újak felsorakoztatása szükséges. A községi tanácsok javaslata alapján az Akasztóhoz ' tartozó Döbrögec, Bocsa. Fischer-Bócsa, Csengőd Kuliér, Fülöpszállás Kurjantó és Balázs- puszta, Soltvadkert Selymes és Csábori fejlesztése indokolt. Mielőbb el kell készíteni a már jóváhagyott fejlesztésre kijelölt külterületi lakóhelyek rendezési tervét. A kiskőrösi járási Hivatal felvetette azt a problémát, . hogy a jóvá nem hagyott külterületi lakóhelyeken a jelenleg érvényben le\ ő rendelkezések szerint ú.i házai építeni tilos, a meglevőket Az észt falvakban nagyméretű lakásépítkezés folyik. Az utóbbi években új szövetkezeti lakásépítkezési forma alakult ki. Egy-egy lakóház ára 15—20 ezer rubel. Az összeg 330 százalékát a kolhoztagok előre kifizetik, a tpbbit 20 év alatt törlesztik. A kolhozban tíz. vagy több éve dolgozó tagok helyett a kolhoz fizeti ki a ház értékének 20 százalékát. csak felújítani. korszerűsíteni szabad. Ez viszont ellentétben áll azzal a szemlélettel, hogy csak az a külterületi lakóhely érheti el „fejlesztésre kijelölt’’ státust, amely már bizonyos szinten áll- - Ezt az ellentmondást egységes szemlélet kialakításával át kell hidalni, ugyanis egy nemrég készült felmérés szerint tíz éven belül a járásban 260 tanya megszűnése várható. A beköltözők fogadására 1980-ig a községekben 550, a külterületi lakóhelyeken 150, üzemi lakótelepeken pedig 75 új telek kialakítása szükséges. Boltok, közellátás A járásban 5 ÁFÉSZ 29 vegyesboltja és 4 italboltja látja el áruval a tanyán élőket. Ezek elhelyezése, raktárterülete, berendezése, felszereltsége rossz, .korszerűtlen. Magánépületekben vannak és a pénzügyi szabályok szerint ezekre komolyabb összeget költeni nem lehet. Hat bolt még nem villamosított, ezért hűtőszekrényes tárolást igénylő árukat nem tarthatnak. Mivel a tanyaközpontok felszámolására belátható időn belül nem kerül sor, bővíteni kell a tanyai kereskedelmi hálózatot, a meglevő üzleteket pedig korsze- rűsítni, növelni áruválasztékukat. Oktatás, művelődés Mindössze tizennégy tanyai iskola működik még és közülük egy nincs villamosítva. A következő öt évben megszűnik a kis- bócsai, az újbócsai 1. számú, a Bagi-bócsai, Imrehegyen a tüské- si és Kecelen a dömötöri iskola. Ezért szükséges lenne Fülöpszál- láson egy körzeti diákotthont építeni, hogy további kislétszámú iskolákat lehessen megszüntetni Akasztó, Bocsa és Csengőd községeknek egy autóbuszt kellene vásárolni, amivel beszállítják a kisiskolásokat. A kiüresedett tanyai iskolák közül a két csalai, a polgárdi, a selymesi és a szarvaskúti a felnőttek művelődésének, szórakozásának az otthonai lettek. Csató Károly Az: épületeket egyéni tervek alapján építik. A 4—5 szobás lakásokban központi fűtés, hidegmeleg víz. fürdőszoba, garázs és kívánságra szauna is épül. Az észt „Pilva” kolhozban 1975. végéig száz házat kívánnak felépíteni, amelyeknek nagyobb része szövetkezeti alapon készül. (APN — KS) A diplomaosztás majdnem olyan ünnepélyes, mint egy kbro_ názási szertartás. Feszes, fekete öltönyök, földetsöprő szoknyák, férfias kézszoritások, meghatott szipogás a szülők soraiból, virágok, villogó vakuk, megdicsőült pillantások. Bölcs szavak tömjénfüstje úszik a levegőben. Aztán mindenki leveti’ az ünneplőjét, becsomagolja a diplomáját és megvál’tja a vonatjegyét • oda, ahová szerződés köti,' munka, hivatás szólítja. Ahová tanulmányait illetően végzett, „kész” emberként, gyakorlatilag mégis kezdőként érkezik ... Mire mennek ? A találgatások korszaka jóval előbbre van, mint a diploma átvételének felemelő pillanata. Hiszen amikor ünnepélyesen is mérnökké, tanárrá, doktorrá, üg} veddé fogadják a végzett hallgatókat, félig-meddig már gyakorló mérnökök, tanárók, orvosok, jogászok. Túl vannak a pályakezdés első bizonytalan lépésein, körülnéztek már az életben, néhányan meg is melegedtek új munkahelyükön. Magabiztosabbak, felnőttebbek, lényégében kevésbé elkeseredettek is, mint az államvizsgák előtti. hónapok zűrzavarában, amikor attól is féltek, hogy nem tudnak majd eleget, meg attól is, hogy olyan helyre kerülnek, ahol nem értékelik kellően képzettségüket. Miután ma már egyetlen diplomás szakembernek sem okozhat álmatlan éjszakát az elhelyezkedés — sőt a fejlődő iparágak igényeihez igazított új típusú szaktagozatok első diplomásaiért még sorba is állnak az üzemek és a gazdaságok —, a kezdők tehát nem attól félnek, hogy munka nélkül maradnak, hanem főként azon töprengenek: elismerik-e őket és mikor? Természetesen minden pályának megvannak a buktatói és kezdőnek lenni sehol sem köny- nyű, főleg ott nem, ahol minden annyira új még, hogy magára a diplomásra vár saját „üzemelési” körülményeinek a megteremtése. Ez legalább annyira nehéz. feladat, mint amennyire .irigyiés- reméltóan gyönyörű. Mégis, úgy vettem észre, éppen ez utóbbit hagyták figyelmen kívül a gödöllői Agrártudományi Egyetem végzős gépész- és üzemszervező mérnökei. Mindkét szakma majdnem egészen új és -gödöllői specialitás: az országban egyedütitt képeznek mezőgazdasági gépész- mérnököket és üzemszervező agrármérnököket. Már most kilincseltek értük á gazdaságok. A szakosodó, iparosodó mezőgazdáságban a kapa- nyélforgatók helyét lassan átveszik szakmunkások, illetve a tudományokban is jártas szakemberek. Az idén végzett gépészmérnökök közül 50—60 fiatalnak volt társadalmi ösztöndíja, a többi 70 pedig több mint 200 állás közül válogathatott. Ugyanezt mondhatták el az üzemszervezők is. Ennek ellenére javarészük indokolatlanul komoran latolgatta pályakezdő esélyeit. Az állami gazdaságoktól azért féltek, mert ott már túl sokan vannak mérnökök, nem nagyon lehet önálló > feladatra, kiugrásra számítani, a tóeszekről meg úgy nyilatkoztak, hogy ott — tisztelet a kivételnek — általában minden kezdetleges, a műszaki fejlesztést elhanyagolják, a géppészmérnököt kutyába sem veszik. Márpedig aki az egyetemen hozzászokott egy magasabb technikai színvonal gondolatához, nehezen tudja elviselni, hogy diplomával raktáros legyen, vagy anyagbeszerző. A bizalmat sehol sem adják ingyen Az elégedetlenkedők kórusától egyetlen fiatalember határolta el akkor magát, csendesen, de határozottan, Berlinger Péter, aki azóta a Bajai Állami Gazdaság dolgozója. Azt mondta': — Az újaknak mindig meg kell küzdeni azért, hogy elismerjék őket. Hasonló véleményt fűztek a vitához a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályánák munkatársai. Szerintük: — Az a baj, hogy a pályakezdő diplomások egyszerre tpl sokat akarnak. Nagyon sok gépészmérnök jön hozzánk azzal a panasz-' szál, hogy ők nem munkagépmechanikusnak tanultak/ most mégis csak ennyit követelnek tőlük. Sírnak, ahelyett, hogy keményen és szívósan megteremtenék a magasabb műszaki színvonal feltételeit. A bizalmat sehol sem adják ingyen, a mezőgazdaságban különösen szigorúan vizsgáztatnak. A diplomát tisztelik, de a diplomást csak akkor fogadják be maguk közé, ha megbizonyosodtak róla, hogy értük, nekük tanult. Ehhez persze sok idő, nagy kitartás és óriási hivatástudat kell. Persze, ha a kezdők nyugod- tabbban fontolgatnák s.aját esélyeiket, maguk is rájönnének, hogy nyitott kapukat döngetnek. A mezőgazdaság, ha nem is szélesebben, de feltartózhatatlanul halad a gépesített nagyüzemi gazdálkodás irányába és éppen rájuk vár ennek az útnak az egyengetése. Az 'üzemszervezők helyzete sokkal nehezebb, ezt még a minisztériumban is elismerték. — Teljesen új szakma az övék, már a holnapi gazdálkodás szemléletéhez méretezték. Ezért is nehéz szakma. Valóban volt rá példa, hogy a pályakezdő üzemszervezőt szakmunkás feladatból vizsgáztatták mutassa meg, hogyan kell metszeni őszibarackot? Holott az ő dolguk összehangolni a különböző üzemágak tevékenységét, kiszámítani, hogy miből mennyit gazdaságos terjnelni, milyen^ növényvédőszereket érdemes "alkalmazni és ‘mi a jobb a gazdaságnak: több kisebb traktor, vagy kevesebb, de nagy teljesítő képességű erőgép? Végső soron rajtuk múlik, i hogy ki-' fizetődjenek az új, nagy költség-, gél kialakított termelési rendszerek, ezért is „hiánycikk” már most az üzemgazdász, elsősorban a nagy gazdaságokban, mint pél- f dául Baján, vagy Bábolnán. * Addig is, amíg menő szakma lesz... Egy biztos, pár ' éven belül „menőszakma” lesz, mind a kettő. Ami nem jelenti azt, hogy harangszóval fogadják, párnázott székkel, bársonyszőnyeggel várják őket. Könnyen lehet, hogy tíz évet is lehúznak egy helyen, mire elmondhatják tettek is valamit. Jó idegek kellenek hozzá, nagy türelem és az emberek tisztelete. Ez nem foglalkozás és kenyérkereset, hanem hivatás. Ha nem így vágnak neki az életnek, akár el se kezdjék. Az okos harcra és a bölcs tü- relemre, az emberi kapcsolatokban is érő, kiteljesedő hivatás mindennapi gyakorlatára természetesen nem készít fel az egyetem és nem vértez fel a diploma sem. Sokat kell még tanulni, a diploma megszerzése után is, ha azt akarják, hogy nyomot hagyjanak maguk után, és egyszer, elmondhassák valamiről: „Ez ' az én művem, ez az én igazi diplomám!” A vizsgára készülődés izgalmai, a diplomaosztás ünnepi pompája után lezárult egy korszak az idén végzettek életében és elkezdődtek számukra is az egyszerű, dolgos hétköznapok. Az új gépész- mérnökök, agrármérnökök felpattantak a szolgálati motorkerékpárokra, járják a. határt, ismerkednek a környezetükkel, és ott, ahol segítik, biztatják őket, mint például a megye legjobb állami gazdaságaiban és’ termelő- szövetkezetei ben, .jóked vű ti bizakodás váltotta fel a kezdeti szorongásokat. A fogadtatás természetesen nem mindenütt egyforma. A pályakezdők is különbözőek. Az egyiket, csak a gyors karrier érdekli, jó fizetés, lakás, szolgálati kedvezmények, a másik megszállott türelmetlenségében képtelen belátni, hogy a nagy dolgokhoz nemcsak akarás kell, hanem idő is, a harmadik pedig azzal a teherrel sem tud megbirkózni, amelyet egy közepes fejlettségű gazdaság rakna a vállára. Az indulás hangulata — sorsdöntő Ehhez is idő kell. Amíg megismerik őket a vezetőik, és elválik, hogy kinek a szavára lehet majd komoly terveket készíteni, kinek a képessége bír el többet az átlagosnál és ki az, aki ugyan folyton és mindennel elégedetlen, de képtelen tettekben kifejezni az elképzeléseit. (Foto: Kotroczó István) Persze, gondol# kell arra is: egyáltalán nem mindegy, hogy az ember mennyit bír ki a munkahelyén: egy-két hónapot, pár éyet vagy. egész életet? Ezért sem mindegy, ki hogyan indul: a kezdés mohó örömével és szívdobogtató izgalmával, a tanultak mielőbbi kamatoztatásának egységes reményével, de saját tapasztalatlanságával is szá- motvetve vagy indokolatlan követelésekkel, túlméretezett igényekkel, új környezetének felületes, elmarasztaló megítélésével, ami előbb-utóbb megmérgezi a légkört, nyílt töréshez is vezethet. | ' Az indulás hangulata — sorsdöntő. Ha egy versenyfutó csak immel-ámmal mozdulna meg a startpisztoly dörrenésére, mert semmi egyébre sem gondolna, csak arra, hogy neki ezen a pályán úgy sem terem babér— elvérezne az első métereken. Viszont arra is volt példa, hogy aki rögtön az elején rákapcsolt és maga mögé szorította a többit, hirtelen kifulladt, lelassult, a gyengébbek is megelőzték. Az indulás hangulata — sorsdöntő. Tulajdonképpen már ott kell eldönteni', hogy mit szeretne az ember: a kényelem langyos biztonságát, a látványos tűzijáték-karrierek kétes dicsőségét, a készbe beleülök céltalan, összkomfortos tétlenségét, vagy az építők megszállott igyekezetét, a becsülettel megvívott harc lassan beérő, de mindenért kárpótló győzelmét? Jól gazdálkodni erővel, tehetséggel, tudással, a hosszútávon jól kifutható idővel és a helyzeti adottságokkal, egy kezdőnek talán ez a legnehezebb. De a legfontosabb. És az iskolákból, az egyetemek, főiskolák padjaiból érkezőknek, elsőként ezt tanácsos megtanul- niok. * vadas Zsuzsa KÍVÁNSÁGRA SZAUNA IS ÉPÜL Szövetkezeti lakások falun • Enver Prunlja, a „Pilva” kolhoz tagja és családja otthonában. (Foto: APN — Ss. Mirdal felvételei — KE) • Szövetkezeti lakóház a „Pilva” kolhozban. ■ OLVASÓINKÉ A SZŐ H Árusítsanak kannás tejet isi hova TUNT SZÁZEZER FORINT? Tizenhét csalódott társa nevében ragadott tollat Olajos Mihály zsanai lakos. Soraiból megtudtuk, hogy a családok valamennyien a kígyóst tanyaközpontban élnek; s már régen elhatározták, hogy saját költségükön villamosíttatják otthonaikat. A hálózat kiépítését a helyi Napsugár Szakszövetkezet vállalta, amely anyagvásárlás címen idén áprilisban vett fel a lakosoktól összesen több mint százezer forint előleget. A munka befejezésének határidejéül augusztus 20-át jelölték meg. Sajnos ezt nem hogy nem végezték el, de lényegében még el sem kezdték Olvasónk ez ügyben jó néhányszor megfordult a gazdaság központjában, de egyértelmű, világos választ sohasem kapott. Félhivatalosan hallott viszont arról, hogy ' időközben felszámolták a szövetkezet villanyszereid részlegét. Az ilyen hírek jogosan keltenek elkeseredést, felháborodást az érintett emberek körében, akik pénzük hollétéről sem tudnak. E nyilvánosság révén hívják fel a figyelmet égető problémáikra, s remélik, azok megoldásával nem késlekednek áz illetékesek!. örvendetes tény; hogy az utóbbi időben fokozódott a tej iránti kereslet. Az életfontosságú vitaminokat, fehérjéket és ásványi sókat tartalmazó termék talán a maximális higiéniát feltételező tasakos csomagolás következtében is népszerűvé vált. De hát arról is vétek lenne hallgatnunk, hogy még szép számmal akadnak emberek, akik kannáhan viszik haza a tejet. Érdekükben vetette papírra gondolatait Varga Lász- lóné, Kecskémét, Ceglédi út 46. szám alatti lakos. Mint leveléből kiderül, több kereskedő — főleg a plusz munkától való menekülés jegyében — igyekszik mindinkább kevesebb mennyiségű kannás tejet rendelni, tárolni, kimérni. Például a 117-es sz. bolt vezetője október elseje óta egyáltalán nem árusít ily módon. A környéken lakó kispénzű nyugdíjasok — s nemcsak ők voltak ezen élelmiszer kizárólagos vásárlói — azóta naponta 50 fillérrel fizetnek magasabb összeget a tejért. A tasakos csomagolás ennyivel drágább. Olvasónk végezetül megemlíti, hogy a kevesebb jövedelmű embereknek alaposan meg kell gondolniuk, mire költik forintjaikat. Az említett üzlet nyugdíjas vevőinek is óhatatlanul muszáj takarékoskodniuk. Ezért indokolt a kérésük továbbra is árusítsanak kannás tejet a 117- esben! SZERKESZTŐI ÜZENETEK Bérezi Kálmánná, Kecskemét: Az érvényes rendelet értelmében a lakbérhozzájárulást személyre vonatkozóan és egyszeri alkalommal kell megállapítani. Ebből következik, hogy ha valaki később másik, a megelőzőnél kisebbvagy nagyobb, s eltérő komfortfokozatú lakásba költözik, akkor is csak az eredeti hozzájárulásra tarthat igényt. Ezen ösz- szeg módosítására semmilyen címen nincs törvényes lehetőség. Hajdú István, Kunbaja: Illetékesek arról tájékoztattak bennünket, hogy kiskorú gyermekeit egyedül nevelő Bóka Igtvánné lakásproblémájának megoldásával foglalkozik a helyi tanács, amely rövid időn belül ideiglenes .jelleggel helyezi el a családot egy állami kezelésben levő épületben. A végleges megoldásra oly módon kerülhet sor, hogy a nevezett által megvásárolt és jelenleg lakhatatlan kertes ház tulajdonjoga körüli ellentmondások rendeződnek, s azt követően —_ akár OTí^- kölcsön révén, vagy a dolgozó anya munkahelyének, a Kunbajai Állami Gazdaságnak segítségével — felújítják az ingatlant. összeállította: Velkei Árpád MIÉRT HIÁNYCIKK A VARRÓGÉP-ALKATRÉSZ? Bengő Mihólyné, Dunatetéllen, Arany János utca 10. szám alatti lakos évekkel ezelőtt vásárolt egy Pannónia 156 gyártmányjelzésű varrógépét. Hosszú ideig zavartalanul használta, nemrég azonban el- tőrött a szálvezető rugója. Ezt a nagyon fontos alkatrészt azóta is hiába keresi. Járt már emiatt Dunaföldváron, Kalocsán, Dunaújvárosban és más helységekben is, de a szaküzletek eladói egyformán azt válaszolták: soha nem tartottak ilyen árut. Olvasónk érthetetlen- nek tarja, hogy a kereskedelem miért néni gondoskodik a hasznos és minden bizonnyal sokak tuajdonában levő háztartási eszköz a varrógép alkatrészeinek árusításáról.
