Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-14 / 215. szám

1974. szeptember 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Gyümölcsöző együttműködés Ez év szeptemberében ünnepeljük a magyar—szovjet műszaki tudományos együttműködés 25. évfordulóját. A Ma­gyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete vállalta, hogy a szeptember 19-én megnyíló jubileumi kiállításra összefoglaló képet ad erről az együttműködésről. Bemutatja, hogy mit kapott a megye mezőgazdasága a Szovjetuniótól 25 év alatt és milyen termékeket és egyéb segítséget adott a megye ennek ellenében. A már elkészült értékelésekből kitűnik, hogy az együttműködés legdinamikusabban 1965-től kez­dett fejlődni. Megállapítható az, hogy a Szovjetunió éppen abban az időszakban nyújtotta a leg­nagyobb támogatóst a megye mezőgazdaságának, amikor erre a leginkább szüksége volt, ami­kor a szövetkezeti gazdálkodás alapjainak lerakása után a omp- lex gépesítés megvalósít; i volt az egyik legfőbb cél. A k.aönlpö- ző vállalatok, intézmények ősz-, szesítése alapján kitűnt, hogy az utóbbi egy évtizedben mintegy1 íélmilliárd forint értékű erő- és munkagépet kaptunk. Érdemes néhányat felsorolni. Több mint 600 SZK—4 és SZK—5-os kom­bájnt, csaknem 2300 V)'; .iO-es traktort, 260 fűkas*, .t, mir tégy 200 fejőberendezé: - \l nos egyéb munkagépet az üzemek. ’ 1962 óta termelünk inogj ében szovjet búzafajtáka1 Enni Ic kö­szönhetően ez idő alatt,-a termés­átlagok megkétszerez.'<! ek/f 1970- ig az összes búzavetés 30—50 szá­zaléka volt szovjet fajta, 1974- ben pedig már több mint 70 szá­zaléka. Sokféle együttműködés alakult ki a megye intézményei és ha­sonló szovjet szervezetek között. A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet' szoros kapcsola­tot épített ki a paradicsom, a fű- szerpaprika, a triticale kutatásá­ban, nemesített vetőmagtételek és tudományos dolgozatok cseréjét is megszervezték. Érdemes né­hány szovjetunióbeli intézetet fel­sorolni, amelyekkel különösen jó az együttműködés. Ezek: VIR Leningrád, Országos Mezőgazda­sági és Növény nemesítő Intézet Krasznodar, Össz-szövetségi Nő - vénynemesítő Kísérleti Intézet Ogyessza, Növénynemesítő Kuta­tó Intézet Harkov, Tudományos Kutató Intézet Moszkva, Szovjet Tudományos Akadémia fő bota­nikus kertje, Moszkva. A világhírű Bezosztája, Auróra és Kavkaz búzafajták nemesítő- jével, P. P. Lukjanyenko akadé­mikussal szoros kapcsolatot tar. tott fenn az intézettel halálá­ig. Az ő kérésére 1971-ben kezdték meg a közös triticale- nemesítést Kecskemét és Krasz­nodar közreműködésével. Kecs­kemét adja a nemesítési alap­anyagot, a hibrideket és a tör ­zseket, míg Krasznodar elv'-r,"i a íe,bér je- és a Üzinvjzsgálatokii.. A mag.:*, f 'hérje- és liziniarlai - p>\i torz. j populációit Kraszrio- pHn és annak kísérleti tele­pein fagy- és betegséggel szem­beni nagyobb ellenállóságra és alkalmazkodó képessé,gre tovább nemesítik. A KGST-ben ;• búzakutatás koordinátora a Szovjetunió. A tanács javaslatiéra á KGST-n belül a triticale-laboratóriumai. Kecskeméten hozzák létre. Érdemes szólni a tudományos ibgvüttműködésen túlmenően ar­ról is, hogy például i.HUH-tol 1974-ig 1 millió 800 ezer gyöke-! rfes szőlőoltványt exportált szov­jet megrendelésre a megye mező- gazdasága. Ezen felül a Kecske- mét-szikrai Állami Gazdaság több mint 110 ezer alma. és 64 ezer kórteoltványt küldött a ba­ráti ország mezőgazdaságának. A megye termékeiből is sok kerül a Szovjetunióba. 1966 óta almából 4600, , őszibarackból "7, kajsziból 24 vagon. Borból 1970.- től 382 ezer hektoliter. A jubileumi év alkalma!,■'■( összegezve a magyar—szovjd mű­szaki tudományos együttműködés tapasztalatait í és eredményeit, megállapíthatjuk, hogy az igen gyümölcsöző. Hozzátehetjük azt is, hogy azi együttműködés évről évre továbo bővül. Suba Sándor a MAE megyei titkára • Az idén jelentek meg először a szovjet SZK—5-ös gabonabetakarító kombájnok a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek földjein. Szovjet filmsorozat a tévében Űj. háromrészes szovjet film­újdonság szerepel a televízió mű­során a közeljövőben. A nálunk- is megjelent népszerű regény a „Repül a nehéz kő” a kormány­választás történetét meséli el egy amerikai államban, feltárva a korrupció, a hivatali hatalommal való visszaélés jelentkezéseit, ösz- szefüggéseit. Az első epizódot szeptember 29-én vetítik. Egyébként szeptemberben lát­hatjuk még a Viharos nyárutó című szovjet filmet, s az Egy kis alibi című NDK-produkciót. Az NSZK stúdióiban készült az „Egon Müller különös nekrológ­ja”, a franciáknál pedig a „Há­rom szoba Manhattanban’’ című mű. Bizonyára a képernyőn is nagy sikert arat Cole Porter Cancan című musicaljének amerikai filmadaptációja, a szerepekben olyan neves sztá­rokkal. mint Shirley McLaine, Frank Sinatra és Maurice Cheva­lier. A második műsorban láthat­ják majd a nézők: a „Fanny” cí­mű francia és a ..Románc” című csehszlovák alkotást. és az „Egészen a holnapig” című NSZK feldolgozást. Öntözőberendezések Kazahsztánban Tíz hatalmas víztárolót építet­tek Kazahsztánban az utóbbi há­rom év alatt, amelyek több mint 100 ezer hektár földet öntöznek az aszályos sztyeppéken és elő­hegységekben. A jelenlegi ötéves tervben Kazahsztán nagy összege­ket fordít öntözőrendszerek épí­tésére. Megközelítően 420 ezer hektár aszályos föld kerül műve­lés alá. Ez lehetővé teszi a rizs, a búza vés más gabonafélék ve­tésterületének jelentős növelését. Az öntözött és lecsapolt földek, a Szovjetunióban a mezőgazdasági termelés mintegy egynegyedét ad­ják. Keserű csemege A Fáklya új száma Tizenöt éve tették közzé a szov­jet kormány nyilatkozatát az ál­talános ér, teljes leszerelésről. Eb­itől az alkalomból a Fáklya új számának, vezércikke a Bécsben folyó I'özén < i rónai kölcsönös fegyverzet- és haderőcsökkentési tárgyalások eredményeit, perspek­tíváit cl' főzi. ' A tői tém lmi-meeemlékező cikk sorozatban' Ivor Kallión. tallinní tanácselnök mutatja be a mai Tallinnt — a város (elszabadulá­sának 30. évfordulója alkalmá­ból. Folytatódik a szovjet—magyar tudomápyos-míjszakí együttműkö­dési szerződés megkötése 25. év­fordulójának szentelt cikkek köz­lése is. Ezúttal Mihail Rakovsz- kij. a Szovjet—Magyar Műszaki- Tudományos Együttműködési Kor­mánybizottság Állandó Bizottsága elnöke ad részletes tájékoztatást i két ország eredményeiről, ter­veiről. A szovjet—magyar jár­iprogram kapcsán a Zsiguli- < s űádot, illetve az Ikarus Gyár legújabb termékeit mutatja be a lap. A természettudományos rovat az Északi-sark távlati fejlesztési ter­veiről és a modern szovjet géoló- giai kutatások legújabb eredmé­nyeiről számol be. A kulturális szemle ezúttal a Revizor leningrádi előadásainak magyar vendégszereplőjét, a pol­gármestert alakító Kállai Feren­cet szólaltatja meg, a régészeti rovat pedig színes képriportban mutatja .be a Dnyeper partján feltárt, páratlan értékű szkíta le­leteket. A sakk kedvelői érdekes portrét olvashatnak Karpov nagy­mesterről, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának rendszeres látogatói pedig a Ház programjá­ról tájékozódhatnak. Alig van olyan hónap, hogy el\ne hangzana, írásban meg ne jelen­ne: 50 ezer j hektáron terem sző­lő a, megyében, s hogy Bács- Kískunból kerül ki az ország összes termésének több mint 40 százaléka. Mindezek után jo­gos kívánság lenne, hogy az el­látással ne legyen baj. A borral nincs is, annál inkább akad a csemegeszőlővel. Igaz, mióta a szezon megkezdődött, mindig volt a boltokban, de tény, hogy só­hajtva fizették meg a vevők. Szeptember első harmada már eltelt és az árak változatlanul jól tartják magukat. Rosszabb minőségű csemegeszőlőt már le­het kapni- 12 forintért is, de az átlag 14 forint körüli. Pontos adat arról, hogy az 50 ezer hektárból mennyi a cseme­ge kategóriába tartozó szőlő, nincsen. Az azonban bizonyos, hogy tavaly óta nem csökkent a terület. Olyan mértékben semmi­képp, ahogy az ár növekedett. Lévén szabadáras termék, a kí­nálat—kereslet határozza meg, mennyiért juthat hozzá a fo­gyasztó. A kereslet nagyjából változatlan — ha az említett köz- gazdasági törvény érvényes, ak­kor az áru kevesebb a piacon. Hangsúlyozni kell, hogy csak a piacon, avagy az üzletekben, mert a tőkéken termett annyi mint tavaly. A rendelkezésre álló adatok szerint a megyeszékhelyen ta­valy a csemegeszőlő piacon való megjelenésekor 13 forint volt a kilónkénti ár, az augusztusi át­lag pedig 8 forint. Az idén 26 forintért lehetett'kezdetben kap­ni, augusztusban pedig átlagosan 13,80-ért. Szeptemberben szintén. Jogos a kérdés, hová lett a szőlő, ha megtermett? Érdekes módon nagyon szigorúvá vált az idén a termelő is, a kereskede­lem is. Csemegeszőlő csak a Sző­lőskertek királynője, a Pannónia kincse és társai. A Kocsis Irma zömében már kint maradt a tő­kéken, mivelhogy a gazdaságok­tól kapott vélemény szerint: „a kereskedelem nem igényli”, tgy aztán bor lesz belőle. Ez a fajta ugyanis az úgynevezett kettős hasznosításúnk közé tartozik. A gazdaságoknak viszont ez eset­ben is illenék kihasználni a több csatornás értékesítés lehetőségét, lia az állami kereskedelem nem kéri ezt a fajtát, más úton piac­ra juttatni. Elhangzott másfajta kifogás is: „Nincs munkaerő, nincs, aki le­szedje”. Egyrészt tavaly sem volt több ember a gazdaságokban, másrészt pedig nem szabadna megfeledkezni a kongresszusi versenyvállalásokról. Mert ha az eredeti felajánlások között nem is szerepelt, utólag még be le­hetett volna iktatni, szabad szombaton szervezni egy-egy kommunista műszakot a szedés­re, és küldeni az üzletekbe á szőlőt. Igazságot tenni az újra megis­métlődő termelő—kereskedelem vitában aligha lehetne. Érv mind­két oldalon akad elegendő. A fogyasztónak viszont nem magya­rázatokra van szüksége, - hanem csemegeszőlőre. S ha egyszer már megtermett,- nem mindegy, mi­lyen áron juthat hozzá. Ez, a tavalyihoz képest 70 százalékos áremelkedés semmivel sem indo­kolható. Arra mindenesetre jó, hogy ezt az idén amúgy édes — csemegét ■ megkeserítse. Dénes Éva BÁCS-KISKUN MEGYEI ÉPSZER VÁLLALAT művezetői tanfolyamot szervez Kecskeméten, 1974. október 1-től 12 hónapos időtartammal §3 építőmesteri, ács-állványozó és mélyépítő szakmában A tanfolyam sikeres elvégzéséről országos érvényű bizonyítványt adunk. A tanfolyam anyagát a hallgatók munkaidő után sajátítják el. Tanfolyamra jelentkezhetnek: a vállalat állományába tartozó, illetve a vállalat­nál munkaviszonyt létesítő azon szakmunkások, akik legalább 5 évi szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A tanfolyamon részt vevők részére munkásszállást és napi egyszeri étkezést biztosítunk térítés ellenében. Jelentkezni lehet a vállalat szervezési és munkaügyi osztályán, Kecskemét, Tatársor 1/a. szám nla+t. 4024 TURISTAUTAKON Az Adrián A Mi magyarok könnyekig *■ • meghatódunk, ha valaki idegen beszéli a nyelvünket. Is­tenem, mennyi fáradságába ke­rülhetett! És milyen aranyosan töri... Merő udvariasságból, meg hogy kimutassam, mennyire szeretlek benneteket, én is igyekezni fogok — gondoltam. S használtam ütre a Tamástól tanult tíz szót: — Molim! — Kértem udvaria­san az eladót, hogy figyeljen rám. — Hvala lépó — köszöntem- meg az étteremben a pincérnek, amikor elém tette az1 ételt. Meg kell mondjam, nem volt olyan elsöprő sikerem, mint ami­lyet nálunk arat efféle gesztus­sal a vendég. ..; Omosaljban már Ötödször szólok az álmos pincérfiúnak: — Molim! Rám se hederít... Na, meg­állj !'..:. Amikor a terasz túlsó felen van éppen, hangosan ^szólok:-— Bitte!!! — Ja! — feleli, s máris jön. Két perc se telik bele, az asz­talomon párázik a jéghideg sör.' Távozáskor már nem is kísér­letezem horvátul: — Bezahlen!... (Fizetni.) Azonnal jött. meg se kísérelhetem felsorolni. Röptében egy nap alatt néztük meg az Isztriái félszigetet. Lát­tuk Pulát, a festő ecsetjére méltó csodavárost, Rovinjt és Porecst, amely Opatija után a legkedvel­tebb nyaralóhelynek számít. Pulából a legemlékezetesebb élmény az amfiteátrum. Jobb ál­lapotban őrződött meg, mint a párja Rómában. Lenyűgöző mé­retek! Fénykép semmit sem mondhat arról az érzésről, ami elfogja az embert ilyen monu­mentális építmény tövében. Hasonlóképpen nehéz ' leírni azt, ami az aréna alatti termek­ben elfogja az embert. — Itt tartották a vadállatokat — mutatja a helybeli idegenveze­tő. — Ebbe a zárkába csukták az utolsó három nap a küzdelem­re kiszemelt ' gladiátorokat... Azon a föld alatti folyosón egye­nesen a ■ hajóról terelték be az oroszlánokat. A tetemeket pedig — állatot, embert egymás he-\ gyén-hátán — ezen az úton csúsz­tatták le a tengerbe, hogy ne kelljen bajlódni az eltakarítá­sukkal, majd elvégzik a halak, és még híznak, is tőle... Jól szervezett halálgyár. Mint egy krematórium. Hitler és mér­nökei csak technikailag álltak magasabb fokon. • A pulai kikötő. (Pásztor Zoltán felvételét) Ma aztán olyan tömegben zá­poroztak rám az élmények, hogy — Délen tüzesebb a Nap, ma­gasabban áll az égen... — Ugyan kérem! Tessék rá­nézni a térképre. Alig két Bács- megyényivel vagyunk délebbre, mindössze másfél fok a különb­ség. Opatija magasabban fekszik a földgömbön, mint Belgrád. —i Mégis, nekem mégis... A napsütés színe is más. I Otthagyom őket. Kifekszem új­ra a tengerre. Heverészek a ví­zen arcomat kitárva a napnak és álmodozom. ... Tengerre születtem ... Most tudtam meg, hogy természetes életelem a tenger. Most nemcsak ismereteim vannak róla, most érzem, hogy évmilliárdokkal ez­előtt itt születtem. Innen szök­tem ki a partra, s elmulasztot­tam, hogy visszajöjjek. így let­tem hüllő, emlős, végül ember, megőrzött homályos sejtésekkel és tele később szerzett félelem­mel is minden nagy víztől, amely úgy hittem, már nem az ottho­nom. Barlangokba bújtam és ha­vas pusztákon kóboroltam,. míg­nem évmilliárdok óta egy élet- szél velem először most vissza­merészkedett a bölcsőhöz, az ős- elemhez.' Generációk százezrein át nem került egyetlen ősöm se kapcsolatba vele, annyi nemze­dékből én vagyok az első, aki­ben végre találkozunk. S lám, mintha hazatértem volna, milyen anyáskodón simogat, milyen biztonságosan tartja ölében meg­tért fiát... * — Akármit mondanak — szó­lok a parton — nekem tetszik ez a sós víZ. — Na, akkor vigyél majd egy zacskóval otthon az uszodába is. — Uhüm. De tudod-e mennyi kellene ahhoz, hogy az a víz is ugyanilyen sós legyen?... Gyors fejszámolás: ötvenszer hússzor két méter, az annyi mint kétezer köbmé­ter, azaz kétezer tonna. Az Adria sótartalma 38 ezrelék, a kecske­méti fedett uszoda vizébe tehát 76 tonna, azaz kereken négy va­gon sót kellene belezúdítani... Minden feltöltésnél... * Az utolsó reggel mégegyszer. levitt bennünket Tamás a ten­gerre búcsúzni. Csak néhányan voltunk, akik felkeltünk három­negyed ötkor. De megérte! A víz melegebbnek tűnt, mint a reggel, s a levegő sem volt hideg. Híg pára lebegett az Adrián, az árnyékba borult néptelen part álmosan várta az errefelé erőt­len- dagályt. S amint lassan tempóztunk a vízben, túl a cápák ellen kifeszí­tett rácson, egyszerre fellángolt a keleti'hegyek fölött a Nap. Ti­zenöt kilométer hosszú fénylő hidat vert az Adria hallgatag tükrére Fiúmétól Opatijáig. Arra indulunk majd haza egy óra ipúlva —• néztük a tündöklő ívet, és (kelletlenül szedelőzköd- tünk. Szép volt, kár, hogy vége... (Folytatjuk.) 9 Az amfiteátrum nézőtere.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents