Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-14 / 215. szám

4 9 PETŐFI NÉPE 9 1974. szeptember 14. FÉLMILLIÓ KILOMÉTER, CSAKNEM 2000 ELŐ ADÁS ÉVENTE — NYILATKOZIK A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ IGAZGATÓJA Mit tervez az ország legnagyobb színtársulata ? 9 Várnagy Katalin (Jászai-díjas) — Deésy Mária — Fenyvesi Balázs (Jászai-díjas) Gárdonyi Géza: A bor című színművében. (Vcrbőczi Nándor felvételei.) A megyében járva sokfelé találkozunk a Déryné Szín­ház hirdetéseivel, az országjáró társulat vendégjátékairól tudó­sító falragaszokkal. Szeptem­ber 20-án Kunadacson Gárdo­nyi Géza A bor című szín­művét adják elő. Az Engedet­len szeretők 27-én Kalocsán, 29-én Kelebián, 30-án Kiskun­halason szerepel műsoron. Októberben 13 előadást tar­tanak a Déryné Színház művészei szűkebb hazánkban. Szükségesnek láttuk, hogy tá­jékoztassuk olvasóinkat az utazó színház eredményeiről, gondjairól, terveiről. Kérésünk­re Dóczy Ferenc készített in­terjút Szalai Vilmos igazgató- pal. — Hallani olyan véleménye­ket, hogy a társulat teljesítette feladatát, eljárt az idő a köz- művelődésnek ilyen formája fe­lett. Egyetért ezekkel a megálla­pításokkal? — Tudok ilyen megnyilvánulá­sokról, ám túl nagy figyelmet nem fordítunk ezekre. Mind rit­kábbak az efféle megjegyzések. Megnyugtató főhatóságunk állás-, foglalása. Csökkentés helyett nö­velik feladatainkat. Aázal bíztak meg minket, hogy az egész ország területére terjesszük ki tevékeny­ségünket. Elfogadták a fejlesztési tervet is. Több és korszerűbb au­tóbuszunk lesz, gazdagodik dísz­let- és kelléktárunk. Szavazott a közönség is. Ma sokkal nagyobb az igény színhá­zunk előadásai iránt, mint vala­ha is volt. A vidéki művelődési intézmények éves terveibe szer­vesen beilleszkednek a Déryné Színház előadásai. — Szívesen hallanánk az el­múlt évadról. — Csaknem félmillió kilomé­tert futottak gépkocsijaink. 410 helyen, 543 ezer néző előtt 1892 előadást tartottunk. Akik a fa­lujáró színház életét ismerik, jól tudják, hogy az említett szá­mok mögött mennyi munka rej­lik. Ügy érezzük, hogy „előbbre léptünk!’. — Kérem, hogy tájékoztassa a Petőfi Népe olvasóit az 1974/75- ös évad programjáról. — Nagy vállalkozásunk Rán- ki—Nádasy—Vargha: Forog a kör­hinta című zenés játékának az ősbemutatója. Cselekménybeli folytatása a Körhinta című nagy sikerű filmnek. Operatársulatunk műsortervében a népszerű Mo­zart vígopera, a Szöktetés a sze- rájból is helyet kapott. Az elmúlt hetekben elkezdett 24. évad sok örömet tartogat a falusi gyerekek számára. Néhány együttesünket délutáni gyerek­előadások tartására is fölkészít­jük. Pap István Árgyilus király­fi címmel dolgozta fel az egyik legszebb magyar népmesét. Be­mutatjuk a Kecskeméten máris­mert bolgár írónak, Pancsevnek A négy süveg című mesejátékát és a^ NDK-ban élő P. Ensikat: Csipkerózsika című művét. A felnőtték is szép alkotások­ban gyönyörködhetnek. Előadjuk Lev Tolsztoj: A sötétség hatal­ma, G. B. Shaw: Warrenné mes­tersége, Tamási Áron: Boldog nyárfalevél című művét. ' (Az Énekes madárral már bejártuk az országot!) Játékrendünkben szerepel Kövesdy I.—László E.: Rákóczi című színműve és a Ma­karenko Űj ember kovácsa cí­mű pedagógiai regényből készült átdolgozás. Az Éva és Ádám cí­mű vígjátékot Rudi Strahl írta. Természetesen tovább „futnak” a sikeres korábbi bemutatók. A már említetteken kívül: A há­rom szegény szabölegény is mű­soron marad. Októberben meg­nézhetik a bátmonostori, a kiskő­rösi, a bácsalmási és a bátyai gyerekek. A Peti kalandjait Kun­adacson játsszuk, s ugyí.nitt a Montmartre-i ibolyát., A sírkő pántlikával a .bácsalmási prog­ramban szerepel. Szeretném végezetül ehelyütt is megköszönni Bács-Kiskun me­gyei törzshelyeink szíves vendég­szeretetét, a helyi kulturális ve­zetők segítségét. 9 Táncsics Mária, Illyés Mária, Borhy Gergely, Deésy Mária, Várnagy Katalin (Jászai-dijas) a Turián György vendégrendezésében szín­padra állított színmű egyik érdekes jelenetében. A fogyasztási cikkek nagy nemzetközi seregszemléje, az első őszi Budapesti Nemzetközi Vásár ma nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, és szeptember 22-én estig fogadja látogatóit. •Az őszi BNV-n már várhatóan nem lesz olyan nagy zsúfoltság a pénztáraknál. mint tavasszal, ugyanis lényegében kétszeresére növelték a pénztárak számát, s most a III-as kaput is megnyit­ják a nagyközönség e részére. A belépőjegy ára nem változott, ez­úttal is 15 forint a jegy, azonban érvényes az új vásárközpontban ugyancsak szeptember 14-től 22-ig tartó ..AGROMASEXPO, 74”. nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszeripari gép- és műszerki­állítás és vásár megtekintésére is. Újdonság a jegyvásárlásnál, hogy Budapest nagy forgalmi csomó­pontjain. a Marx téren, a Mó­ricz Zsigmond körtéren, a Borá­ros téren, a Baross téren és a metróállomásokon is megvásárol­ható a belépő. A BNV és az AGROMASEXPO pavilonjai délelőtt 10 órától dél­után 5 óráig tartanak nyitva, s egy órával később, délután 6 óra­kor a vásárközpont is zárja ka­puit. A kiállítók kérésére ezúttal is rendeznek szakmai napokat, mégpedig szeptember 16-tól 19-ig, amikor délelőtt 10 órától délután 2 óráig csak a szakmai jeggyel rendelkező szakközönség tekint- heti meg a vásárt. Ezeken a na­pokon tehát a nagyközönség dél­után 2 órától léphet a vásár terü­letére. de amikor a legnagyobb forgalomra lehet számítani, tehát a nyitást követő, majd a zárás előtti hét végén, egész napon át a nagyközönségé a vásár. A kiál­lítás időszakában egyébként az egyszeri belépésre érvényes szak­mai jegy 60 forint, a szakmai bérlet — napi egyszeri belépésre — 300, az állandó belépő 1000 fo­rintba kerül. Az általános iskolá­sok, az ipari tanulók és az egyéb iskolák tanulói, továbbá a kato­nák belépőjegye csoportos látoga­tás esetén személyenként 5 fo- , rint. A vidékiek ezúttal is 33 szá­zalékos menettérti utazási ked­vezményt kapnak a MÁV-tól. A szokásostól eltérően nincs szük­ség vásárigazolványra, mert a MÁV bármelyik vidéki pénztárá­nál megvásárolhatják a kedvez­ményes menettérti jegyeket, de visszautazás előtt az őszi BNV te­rületén le kell bélyegeztetni, mert enélkül érvényét veszti az utazási jegy. Budapesten földalatti vasúttal, autóbusszal, villamossal közelít­hetik meg a látogatók az új vá­sárközpontot. Á metró Örs vezér téri megállójától a BNV főbejá­ratáig és vissza körforgalomban közlekedik a 100-as jelzésű autó­busz. amelyre a szokásos bérletek vagy jegyek érvényesek, a kiállí­tás idején a BKV sűríti a 32-es és a 95-ös autóbusz forgalmát. A villamossal közlekedők a Nép­színház utcától a 29-es villamos­sal juthatnak el a vásár főbejára­tához. továbbá megközelíthetik a 37-es ■ villamossal is. amellyel a BNV közelében levő felüljáróig jutnak, s onnan néhány perces gyaloglással érhetik el a főbejá­ratot. A két hét végén, kizárólag szombaton és vasárnap a Baross tértől a főbejáratig közlekedik a 29; Y jelzésű villamos is. A Főtaxi a vásár nyitvatartási ideje alatt hétköznap délután 14 órától, szombaton és vasárnap délelőtt 10 órától este 20 óráig iránytaxikat közlekedtet a vásár 2-es kapuja és a Blaha Lujza téri taxiállomás között. A viteldíj: személyenként 8 forint. Hatszázan egy életért A brigádvezető elosztotta a munkát. Mindenki tudta a fel­adatát, a remekül összeszokott kollektíva felkészült a kongresz- szusi versenyre. Amikor már mindenki elfoglalta munkahelyét, a brigád egyik tagja — Zeke Já- nosné — visszamaradt, hogy né­hány szót váltson a brigádve­zetővel. Arcán valami kimond­hatatlan 'szomorúság ült. — Ne haragudj, mondta — de az én helyem úgy érzem egy ideig üresen marad. Tudod a fiam, a Jani állapota egyre súlyo­sabb. Műtét előtt áll, és most nem hagyhatom magára. Igaz, már 24 éves, de tudjátok, egy édesanyára ilyen korban is szük­sége van a fiának. □ □ □ Húsvét óta hiányzik Zeke Já- nosné a Komarov brigádból. Azóta fiát megoperálták és hosz- szú hetekig élet-halál között le­begett. Az osztályos főorvos nem is vállalta a műtétet. Amikor ezt megtudta Zekéné, egy világ om­lott össze benne. 24 évig felne­velte a fiát, akit nemcsak a csa­lád szűkebb köre, de a rokonok is szívükbe zártak. Aztán mégis akadt egy utolsó „szalmaszál”. A klinika egyik adjunktusa vállalta a műtétet. A rettegés, az aggódás, szinte már kibírhatatlan volt a családban. Maga á műtét sikerült, de a fiú állapota válságosra fordult. So­ha nem lehetett tudni, mit hoz a reggel. Aztán teltek a hetek, hóna­pok és csak ritkán érkezett hír a ruhaüzembe Zekéné fiáról, A napokban a szakszervezeti tit­kárnő megkérdezte Zekéné só­gornőjét — aki szintén az üzem­ben dolgozik — hogy mi újság van Janival, és mikor jön visz- sza dolgozni Zekéné? Az asz- szony szemei könnybeborultak és szinte szólni sem tudott, csak egy levelet vett elő táskájában és átadta. A titkárnő olvasni kezdte: ... A műtét után a sebész és belgyógyász orvosok váltották egymást az ágya mellett, minden tudásukat latbavetve, hogy a fi­am életben maradjon. És min­dez pénz, pénz, pénz. Annuskám te anya vagy, te meg tudod ér­teni mi az, amikor háromszor lemondanak a fiam életéről. Ed­dig talán több mint százan ad­ták vérüket, hogy megmentsék a fiamat. Azt biztos hallottátok, hogy nagy nehézségek árán meg tudtuk szerezni Nyugat-Német- országból az űrhajós tápszert, mert az oivosok azt mondták, hogy a gyógyszereken kívül már csak ez segít az életben mara­dáshoz. Sajnos azt sokáig nem bírtuk anyagiakkal, mert 1 napi ádag több mint 1000 forintba került. Előbb a vállalatnál a kollégái fizették, aztán mi, majd a roko­nok, de most már arra sem te­lik, hogy megvegyem neki a 20 forintos barackot, vagy amit egy beteg megkíván. Amióta az űr­hajós tápszert szedte, gyorsan megindult a gyógyulás. Egy hét­tel ezelőtt 39 kilogramm volt... reggel 7-től este 9-ig bent va­gyok nála, én kötözöm, éltetem, ápolom. Minden nap levelek, telefon- hívások, ismerősök, osztálytársak, munkatársak, kollégák, szomszé­dok aggódnak érte. Minden nap meg kell vigasztalnom, hogy erős legyen, hogy élni akarjon, és ha ő meggyógyul, mindenki örülni fog, hogy nem volt hiá­bavaló a segítség. Hogy mikor fog meggyógyulni, azt még nem tudja senki, de az lesz életem legboldogabb nap­ja |. — A titkárnő már rég befe­jezte a levél olvasását, de nem tudott felnézni. Ügy tett, mint­ha ismételné a sojokat, aztán így szólt: — Annuska hagyd nálam ezt a levelet néhány napig, addig is gyógyulást kívánunk Janinak, és mielőbbi visszatérést Zekénének. A következő nap összejöttek a bizalmiak a szakszervezeti bi­zottságon. A szakszervezeti tit­kárnő felolvasta a levelet és megkérdezte tőlük, mit tudnának tenni a fiú érdekében? A követ­kező nap egy-egy üres ív járt körbe a szocialista/brigádoknál. Harminc, 'ötvén, hatvan főfínt sorakozott a” nevek után, akik mind-mind felajánlották segít­ségüket Jani talpraállításáért. Néhány nap alatt mintegy tíz­ezer forint gyűlt össze, hogy hatszázan megmentsenek egy életet. 1 , □ □ ti Ma még kórházban van Jani, de már túl az életveszélyen. Né­ha-néha rámosolyog édesanyjára, mintha csak szemével simogatná az átvirrasztott éjszakákért. Az- tán az is sokat foglalkoztatja, hogy majd újra hazajöhet Bács­almásra, hogyan hálálja meg a ruhaüzemi dolgozók embersé­gét, áldozatvállalását. Szabó Ferenc Találkozás egy harangöntőmesterrel Mikor az országban dolgozó egyetlen harangkészítö mesterrel Tiszaalpáron megismerkedtem, eszembe jutott a régi vicc, amely­nek áz a poénje, hogy valaki csak egy hangszeren játszik: tud harangozni. Bizonyára sokan de­rültek már rajta, mert a hang­szer szó a muzsika világában ke­vésbé járatosaknak azt jelenti, hogy „nótát, egyéb zenedarabot lehet vele előadni”, a csattanó tehát megalapozottnak tűnik. Pe­dig valójában hangszer a ha­rang is, ütőhangszer, mint példá­ul a dob, vagy a réztányér. Csakhogy általában templomlo-' ronyban — egyedül, vagy többed- magával —, s nem zenekarban, másféle hangszerekkel „együtt­működve” teljesít szolgálatot, in­nen a vele kapcsolatos tévhitünk. Ismerték már az ókorban is, ve­le ébresztették az alvó istenséget, s a Bakkhosz-misztériumokon ha­rang hívta a hívőket a Szertar­tásra. A keresztényeket eleinte trotnbitával szólították, a haran­got csak 500 után kezdte az egy­ház erre a célra alkalmazni. Kö­telezővé 1169-ben tették haszná­latát. A harang hangszer, Gombos Lajos /pedig harangöntő: tehát, Gombos Lajos hangszerkészítő, kínálkozik a kissé bizarr követ­keztetés. Hogy a mester, ,aki egyik legújabb alkotását Tisza­alpáron, a barokk stílusú kato­likus templom tornyában helyez­te el, igényt tart-e a titulusra, vagy megelégszik a harangöntő címmel, azt elfelejtettem tőle megkérdezni. Érdeklődésemet tel­jesen lekötötte ritkaságszámba menő mestersége. — Hol tanulta ki a harangön­tő szakmát?, — kérdeztem elő­ször is a 46 éves férfit. — Apáról fiúra száll nálunk ez a foglalkozás. Harangöntő volt az apám, sőt a nagyapám is, s az én Lajos és Miklós fiám szintén ezt tanulja. Édesapámat Szlezák Lászlónak hívták -^-csa­ládi nevünket én magyarosíttat- tam Gombosra — ő aranykoszo­rús harangöntő mester volt. Az üzeme Budapesten működött, egészen 1953-ig, ott ínaskodtam. Az én műhelyem Pest megyében, örbottyánban van. — Hogyan öntik a harangot? — Először az öntőformát kell elkészíteni, ami eltart körülbelül három hónapig. Rendkívüli fi­gyelemmel, pontossággal végez­zük ezt a munkát, mert tulaj­donképpen a formával adjuk meg a harang kívánt hangját. A formasablon téglából épül fel, ürege fűthető, akár egy kemen­ce. Erre készítjük ''el agyagból az úgynevezett magot, -a magra pe­dig az álharangot, szintén agyag­ból. Az álharangra rávisszük a díszeket, feliratokat is. Utolsó agyagból való köpeny kerül az álharangra. Ekkor következik á háromrétegű öntőforma kiégeté­se téglaker.nénységűvé. Amikor ez megvan, leemeljük a köpenyt, amelynek belsején negatívban ott található a díszítés is. Ezután lefejtjük a magról az álharan­got, a köpenyt pedig visszatesz- szük a helyébe. Ezzel az eljárás­sal a leendő harang térfogatá­nak megfelelő üreget képeztünk a mag és a köpeny között, ebbe folyik majd bele a harangérc. — Milyen fémötvözetből gyárt­ják a harangot? — A harangérc 75 százaléka vörösréz, 25 százaléka angol ón. A Metalloglobus Vállalattól vásá­rolok BZÖ—12 jelű előötvözött bronztömböket, amelyeket még ónnal fel kell javítani. — Mennyi idő alatt hűl ki a harangtest? — Az öntés után 48 óráig hagyjuk a fölfl alatt, tudniillik az öntőforma gödörben készül el, hogy aztán be lehessen te­metni. Erre azért van szükség, mert az 1300 fokon keletkező gázok különben szétfeszítenék a formát. A folyékony ércet csa­tornán vezetjük az olvasztóke­mencéből a beöntőnyíláson át a formába. Amikor a harangot ki­ássuk, lefejtjük róla az agyag­formát, megtisztítjuk, lecsiszol­juk a nyers öntvényt, Majd két hétre felfüggesztjük egy állvány­ra, s csak alapos kipróbálás után szállítjuk el a megrendelőnek. — Ä próbára miért van szük­ség? — A harangpróbákból kiderül, nincs-e valahol az öntvényben rejtett hiba. Ügyelünk rá, hogy ne legyen, mert csak újraöntés­sel lehetne kiküszöbölni. A hasz­nálattól megrepedt harang is csupán ezen a módon javítható. — A harangok hangmagassága mitől függ? — Befolyásolja a harang aljá­nak átmérője, magassága és fa­lának vastagsága, s természetesen a hozzá felhasznált anyag töme­ge, súlya. Egy gisz hangot adó harangot például — olvasta ki egy táblázatból a mester —, olyat, mint ez az új alpári, öt­mázsásra' kell méretezni. — Hogyan győződnek meg róla, hogy valóban , a kívánt hangja lett az új harangnak? — Olyan hangvilla segítségé­vel, amely az adott hang meg­szólaltatására alkalmas. Rezgés­be hozzuk és rátartjuk a harang alsó peremére. Ha, a harang rez­gésszáma a hangvilláéval meg­egyezik, akkor megszólal. , Itt Alpáron ezzel az eljárással álla­pítottuk meg a meglevő két ha­rang közül az egyik „e”, a másik pedig „h” hangú. Az újjal együtt e-dur összhangzatot adnak majd, — Évente hápy harangot ön­tenek örbottyánban? — Általában 15—20 darabot, régebben n'egyvenet is. — Mekkora volt a legnagyobb harang, amelyet ön készített? — Tizennégy mázsás, és Mis­kolcra rendelték. A Moszkvában látható harangcárhoz képest per­sze ez karácsonyi csengettyű, de- hát elég drága a megrendelőknek egy közepes méretű is. Egy ki­logramm anyag 140 forintba ke­rül, az öntési költség kilónként 60 forint, tessék utánaszámolni. Édesapám legnagyobb harangja 97 mázsás volt, sajnos, a hábo­rúban elvitték a budapesti Szent István bazilikából.' * — ön szerint milyen méretű harang adja a legszebb hangot? — Egyformán szép hangú mind, amelyik szól. — Mi adja a mesterség szép­ségét? — Míg ki nem ássuk a formá­ból, és ki nem próbáljuk az új harangot, úgy izgulunk, mint á várandós anya, hogy fiú lesz-e vagy lány. Akkor nyugszunk, meg, akkor gyönyörködünk mun­kánk gyümölcsében, amikor elő­ször megszólal, olyan tisztán, ahogyan szerettük volna. Amíg Gombos László .beveze­tett szakmája rejtelmeibe, segí­tőtársai előkészítették az új ha­rangot, hogy a 220 éves temp­lom majd 30 méter magas tor­nyába csigarendszerrel bejuttas­sák. Lassan a fejünk fölé emel­kedett a kötéllel műkötethető; messze hangzó szavú ütőhang­szer. A. Tóth Sándor 9 Fejünk fölé emelkedett az ötmázsás, gisz-hangot adó harang. (Horti Sándor felvétele.) Tudnivalók a BNV megtekintéséről

Next

/
Thumbnails
Contents