Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-11 / 212. szám
4 A PETŐFI NÉPE^ P 1974. szeptember 11. Újdonságok - kísérletek A A. világ első közvilágítási társasága5 18,10-ben alakult, ötven- - ezer font alaptőkével. A London Westminster cascompagnie ötmillió fontot, alaptőkéié százszorosát költötte kísérletekre, míg végül is 1814-ben fényjeni, kezdtek az utcai lámpafüzérek. A ráfordítás hat év alatt megtérült... Ritka kivételtől eltekintve minden újdonság .kísérletezéssel jár. A kísérletezés kockázattal. Ne vállaljuk? Vannak, akik elhárítják. Az igények sürgette vállalkozásnak útját állja az óvatoskodás. Mi lesz ha; nem látszik biztosnak; kétséges a haszna%— így kezdődnek a magyarázótok. A mai érdekek túlzott súlya hamis irányba billenti a mérleg nyelvét, s az a látszat, mintha fölösen fogyasztaná a forintokat a kísérleti üzem, a kutató laboratórium. Az viszont, hogy a termelőrészlegekben végzett kísérletezgetés egybemosódik a különböző költségnemekkel; áthárítható a felhasználóra, a fogyasztóra. Ám mi lesz holnap, holnapután? Hazánk nemzeti jövedelmének három százalékát költi tudományos kutatásra, ami nemzetközi összehasonlításban sem rossz arány, összegszerűen ' ez tavaly több, mint tízmilliárd forint volt. Nagy summa. Sajnos azonban, legésszerűbb felhasználásának láncolatában itt-ott gyengék a szemek. Kedvezőtlen az élő- és a holt munka aránya a kutatásban és kísérletezésben, szegényes az eszközellátottság. A tudományos intézetekben is, s az üzemekben még inkább. Némelyik üzemi kísérleti műhely a század elejéről itt felejtett ipartörténeti emléknek nevezhető csak, s nem korszerű kutatóhelynek. @ Olykor a legegyszerűbb eszközök pótlására is kunyerálni,' kérincsélni kell a pénzt. Mintha szegény rokonként kopogtatnának érte. úgy kezeljk őket. Holott ők a bábái a holnapi többnek. Persze, ha értelmét látják igyekezetüknek; ha a vállalati szervezetben érvényesül a logikus rend, rendszeresség, s ’ ha nem akkor rángatják elő a kísérleti üzemieket, amikor a munkahelyi próbál-, Hozások csődbe mentek. Mert ez sem ritkaság. Kétszázötven körül van a vállalati, gyári kutatóhelyek száma, s majdnem harmincezer ember tevékenykedik, ott. Esztendőnként 13—ljí ezer témával foglalkoznak. Az ezen a területen dolgozók egy- , harmada rendelkezik felsőfokú végzettséggel.. Ügy tűnik, tekinted lyes a sereg. Csakhogy; a majd' harmincezer főnyi gárda idejének csupán egyharmada jut tényleges kutató, fejlesztő munkára. A szegényes felszereltség miatt a szűk-, ségesnél jóval tovább tart egy-t egy vizsgálat, elemzés, mérés. P07 csékolódik az idő. az energia. S vele füstté válhatnak a holnapra, holnapulánra remélt többlet forintok. Ez az a „takarékosság”, mely. tíz forint fejében ötvenről mond le. Vizsgálatok szerint ugyanis a jól működő vállalati kutatóhelyek, kísérleti üzemek ilyen arányban gyarapítják a befektetett forintokat. A Igaz, ma még nem alakult ki olyan — ahogy ezt szakmai tolvajnyelven mondják — kényszer- pálya, mely a kívánatos irányba, a.kutatóhelyek, a kísérleti üzemek fejlesztésére sarkallná a termelőket. Elboldogulnak anélkül is. Ám véletlennek tartjuk, hogy a legdinamikusabban fejlődő iparágaknál leljük a legtöbb üzemi kutatóhelyet, kísérleti üzemet? S ott, ahol az erős exportérdekeltség, a nemzetközi piacokon ■ tapasztalható éles verseny ezt kikövetelte? Amikor valami már égető szükség, azt a cselekvés késedelmességének roVására keli, íiy nunk. A hatékony vállalati gazdálkodás egyik alappillére az idő-' beni fölismerés, -akár termékvagy gyártásfejlesztésben, akár kutatási irányokban, kísérletek?'.; ben. Nem különálló dolgok ezek. Egyik sem lehet meg hosszabb ideig a másik nélkül. A kutatások eredményeinek alkalmazását meggyorsítja á kísérleti üzem, s az ott született eredmények már nagyobb kockázat nélkül ültethetők át a napi termelésbe. Egyszerű igazságok a fentiek. Talán éppen ezért nehéz elfogadni, s tudatukban cselekedni? Világos képet adott a gondokról a párt Központi Bizottsága a tudománypolitikai irányelvekben, , amikor egyebek között megállapította; „Nem fejlődtek eléggé az üzemi kutató-fejlesztő helyek. A termelésben alkalmazható kutatási eredmények realizálását hátráltatja, hogy hazánkban nem létesültek megfelelő számban kísérleti jellegű gyártásra alkalmas félüzémí' részlégék, A1 A; Központi Bizottság fentieket 1969. június 26—27-i ülésén szögezte le. öt év telt el azóta. Az akkor megrajzolt képeit lényege-, sen módosító változások csak lassan érlelődnek! Pedig e változások gyümölcseinek közös tálun-: kon nagyon is lenne helye. M. O. A Gyapjas; Misi, az Árpád szocialista brigád legfiatalabb tagja munka közben. Kosárfonás Tiszaalpáron T iszaalpár két dologról nevezetes. Elődeink úgy. tartották Számon, hogy á honfoglalás döntő csatája Alpár mezején zajlott le. Kortárs történészeink elvetik ennek lehetőségét, a helység neve étinek elíéHére sokak tudatában a híres harci eseménnyel kötődik Össze. A mondabeli Zalán vereségének; illetve a hazát szerző ; Árpád győzelmének színhelye egy' sokkal szerényebb, ám: hasznot hozó nevezetességhez is hozzásegítette a települési lakóit: füzeseivel léhető- vé tette, hogy kialakuljon^ kenyéradó foglalkozássá váljon,, és országos hírnévre tegyen szert itt a kosárfonás. A Kosárfonó Háziipari Szövetkezet udvarából odalátni a Tiszára, melynek kiöntései hajdan elősegítették a fűz természetes szaporodását. Az első vitóghápp-1 rú után, amikor a kérésiét tip- vekedésének hatására kisüzemi méreteket öltött a faluban a (ió- sárfönás, az itteni füzesek tel-1 mése már nem volt elegendő. Más, Tisza és Körös menti helyekről szerezték be a szükséglét egy . részét, vízi úton, dereglyéken szállítva az alpári kompig; — A legfőbb gondunk ma ' is a kellő' mennyiségű anyag előteremtése — tájékoztat' Pap Elérnél-, a szövetkezet elnöke. Wj Persze, a vadon termő vessző kora lejárt, külön erre a célra kinemesített fűzfélékböl dolgozunk. Jelenleg a, felhasznált mennyiség nagy részét Szigetvár környékéről vásároljuk, de1 elindultunk irtáé azon az úton, hogy önellátóak legyünk: a tavaszon 103 holdon saját fűzültetvényt telepítettünk, ősszel további ötven holddal gyarapítjuk ezt a területet. .,,p^nn a,,cn$hpjyekbfl9 suhog ia .y^sz9(iyc;settegmék. a metszőül!ók, 1 — AzjiiSiő\|$zj;áíyu., .„fpnóíjuz hosszú szálú, vékony, hajlékony, törésmentesen csavarható, héját lehéntva fehér', és nem nőnek oldalhajtáséi — jellemzi a jó mi- j nőségű , kosárnakvalót Barcsa Mihály, az Árpád . aranykoszoruS szocialista brigád vezetője. Kökben a keze is jár, sebesen,- hajlítja, bújtatja a vesszőszálakat a káSŐadján forgatott, Tiszavirág nevű kari kosáron. AXhármincnyolc éves brigádve- zétő| szüleitől leste el a kosárfonás lefogásait még gyerekkorában, segítkezés közben. Az "általános iskola.; befejezése - után vasöntő szakmát tanult Kecskeméten, de visszatért a vastól a vesszőhöz. Azért választott így- — meséli —, meri itthon, a Szülőfalujában akaiít dolgozni. A háziipari szövetkezetnél a tizennegyedik'- évet tölti, s ez idő, alatti a kosárfonás avatott mesterévé! vált. Gyors, ügyes kéz és fejlett szépérzék kell ehhez a foglálkozáshdz. Csak az képes a munkadarabnak a kívánt formát megadni, csak az tud szép fonatot 'készíteni, aki rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. A szakma kiváló dolgozója cím arról tanúskodik, hoggy BarcsaTVIi- hály nincs szűkében az adottságoknak. A Dunakeszin tavaly előtt megrendezett országos kosárfonó versenyen a második lett. Azok a modellek, amelyeket ő tervezett, alkotó fantáziáról árulkodnak. Az Árpád brigád legfiatalabb tagja, a húszéves Gyapjas Misi munka közben oda-odapillant „Miska bácsira”, őt szeretné teljesítményben utolérni. De tanulhat a többiektől is, hiszen Tar ■ Tibor, Kása András, Kocsis István, Kecskeméti Istvánná, valamennyien ismerik a vesszőfeldolgozás csínját-bínját. A Kosárfonó Háziipari Szövetkezetnek ez idő szerint közel háromszáz tagja van — ennek egy része bedolgozó —, körülbelül annyi, amennyien a húszas években űzték eft a foglalkozást a községben. A két világháború közt helybeli vállalkozók kis műhelyeiben — kosárgyáraknak titulálták ezeket —, egészségtelen körülmények között, a falusi „kistőkések” pénzsóvárságának szeszélyeit elviselve dolgoztak a kosárfonók, keresetük éppen A Barcsa ' t 1 Mihály, a vesszőfonás 'avatott mestere I Tiszavirág nevű kari kosarat készít. (Tóth Sándor felvételei.) hogy több volt a semminél. Ma — bár „nyújtott”, „falusias” műszakokkal — tisztes fizetést visznek haza a kosárfonók. Barcsa Mihály például állag havi 2800 forintot, Gyapjas Miska 2300-at. Mpnka után zuhanyozóban frissülhetnek fel. ■ — Termékeink teljes mennyiségét export útján értékesítjük,/ annyi a kereslet, hogy kapacitásunkból nem is futja a kielégítésére —>' mondja Pap Elemér. — Egy-egy év folyamán általában 70—80 _ féle cikket állítunk elő, a legtekintélyesebb tételeket francia és olasz cégek vásárolják tőlünk. Szállítunk az NSZK-ba, Angliába, ■ Hollandiába és az USA-bá is. Most a karon hordozható, fehér vesszőből font hajó- kosarak a legkapósabbak. Ezek mellett galambszállítók, madárkalitkák, szennyestartók, kutyás- és még néhány kosárféle készül műhelyeinkben, és otthon a bedolgozóknál. Az idén 15 millió forintos árbevételre számítunk. Jövő évi terveinkben új, modern üzemház építése is szerepel. A fényesre lakkozott vesszőtárgyakat nézegetve úgy tűnik, hogy a hagyományos vesszőfonás a .megújhodás időszakát éli. A század elején, még zöld — héjas — vadvesszőből, főleg gazdasági célokra, terményszállításra szánt kosarakat készítettek Alpáron. Á harmincas években megjelentek a nemesfüzek, ebben az évtizedben kezdte kiszorítani a zöldet a hántolt vessző, egyidőben az export megindulásával. Az utóbbi egy-két évben pedig már faanyaggal kombinálják a fűzvesz- szőt, s tálcákat, vázákat, italtartókat állítanak elő. Ez a fejlődés arra enged következtetni, hogy ha lesznek emberek, akik megtalálják számításukat a vesszőiparban, akkor irtég sokáig virágozhat Tiszaalpáron a kosárfonás. A. Tóth Sándor Az ősnövényzet emlékei KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG A ZRÍNYI SZAKSZÖVETKEZETBEN Televízió-alkatrészt szerelnek Ladánybenén Ladánybenéhez elég mostoha a . természet. A község határában, alig találhátó szántóföldi művelésre 1 alkalmas termőföld. A gabonatermesztés hozama alacsony, a szőlő- és gyümölcskertészet, meg a legelőgazdálkodás hóz valamit a konyhára. A Zrínyi Szak- szövetkezet sem tudna megélni csupán a növénytermesztésből, állattenyésztésből-, az alaptevékenységből. Ezért fejleszti a kiegészítő ágazatot, az építőipari, továbbá a lakatos és szerelőipari- tevékenységet. Az Orion gyár számára a szak- szövetkezet műhelyeiben évek óta televíziós-alkatrészt szerelnek ősz-; sze ladánybenei lányok és asszo-' nyok. akik helyben találtak munkát és megfelelő keresetet, s nem kényszerülnek más községbe, városba' eljárni. A szakszövetkezet központi majorjában, amelyet naponta több alkalommal közlekedő autóbusszal'lehet elérni, har- . mine ladánybenei asszony és leány dolgozik. Szabó Márk csoportvezető műszerész irányításával az integrált áramkörökhöz tranzisztoros aránydetektorokat készítenek. Többek között ennek a berendezésnek a beszerzésével lesz képes a televíziókészülék a második műsor vételére. Az Orion Gvár és a Zrínyi Szakszövetkezet között évek óta jó kapcsolat alakult ki. a budapesti üzem szállítja az alkatrészt Ladánybenére. a szerelőműhely pedig a kész részegységeket a gyárba. Sajnos, a gyár és a szak- szövetkezet kapcsolatát az utóbbi időben beárnyékolta az a körülmény. hogy a Zrínyi Szakszövetkezet gyakran hiányosan kapta meg az; alkatrészszállítmányokat. Sokkal kevesebb anyag érkezik a kísérő jegyzékben feltüntetett mennyiségnél, s ez sok vitára adott alkalmat a budapesti gyárraktárosai és a szerelőműhely vezetői között. Kár lenne az eddigi jó együttműködést felborítani-, hiszen a Zrínyi Szakszövetkezet dolgozói eddig pontosan teljesítették, amire vállalkoztak Jó minőségű berendezéseket készítettek az Orion Gyár számára. ; K. A. A Németh Magdolna parányi alkatrészekből az aránydetektort szeréli össze. (Pásztor Zoltán (elvételei.) A Tiszta, világos munkahelyen dolgoznak a szakszövetkezeti szereidében. A Naponta 490 darab kész, integrált áramkörös berendezést vizsgál meg Berente Imréné, az üzemrész meósa. Az ukrán paleo-botanikusok a Dnyeszter és a Zbrucs folyó partján, kutatás közben a föld eddig ismert legrégibb nöyényzetének lenyomataira és spóráira bukkantak. A leletek életkora mintegy 400 millió év. A vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek apró, 2—3 cm-es rendkívül primitív felépítésű növények voltak. Gyökerük, levelük nem volt, -s minden életfunkciójukat a szár töltötte be. A tudósok feltételezik, hogy az első földi növények a szárazföldi élethez fokozatosan alkalmazkodó vízinövényekből alakultak ki. (APN—KS) A BKKMÉP SZER Vállalat 1974/75-ös tanévre a még nem jelentkezett 8 általános iskolát végzett fiatalokat iskoláz be szakmunkástanulónak: KECSKEMÉT TERÜLETÉN: Kőműves Víz-, gázszerelő Központifűtés-szerelő Épületburkoló Bádogos Vb*szerelő BAJA TERÜLETÉN: Kőműves Ács-állványozó Vb-szerelő A fenti szakmákban jelentkezők részére kollégiumot biztosítunk Kecskeméten és Kunszentmiklóson. A kőműves, ács-állványozó, burkoló, vb-szerelő szakmákban emelt ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezés: Kecskeméten, a 607. sz., Baján a 609. sz., Kunszentmiklóson a 620. sz. Szakmunkásképző Intézeteknél. Szülők részére Kecskemét, Tatársor 1/a. sz. alatt felvilágosítást adunk. Villanyszerelő Épületasztalos Épületlakatos Fapadlózó Műanyagburkoló KUN SZENTMIKLÖS TERÜLETÉN: Kőműves Ács-állványozó 4071 • Á Raktárban lakkozzák, majd szállításra készítek 'ülő. az asszonyok a kosarakat. • Kókai Iboly, az édesanyja és Benkó Teréz a madárkalitkák műhelyében űolgozik.
