Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-11 / 212. szám

4 A PETŐFI NÉPE^ P 1974. szeptember 11. Újdonságok - kísérletek A A. világ első közvilágítási tár­sasága5 18,10-ben alakult, ötven- - ezer font alaptőkével. A London Westminster cascompagnie ötmil­lió fontot, alaptőkéié százszorosát költötte kísérletekre, míg végül is 1814-ben fényjeni, kezdtek az ut­cai lámpafüzérek. A ráfordítás hat év alatt megtérült... Ritka kivételtől eltekintve minden új­donság .kísérletezéssel jár. A kí­sérletezés kockázattal. Ne vállal­juk? Vannak, akik elhárítják. Az igé­nyek sürgette vállalkozásnak út­ját állja az óvatoskodás. Mi lesz ha; nem látszik biztosnak; kétsé­ges a haszna%— így kezdődnek a magyarázótok. A mai érdekek túl­zott súlya hamis irányba billenti a mérleg nyelvét, s az a látszat, mintha fölösen fogyasztaná a fo­rintokat a kísérleti üzem, a kuta­tó laboratórium. Az viszont, hogy a termelőrészlegekben végzett kí­sérletezgetés egybemosódik a kü­lönböző költségnemekkel; áthárít­ható a felhasználóra, a fogyasztó­ra. Ám mi lesz holnap, holnap­után? Hazánk nemzeti jövedelmének három százalékát költi tudomá­nyos kutatásra, ami nemzetközi összehasonlításban sem rossz arány, összegszerűen ' ez tavaly több, mint tízmilliárd forint volt. Nagy summa. Sajnos azonban, legésszerűbb felhasználásának láncolatában itt-ott gyengék a szemek. Kedvezőtlen az élő- és a holt munka aránya a kutatásban és kísérletezésben, szegényes az eszközellátottság. A tudományos intézetekben is, s az üzemekben még inkább. Némelyik üzemi kí­sérleti műhely a század elejéről itt felejtett ipartörténeti emlék­nek nevezhető csak, s nem kor­szerű kutatóhelynek. @ Olykor a legegyszerűbb esz­közök pótlására is kunyerálni,' kérincsélni kell a pénzt. Mintha szegény rokonként kopogtatnának érte. úgy kezeljk őket. Holott ők a bábái a holnapi többnek. Per­sze, ha értelmét látják igyekeze­tüknek; ha a vállalati szervezet­ben érvényesül a logikus rend, rendszeresség, s ’ ha nem akkor rángatják elő a kísérleti üzemie­ket, amikor a munkahelyi próbál-, Hozások csődbe mentek. Mert ez sem ritkaság. Kétszázötven körül van a vál­lalati, gyári kutatóhelyek száma, s majdnem harmincezer ember te­vékenykedik, ott. Esztendőnként 13—ljí ezer témával foglalkoznak. Az ezen a területen dolgozók egy- , harmada rendelkezik felsőfokú végzettséggel.. Ügy tűnik, tekinted lyes a sereg. Csakhogy; a majd' harmincezer főnyi gárda idejének csupán egyharmada jut tényleges kutató, fejlesztő munkára. A sze­gényes felszereltség miatt a szűk-, ségesnél jóval tovább tart egy-t egy vizsgálat, elemzés, mérés. P07 csékolódik az idő. az energia. S vele füstté válhatnak a holnapra, holnapulánra remélt többlet fo­rintok. Ez az a „takarékosság”, mely. tíz forint fejében ötvenről mond le. Vizsgálatok szerint ugyanis a jól működő vállalati kutatóhelyek, kísérleti üzemek ilyen arányban gyarapítják a be­fektetett forintokat. A Igaz, ma még nem alakult ki olyan — ahogy ezt szakmai tol­vajnyelven mondják — kényszer- pálya, mely a kívánatos irányba, a.kutatóhelyek, a kísérleti üze­mek fejlesztésére sarkallná a ter­melőket. Elboldogulnak anélkül is. Ám véletlennek tartjuk, hogy a legdinamikusabban fejlődő ipar­ágaknál leljük a legtöbb üzemi kutatóhelyet, kísérleti üzemet? S ott, ahol az erős exportérdekelt­ség, a nemzetközi piacokon ■ ta­pasztalható éles verseny ezt kikö­vetelte? Amikor valami már ége­tő szükség, azt a cselekvés kése­delmességének roVására keli, íiy nunk. A hatékony vállalati gaz­dálkodás egyik alappillére az idő-' beni fölismerés, -akár termék­vagy gyártásfejlesztésben, akár kutatási irányokban, kísérletek?'.; ben. Nem különálló dolgok ezek. Egyik sem lehet meg hosszabb ideig a másik nélkül. A kutatások eredményeinek alkalmazását meg­gyorsítja á kísérleti üzem, s az ott született eredmények már na­gyobb kockázat nélkül ültethetők át a napi termelésbe. Egyszerű igazságok a fentiek. Talán éppen ezért nehéz elfogad­ni, s tudatukban cselekedni? Vi­lágos képet adott a gondokról a párt Központi Bizottsága a tudo­mánypolitikai irányelvekben, , amikor egyebek között megállapí­totta; „Nem fejlődtek eléggé az üzemi kutató-fejlesztő helyek. A termelésben alkalmazható kutatá­si eredmények realizálását hát­ráltatja, hogy hazánkban nem lé­tesültek megfelelő számban kí­sérleti jellegű gyártásra alkalmas félüzémí' részlégék, A1 A; Központi Bizottság fentie­ket 1969. június 26—27-i ülésén szögezte le. öt év telt el azóta. Az akkor megrajzolt képeit lényege-, sen módosító változások csak las­san érlelődnek! Pedig e változá­sok gyümölcseinek közös tálun-: kon nagyon is lenne helye. M. O. A Gyapjas; Misi, az Árpád szo­cialista brigád legfiatalabb tagja munka közben. Kosárfonás Tiszaalpáron T iszaalpár két dologról nevezetes. Elődeink úgy. tartot­ták Számon, hogy á honfoglalás döntő csatája Alpár mezején zajlott le. Kortárs történészeink elvetik ennek lehe­tőségét, a helység neve étinek elíéHére sokak tudatában a híres harci eseménnyel kötődik Össze. A mondabeli Zalán vereségének; illetve a hazát szerző ; Árpád győzelmének szín­helye egy' sokkal szerényebb, ám: hasznot hozó nevezetes­séghez is hozzásegítette a települési lakóit: füzeseivel léhető- vé tette, hogy kialakuljon^ kenyéradó foglalkozássá váljon,, és országos hírnévre tegyen szert itt a kosárfonás. A Kosárfonó Háziipari Szövet­kezet udvarából odalátni a Ti­szára, melynek kiöntései hajdan elősegítették a fűz természetes szaporodását. Az első vitóghápp-1 rú után, amikor a kérésiét tip- vekedésének hatására kisüzemi méreteket öltött a faluban a (ió- sárfönás, az itteni füzesek tel-1 mése már nem volt elegendő. Más, Tisza és Körös menti he­lyekről szerezték be a szükséglét egy . részét, vízi úton, dereglyé­ken szállítva az alpári kompig; — A legfőbb gondunk ma ' is a kellő' mennyiségű anyag előte­remtése — tájékoztat' Pap Elé­rnél-, a szövetkezet elnöke. Wj Persze, a vadon termő vessző ko­ra lejárt, külön erre a célra ki­nemesített fűzfélékböl dolgozunk. Jelenleg a, felhasznált mennyiség nagy részét Szigetvár környékéről vásároljuk, de1 elindultunk irtáé azon az úton, hogy önellátóak le­gyünk: a tavaszon 103 holdon sa­ját fűzültetvényt telepítettünk, ősszel további ötven holddal gya­rapítjuk ezt a területet. .,,p^nn a,,cn$hpjyekbfl9 suhog ia .y^sz9(iyc;settegmék. a metszőül!ók, 1 — AzjiiSiő\|$zj;áíyu., .„fpnóíjuz hosszú szálú, vékony, hajlékony, törésmentesen csavarható, héját lehéntva fehér', és nem nőnek oldalhajtáséi — jellemzi a jó mi- j nőségű , kosárnakvalót Barcsa Mi­hály, az Árpád . aranykoszoruS szocialista brigád vezetője. Kök­ben a keze is jár, sebesen,- haj­lítja, bújtatja a vesszőszálakat a káSŐadján forgatott, Tiszavirág nevű kari kosáron. AXhármincnyolc éves brigádve- zétő| szüleitől leste el a kosárfo­nás lefogásait még gyerekkorában, segítkezés közben. Az "általános iskola.; befejezése - után vasöntő szakmát tanult Kecskeméten, de visszatért a vastól a vesszőhöz. Azért választott így- — meséli —, meri itthon, a Szülőfalujában akaiít dolgozni. A háziipari szövetkezetnél a ti­zennegyedik'- évet tölti, s ez idő, alatti a kosárfonás avatott meste­révé! vált. Gyors, ügyes kéz és fejlett szépérzék kell ehhez a foglálkozáshdz. Csak az képes a munkadarabnak a kívánt formát megadni, csak az tud szép fona­tot 'készíteni, aki rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. A szakma kiváló dolgozója cím ar­ról tanúskodik, hoggy BarcsaTVIi- hály nincs szűkében az adottsá­goknak. A Dunakeszin tavaly előtt megrendezett országos ko­sárfonó versenyen a második lett. Azok a modellek, amelyeket ő tervezett, alkotó fantáziáról árulkodnak. Az Árpád brigád legfiatalabb tagja, a húszéves Gyapjas Misi munka közben oda-odapillant „Miska bácsira”, őt szeretné tel­jesítményben utolérni. De tanul­hat a többiektől is, hiszen Tar ■ Tibor, Kása András, Kocsis Ist­ván, Kecskeméti Istvánná, vala­mennyien ismerik a vesszőfeldol­gozás csínját-bínját. A Kosárfonó Háziipari Szövet­kezetnek ez idő szerint közel háromszáz tagja van — ennek egy része bedolgozó —, körülbe­lül annyi, amennyien a húszas években űzték eft a foglalkozást a községben. A két világháború közt helybeli vállalkozók kis mű­helyeiben — kosárgyáraknak ti­tulálták ezeket —, egészségtelen körülmények között, a falusi „kistőkések” pénzsóvárságának szeszélyeit elviselve dolgoztak a kosárfonók, keresetük éppen A Barcsa ' t 1 Mihály, a vesszőfonás 'avatott mestere I Tiszavirág nevű kari kosarat készít. (Tóth Sándor felvételei.) hogy több volt a semminél. Ma — bár „nyújtott”, „falusias” mű­szakokkal — tisztes fizetést visz­nek haza a kosárfonók. Barcsa Mihály például állag havi 2800 forintot, Gyapjas Miska 2300-at. Mpnka után zuhanyozóban fris­sülhetnek fel. ■ — Termékeink teljes mennyi­ségét export útján értékesítjük,/ annyi a kereslet, hogy kapacitá­sunkból nem is futja a kielégíté­sére —>' mondja Pap Elemér. — Egy-egy év folyamán általában 70—80 _ féle cikket állítunk elő, a legtekintélyesebb tételeket francia és olasz cégek vásárolják tőlünk. Szállítunk az NSZK-ba, Angliába, ■ Hollandiába és az USA-bá is. Most a karon hordoz­ható, fehér vesszőből font hajó- kosarak a legkapósabbak. Ezek mellett galambszállítók, madárka­litkák, szennyestartók, kutyás- és még néhány kosárféle készül műhelyeinkben, és otthon a be­dolgozóknál. Az idén 15 millió forintos árbevételre számítunk. Jövő évi terveinkben új, modern üzemház építése is szerepel. A fényesre lakkozott vessző­tárgyakat nézegetve úgy tűnik, hogy a hagyományos vesszőfonás a .megújhodás időszakát éli. A század elején, még zöld — héjas — vadvesszőből, főleg gazdasági célokra, terményszállításra szánt kosarakat készítettek Alpáron. Á harmincas években megjelentek a nemesfüzek, ebben az évtized­ben kezdte kiszorítani a zöldet a hántolt vessző, egyidőben az export megindulásával. Az utób­bi egy-két évben pedig már fa­anyaggal kombinálják a fűzvesz- szőt, s tálcákat, vázákat, italtar­tókat állítanak elő. Ez a fejlődés arra enged következtetni, hogy ha lesznek emberek, akik megta­lálják számításukat a vesszőipar­ban, akkor irtég sokáig virágoz­hat Tiszaalpáron a kosárfonás. A. Tóth Sándor Az ősnövényzet emlékei KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG A ZRÍNYI SZAKSZÖVETKEZETBEN Televízió-alkatrészt szerelnek Ladánybenén Ladánybenéhez elég mostoha a . természet. A község határában, alig találhátó szántóföldi műve­lésre 1 alkalmas termőföld. A ga­bonatermesztés hozama alacsony, a szőlő- és gyümölcskertészet, meg a legelőgazdálkodás hóz va­lamit a konyhára. A Zrínyi Szak- szövetkezet sem tudna megélni csupán a növénytermesztésből, állattenyésztésből-, az alaptevé­kenységből. Ezért fejleszti a ki­egészítő ágazatot, az építőipari, továbbá a lakatos és szerelőipari- tevékenységet. Az Orion gyár számára a szak- szövetkezet műhelyeiben évek óta televíziós-alkatrészt szerelnek ősz-; sze ladánybenei lányok és asszo-' nyok. akik helyben találtak mun­kát és megfelelő keresetet, s nem kényszerülnek más községbe, vá­rosba' eljárni. A szakszövetkezet központi majorjában, amelyet na­ponta több alkalommal közleke­dő autóbusszal'lehet elérni, har- . mine ladánybenei asszony és leány dolgozik. Szabó Márk cso­portvezető műszerész irányításá­val az integrált áramkörökhöz tranzisztoros aránydetektorokat készítenek. Többek között ennek a berendezésnek a beszerzésével lesz képes a televíziókészülék a második műsor vételére. Az Orion Gvár és a Zrínyi Szakszövetkezet között évek óta jó kapcsolat alakult ki. a buda­pesti üzem szállítja az alkatrészt Ladánybenére. a szerelőműhely pedig a kész részegységeket a gyárba. Sajnos, a gyár és a szak- szövetkezet kapcsolatát az utóbbi időben beárnyékolta az a körül­mény. hogy a Zrínyi Szakszövet­kezet gyakran hiányosan kapta meg az; alkatrészszállítmányokat. Sokkal kevesebb anyag érkezik a kísérő jegyzékben feltüntetett mennyiségnél, s ez sok vitára adott alkalmat a budapesti gyár­raktárosai és a szerelőműhely ve­zetői között. Kár lenne az eddigi jó együtt­működést felborítani-, hiszen a Zrínyi Szakszövetkezet dolgozói eddig pontosan teljesítették, ami­re vállalkoztak Jó minőségű be­rendezéseket készítettek az Orion Gyár számára. ; K. A. A Németh Magdolna parányi al­katrészekből az aránydetektort szeréli össze. (Pásztor Zoltán (elvételei.) A Tiszta, világos munkahelyen dolgoznak a szakszövetkezeti szerei­dében. A Naponta 490 darab kész, integrált áramkörös berendezést vizsgál meg Berente Imréné, az üzemrész meósa. Az ukrán paleo-botanikusok a Dnyeszter és a Zbrucs folyó partján, kutatás közben a föld eddig ismert legrégibb nöyényzetének lenyomatai­ra és spóráira bukkantak. A leletek életkora mintegy 400 millió év. A vizs­gálatok azt mutatják, hogy ezek apró, 2—3 cm-es rendkívül primitív felépí­tésű növények voltak. Gyökerük, le­velük nem volt, -s minden életfunkció­jukat a szár töltötte be. A tudósok feltételezik, hogy az első földi növények a szárazföldi élethez fokozatosan alkalmazkodó vízinövé­nyekből alakultak ki. (APN—KS) A BKKMÉP SZER Vállalat 1974/75-ös tanévre a még nem jelentkezett 8 általános iskolát végzett fiatalokat iskoláz be szakmunkástanulónak: KECSKEMÉT TERÜLETÉN: Kőműves Víz-, gázszerelő Központifűtés-szerelő Épületburkoló Bádogos Vb*szerelő BAJA TERÜLETÉN: Kőműves Ács-állványozó Vb-szerelő A fenti szakmákban jelentkezők részére kollégiumot biztosítunk Kecskeméten és Kunszentmiklóson. A kőműves, ács-állványozó, burkoló, vb-szerelő szak­mákban emelt ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezés: Kecskeméten, a 607. sz., Baján a 609. sz., Kunszentmiklóson a 620. sz. Szakmunkásképző Intézeteknél. Szülők részére Kecskemét, Tatársor 1/a. sz. alatt fel­világosítást adunk. Villanyszerelő Épületasztalos Épületlakatos Fapadlózó Műanyagburkoló KUN SZENTMIKLÖS TERÜLETÉN: Kőműves Ács-állványozó 4071 ­• Á Raktárban lakkozzák, majd szállításra készí­tek 'ülő. az asszonyok a kosarakat. • Kókai Iboly, az édesanyja és Benkó Teréz a madárkalitkák műhelyében űolgozik.

Next

/
Thumbnails
Contents