Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-28 / 227. szám
Fontos fordulópontja hazánk társadalmi, gazdasági fejlődésének 1961 tavasza. A magyar falvakban elkezdődött a nagy átalakulás, az MSZMP Központi Bizottságának 1958. évi emlékezetes határozatát követően pedig, különösen fellendült és eredményesen befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A termelőszövetkezetekben több mint egymillió parasztember tevékenykedett. Az MSZMP VIII. kongresszusának határozatában mindez így fogalmazódott meg: „A magyar nép új, történelmi jelentőségű győzelmet aratott.” A népgazdaság egységes szocialista rendszerében megindulhatott a rohamos, nagy léptékű fejlődés, amely a tsz-ek megszilárdítását, a korszerű nagyüzemi gazdálkodás megvalósulását eredményezte. VALÓRA VÁLNAK A PÁRTKONGRESSZUS HATÁROZATAI a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezetben Bálázzák a lucernát. A szövetkezet központi szarva É&S11 hatelepe. A hatvanas evekig a szövetkezeteket egyénetlen, alacsony színvonalú termelés jellemezte. A mélykúti Alkotmány Tsz 1954. szeptember 29-i megalakulásától | — 80 taggal 46 hektáron kezdték a gazdálkodást — sok nehézséggel küzdve, szinte egyik hónapról a másikra tengetve életüket, ala- I csony terméseredményeket elérve, állandóan veszteségesen gazdálkodtak. Az átszervezéskor a taglétszám kétszázra,x földterületük 2580 hektárra gyarapodott Még ez idő tájt is az őszi kalászosokból 7,5 kukoricából 19,6 cukorrépából 190 mázsa termett hektáronként. A megdöbbentően alacsony termésátlagokat a rossz talajadottságok,' a vezetés hiányosságai,^ az agrotechnikai és technológiai feljetlenség és a gé- pesítetlenség hiányának számlájára írható. A VIII. pártkongresszus határozatait követő intézkedések hatására azonban a mélykúti gazdaságban is évről ; évre javultak az eredmények, nekilendült a fejlődés. A környék közös gazdaságai közül a legdinamikusabbban- az Alkotmány Termelőszövetkezet gyarapodott. Ennek is tulajdonítható, hogy 1965-ben a község másik tsz-e, az Egyetértés, röviddel ezután pedig a hácsszölősi Keleti Fény Tsz is beolvadt ebbe a szövetkezetbe. Ekkor kezdődött több mint hatezer hektáros területen, csaknem ezer taggal az igazi nagyüzemi gazdálkodás ás az intenzív termelés. A párt IX. kongresszusának határozatai nyomán született meg az új termelőszövetkezeti földtörvény, a tagság szociális és nyugdíjhelyzetének javítását szolgáló intézkedés, a pénzügyi önállóság megteremtése, a felvásárlási árak1 emelése és egyéb fontos elvi és gazdaságpolitikai határozat. Megteremtődtek a mezőgazdaságban is a vállalatszerű gazdálkodás feltételei, amelyek a munka ,hatékonyságának feloldását és a jövedelmek növekedését eredményezte. Ezen á pártkongresszuson világosodott mag, hogy a háztáji gazdaságok termelése mennyire szükséges a lakosság ellátásában, s fejlesztésük, támogatásuk a helyi és népgazdasági érdekek szempontjából is igen fontos. A mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezetben éppen a háztáji ágazat fejlesztésével valósították meg azt a „csodát”, hogy beruházás nélkül növelték árutermelésüket. A párt X kongresszusának határozata a gazdaságpolitika leg- . fontosabb teendőit egyebek között a következőkben jelölte meg: „A termelés emelésével összhangban növelni kell a nép jólétét, biztosítani műveltségének gyarapítását.” Társadalmi fejlődés legfontosabb alapelveit tükröző megállapítás — noha -az i egész népgazdaságra vonatkozik — a mezőgazdasági üzemek szempontjából azért is fontos, mert a termelési szerkezet átalakítását, a műszaki fejlesztést, s mind emellett a parasztság élet- és művelődési körülményeinek, lehetőségeinek módosítását javítását sürgette. Csupán szűk keretben nyílik arra lehetőség, hogy végigkísérjük az 1970-től; illetve a X. párt- kongresszus után végbement változásokat, azt a fejlődést, amely eljuttatta a mélykúti Alkotmányt a kiváló szövetkezetek sorába, s az idei év végéig elérendő 200 . milliós termelési érték realizálásához. Számok a gazdálkodás tükrében Néhány összehasonlító adattal érzékeltetjük, hogy a szövetkezet az elmúlt 13 év alatt mennyit változott. A halmozott termelési érték 1961-ben 12 millió, kilenc évvel később 18 millió, a múlt év végéra .pedig. osakneTO; elérte a 180 millió forintot. Nem volt nyereséges a gazdaság 1961-ben, sőt 70-ben sem, de a következő évtől 10—12, tavaly pedig 13,4 millió forintot tett ki az évi nyereség. Jól példázza a munka termelékenységének növekedését a száz forint munkabérre jutó termelési érték alakulása. Míg 1961-ben 233, 70-ben 439, a munkaintenzitás fokozatos növekedésének hatására 1973-ban már több mint ezer forint termelési érték jutott száz forint munkabérre. Az álló és forgóeszköz értéke hússzorosára gyarapodott J13 év alatt.) A szövetkezeti, tagság. Jövedelmének alakulása is sgápipttevően módosuk, Az 1961-ben fizetett évi átlagjövedelem rtem érte el a 3 és fél ezer forintot, ezzel szemben 1973-b-in már 24 800 forint jutott átlagosan egy-egy tsz-gazdánák. Ezek a számok — közvetve bár -r- de kétségtelenül jelzik, hogy a kifizetett, halmozott és eszközökbe fektetett pénz „fedezete” a növekvő terméseredményekben rejlik. Az irányítás önálló ágazatokban temet vagy főiskolát végzettek. A szakmai felkészültséget nemcsak az iskolai végzettség szerint mérik. Az önképzés,- az emberi kapcsolatok, a politikái ismeretek mind olyan tényezők, amelyeket figyelembe vesznek. Érvényesül a Központi Bizottság 1973 novemberi határozata, amely a személyzeti munkával, a helyes káderpolitikával is foglalkozik. A szövetkezet irányítóinak nagy része párttag. A gazdaságban több, mint húszán szereztek eddig különböző szintű politikai végzettséget. Az itt dolgozó harminc felsőfokú és harminchárom középfokú bizonyítvánnyal rendelkező mellett az utóbbi három oktatási évben csaknem százötven szakmunkással gyarapodott .a szakemberek száma. A szocialista brigádok szerepe a termelés növelésében, a művelődésben A nagygazdaságok sorába tartozó mélykúti Alkotmány Szövetkezetben a gazdálkodás fontos alapja a vezetés felépítése. Négy éve ágazati rendszert alakítottak ki. Négy ágazat — a szántóföldi növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés és a gépesítés — vezetői önálló, de az egész szövetkezetbe szervesen beépülő munkát végeznek. Nagy felelősség nyugszik az ágazatvezetők vállán. Úgy kell gazdálkodniuk, irányítaniuk a munkát, hogy terven; felüli hozamokat érjenek el, nyereséggel zárják az évet, hiszen ennek függvényében részesedik — a havonta garantált munkabéren felül — a vezetésük alatt álló kollektíva, az év végi elszámoláskor. A vezetés jó színvonalát jelzi, hogy1 az ágazatok irányítói egye• A keverőüzemben készül az állatok takarmánya. • A megye szövetkezetei közöl f legnagyobb szőlőültetvény gazdija a mélykúti Alkotmány Tsz. A szövetkezetben a szocialista brigádok a legkövetkezetesebb végrehajtói a X. pártkongresszus korábban idézett határozatának. A szocialistabrigád- és munka- verseny-mozgalom nem újkeletű a szövetkezetben. Jelenleg több mint kétszáz tsz-gazda 9 szocialista brigádba tömörülve adhat számot a trmelési felajánlásiok — többek között termékminőség, az önköltségcsökkentés, az új termelési módszerek, újítások bevezetése —, valamint az önképzés és művelődés köréberí tett vállalások teljesítéséről. Az utóbbihoz a politikai és szakmai tanfolyamok látogatása mellett a község kulturális életébé való bekapcsolódás, a sajtótermékek rendszeres olvasása és terjesztésé, tapasztalatcseréken, országjáró kirándulásokon való részvétel is hozzátartozik. A szocialista címért küzdő 9 brigád 273 tagjának teljesítményét rendszeresen értékelik.. Á követelményeknek legjobban eleget tett és így a címet elnyert brigádok között az idén mintegy 100 ezer forint pénzjutalmat osztanak ki. A szövetkezetben tapasztalható kiegyensúlyozott légkör, a jó munkahelyi közérzet annak is tulajdonítható, hogy az úgynevezett generációs ellentét nem talál talajra. A fiatalokat segítik az idősek, s a munkájuk! elbírálásánál nem első szempont a kor, hanem a megtermelt érték, a helytállás a munka frontján és az emberi magatartás. A fiataloknak ugyanúgy kijár a béremelésből, a kitüntetésből, l előléptetésből, mint az idősebb tsz-tagoknak. Az ifjúsági törvénnyel kapcsolatos feladatok végrehajtása többek között még azt is eredményezte, hogy a KISZ-szervezet titkára a vezetőség tagja, s beleszólása van a szövetkezet életébe, képviseli a fiatal társai érdekeit. A szövetkezet KlSZ-szerveze- tének idei akcióprogramjában az évfordulók megünneplésében, több rendezvény lebonyolításában tett vállalásukat rögzitették. Ezenkívül nagy jelentőségű a termelést segítő tevékenységük, társadalmi .munkavállalásuk. Kommunista vasárnapot szerveznek, mindannyian részt vesznek a sok kétkezi munkást igénylő gyümölcs- és szőlőszüretben, A Petőfi szocialista brigáddal védnökséget vállaltak' a községi játszótér felett (— gyakorlatilag ennek fenntartása, ápolása, valamint új játékok, hinták készítése a feladatuk — ezenkívül segítenek a felszabadulási emlékpark és sportpálya rnegépítésé- ben. A gazdaság támogatja a fiatalok letelepedését. Ingyenesen 250 öl házhelyet ad és kedvezményes költséggel szállíthatják az. építőanyagot az yj otthont teremtők. Az idén csaknem félezren pihentek a fehértói, bajai balatonbog- lári,. harkányi üdülőkben, amelyek a szövetkezetiek tulajdonában vannak. Naponta — a díjtalan szállás mellé — 15 forint ebédtérítést is kapnak a. szabad idejüket az üdülőben töltő tsz- gazdák. Tanyapolitikájuk a megyei elképzeléseket tükrözi. A szétszórt, egymástól távol eső tanyákat megszüntetik, a csoportos telepi). léseket pedig fejlesztik. Eddig a tanyák villamosítására több mint félmillió forintot költöttek. A tagság munkába szállítását öt saját autóbuszukkal bohyolít- ják le. Gondoskodnak a baleset miatt elhunyt tagjaik gyermekeiről. Jelenleg hét gyermek iskoláztatásának költségét fedezi a szövetkezet. Az idősek, a háromszáz nyugdíjas és járadékos mindig számíthat a szövetkezet segítségére. Valamennyi járadékos tagnak díjtalanul művelik a háztáji földjét. Eddig is segítettek a tsz-tagok ebédeltetésében ügy, hogy a helyi vendéglőből vásárolták az ebédet, és szállították a munkahelyekre. A napokban befejeződött egy épület átalakítása, ahol a szövetkezet ebédlője és üzemi konyhája lesz. Húsprogram a háztájiban Állattenyésztésük gerincét a több mint kétezer szarvasmárha, valamint a szövetkezet központi, 250 anyakocának szállást adó sertéstelepe és a háztájiba „kihelyezett” 400 anyakoca • szaporulata képezi. Az MSZMP Központi Bizottságának 1969-ben hozott natározata a közös és- a háztáji gazdaság együttes ' kezelésének fontosságát hangsúlyozza. A X. pártkongresszus határozatában pedig a következőket olvashatjuk: „ ... építeni kell a háztáji gazdaságok termelésére,; tovább kell fejleszteni ezek kapcsolatát a közös gazdaságokkal mind a termelésben, mind az értékesítés« ben.” A már korábban említett „csodát” a szinte beruházás néküli árutermelést a párthatározatok megvalósításával a háztájiban oldották meg. A szövetkezet vezetősége a gazdasági számítások, megfontolások után úgy döntött, hogy a húsprogram valóra váltása céljából bekapcsolja a sertés- tartásba a tsz-tagságnál már meglevő állatférőhelyeket. A közös vásárolta az önetetőket, tíz teherautót, a szállítások lebonyolítására — minderre csupán 800 ezer forintot költöttek. Az 1971- ben elkezdődött háztáji sertésprogram beruházása még abban az évben meg is térült. A tsz szerződést köt a gazdákkal hizlalásra, vagy tenyésztésre és hizlalásra. Süldőkor'tól nevelik a háztájiban az állatokat, s így átlagban négy hónap alatt érik el a kívánt száztíz kilós súlyt. A szerződés megkötése után, az állomány a tsz tulajdonát képezi, s minden állatért 3 munkanap jóváírást kapnak az állattartók. Egy-egy gazda évente 60 hízót ad át a közösnek. A szövetkezet teherautói rendszeresen szállítják a takarmánykeveréket, valamint a meghizlalt sertéseket. A tsz-gaz- dák feladata lényegében csak az önetetők megtöltése j és az állatok tisztántartása. Á háztájiból 1971-ben 552 tonna hús származott, amely 2 millió forint tiszta nyereséget hozott a közösnek. Tehát minden különösebb beruházás nélkül 17 és fél ezer sertést értékesített a szövetkezet 1971-ben,' 1972-ben pedig 30 ezret. Az idén mintegy 22 eZér sertést hizlalnak a tsz-tagok, a közösben levő sertéstelepeken pedig mintegy 10 ezret. A megyei irányelvek szerint a szövetkezetben a szarvasmarhalétszámfejlesztést a kettős hasznosítás céljainak megfelelően végzik. Az idén több mint 300 -zal növelték a tehénállományt és az összes szarvasmarhalétszámot 450-nel. Tejtermelés mellett a szarvasmarha-hizlalás jelenti a nagyobb árbevételt a gazdaságnak. A hizlalt állatok nagy része exportra kerül. A háztáji gazdaságok árutermeléséhez tartozik a mintegy 50 hektáron termesztett zöldségféle, melyet a tagoktól átvéve a szövetkezet értékesít. Központi palántanevelőt létesítettek a tsz- ben, s a'palánta kiültetését gépekkel végzik. A tagok feladata a növényápolás, és a termékek betakarítása.
