Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-28 / 227. szám

MÉLYKÜTI ALKOTMÁNY TERMELŐSZÖVETKEZET § Az idén már 150 csikót nevelnek a gazdaságban. 0 Magyar félvér tenyészkancák 3 szövetkezet lóistállójában. 0 A magyar hajtóbajnokság döntőjét bonyolítják le ezekben a napokban a szövetkezetben. Nagyszerű pályát építettek, s a várhatóan nagy számú közönségnek megfelelő lelátót. Gyümölcs, szőlő és takarmánynövények A közös szántóterület 3700 hek­tár. Ennek több mint háromner gyed részén takarmánynövénye­ket | termesztenek. Egyszerűsítet­ték a növényszerkezetet, csupán négyfélét termesztenek: lucernát, kukoricát, búzát, valamint siló- kukoricát. A búza termésátlaga a korábbi években általában 30—37 mázsa között' volt. Az idén az eddigi legnagyobb termést takarították be,' a hektáronkénti termésátlag meghaladta a 43 mázsát. Tavaly kukoricából 67 mázsa termett hektáronként,- az idén 70 mázsára , számítanak. A szövetkezet tagja a bajai kukoricatermesztési rendszernek. Elsősorban azért csatlakoztak ehhez, mert erő- és munkagépparkjukat szocialista importból kívánták bővíteni,' s úgy vélték, hogy ez 'az iparszerű termesztési rendszer hozzájárul a műszaki fejlődés meggyorsulásá­hoz, ugyanakkor a jobb termés­átlagok eléréséhez. Eddig számí­tásaik sikeresen valóra is Váltak. Jelentős a lucernatermesztésük, az átlagos szénahozam 50 mázsa körül van. A megtermelt takar­mányokat saját szárítójukban ke­zelik, valamint keverőüzemükben koncentrátumok hozzáadásával készítik el az állattakarmányozás igényeinek megfelelően. Törekednek a homokterületek hasznosítására. Mintegy 700 hek­táros területük 1860-tól 1963-ig parlagon hevert. Ezt a területet részben erdősítették, és legelőt telepítettek, valamint gyümölcsöt és szőlőt. Csaknem ezer hektáron szőlőültetvénye van a szövetke­zetnek. Tavaly összesen . 32 358 mázsát takarítottak be. Áz idén 45 ezer mázsa termésrí* számíta­nak, melyből 8 ezer a csemege- szőlő. Megoldották a szántóföldi nö­vények és a szőlótermfesztés gépe­sített kemizálását. A vegyszeres gyomirtásban és a szőlő porozá­sában — részint a permetezésben is — repülőgépet alkalmaznak. A területen nagyrészt minőségi borfajták teremnek; olaszrizling, hárslevelű, kövidinka, sárfehér, valamint kevés kadarka és kék­frankos. A pincegazdasággal 1980- ig szóló távlati szerződést kötöt­tek, ilyent az országban elsőként. A szőlőt a gazdaságnak adják át, i s a pincegazdaság fejlesztési alap­jából évközben is ségítséget nyújt a termesztéshez. Tavaly a bács- szőlősi területen levő szőlőültet­vényükkel beléptek — egyszerű társulás formájában — a Kunba­jai Állami Gazdaság termesztési rendszerébe. Két éve fordult, termőre az 57 hektáros almás, s a jövő év vé­géig ugyancsak 57 hektáron „be­áll” a középtörzsű almatelepítés, 29 hektáron a meggyes és cse­resznyés, 28 hektáron az ősziba­rack, 170 hektáron a kajszis, va­lamint 57 hektáron a szőlő is. Al­mából az idén 6000, kajsziból ezer, őszibarackból 600 mázsa ter­més betakarítását tervezik. Melléküzemágak, lakossági szolgáltatás A szövetkezet életében megha­tározó tényező a gépesítés. Saját erő- és munkagépeiket, valamint a környező gazdaságok traktorait a szövetkezet központjában mű­ködő Dutra-szervizben javítják. Nemrégen új javítócsarnokot épí­tettek, s vásároltak szerszámgé­peket is. Ezenkívül — kooperáció­ban is a Budapesti Szerszámgép­ipari Gyárral és a Budapesti Me­zőgazdasági Gépgyárral — évente mintegy 4 millió forint értékű al­katrészt gyártanak. A gazdaság­ban három műhelykocsit használ­nak, ezek féladata áthárítani a munka közbeni üzemzavarokat. A segédüzemági tevékenység­ből és a lakossági szolgáltatásból több mint 14 és fél millió forint árbevétele származott az elmúlt évben. Ebben nagy szerepe van a száz főt meghaladó bedolgozó gárdának, valamint az üzem te­rületén tevékenykedő szakmun­kásoknak. Gazdaságos a lótenyésztés Egyrészt a jövedelmezőség, másrészt a hírnévszerzés szem- •- pontjából jut fokozott szerephez 3 Totalitás! a? Alkotmány Tsz-ben. Azjs 'ÁgazássaL-jiegyütt .a^JaelscL anyagmozgatással kiegészített csín, kónevelés gazdaságossága vitat­hatatlan. A szövetkezetben ma­gyarfél vér-tényészetet alakítót-; tak ki. Háromtípusú kanca van: nóniusz, arab és gidrán. A kan­cák szaporulataként évente 50—55 csikóval gyarapszik a szövetkezet lóállománya. A csikókat három éven át nevelik, s egy részét ex­portra értékesítik, tavaly össze­sen 43 lovaglásra alkalmassá ne­velt csikót adtak el, mintegy 2 millió forintért.. A szövetkezetnek tíz sportlova van, közülük négy a hajtósport­ban vesz részt. Eddig a magyar hajtóbajnokáágban első helyen áll a mélykúti Alkotmány Szö­vetkezet: Ezekben a napokban-a most zajló versenysorozaton dől el, hogy meg tudják-e tartani el­sőségüket. Az utóbbi ,évek orszá­gos lovasversenyeinek a tsz im­már állandó szereplője, s több el­ső helyezést is szereztek. A tagság értékeli és szereti a lovakat, a lósportot. Több százan kísérték el az idei Versenyekre, 1 bemutatókra, így a hortobágyi lovasnapokra, Félegyházára, Bu- gacra a versenyzőket. Az elkövetkező években a 0 A napokban adják át a tsz üzemi konyháját és étkezőjét. 0 A húszéves fennállás óta az idén várják a legnagyobb kukorica­termést. 0 A szövetkezet üdülője Kunfehértón. «-• -iym a .oiíiirn .SI ddözaJ. Xovvi hám- és- sportlótenyésztést fej­lesztik és Gidrán félvérállományt alakítanak ki. Nem mulaszthat­juk el, hogy — a hagyománytól eltérően — ne tegyünk említést a szövetkezet elnökéről, Muity Sándorról. Tizenhárom éve ve­zeti fáradhatatlanul, erős kézzel, de nagy szívvel a gazdaságot, s az ő érdeme is, hogy ma már nemcsak országos, hanem Euró- pa-hírű a mélykúti gazdaság, me­lyet nagyrészt a lótenyésztésnek köszönhetnek. Ugyanakkor az is tény, hogy a bruttó termelési értéküknek csupán 1 százalékát teszi ki a lótenyésztés. Tavaly 360 ezer forint tiszta nyeresége volt a szövetkezetnek a lómadá­sokból. A jövő még többet ígér Nem kétséges, hogy a leírtak­ból megállapítható: a mélykúti Alkotmány Szövetkezetben kö­vetkezetesen megvalósulnak a párthatározatok, a megyei és or­szágos gazdaságpolitikai elkép­zelések. A magas fokú szervezett­ségnek, a korszerű technológiá­nak, s nem utolsósorban a tag­ság szorgalmának köszönhető az eddig elért eredmény. A gazda­ság szerkezete nemcsak a mai, de a távlati igényeknek is meg­fpl £>1 Tnnáhhí hnyamnfivpkpdés­sei számolnak főleg a szőlő^ gyümölcstermesztésben. Elképze­lésükben szerepel a takarmány­gyár, a vágóhíd és a gyümölcs- porító üzem létrehozása is. A most húszéves fennállását ünnep­lő szövetkezet egész tagsága bi­zalommal tekinthet a jövőbe, hi­szen az eddjgi munka, a sokol­dalú tevékenység jó alapot te­remtett ahhoz, hogy a követke­zőkben is végrehajtsák a rájuk háruló feladatokat. (X) K

Next

/
Thumbnails
Contents