Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-22 / 222. szám
1974. szeptember 22. • PETŐFI NÉPE • 3 Modern szintetikusszál gyár Nyergesújfalun. A IV. ötéves terv textilipari rekonstrukciója keretében épült a Magyar Viscosagyár negyedik szintetikusszál üzeme, a PAN 1. gyár. A több mint 1 milliárd forintos költséggel épített üzem évi 4600 tonna szintetikus szálat gyárt. Képünkön: üzemrészlet. (MTI foto: Bisztray Károly felv. — KS) Vetélkedő pápaválasztás előtt Ismét megrendezik a pályaválasztás előtt álló általános iskolások szakmai vetélkedőit. Tavaly a megyei döntőkkel befejeződtek a versenyek, most viszont az országos döntőig eljuthatnak a megyék legjobbjai. Az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, a Magyar Rádió Gyermek- osztálya és a Pajtás úttörőújság ugyanis pályaválasztási akciót hirdetett az általános iskolák hetedik-nyolcadik osztályos tanulói, számára A versenyen induló őrsöknek albumot kell készíteniük a kijelölt munkaterületek életéről. A Bács-Kiskun megyeiek a jános- halmai tsz-ek közös vállalkozásáról állíthatják .össze versenyalbumaikat, s küldhoiik be október 21-ig a megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézethez. A legjobb albu nők készítőit hívják majd meg a megyei szakmai vetélkedőre, amelyet október 29-én és 30-án rendeznek. A »megyei döntőről rádiófelvétel készül. A továbbjutott csapatok Budapesten a Fáklya Klubban két területi döntőn vetélkedhetnek tovább. A magyar—szovjet műszaki-túdományos együttműködés 25. évfordulója alkalmából Magyarországon összegezték a két ország áruforgalmának, kooperációjának eredményeit, s összefoglalóan közreadták a ma is érvényben levő nagy jelentőségű kormányegyezményeket, amelyek alapján hosz- szú távon is gyors ütemben tovább fejlődik a két ország gazdasági együttműködése. A Szovjetunió részesedése hazánk külkereskedelmi forgalmából nemcsak mennyiségileg, hanem arányaiban is folyamatosan és töretlenül növekedett az elmúlt 25 évben. Ma már szovjét rendelésre készül a magyar exporttermékeknek több mint 33 százaléka, s a Szovjetunióból érkezik az importáruknak több mint 34 százaléka. A két ország külkereskedelmi ' forgalma az 1949. évi másfél milliárd devizaforintról 27 milliárd devizaforintra emelkedett, vagyis túlhaladta az éyi 2 milliárd rubelt. A Szovjetunió biztos piacot jelent Magyarország egész sor terméke számára, ugyanakkor a nyersanyagban szegény Magyar- ország a Szovjetunióban jut hozzá nélkülözhetetlen anyagokhoz. A hazánkban felhasznált vasércnek 92,6, a nyersfoszfátnak 78,4, az újságnyomó papírnak 93,2 százaléka a Szovjetunióból származik, s ugyanonnan érkezik a kőolajnak és a fenyőfűrészárunak a kétharmada. A több évre szóló megállapodások hosszú időre előre biztonságossá teszik Magyarország számára a nyersanyag- és energiahordozó-utánpótlást. A hosszú lejáratú kormányközi megállapodások a magyar népgazdaság legfontosabb területeinek gyors ütemű fejlesztéséhez. korszerűsítéséhéz jelentenek szilárd alapét. Az alábbiakban a legjelentősebb kormányegyezményeket ismertetjük: Az 1962-ben életbe lépett és 1980-ig érvényes egyezmény alapján a Szovjetunió — olcsó villamos energiával — magyar timföldet dolgoz fel alumíniummá, és' az így nyert fémet teljes egészében visszaszállítja Magyarországra. 1974-ben 220 000, 1975ben 240 000, 1980-ban pedig már 330 000 tonna magyar timföldet dolgoznak fel a Szovjetunióban, s mivel egy tonna timföldből fél tonna alumínium nyerhető, az idén 110 000, jövőre 120 000, 1980-ban pedig 165 000 tonna alumíniumot szállít vissza a Szovjetunió. A kölcsönös szállításokat világpiaci áron számolja el a két ország; éz hazánk számára igen előnyös, mert az együttműködés hiányában Magyarországon több milliárd forintért ,alumí- niumkohókat kellene építeni, s a hazai villamos energia is erősen megdrágítaná az alumínium- gyártást. Atomerőmű magyarországi építéséről is kormányegyezmény jött létre, amelynek alapján a Szovjetunió segítségével és szovjet berendezések alkalmazásával 1984-ig 2000 megawatt teljesítményű atomerőmű épül Pakson. Az első blokk 1980-ban, a további három pedig 1981-, 1983-, illetve 1984-ben kezdi meg működését. Az olefinegyezmény alapján Magyarország 1975-től évente 130 Szer tonna etilént és 80 000 tonna propilént szállít a Szovjetuniónak, ahonnan cserébe polietilént, polisztirolt és egyéb olefinszármazékot kapunk. Egyelőre 1981-ig szól az a megállapodás, amelynek értelmében Magyarország R—10-es típusú kis számítógépeket, lyukszalagolvasó, lyukasztó,; adat-előkészítő, adatátviteli berendezéseket szállít a Szovjetuniónak, cserébe nagyobb teljesítményű, R—20-as, R—30-as és R—50-es számítógépekért. Nagy jelentőségű egyezmények intézkednek kőolaj- és földgázszállító rendszerek, továbbá villamos távvezeték építéséről is. Jelenleg a 3arátság—1 és a Barátság—2 olajvezeték, s három nagyfeszültségű villamos távvezeték köti össze Magyarországot á Szovjetunióval, s napirendre Nem csak építéssel, a meglevők óvásával is növelhető a lakások száma A lakásfenntartó szövetkezetek előnyei Ki ne tudná, mennyi áldozatra képes az ember, mikor egy lakásépítő szövetkezet tagjaként azon fáradozik, hogy mielőbb beköltözhessen. £rthető, hiszen a lakásépítés megoldása általában is elsődleges társadalmi gond. Bizony anyagilag, idegileg egyaránt „kikészül” a legtöbb lakásépíttető, s nem csoda, ha hosszú időre megfeledkezik arról, hogy a tulajdonába került lakást fenn is kell tartani. Mert az is kopik, romlik, javításra szorul. Nagy jelentőségű kormányegyezmények alapján fejlődik tovább a magyar-szovjet gazdasági együttműködés került az orenburgi nagy teljesítményű földgázvezeték és egy 750 kilovoltos villamos távvezeték építése. Az orenburgi vezeték megépítése után évente 3,8 milliárd köbméter földgáz érkezik Magyarországra a Szovjetunióból, míg a Szovjetunióból származó villamosenergia-importunk 1980- ra eléri a 7,5 milliárd kilowattórát. Nagyrészt 1970-ben jöttek létre és 1990-ig érvényesek azok a magyar—szovjet megállapodások, amelyek alapján a Szovjetunió területén közösen fejlesztünk nyersanyag-kitermelő kapacitásokat. A Szovjetunió részvételünk arányában növeli szállításait ezekből a termékekből. A fejlesztések befejezése után karton- papírból évi 30 000, azbesztből 20 000, foszfor műtrágyából 72 00(1 tonnával ’többét' '•-’Szállít événTe. mint eddig. 1964-ben jött tétre az az egyezmény, amelynek alapján évente mintegy 200 000 tonna friss gyümölcsöt és ugyanannyi, gyümölcsös zöldségkonzervet exportál Magyarország a Szovjetunióba. Az egyezmény formailag csak 1970-ig volt érvényben, a szállítások azonban tovább tartanak, s minden bizonnyal az ötödik ötéves terv időszakában is folytatódnak. Közismert a magyar—szovjet Zsiguli-program, amely 1968-ban született, s igen jól bevált. Magyarország 18 különféle alkatrészt és gépegységet szállít, cserébe kész személyautókat kapunk. Az egyezmény aláírása óta a járműipar egyéb területeire is kiterjed az együttműködés. Autóbuszokért, motorkerékpárokért, hátsó futóművekért teherautókat, s egyéb járműveket kapunk a Szovjetunióból. Tavaly például már 38 063 személyautó, 3253 tehergépkocsi és 12 Diesel-mozdony, továbbá 4138 traktor és 1359 gabonakombájn érkezett a Szovjetunióból. A fentieken kívül az együttműködés kiterjed a papíripari választékcserére, ugyanúgy, mint erősáramú termékek, vegyipari cikkek, műszerek, építőgépek gyártására, s egész sor szakosításra, amelyek lényegesen megváltoztatják, korszerűsítik a magyar ipar struktúráját. (MTI) Igen, sokunknál alaposan „kinyúlik” a lakásgond megoldását követő fellélegzési idő, mire kezdi újra összeszedni magát. Pedig közben is mind több olyan kérdés merül fel, amelyeket a szövetkezeti lakóházban egységesen szükséges elrendezni. Ilyenek: elsősorban a közüzemekkel való kapcsolat tartása — gáz, víz, csatorna, villany, kéményseprés, szemétszállítás stb. —, az egyes házakban előforduló kisebb hibák gyors kijavítása, s a házak berendezéseinek, felszereléseinek nyilvántartása, a készenléti szolgálat — a villany-, víz-, gázhálózatban előforduló kisebb zökkenők elhárítására —, valamint a közös költségekkel kapcsolatos elszámolások lebonyolítása. Mindaz, amit kulturált házkezelésnek tartunk. A lakásfenntartó szövetkezetek ezzel kapcsolatos módszere is kialakult. Ügyvitelüket állami szabályok szerint végzik és azt a szövetkezet nagyságához igazodóan mellék-, vagy főállásban megbízott emberek látják el, a közgyűlés, valamint az igazgatóság irányítása mellett. S a tapasztalatok szerint sok felesleges többletkiadástól, utánajárástól kíméli meg a szövetkezeti lakástulajdonosokat e feladatok szakértői ellátása. Az a törekvés, hogy a házkezelési — gondnoksági — teendőket a 400—500 lakást magukban foglaló szövetkezetek önállóan, a kisebbek pedig' társulás keretében lássák ei. Hogy a zsebünket is kíméljük .. Lássuk 'ezután a lakásfenntartó szövet kezetek másik, igen jelentős funkcióját, a karbantartási és felújítási feladatokat. Hozzátéve, hogy mindkét funkció — hazkezeles, karbantartás, felújítás — sok fáradozást, pénzt és hozzáértést kíván. A szóban forgó formának az a célja, hogy a személyi tulajdonban levő lakással rendelkezők szövetkezeti ősz- szefogással oldják meg e gondokat. Magyarországon — ez évi június 30-i állapot szerint — 664 fenntartó szövetkezet 92 519 lakás karbantartásáról, felújításáról gondoskodott. Bács-Kiskun megyében 15 szövetkezet 2 935 lakás ilyen gondját viselte. A lakásfenntartásra való szövetkezés jelentősége egyre nagyobb, hiszen az ilyen lakások száma " évente 10—12 000-rel nőtt az országban. A műszaki normáknak megfelelő folyamatos karbantartás óvja az épületek állagát, megnöveli élettartamát, a tagok pedig elkerülhetik a váratlanul adódó nagy összegű kiadásokat. A lakásfenntartás költségeit — éves költségvetés alapján — állandó 'havi hozzájárulásban határozzák .meg. Országos átlagban ez havonta — az építési technológiától függően — 2—3 forintot tesz ki lakás msenként. A lakásfenntartó szövetkezet önálló jogi személy, ezért módja van arra, hogy a karbantar• Az új házak is kopnak, romlanak idővel, s javításra szorulnak. tás rendszeres ellátására szövetkezeti, tanácsi vagy állami vállalatokkal, adott esetben kisiparosokkal is szerződjön. Saját javító és karbantartó részleg Nagykereskedelmi áron szerezheti be a karbantartáshoz szükséges anyagokat, felszereléseket. Kiemelkedő előny a karbantartó szövetkezetek számára, hogy a felújítást' és karbantartást salját javító és karbantartó részlege útján is elvégezheti, önköltséges alapon működik, mentes a vállalatokat általában terhelő adók fizetése alól, és a, kifizetett bérek utáni közterhek 60 százalékkal alacsonyabbak egyéb szervekénél. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a saját karbantartó részleg ugyanazt a munkát 30 százalékkal olcsóbban végzi el, mintha valamelyik vállalatot vagy szövetkezetét bízta volna meg ezzel. Micsoda haszon az is, hogy a saját részleg meglétével biztosított a rendszeres figyelőszolgálat, mód van a hibák, rongálódások gyors kijavítására. A szakmunkások és a szövetkezet, közti kapcsolat lehetővé teszi, hogy saját dolgozóitól jobban számon kérhessék a jó minőségű’munkát. S ennek a szervezetnek kedvezményes szolgáltatásai, nemcsak a lakóház, s a közös helyiségek körül, hanem az egyes lakásoknál is igénybe vehetők. Milyen köny- nyebbség ez pl. festésnél, tapétázásnál, szerelésnél. Tudjuk, e téren is mi gond a kapacitáshiány, mennyi szaladgálással, „udvarlással” sikerül csak szakembert taláini ilyen magánszolgáltatásokra. Egyébként is: a szükségszerűség késztetett saját karbantartó szervezetek életre hívására. A SZÖVOSZ megfigyelései szerint az évente esedékes felújítási munkák 30—40 százaléka elmarad kapacitáshiány miatt. Ha nincs vállalat, vagy évekig kellene várni, míg valamelyik el tudná végezni a karbantartást — hiszen nem profiljuk kizárólag ez a tevékenység —, oldjuk meg magunk — döntöttek azok a fenntartó szövetkezetek, amelyek elunták a várakozást. Munkásokat vettek fel, szerszámokat vásároltak, s ha telt rá, még kisgépeket is — és megalakították saját karbantartó részlegüket. Ez így igen egyszerűnek látszik. De osszuk csak el a 92 519 lakás számát a róluk gondoskodó 664 fenntartó szövetkezetével, mindjárt kiderül, hogy egy-egy szövetkezet, kerek számban, átlag 140 lakásra „vigyáz”. 100— " 200 lakásos fenntartó szövetkezetek egymagukban aligha tudnának foglalkoztatni külön-külön részlegeket, hiszen a felmerülő javítások nem töltik ki a szak- és segédmunkások munkaidejét egész éven át. Társulással gazdaságos Kiszámították, hogy 2000—3000 lakás karbantartásával kapcsolatos munkamennyiség az, ami „el tud tartani” egy megfelelően felszerelt karbantartó szervezetet. A megoldást tehát az élet, a gyakorlat diktálta ismét: társuljanak a lakásfenntartó szövetkezetek. Ennek a gazdasági szükségszerűségnek mindjobb felismerése vezetett oda, hogy idén június 30- án már 22 karbantartó társulás működött az országban — 124 szövetkezet részvételével — mintegy 40 000 lakás „ápolására”. Bács-Kiskun megyében ekkor egy társulásba 12 szövetkezet egyesítette erejét. Szemléltetésül álljon itt Budapest XVIII. kerületében a Lakatos úti lakótelepen működő lakásfenntartó szövetkezetek példája, amelyek munkáját megalakulása óta figyelemmel kíséri á SZÖVOSZ lakásszövetkezeti főosztálya, és gazdálkodását modellnek tekintette. Az ottani I. és II. sz. szövetkezet 1970-ben hozta létre saját karbantartó részlegét. Azóta hat Következet csatlakozásával megalakították. a. karbantartó és szolgáltató üze= met, s ez 55 épületben 2200 lakásról gondoskodik. Az üzem 10 szakmunkást, kőművest, lakatost, víz-, villanyszerelőt, festőt, mázolót. két irányító műszakit és egy adminisztrátort foglalkoztat. A karbantartási munkákon kívül a felújítási munkákat is elvégzik. A lakásépítő programtól elválaszthatatlan Hogy még a folyamat elején tartunk, a szorító körülményeknek is betudható. Nem kis gondot okoz a' lakásfenntartó szövetkezetek karbantartó társulásainak, hogy nincsenek meg működésük technikai feltételei. A következő tervidőszak lakásépítési programjában bizonyára kellő súlyt kapnak a szövetkezeti ingatlankezelés ilyen érdekei is. Az országos lakáshelyzet szempontjából is lényeges ez. Figyeljünk csak a Központi Statisztikai Hivatal zsebkönyvének néhány adatára. A múlt évben megépült 85 211 lakás mellett 19 267 szűnt meg, ebből elavulás miatt 12 500. Megfelelő karbantartással jelentősen lehetne csökkenteni a lebontásra ítélt házak számát. Ami másfelől azt jelenti, hogy a lakások száma nemcsak építéssel, hanem a meglevők óvásával is növelhető. Tóth István met, kóbor katona. Az ilyeneknek hamar kiadta az útját, s azok ijedten menekültek a nyomorúságtól, ami eléjük tárult, jobb módú, gazdagabb helyre, ahol a pohár víz mellé — ha jól körülnéztek — harapnivaló is akadt. Az országút most ijesztő volt **■ az asszony számára. A kocsikon gyermekek és öregek ültek batyuk és bútorok tetején, mintha az egész város útra kelt volna. Kitelepítés — ezt a szót olvasta a plakátról, amikor bent járt a piacon, de nem is nagyon értette, mi az. Most már Játja, érti és érzi, s valami kegyetlen rettegés; ül a szívére. Nem tud elszakadni az országút látványától. Katonák mennek, gyalogosan és kerékpárral, motoron és autón, vége-hossza nincs a menetnek. Később egy biciklis katona állt meg a tanyához Vezető út végén. Egy kicsit takarja az akácos, de azért látni, hogy lehajol és valamit babrál a kerékpáron. Aztán int a társainak, hogy csak menjenek, s leveti a háticsomagját, nekigyürkőzik a kétkerekű jármű javításának. De már készen is lehet, mert körülnéz, s mintha észrevenné a tanya végénél ácsorgó asszonyt, a háí felé indul. Dankáné ijedten húzódik be a látogató elől a konyhába, ahol a kis család körében valahogy nagyobb biztonságban érzi magát. Csak akkor lép ki, amikor az ajtón kopognak. — Egy pohár vizet kérnék! — így a katona, s szeme ideges reb- benéssel jár körül. — Tessék! — fordul az asz- szony, s már hozza is a poharat. — Ott a- kút! — Ha lehetne, meg is melegednék. Nagyon átfáztam. Végigméri a férfit. Fiatal még, alig gyermekember. Nincs benne semmi riasztó. —I Bejöhet — húzódik félre (az ajtóból, s beengedi maga mellett. — Leülhetek? —| Tessék! Sámlit lök oda a lábával, s a katona ráül. Csend. A mama motoz a félhomályban, a pic,i lány elaludt, I a nagyobbik gyerek kukoricacsutkával játszik a sarokban, a tűzhely mellett. — Majd én segítek — telepszik a fiú mellé a katona, és kiveszi kezéből az egyik csutkát. — Lő legyen vagy ökör? — Ökör! — mondja a gyerek boldogan, s visongva örül, amikor az idegen katona szarvakat pödör háncsból, s farkat is ragaszt, bojtosat, a piros jószágnak. Tfalami jóízű, meleg békes- ’ ség ül a konyhára. Mint amikor még itthon volt a férj, az apa, s az mókolt el a két kicsivel néha órákhosszat is. Dankáné vacsorát hoz. Barna, majdnem fekete kenyér és tökmagból ütretett olaj. Mártogat- ják. Lassan, hogy tovább tartson az evés hangulata. A katona is eszik. Aztán konzervet vesz elő a zsákjából, felbontja. A gyerek szaglássza, majd jóízűen falatozik a szokatlan ételből. Az asszony az urára gondol. „Hol lehet, mit csinálhat? Ki ad neki szállást és meleg ételt ebben a viharban? S vajon visz- szajön-e épségbén?” A katona indulni akar, vagy csak mímeli a dolgot, mert nehezen mozdul. Aztán mégis kimegy a TiáZ elé. Az országúton lámpások pislognak, azok vonulnak, mintha szentjánosbogarak világítanának. Tompa fények, hiszen még az is tilos, amióta repülők ■ kószálnak mindenfelé. Dankáné utána szól: — A padláson elalhat. Széna is van odafönl S hallani a mocorgást a menynyezet felől, a katona megfogadta a tanácsot. Hajnalodik, s aztán ismét megvirrad. Csepeftsz az eső, a tocsogókból csillámlik a víz. Az ágyúdörej mintha hangosabb lenne, mint tegnap. Most már csak katonák mennek az országúton, egyre gyorsuló iramban, s ide hallik káromkodásuk, az elromlott járművekről leugrálók kiabálása. A ta'nya felé jönnek. Már itt is vannak. Zöldruhások, németek. Mutatják, hogy baltát vagy fűrészt keresnek, hogy tar- tórudat vágjanak a berekből. Feltúrják a kamrát és viszik a kicsorbult fejszét szó nélkül. A padlásajtó megcsikordul. Az asszony az ól végéhez áll, s onnét integet föl a katonának, hogy maradjon. S az ólba betolt biciklit betakarja szalmával. A gyereket hívja és egy kosárral a padlásra küldi. A kosárban egy szelet kenyér, üvegben jó meleg kecsketej. A fiú nemsokára széles mosollyal jön vissza. — Megitta mind — mondja szinte súgva, mintha attól félne, hogy az országút közelében kopácsoló németek meghallják a szavát. Dankáné megsimogatja a gyerek fejét, majd magához húzza. Most már kevesebb benne a félelem. Pedig lehet, hogy a katona még valami bajt hoz rájuk. Ha ne adj isten, észreveszik. Ha a német is felmerészkedik __ A férjére gondol ismét. Ki tudja, hátha ő is így me- nekszik valahol, az életnek, a hitvesének, >a gyerekeinek. És a jövőnek. A jövőnek, amit el sem tud képzelni, hogy milyen lesz, csak azt érzi és tudja, hogy itt kell elkezdeni majd újra valahol. S ami elől nem szabad elfutni gyáván és nyomorultan. F. TÖTH PÁL
