Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-21 / 221. szám
A KORSZERŰ GAZDÁLKODÁS UT3AN Intézkedések a kedvezőtlen adottságok ellensúlyozására A Kiskőrösi Állami Gazdaság mostoha termőhelyi adottságok mellett gazdálkodik. Területe jelenleg 6714 hektár, a dolgozók átlagos létszáma 1378. Mi jellemzi ezt az üzemet? A gyenge termőképességű homoktalajok, elenyésző humusz tartalommal, jelentős szikes területek, kevés csapadék. Mindezeket súlyosbítja a területi szétszórtság. A gazdaság 15 község határában helyezkedik el. A nagy távolságok miatt a szállítási költségek magasak, ezért is volt igen sürgető feladat az üzemi szervezet korszerűsítése, mellyel a gazdaság kollektívája együttesen és folyamatosan foglalkozik. A gondokhoz hozzájárul, hogy a munkaerőhelyzet nem valami kedvező, mert a kiskőrösi járás területén zömmel szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó szakszövetkezetek működnek. Ezekben is hasonlóan időben jelentkeznek a munkacsúcsok, mint a gazdaságnál. Mindebből az is következik, hogy a termelési szerkezetet fblyamatosan egyszerűsíteni, korszerűsíteni szükséges. Törekedni kell a nagyobb arányú gépesítésre, amely egyúttal egyik feltétele is a további előrehaladásnak. A*gazdaság valamikor 18 féle növényt termelt jelentős ráfizetéssel. Az állattenyésztés takarmányszükségletét is csak alig tudta fedezni. A gazasági reform bevezetésével a vetésszerkezetét egyszerűsítette. A szántóföldön búzát, kukoricát és lucernát termel. Az elmúlt öt esztendőben a búzatermés a hektáronkénti 25 mázsáról csaknem 50 mázsára emelkedett. Öntözéssel elérték a 73 mázsa hektáronkénti szénaértéket a lucernatermesztésben. Állandó feladat: keresni a lehetőséget arra, hogy miként lehetne kis ráfordítással növelni a jövedelmezőséget. A közgazdasági elemzések azt bizonyították, hogy a szántóföldi növény- termesztés adottságait figyelembe véve a szarvasmarha-tenyésztést a húsmarhatartás irányában kell fejleszteni. A jövő útja mestersegéd 'legelők telepítőé.' 'Ä' gazdaság szántó-, rét- és léBelőterü- letén mintegy 800—1000 tehénnek és szaporulatának a takarmánya terem meg. A rét- és le- gelööntözést elősegíti, hogy a Dunavölgyi Főcsatorna a gazdaság tábláin halad át. A területi adottságok elősegítik a húsmarhatartás gazdaságos fejlődését, ugyanis a termelésszerkezet átalakítása minimális • befektetéssel megoldható: A számítások szerint a szántóföldi növénytermesztés, a rét- és legelőgazdálkodás, valamint a húsmarhatartás együttesen, korszerű üzemszervezés mellett rentábilissá válhat. Mint érdekességet, érdemes megjegyezni, hogy addig míg jelenleg 11 tejelő tehén gondozását végzi egy dolgozó, húsmarhatartás esetében egy ember 120—130 jószágot lát el. Szólni kell a szőlőtermesztésben és a borászatban elért eredményekről. 1971-bén 37 ezer mázsa az elmúlt esztendőben már 94 ezer mázsa szőlőt termeltek. A hektáronkénti hozam 36-ról 83 mázsára emelkedett. Míg 1971- ben 3 millió forint veszteség jelentkezett ebben az’ ágazatban, addig’ tavaly 15 millió forint nyereség. Szükséges megemlíteni, hogy az eredményjavulásban ■ közrejátszott néhány fontos tényező. Először is a Bács megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásával közösen a termelési adottságoknak, a korszerű követelményeknek megfelelő, több évre iszóló. v termel ésii technológiát dolgoztait'; ki; ;Eírnek /betartása nj8>mán»snövjélcejiteksia ihózamokz A gazdaság kiselejtezett 140 hektár leromlott ültetvényt. A korszerű technológia, a differenciált tápanyag-gazdálkodás eredményeként tavaly az 1137 hektár ültetvény 528 hektárnyi területéről £fl—150 mázsa termést szüreteltek hektáronként. A gazdaság már rendelkezik öt évre szóló szőlőtermelési és az ágazat fejlesztését elősegítő technológiával. Bevezették a lomb- trágyázást, amelyet a jövőben is folytatnak. A teljes területen vegyszeres gyomirtást végeztek. Az idén és jövőre 538 hektáron korszerűsítik az ültetvényt, magas művelésre alakítják át. Jövőre megkezdi a gazdaság a-szőlőkombájnnal történő szünetelést. A korszerűsítéshez tartozik az is, hogy az idén helikopterrel folyt a permetezés, egyelőre társgazda- sággal összefogva, kísérletképpen. Jövőre már saját Helikopterrel rendelkeznek. Azt is tervezik, hogy 1975-től % soltvadkerti József Attila Termelőszövetkezettel együttműködve évenként 50 hektáron új' s’zőlőt telepíteneky Az összes közösen, létrehozott új ültetvény 300 hektár lesz. Ez az összefogás a minőségi fajták arányának növelését célozza. Fejlődött a borászat is. Az értékesített bormennyiséget a gazdaság az utóbbi években hétszeresére növelté. Tavaly már 92 ezer hektoliter bort adott el. A tárdlóteret tavaly 34 ezer hektoliterrel bővítették. A biztonságos szüret érdekében a feldolgozó üzem teljesítőképességét, 25. százalékkal növelték. Az is figyelemre méltó, hogy addig míg öt évvel, ezelőtt 3 ezer .hektoliter bort palackoztak, addig tavaly már 39 ezer hektolitert, a következő években pedig 50—60 ezer hetkolitert kívánnak évente palackozott borként értékesíteni. A borászat fejlesztése érdekében tett intézkedések, ét- további elképzelések szintén nagy mértékben hatnak a jövedelmezőségre. Jövedelmező ágazata a gazdaságnak a gyümölcstermesztés is. Itt is alkalmazzák ; a>:' korszerű térmélésíi ctechnológiákat. Beűé- zettéfödagdiéfprehaÍHMi 'tápanyagé gazdálkodást, növelték az öntözött területet, egyes ültetvényeken elvégezték az altalajlazítást. A gazdaság a jelenleg 146 hektárnyi gyümölcsösét 1981-ig 219 | hektárra kívánják növelni, elsősorban téli almát, őszi- és kajszibarackot telepítenek. Az egyéb művelésre alkalmatlan területeken erdőt telepítettek. Ennek összterülete jelenleg 454 hektár. A továbbiakban .újabb 30—50 • hektár erdőt létesítenek és ezzel tovább csökken a kedvezőtlen területi adottságokból származó veszteségforrás. A termelési szerkezet kialakításához a gazdaság egyes vonatkozásokban nem rendelkezett olyan pénzügyi forrásokkal, amelyek lehetővé tették önállóan megvalósítani a gazdálkodás bővítését, iHetve a vertikumok kialakítását. Ezért többféle társulásban vesz részt. Az egyik az a sertéskombinát, amelyet a Kalocsai és. a ^Bolti Állami Gazdasággal közösen létesített. A kocalétszám 1080, a telep évente 20—24 ezer hízót bocsát ki. A borászati vertikum kialakítása érdekében a kiskőrösi szak- szövetkezetekkel, valamint a MO- NIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal egyszerű mezőgazdasági társulást hoztak létre. Ennek keretében korszerű palackozó üzemet létesítenek. | V ' Az állami gazdaság kezdeményezte, hogy a kiskőrösi járás szőlőtermelő mezőgazdasági üzemeivel közösen korszerű termelési rendszert alakítsanak ki. Az ezzel kapcsolatos elképzelések megvalósítása elősegíti a szőlő- termelés, fellendítését és a borászat fejlődését. I Az eddigiekből- is látszik, hogy a Kiskőrösi Állami Gazdaságban a kedvezőtlen adottságokból eredő hátrányokat a termelés korszerűsítésével, a termelési szerkezet átalakításával igen jelentős mértékben ellensúlyozták. A megye úgyszólván legkedvezőtlenebb körülmények között tevékenykedő állami gazdaságának vezetői és dolgozói egyaránt arra törekednek, hogy fokozatos eTedméilyjáéitásSal11 Központi támogatás "nélkül1 'is jövedelmezővé váljék a gazdálkodás (x) • Egyre kevesebb az ilyen sivár, homokbuckás terméketlen terület. • A gazdaság bocsát borászati üzeme. Az öntözés haszna A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban másfél évtizedes hagyománya van az öntözésnek. Jelenleg 2724 hektárt tudnak ellátni mesterséges csapadékkal, amely azt is jelenti, hogy megyénkben ebben a gazdaságban van legnagyobb üzemi öntözésre berendezett terület. Öntözni tudnak 1637 hektár szántót, 498 hektár gyümölcsöst, 444 hektár szőlőt, 145 hektár legelőt. A gyümölcsültetvényeiket teljesen, a szőlő- és a szántóterület mintegy 4Q százalékát képések öntözni. Az idén már márciusban megkezdték a munkát az öntözőtefle- peken. A száraz tavasz szükségessé tette a 10 hektár meggy, valamint egyes lucematerületek ötszöri öntözését. Az őszibarack háromszor kapott vizet, illetve mesterséges esőt Az öntözhető terület nagyobb része kétszer, háromszor jutott ily módon csapadékhoz. Egy-egy öntözés 40— 80 milliméter esőt pótolt. Az adagolt mennyiség függött a növény fejlettségétől, magától a kultúrától, a talaj minőségétől. Az úgynevezett tenzió méteres módszerrel történik a talajnedvesség mérése. Az Öntözésnek számos előnye van, legnagyobb ezek közül a termelési biztonság. Természetesen ahhoz, hogy a kellő hatást, illetve eredményt elérjük, gondoskodni kell a korszerű talaj munkáról, műtrágyázásról, a megfelelő technológiáról. A gazdaság vezetőinek évről évre elkészített összesítése szerint az öntözés 10 —20 százalékkal növeli a termés- eredményeket. Másik fontos tapasztalat, hogy egyenletesen növekvő hozamokat biztosít. Példa erre a téli alma. 1972-ben 240, 1973-ban 249, az idén pedig 255 mázsányi termésre számítanak hektáronként. Hasonló a fejlődés az öntözött lucernánál is. 1971- ben 92, tavaly pedig már 100 mázsa hektáronkénti szénaértéket tudtak elérni. A szárazművelésű kukoricánál viszont jelentős a termésingadozás. 1970-ben 60,' 1971-ben 49, a következő. évben 55, tavaly pedig 46 mázsát takarítottak ,be hektáronként májusi m.orzsóltban számítva. Arra is vannak számítások,' hogy. mibe kerül az öntözés. Egybehangzóan megállapítható, hogy egy hektár csapadék pótlása 7 4 Szép termést hozott az öntözött almáskert. Jobbra: a nemesnádudvari öntözöfürt épülő szivattyútelepe. mázsa szőlő és ugyanennyi alma árának felel'' meg. A jelentkező terméstöbblet ennek legalább kétszerese. Ez az összehasonlítás bizonyítja, hogy érdemes élni a hozamnövelés ilyen lehetőségével. Az öntözőtelepek" általában úgynevezett negyed, fél és teljesen stabil csőrendszerekből állnak. Most épül a nemesnádudvari öntözőfürt, amely újabb 480 hektárral növeli ,a gazdaságban . az öntözhető terület. .Ennek kétharmada szőlő. Egyúttal lehetővé válik, hogy a gazdaság összterületének megközelítően 40 százaléka öntözhető legyen. A fürt megépítése során mintegy 120 kilométer csövet raknak le a föld alá és a felszínre. Az öntözés jelentősen elősegítette az üzem' egyenletes fejlődését. Ez utóbbit jól bizonyítja, a halmozott termelési érék növekedése. 1967-ben a halmozott termelési érték összege 152 millió 320 ezer forint volt, az elmúlt esztendőben pedig 368 millió 703 ezer. Hasonlóképpen “ütemesen növekedett az áruértékesítésből származó bevétel. Ugyanebben a* időszakban 127 millió forintról 352 millió 700 ezerre. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság jól példát szolgáltat arra, hogy miként lehet kihasználni az öntözés adta lehetőségeket a termelés korszerűsítésében, az eredmények növelésében. (x| I Befejezés előtt a borászati üzem új feldolgozó gépsora. A gazdaság cellulóznyár-telepítésének egy része. * .
