Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-21 / 221. szám

Á szőlőtermesztéstől a palackozásig Mivel a kertészeti ágazatok kö­zül a vertikum — a szőlőter­mesztés, borászat, palackozás, habzóbor- és pezsgőgyártás — az üzem'termelési értékének 71 szá­zalékát adták, a gazdaság ered­ményessége alapvetően függ a szőlő- és borgazdaság színvona­lától, jövedelmezőségétől. A szőlő megtermelése, illetve annak végtermékké való feldol­gozása, értékesítése — tehát a teljes vertikum kiépítése — meg­teremtette a kooperációs kapcso­latok lehetőségét, illetve azok ki­alakítását. Több évre Szóló meg­állapodásokat kötöttek a kör­nyékbeli mezőgazdasági üzemek­kel, a MONIMPEX Külkereske­delmi Vállalattal termelési, fel- dolgozási és forgalmazási tevé­kenységre. A gazdaságokban, fő­ként szövetkezetekben termett szőlőt átveszik, feldolgozzák, szakszerűen tárolják, palackoz­zák, eladják a bort. Többféle megállapodás született:' ameny- nyiben a partnerek igénylik, az állami gazdaság szakemberei se­gítik termelőmunkájukat. A szőlő-borvertikum beruházá­sainak a gazdaságosságra gyako­rolt hatásán keresztül nőttek a bővített újratermelés folyamatá­nak feltételei. Az Izsáki Állami Gazdaságban folyatott munka hatott a körzet mezőgazdasági üzemeinek kerté­szeti termelésére is. Bemutatott és szívesen átadott módszereik bevezetése másutt szintén ered­ményesnek bizonyult. Napjaink­ban pedig mind jobban kibonta­koznak a zárt szőlőtermesztési rendszer létrehozásának feltéte­lei, lehetőséget teremtve ezzel a Homokhátság e részén a szőlő­kultúra intenzív továbbfejleszté­sére. (x) Az Izsáki Állami Gazdaság egyike azoknak az üzemeknek, amelyekben a megalakulás óta cél­tudatosan munkálkodnak a homo­ki szőlőtermesztés módszereinek kidolgoz:')sah. lőkéUdesítésén. Az elsők l,<özott alakitól la' ki a gaz daság a szőlészei borászát teljes vertikumai: Termékei1 — ame­lyekkel számtalan dijat levert —- ina mar ;országszerte isinertek. kedvellek, a .szakemberei által ki alakitól! termesztési technológiai mind több Imezőgazdasági terme­lőszövetkezetben alkalmazzák jó eredménnyel. Izsákon ésakügv. mini Bács- Kiskun megve többi állami gaz- ' dóságában a szőlő- és borterme­lés dinamikus fejlesztése mar a Ili * ötéves terv végén, a IV. öté­ves terv eleién megkezdődött. Az ágazat számára azonban a kibon­takozás igazi lehetőségét a gazda­ságirányítás mai rendszerének bevezetése adta még. Az Izsáki Állami Gazdaságban js megtör­tént a szakosodás, a szőlészetben pedig megvalósult az integráció. Ennek feltételéit céltudatos, foko­zatos technikai felkészüléssel, te­remtették meg. A II. ötéves terv időszakában, á nagyszabású telepítési program keretében úi ültetvényeket létesí­tettek. A terület növekedése mel­lett azonban jellemző a szerkezet, változása is., minőségi fajtákkal kezdtek foglalkozni. A telepíté­sek 'során gépesíthető, és ily mó­don kevesebb élőmunkát igénylő ültet ven veket alakítottak # ki. A kiöregedett szőlősöket selejtezlek, u trrmöcgvensúlvban levő kes- kenvsoiokát pedig korszerűsítet­ték, Vizsgalatok alapján, szak­szerűen végez.t,ék a tápanyag-után­pótlást, a novenvvedelmi munká­kat A termésmenny iség évről évre • növekedett./ szükségessé vált u kors/yrü borászati üzem kiala'kí- lasa. Az előrelátás bizonyítéka, hogv ezt a szőlőtermesztés fejlődé­sének megfelelő ütemben tudták végrehajtani. Az állami gazdaság szakemberei tudatosan törekedtek a termelés és a feldolgozás mű­szaki színvonalának állandó eme­lésére. Gondoskodtak az elavult, korszerűtlen gépek, berendezések kicseréléséről, s az ágazat bővíté­se érdekében a nagy teljesítményű, niodern borászati eszközök be­szerzéséről . A sorra megvalósult beruházá­sok. a borászati üzem fejlesztése, a palackozó gépsor munkába ál­lítása lehetővé telték az. export­képes végtermék — a palackozott bor — előállítását, illetve az ér­tékesítést. Ezáltal ;rZ ágazat jöve­delmezőbbe vált. A gazdaság adottságainak es a piaci igényiknek megfelelően . g.iáuiibltöllák az évek során áru­választékukat A borászai gyárt- mánvszot'kezelet 1971-ben meg­változtatták. ekkor kezdtek > meg a gyöngyöző- és habzóborok pa­lackozásai. A gazdaságban^ illet­ve az Izsáki körzetben termett C'haselas szőlőből készített, semle­ges bort egészen 1972-ig eladták a hazai pincegazdaságoknak.- illet­ve exportálták. Két évvel ezelőtt azonban az.-Izsáki Állami Gazda­ságban is megkezdték a tank- pezsgő előállítását. Ezzel a gyenge minőségű szőlőfajta magas szintű hasznosítását valósították meg, hi­szen a- korábban — hordós áru­ként —; főként külföldi országok­ba szállított pézsgő-alapborl az üzemben dolgozzák fel. s így jut­tatják el a fogyasztókhoz. Az új­fajta termék készítésével ismét sikerült növelni , a jövedelmező­séget. Jelenleg az Izsáki Állami Gaz­daság összes terű léiénél: 11 szá- zálékán. (15(1 hektáron- folyik sző­lőtermesztés. Az ágazat technoló­giai színvonala az elmúlt négv évben jelentősen megváltozott. 1970-ben fejezték be a régi. kes- kenysoros ültetvények átalakítá­sát. alkalmassá tételét a gépi mű- . velésre. Megkezdődött az ala­csony művelésről a magas-kordo- nnsra való áttérés A termőké­pesség tekintetében még tartalék­kal rendelkező ültetvények tel­jes korszerűsítéséhez az idén fog­tak hozzá. a.munkálatokkal 1976- ban végeznek. A termesztési ■ technológia jel­lege lényegesén megváltozott csakúgy, mint a munka hatékony­sága. műszaki színvonala. Ezt a változást iól mulatja az egy má­zsa szőlő előállítására fordított kézi munkaerő mennyisége: az 1960-as évek végén még 10—12 óra kellett egy mázsa szőlő ter­meléséhez, jelenleg pedig 6,6—1-7 óra plegendő. A telies korszerűsí­tés' befejeztével ez a ráfordítás tovább csökken. Az Izsáki Állami Gazdaságban a szőlőtermesztés mai technoló­giai színvonalának fő meghatáro­zója ,a korszerű művelés- és rnet- szésmód. amelyet pillanatnyilag a terület 35 százalékán alkalmaz­nak. Telies területen végzik a vegyszeres gyomirtást, a táp­anyag-utánpótlás a talaj- és levél- analízisen alapul. A növényvéde­lem földi gépeit felváltották, ma már légi úton történik nemcsak a gazdaság, hanem a környező mezőgazdasági üzemek ültetvé­nyeinek Védelme is A betakarí­tás teljes gépesítése ugyancsak jellemző, .ennek optimális lehető­ségéi az ültetvények korszerűsí­tésével teremtették meg. A termelés tárgyi feltételeit jis biztosították — rendelkezik ia gazdaság saját helikopterrel, két Chisholm-Ryder szőlőkombájnnal és modernizálja a hagyománvps munkagépparkot. A vertikum kiépítése a bóra- szali üzem létrehozásával kezdő­dött. A feldolgozó kapacitás az. új. korszerű gépek beállításával évről évpe,, növekedett;, ,l,')73nb;ui már 104 ezer .jnáz§a(^ő]fl;7foga­dására volt alkalmas. A régeb­9 A mind­inkább ismert és kedvelt „Pompadour”’ pezsgőcsalád. A muskotályos ízűvel az őszi BNV-n jelentkeztek először. ben épített, de már modern, 47 ezer hektoliter befogadóképessé­gű ászok- és betontárolókon kí­vül rendelkeznek korszerű, fel­szín felettiekkel is. A szabadföl­di tartályokban 63 ezer hektoli­ter bort tudnak elhelyezni. A fejlesztés korántsem fejeződött még be, idei beruházás a 16 ezer' 500 hektoliter befogadóképességű ausztenites saválló acéltartályok felállítása. Fokozatosan bővítik a tan kpezsgó-üzemét is, az év vé­géig várhatóan 2 millió 500 ezer palack pezsgő kerül ki az-Izsáki Állami Gazdaságból. A palackozó gépsorokon éven­te 6 millió 500 ezer üveget tölte­nek meg készítményeikkel. A már említett pezsgőn kívül a Boleró nevű habzóborból, kétmil­lió, a Pompadour pezsgőből pe­dig másfél millió palackkal ké­1973-ban kedvező volt az exportlehetőség, a borászati ter­mékek ily módon történő értéke­sítése adta az árbevétel 60 szá­zalékos exportarányának -legna­gyobb részét. ■ A régebbi esztendőkben az áru­kibocsátás évente 11—12 száza­lékkal növekedett, 1973-ban azon­ban elérték a 21 százalékos emel­kedést. Ezt nagymértékben a bo­rászati ágazatok fejlődése, gyárt­mányszerkezetének a piaci igé­nyekhez igazított megváltoztatá­sa eredményezte. Az Izsáki Ál­lami Gazdaság összes árbevétele az elmúlt évben 200 millió forint volt, ennek 71 százalékát a bo­rászati termékek adták. A mezőgazdasági nagyüzem in­tenzív' fejlesztése során eszközeid­nek: értékét 366 millió forintra növelte. A változást, előrelépést tükrözi a halmozott termelési érték alakulása is: amíg 1954— 1968-ig '45 millió forinttal növe­kedett, 1968—1973-ig 114 millió forinttal. Tavaly év végén elérte a 181 millió forintot. A haté­konyságot mutatja az ezer forint átlagos eszközértékre jutó halmo­zott termelési érték, amely 1971- ben 316 forint, 1973-ban pedig már 485 forint, a két év előtti­nek 150 százaléka. > Az összes termelési értékből a kertészeti ágazatok — a borver­tikummal együtt — 79 százalék­kal részesednek, meghatározva ezzel az üzem fő profilját, az ága­zatok szerepét, jelentőségét. f Az ászok- és betontárolókban 47 ezer hektoliter bort 9 Munkában a Chisholm-Ryder szölökombájn. tudnak elhelyezni. • A löld feletti, szabadban álló műanyagtartályokban 63 ezer hektoliter bor fér eL 9 Fémtankok­ban készül a pezsgő. 9 Palackozzák a habzóbort. szítenek és szállítanak az üzem­ből. A fogyasztók által már jól is­mert Pompadour család az idén ismét gyarapodott. A száraz és félédes változat mellé sorakozik a Pompadour rouge, azaz a vö­rös izsáki pezsgő is. Az őszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron ke­rült a nagyközönség elé a leg­újabb termék: a muskotályos pezsgő. Az Izsákon előállított habzóbor és pezsgő 90—95 szá­zaléka — amit a hazai piacok nem igényelnek —j külföldre ke­rül: exportálják a Szovjetunióba, a Német Demokratikus Köztár­saságba, Csehszlovákiába és Ro­mániába. Palackos boraik egy ré­szét ugyancsak a Szovjetunióba viszik. A hordós borok.. 60—70 százalékát ugyancsák’más orszá­gokban értékesítik. HOMOKI BORBÓL MINŐSÉGI PEZSGŐ

Next

/
Thumbnails
Contents