Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-14 / 189. szám
1974. augusztus 14. 9 PETŐFI NÉPE • 3 Augusztus végén börze Vezetők a munkaversenyben Az őszi—téli lábbeli a gyártó gépsoron Az Alföldi Cipőgyár kecskeméti gyáregységében már hagyomány, hogy nyáron két-három hétre leállnak az üzemekben a gépek, s mindenki egyszerre veszi ki,szabadságát. így történt ez az idén is. A cipőgyáriak a napokban tértek vissza megérdemelt pihenőjükről, s most már ismét a munka zajától hangosak a műhelycsarnokok. Elkezdték az őszi és téli cipők, valamint a gyermekcsizmák gyártását. A kereskedelem megrendelésére 30 ezer pár gyermek lakkfélcipőt késsenek az iskola- kezdésre. Ezek a lábbelik folyamatosan kerülnek az üzletekbe. Az őszi-téli szezonra eddig 54 féle női, férfi- és gyermekcipőmodellt választott ki a kereskedelem. A hivatalos üzletkötéseket azonban az augusztus 29-én megrendezésre kerülő börzén bonyolítják majd le. Ebből az alkalomból — a választék toyábbi bővítésére — 196 modellt mutat be az Alföldi Cipőgyár. Export üzletkötéseikkel egyébként már jóval előbbre tartanak. A szovjet kereskedelmi szervek 1975. évi szállításra 940 ezer pár férfi- és női cipőt rendeltek. Ez a mennyiség a gyár termelőkapacitásának több, mint egyharmadát teszi ki. A kecskeméti üzem dolgozói a kongresszusi versenyben célul tűzték ki, hogy elnyerik az élüzem címet. A féléves versenyértékelés szerint eddig minden vállalásukat pontosan teljesítették. N. O. 9 Gubity Pál, a Komarov brigád tagja gépével naponta 350 pár gyermekcsizma talpát varrja fel. t Posta Mihályné szabász, a Tyereskova brigád tagja műszakonként 220 pár gyermekcsizma anyagát szabja ki. Ebből a termékükből 30 ezer párat rendelt a belkereskedelem. 9 Princz Éva kéregtűző, a Hámán Kató brigád tagja 210 pár cipőbe tűzi be a kérget. Mindhárman 100 százalékos teljesítménnyel és kifogástalan minőségi munkával járulnak hozzá brigádjaik kongresszusi versenyvállalásainak teljesítéséhez. (Pásztor Zoltán felvételei.) A tűz elleni védekezés új jogszabályozása A kongresszusi verseny változást hozott a brigádok életében. Űj brigádok alakulnak, a régiek is úgy dolgoznak, mintha most kellene először bizonyítaniuk: méltók a szocialista címre. A mostani versenyben nem csu-_ pán termelési, gazdasági eredmények születnek. Napról napra erősödik az együtt dolgozó emberek kapcsolata, és ez megsokszorozza a munkában elért teljesítmények értékét. A brigádmozgalom célja — az. hogy az emberek maguk alakítsák ki munkájuk, közösségi életük szocialista normáit — egyre több helyen valósul meg. Ismét megmutatkozik: a munka a legnagyobb közösségteremtő erő. A kongresszusi versenyben önként vállalt feladatok teljesítéséért mindenki felelősnek érzi magát, tudása legjavát adja. Mégsem csupán az egyéni képességeken és szándékokon múlik. ki mennyit kénes hozzátenni a közös teljesítményhez. A gyárakban most sokat beszélnek arról is: hogyan szabja meg a termelési folyamatban elfoglalt hely a lehetőségek mértékét. Az üzemvezető mérnök nvilvánvalóan más összefüggésekben látia a vállalat munkáját, mint az a byigádtag, aki csak saját környezetét ismeri. A szakmunkások, betanított munkások nem végezhetik el a műszaki. gazdasági vezetők dolgát. Jógiik és kötelességük, hogy az üzemi demokrácia eszközeivel élve részt vegyenek a vezetésben, de tapasztalataik csak kiegészítik a gazdasági irányítást. Megbízatása szerint a vezető felelős az üzem életéért, .egyaránt számadással tartozik a termelésért és a politikai munkáért. Nem lehet eredményes a brigádok összefogása volt. ahol a vezetés, az irányítás nem közvetlen része a versenynek. Ezért érdemel különös figyelmet, hogy a kongresszusi versenyben már a csatlakozás pillanatától az eddiginél sokkal szorosabb kapcsolat jött létre a munkások és a vezetők között. Soha nem volt akkora összhang a vállalatok termelési érdeke és a versenymozgalom célkitűzései között. mint most. a kongresszusi verseny idején. Minden gyár azt tartotta a legméltóbb vállalásnak, ha saját tevékenységét teszi gazdaságosabbá. a népgazdaság számára hasznosabbá. Nem bízták a véletlenre, a brigádok találékonyságára a felajánlásokat. Nyíltan tudatosan irányítottták a figyelmet a legfontosabb gyári feladatokra. Az üzemrészek, műhelyek vezetőinek kötelességévé tették, hogy saját területükön határozzák meg az- elsődleges tennivalókat. Ami eddig a vezetők jóindulatán, segítőkészségén múlt. most egyértelmű kötelesség lett. Képzettségük folytán a vezetőknek kellett megtalálni a kívánatos eredmények műszaki megvalósításának módját. Hatáskörük is nekik van hozzá, hogy létrehozzák a teljesítéshez szükséges feltételeket. Rajtuk múlik, hogy a t .gádok a verseny egész időszakában kellő feltételek között dolgozhassanak, a vezetés intézkedései támogassák munkájukat a legapróbb akadályok elhárításában is. Határozatok szólnak arról, hogy a verseny szervezése, irányítása a vezetők munkaköri kötelessége. De ez a határozat most. a kongresszusi verseny idején válik napi gyakorlattá. A feladatok ismertetésével. a feltételek kialakításával. a dolgozók ötleteinek, újításainak támogatásával, a vállalások teljesítését szolgáló szervezési intézkedésekkel ■ a vezetők olyan segítséget adnak a brigádmozgalomnak. melyet nélkülük senki más nem adhat. Azzal, hogy saját munkájuk a versenyhez kapcsolódik. a maguk helyét is megtalálják a brigádmozgalomban. V. E. Huszonöt éve történt 25 évvel ezelőtt 1949. augusztus 14-én nyílt meg Budapesten az Üjpesti Stadionban a II. világifjúsági és diáktalálkozó, a világ fiataljainak nagy seregszemléje. 1945-ben a világ demokratikus fiataljainak londoni konferenciája, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség létrehozása mellett az I. világifjúsági és diáktalálkozó megszervezéséről is határozott. Az azóta lezajlott 10 találkozó hűen tükrözte a világ haladó ifjúságának reagálását, korunk, a XX. század legfontosabb társadalmi, politikai és ifjúsági kérdéseire, problémáira. Valamennyi találkozó újra bebizonyította, hogy az ifjúság gyűlöli a háborút, a fasizmust, a kizsákmányolást és kész tevékenyen részt vállalni az imperializmus és a gyarmatosítás elleni küzdelemből. A szocialista országokban megrendezett VIT-ek lehetővé tették, hogy a tőkés és a fejlődő országok fiataljai a szocialista országok életét és eredményeit személyes tapasztalataik alapján ismerjék meg. Ez a körülmény nem kis mértékben járult hozzá a „vasfüggöny”-mitosz szétoszlatásához. Most jelent meg a belügyminiszternek a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló rendelete, amely végrehajtási jogszabályként kapcsolódák e tárgykörben az Elnöki Tanács által tavaly alkotott törvényerejű rendelethez és a Minisztertanácsnak szintén az elmúlt évben kiadott rendeletéhez. E három — különböző szintű — jogszabály tartalmáról és összefüggéseiről, a korábbi jogszabályozást korszerűsítő rendelkezéseiről kért tájékoztatást a Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnokságán az MTI tudósítója. A tűzveszélyek elhárítására, a tűz megelőzésére, és a tűzoltásra vonatkozó új ■' jogszabályozásnál messzemenően figyelembe vették a megváltozott viszonyokat, a népgazdaság gyors ütemű fejlődését, a koncentrálódott ipari és mezőgazdasági nagyüzemek létrejöttét és azokat a változásokat, amelyek az energiahordozók ösz- szetételében mentek végbe. Ugyanakkor megfelelően rendezték a tűzvédelem érdekében dolgozó valamennyi társadalmi munkás, hivatásos és önkéntes tűzoltó helyzetét. Elmondták, hogy a mostani végrehajtási rendelet értelmében a belügyminiszternek a tűz elleni védekezés ágazati, valamint a tűzoltóság tevékenységének központi irányító jogkörében továbbra is a BM Tűzoltóság országos parancsnoka jár el. A tűzvédelmi feladatokat a tűzo- tóságon kívül feladatkörükben a költségvetési szervek, az állami vállalatok, a szövetkezetek és egyéb gazdálkodó szervek, a társadalmi szervezetek és más jogi személyek az állampolgárok közreműködésével látják el. Ezzel a tűz elleni védekezés az egész társadalom kötelességévé vált. A BM Tűzoltóság Országos Parancsnokságán felhívták a figyelmet a jogszabálynak arra az igen lényeges rendelkezésére is, amely szerint a költségvetési szerveknek, az állami vállalatoknak, a szövetkezeteknek és egyéb gazdálkodó szerveknek, jogi személyeknek külön rendelkezés nélkül is gondoskodniuk kell a tűzvédelmi szabályok érvényre juttatásáról és a tűzvédelem fejlesztéséről. A tűzvédelmi előírások fokozottabb érvényesülését szolgálja a rendeletnek a korábbitól eltérő azon szabályozása, amely szerint közvetlen tűzveszély esetén a tűzvédelmi hatóság az üzemeltetést, a tevékenység folytatását, illetőleg az anyagok tárolását megtilthatja mindaddig, amíg megfelelően nem érvényesítik a megelőző tűzvédelmi előírásokat. Tűz,- vagy robbanásveszélyes munkahelyeken a végrehajtási rendelet alapján a munka végzésétől eltilthatják azokat a dolgozókat, akik nem ismerik a tűzvédelmi előírásokat, a tűzoltóeszközök használatát. A korábbitól eltérően most a jogszabály meghatározza azokat a foglalkozási ágakat, munkaköröket, amelyekben nem elég a dolgozók munkába állítása előtti kioktatás, hanem külön szakvizsgát' is kell tenni. Tűzvédelmi szakvizsga letételére kötelezik például a hegesztőket és más olyan dolgozókat, akik nyílt lánggal járó munkát végeznek, a tűzveszélyes folyadék, illetve éghető gáz közúti szállítását végző gépjármű- vezetőket és kocsikísérőket, üzemanyagtöltő-állomások kezelőit, gázberendezések szerelőit, a tűzvédelmi berendezéseket tervező .mérnököket, a villamos berendezések tűzvédelmi felül- vizsgálóit és a kéményseprőket. A népgazdaság dinamikus fejlődése követelte meg a belügyminiszteri rendeletnek azokat az előírásait,' amelyek a korszerű mentő-tűzvédelmi felszerelések beszerzésén, fejlesztésén túlmenően a tűzmegelőzés érdekében végzett kutatási, fejlesztési feladatokra is vonatkoznak. Végül felhívták a figyelmet arra, hogy a korszerű tűzvédelem feltételeit biztosító miniszteri rendelet csak akkor érvényesül maradéktalanul, ha valamennyi kötelezett és minden állampolgár a népgazdaság valamennyi területén az eddiginél fokozottabb mértékben betartja és betartatja az előírásokat. (MTI) tarlóégetés feltételeiről Közlemény a Az aratás végeztével a mező- gazdasági nagyüzemek egy részében a növényi károsítók pusztításának megelőzésére, felégetik a tarlót. Ezzel kapcsolatban a MÉM Növényvédelmi Főosztálya közleményt adott ki, amelyben — az esetleges tüzek kialakulásának meggátolására — szabályozta a tarlóégetést. Eszerint a munkát a mezőgazdasági nagyüzem vezetőjének vagy megbízottjának írásbeli engedélyében előírt óvórendszabályok mellett lehet megkezdeni, és csak állandó felügyelet mellett szabad végezni. Amennyiben az engedélyben előírt feltételeket nem lehet biztosítani, vagy ha erős szél fúj; akkor a tarlóégetésre nem kerülhet sor. A munkálat helyét, időpontját és terjedelmét a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 24 órával az illetékes első fokú tűzrendészed hatóságnak !be kell jelenteni. A tarlót; illetve az érintett szakaszokat a tűz meggyújtása előtt legalább 3 méter szélességben körül, kell szántani. A fasorok védelméről a helyi adottságoknak megfelelően külön kell gondoskodni. A tarlóégetést 30 hektárnál nagyobb területen csak szakaszosan szabad elvégezni. A rendelkezés végrehajtását szigorúan ellenőrök. (MTI) I. 1947. Prága: 72 ország 17 ezer fiatalja iett részt ezen a találkozón. ahol fogadalmat tettek az újabb fasiszta Dusztítás megakadályozása és a béke megvédése mellett. II. 1949. BudaDest: a hidegháború erősödése ellenére 84 nemzet 10 ezer fiatalja olyan világ mellett tett hitet, amely „nem ismeri többé a nyomort és a háborút”. ül. 1951. Berlin: A ketté osztott Németországban a hidegháború csúcspontján találkozott 104 ország 20 ezer békeszerető munkás- és diákfiatalia. Elítélték az ENSZ zászlaja alatt a koreai nép ellen folytatott amerikai agressziót és támogatásokról biztosították a koreai néó harcát. IV. 1953. Bukarest: 111 ország 30 ezer küldötte örömmel üdvözölte a koreai fegyverszünet megkötésének hírét. Ezen a találkozón szolidaritásukról biztosították a fiatalok a francia gyarmatosítók ellen harcoló vietnami népet. V. 1955. Varsó: 114 ország 30 ezer fiatalja ..Soha többé Hirosimát!” jelszó jegyében az atom- és nukleáris fegyverek eltiltásáért. a leszerelésért szállt síkra. VI. 1957. Moszkva: 131 ország 34 ezer küldötte a gyarmati rendszer teljes felszámolását követelte. A különböző országokból érkező fiatalok a magyar delegációtól hallhatták az 1956-os ellenforradalom valóságos okait, annak reális elemzését összevetették a burzsoá propaganda állításaival. VII. 1959. Bécs: 116 ország 18 ezer fiataljának a béke és barátság jegyében rendezett találkozóját imperialista aknamunkával sem sikerült megzavarni. A résztvevők meleg üdvözlésben részesítették a Batista elleni harcok hőseit a szabad Kuba első képviselőit. VHL 1962. Helsinki: 1500 szervezet 18 ezer delegátusa képviselte a világ haladó ifjúságát, akik a nemrég függetlenné vált országokkal vállalt szolidaritást nagy tömegdemonstrációkkal fejezték ki. IX. 1968. Szófia: 142 ország 20 ezer küldötte a ..Szolidaritás, béke és barátság” jegyében találkozott. A fesztivál .középpontjában Vietnam állt. 100 ezer dollár értékű orvosi felszerelést, antibiotikumot. rádió adó-vevő készüléket, kerékpárokat juttattak el Vietnamba a fiatalok. X. 1973. Berlin: Az NDK fővárosa 140 ország 20 000 fiatalját fogadta. A találkozó jellegét az „Antiimperialista szolidaritás, béke és barátság” megfogalmazás fejezte ki. A fiatalok szolidaritást vállaltak Vietnam. Laosz és Kambodzsa népeinek hősi harcával, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal az arab ifjúság és a palesztin nép küzdelmeivel. — TERRA — Épül a pedagógus szolgálati lakás Tubáiban I Űj pedagógus szolgálati lakás megépítésére nyílt lehetőség az idén Tabdiban. Dicséretes kezdeményezés ez a község vezetői részéről, hiszen célkitűzésük egyebek között a képesített nevelők letelepedését kívánja elősegíteni. A csaknem három és fél százezer forintot kitevő kivitelezési összeghez a Bács-Kiskun megyei Tanács 200 ezer forinttal járult hozzá, a többit pedig a helyi tanács ez évi fejlesztési keretéből pótolják. A helybeli ácsok, kőművesek társadalmi munkában vállalták az alapozást, falazást és tetőkészítést. Az alapozással tizenöt kőműves már a múlt hónaputolsó napjaiban végzett, a falazáshoz pedig augusztus végén fognak hozzá. • 9 Jól haladnak az alapozással a társadalmi munkások. X V
