Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

OLGARL— VEDECEM A jogász válaszol A polgári védelem és a tanács végrehajtó bizottsága Szakkiképzés éjjel Sikeres kísérlet Kecskeméten A polgári védelmi erők; egyik legfontosabb feladatta, hogy egy esetleges ellenséges támadás után kialakult'igen bonyolult• helyzet­ben is, az év- és napszaknak megfelelő módon, haladéktalanul, tervszerűen, szervezetten hozzá tudjanak kezdeni az.emberi éle­tek mentéséhez. A feladatok bo­nyolultságából, sokrétűségéből kö­vetkezik, hogy- azok eredményes .megoldására csak akkor van mód, ha a polgári védelmi erők ennek ellátására alaposan fel^ is készül­nek. Ezt a célt szolgálják a szak- szolgálatok, szakszolgálati alaku­latok kiképzései. Az elmúlt évék alapkiképzése során a beosztot­tak az általános tudnivalókkal ismerkedtek meg. Ezek részben hozzájárulnak az egyének tuda­tos magatartásának- alakulásához háborús körülmények között, más­részt biztosítják a szakkiképzések céljainak a megértését, amelyek már olyan gyakorlatias foglalko­zások, ahol minden egyes beosz­tott — ellenőrzés mellett. — be­osztásának megfelelően tevé­kenykedik, a feltételezett bonyo­lult körülmények között. Indokolt követelmény, hogy a mentési munkákat — adott eset­ben — éjjel is folytatni kell. »Szükséges ' tehát az is, hogy a szakkiképzési feladatokat éjszaka is gyakorolni lehessen. A maga­sabb irányító polgári védelmi pá- rancsnokságok ezért úgy intéz­kedtek, hogy egyes — az átla­gosnál jobb felkészülési szinttel rendelkező — alegységek, .kísér­leti jelleggel, szakkiképzési gya- . korlati feladataikat éjszaka hajt­sák végre, Kecskeméten a mű­szaki-mentő szakszolgálatnál a. megtisztelő feladatot az Eszak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vál­lalatnál szervezett komplex egy­ség gépi alegységének szakasza kapta. A vállalat igazgatója, mint polgári védelmi parancsr 1 nők, intézkedésével megterem­tette azokat a feltételeket és kö- . rülményeket, amelyek biztosítot­ták a szakkiképzés zavartalan előkészítését és sikeres lefolyta­tását az arra . kötelezett alegység részéről. Hangsúlyozni kell, mi­vel e tapasztalat is alátámaszt­ja, hogy a kiképzési feladatok végrehajtásának színvonala és eredményessége minden esetben lényeges mértékben függ az üzem polgári védelmi parancs­nokának és az üzemben szerve­zett egység (alegység) parancs­nokának az együttműködésétől. A gyakorlati előkészítésbe a különböző szintű parancsnoksá­gok feladataiknak megfelelően kivették a részüket. Az egység­parancsnokság: a városi polgári védelmi tprzsparahcsnoksággal azokat a lehetőségeket vizsgálta meg, amelyek számításba jöhet­tek a foglalkozás helyszínéül. A város szanálás alatt levő épüle­tei kedvező lehetőségeket kínál­tak. Ezek közül igyekeztek ki­választani azt a terepszakaszt, amelyen a szakkiképzési gyakor­lati munka körülményei legin­kább megközelíthették a hábo­rús körülményeket, ugyanakkor lehetőséget adtak céltudatos szakmai tevékenységre is. Az egységpararicsnoksag kiadta alá-, rendeltjeinek a szakkiképzés megtartására vonatkozó utasítá­sát, és ezzel egyidejűleg intézke­dett a munkahelyek megvilágí­tásáról. Az alegységparancsnelh ság — a kapott parancs alapján — a kijelölt szakasz parancsno­kának a bevonásával, részletesen felmérté a kijelölt terepet az alábbi főbb szempontok alapián: A terep konkrét adottsága sze­rint milyen gépi-műszaki mentő feladatokat célszerű gyakorolni ? Vannak-e különleges balesetve­szélyes források? Milyen lehető­ségei vannak a szükségmegvilá­gításnak? A felmérés után írás­ban és a munkahelyi vázlaton meghatározta a kiképzés konkrét részletes ‘ feladatait és helyeit, amely szerint a gépi szakasz: Hajtson végre menetet (gyüleke­zési körlettől a foglalkozás szín­helyéig) és menetközben gyako­rolja be a mozgásirányítás jeleit és jelzéseit. .A foglalkozás terep- szakaszán feladatait úgy hajtsa végre, hogy ott feltételezés sze­rint sugárszennyeződés van. A romok között alakítson ki meg­közelíthető útvonalat és két fel­tárandó óvóhelyig, juttasson le­vegőt az óvóhelyen bennszorul­tak részére. Az emberek kime­nekítési lehetőségeinek mérté­kéig tárják fel az óvóhelyeket, az egyiket függőleges fal áttörésé­vel, a másikat pedig a födém át­törésével. Tárjanak fel egy meg­sérült föld alatti vízvezeték-nyom­vonalat, s a feladatok végrehaj­tása után gondoskodjanak rész­leges személyi és technikai men­tesítésről, majd a bevonulás után a teljes mentesítésről. A feladatok végrehajtása során kü­lönös gonddal gyakorolják be a munka irányításának jeleit és jelzéseit. A kapott feladatok alapján a szakasz parancsnoka elkészítette a kiképzés lefolytatásának fog­lalkozási jegyét, illetőleg vázla­tát, amelyhez mind az egység törzs-, mind pedig az alegység parancsnoksága jelentős segítsé­get adott. A megfelelő irányi • tással végrehajtott, ■ lelkiismere­tes előkészítő munka, valamint a beosztottak öntudatos, fegyelme­zett magatartása; példamutatóan végrehajtott kiképzést eredmé­nyezett. A külsőségeiben is im­ponáló gyakorlati foglalkozás főbb tanulságairól érdemes még szólni. Megállapítható, h,ogy a szakalegység feladatainak végrpr. hajtását éjszakai viszonyok kö­zött is sikeresen gyakorolta be. A foglalkozás egyik legsarkala- tpsabb feltételét, a munkahelyek megvilágítását 'sikerült úgy meg­tervezni, illetve biztosítani, hogy a munkagépkezelők a gázálarc használata Során is egyidejűleg láthatták a munka alatt álló te- repet, és a munkát irányító raj- parancsnokok jelzéseit. Az irá­nyító jelzések egyértelműek vol­tak és látszott, hogy ezek alkal­mazását előzetesen -jól begyako­rolták. A munkákat a rendelke­zésre álló eszközök egyidejű pár­huzamos alkalmazásával szeryez- ték meg, de csak amíg .azok egy­más tevékenységét nem akadá­lyozták. A kiképzés —_ felkészí­tés — jellegét jól bizonyította az, hogy egyes munkamozzana­tok sikertelensége esetén — ami a kiképzések során természetes — a rajparancsnokok, vagy a foglalkozásvezető, azt megismé­teltette, amíg a beosztottak azt jól végrehajtották. Jelentős mér-* tékben hozzájárult a foglalkozás sikeréhez, hogy az egyes' mun­kamozzanatokra való eligazítá­sok katonásan tömörek és érthe­tőek voltak, így különböző fél­reértésekből származó problé­mák a foglalkozás során nem merültek fel. Összességében a kecskeméti műszaki-mentő kísérleti szakki­képzés a kísérleti célját is elér­te, mivel hasznos tapasztalatok­kal segítette a város műszaki­mentő szakszolgálat beosztottai­nak hasonló jellegű felkészítését A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény szerint a végrehajtó bizottságoknak — a tanács alap­vető testületi szervének — fela­data: a jogszabályok végrehaj­tása: az országos és a helyi ér­dek .egybehangolt érvényesítése, a tanács üléseinek előkészítése, rendelkezéseinek végrehajtása, szervezése; a szakigazgatási szer­vek és az alsóbb fokú végrehaj­tó bizottságok közvetlen irányí­tása; a tanácsi vállalatok felü­gyeletei,' a tanácsi intézményeit irányítása; együttműködés a nem tanácsi szervekkel. A feladótok között a törvény elsőként rögzíti, hogy a végre­hajtó bizottság tevékenysége so­rán összehangolja az országos és helyi érdekeket, kezdeményezi az alapvető tanácsi döntéseket, szervezi és ellenőrzi a tanács­rendeletek és határozatok végre­hajtását, támogatja, a tanácsta­gok és a tanácsi bizottságok munkáját, irányítja a szakigaz­gatási szervezeteket s ezáltal mintegy jól koordináltan szerve­zi az egész tanácsi munkát. Mindebből nyilvánvaló, hogy a végrehajtó bizottságnak fontos szerepe van a tanácsra háruló különféle szakfeladatok, így töb­bek között a , polgári védelmi feladatok ellátásában is. Ez a szerep á végrehajtó bizottság jogállásának megfelelően, egy- . részt a központi akarat által lét­rehozott alapvető polgári védel­mi jogszabályok és az ezeken alapuló különböző rendelkezések végrehajtásában, másrészt a la­kosság tekintetében fennálló és egyre fokozódó önállóság alap­ján közvetlenül a helyi, illetőleg a területi védelem biztosításában jelentkezik. A végrehajtó bizottságok általában már korábban megho­nosodott rendszerben — megyei szinten 2—3 évenként, városok­ban és községekben sokhelyütt évenként tárgyalják üléseiken a polgári védelmet, illetőleg annak egyes nagyobb jelentőségű, idő­szerű kérdéseit (pl. a megyében i.969. és 1972. évben tárgyalt a végrehajtó bizottság polgári vé­delmi előterjesztést). A végrehajtó bizottságok ülé­sein jelenleg általában a lakos­ság és a polgári védelmi szerve­zetek felkészítésének, illetőleg kiképzésének kérdései szerepel­nek. A határozatban rendszerint megszabják az e vonatkozásban 1975 évig terjedő fő feladatokat, felhívják a figyelmet a törvé­nyesség megtartására, a politikai felvilágosító munka jelentőségé-' re. A megyei tanács végrehajtó bizottsága intézkedik a járási hi­vatalok elnökei . irányában arra, hogy évente egy alkalommal — a községek tanácselnökeinek részvételével — értékeljék a pol­gári védelmi felkészítés helyze­tét, határozzák meg a következő időszak feladatait. A tanácsi munka — így a ta­nácsszervekre háruló polgári vé­delmi munka — összehangolásá­nak és szervezésének eszközei körében az ejsők között jelölhető meg a, végrehajtó bizottság mun­katerve (és ennek az egyéb műi- katervekkel történő egyeztetése) is, amelynek alapjául természete­sen és feltétlenül helyesen, a távlati és éves fejlesztési tervek, a pénzügyi tervek és a feladat­tervek szolgálnak. A tanácstör­vény végrehajtási jogszabályá­nak rendelkezésé szerint a vég­rehajtó bizottság mimkatérvét — tájékoztatás céljából — a tanács elé kell terjeszteni, egyeztetni kell a különböző tanácsi szervek munkaterveivel. Nyilvánvaló, hogy a munka koordonációjának ez az eszköze a polgári védelem tekintetében is növeli a szerve­zettséget és hatékonyságot, amit tovább fokoz az, hogy egyes vég­rehajtó bizottságok újabban több évre szóló munkaprogramban határozzák meg a tanácsszervek előtt álló fontosabb feladatokat, illetőleg a feladatok megoldását célzó konkrét tennivalókat. Ezek a munkaprogramok több polgá­ri védelmi feladat végrehajtását is előirányozzák. • Mankóban •sagáifeMerftf. Fontos tudnivalók • Elsősegélynyújtás u óvóhely­ről kimentetteknek. A polgári védelemben használatos •zakkifejezések értelmező, szakmai segédletét ajánljuk minden polgári védelmi szakszolgálati és- üzemi önvé­delmi polgári védelmi parancsnoknak, beosztottnak, minden honvédelmi is­mereteket oktató és tanuló olvasónak. Célja hogy röviden, érthető formában magyarázza az általános és speciális polgári védelmi és vele kapcsolatod egyéb kifejezéseket. Nem törekedtünk a teljességre, mivel a polgári véde­lem keretében, több olyan különböző Iparág, szakma és foglalkozás szak­kifejezései is előfordulnak, amelyek nem rendelkeznek speciális polgári vé­delmi értelmezéssel. Ide tartoznak az orvosi.egészségügyi állatorvosi, ag­rotechnikai, építésügyi stb. kifejezé­sek. A polgári védelmi szakkifejezé­sek értelmező szótára, első próbálko­zás hogy alapvető polgári védelmi kifejezéseket rendszerezve és általáno* sítVa folyamatosán bocsássuk rendel­kezésre. Kérjük az olvasókat, hogy a I A polgári védelem megyei parancsnoksága a Petőfi Né­pe Polgári Védelem mellék­letében folyamatosan megje­lenteti a megyei lakosságá­nak felkészítését szolgáló és elősegítő témákat. Cikksorozat­ban ismertetjük a megelőző radiológiai, biológiai és vegyi védelem (RBV) megvalósításának lehetőségeit és módjait a népgazdaságban, figyelemmel a megye sajátos földrajzi, gazdasági és településszerkezeti helyzetére. Megelőző RBV-védelem a családban Mindenkit érdekel Az egyes személyek, kisebb-na- gyobb kollektívák megelőző RBV- védelme a családban szorosan összefonódik, de nemcsak egy­mással, hanem a túlélés feltétele­it biztosító javak, jószágok, más szavakkal a háztartások és háztá­ji gazdaságok védelmével. Tehát ami népgazdasági szinten, orszá­gos viszonylatban nagy tömegek­ben összetartozik, az a családban, kisebb méretekben ugyancsak együttesen jelentkezik. A továb­biakban külön-külön foglalkozunk a családtagok, a háztartási élel­miszerkészlet, a háztáji állat­állomány és a gazdaság megelő­ző RBV-védelme megvalósításá­nak lehetőségeivel, módszereivel. Az egyéni védelem fogalomkö­rébe tartozik a személyek egyéni védőeszközökkel való közvetlen védelme a. kis családi kollektíva radioaktív kiszóródás körülményei közötti védelme és a magatartá­si szabályok bevezetésének elren­delése. Ä családtagok egyéni vé­delme egyes családok viszonyai között igen eltérő módon jelent­kezhet és valósulhat meg. ■ Min- . den családban feltétlenül van olj’an személy, aki vagy katonai, vagy polgári védelmi szolgálatra kötelezett és ezért számára egyé­ni védőeszköz biztosítását nem kell a családon belül megtervez­ni. ­A polgári védelmi szolgálatra beosztottak réndszeresített védő­eszközöket. az üzemi dolgozók speciális vagy kettős rendeltetésű eszközöket kapnak. A csecsemő- és gyermekvédő eszközök spéci- ális követelményeknek megfelelő­en készülnek. Várhatóan a keres­kedelmi forgalomba is gyárilag előállított, elsősorban légzésvédő eszközök (gázálarcok, porálarcok) kerülnek. Házilag csak radioaktív szállóporok hatásai ellen alkal­mazható légzésvédő eszközöket lehet készíteni. Ezek tökéletesen megfelelnek a követelmények­nek, hiszen a családtagok na­gyobbik része, feltehetően job­ban kihasználhatja a műszak vé­dőlétesítmények nyújtotta hatá­sosabb védelmet. A házilag elkészíthető légzésvé­dő eszközök közül csak néhányat említünk meg. mert erre a té­mára később még részletesebben visszatérünk. Ezenkívül a lakosság számára már elkészült egy tájé­koztató anyag — „Házilag elké­szíthető légzésvédő eszközök” 'Címmel — és ez több szükséges védőeszköz értékelésén túlmenő­en, szabásmintát, részletes elké­szítési utasítást is tartalmaz. A gézből készült porálarc szűrőha­tásfoka eléri a 30—40 százalékot, légzési ellenállása minimális. Lég­úti megbetegedésben szenvedő idősebb egyének védelmére ajánl­ható. A porálarcot 36 rétegűre hajtogatott gézből készíthetjük, amit nylonharisnyába varrva le­het porálarccá kiképezni. A szem védelmére jól záródó motoros szemüveget lehet használni. A fémkeretes porálarc szintén haj­togatott gézlapocskákból össze­varrt betéttel készíthető. Szűrőha­tásfoka az előbbivel azonos, elő­nye, hogy. az orr és száj vonalá­hoz jobban illeszkedik. Gyerme­keknek és idősebb egyének szá­mára egyaránt készíthető. A fém­keret igen vékony, könnyen haj­lítható alumínium lemezből akár ollóval is kivágható. Ehhez js motoros szemüveget kell kiegé­szítésként .viselni. A filckalapból készült porálarc már az arcfelü- letet is megvédi a szennyeződés­től, feleslegessé teszi a motoros- szemüveg viselését. Szűrőhatás­foka eléri a 70—95 százalékot, légzési ellenállása száraz állapot­ban kicsi, de használat közben megnövekedik. Inkább felnőttek számára ajánlható típus. A flanell double anyagból készült porvédő álarc a házilag készíthető szük­ség-légzésvédő eszközök között a legjobb, legnagyobb a szűrőha­tásfoka (90—95 százalék). Kicsi a légzési ellenállása (használatba vételkor minimális és több órás viselés után sem növekszik túl­ságosan), jól védi az egész arc és fejfelületet. Szűrőfelületként több rétegű flanéll-double, manella- flanell, vagy barhet anyagot is lehet használni. Borításra egysze­rű vászon vagy szövetanyag is megfelel. : Szükség bőrvédő eszközként a legtöbb felső ruházat megfelel, felsőruházatból a bőrkabát, gu­micsizma, sárcipő. bőrkesztyű, bőrsapka igen előnyös, bár nehe­zen vagy egyáltalán nem mente­síthető. csak átmeneti és részleges védelmet nyújt. Lepedőből, sátor­anyagból, stb. készített védőlepel, csuklya, háztartási gumikesztyű ideiglenes, rögtönzött védőeszköz­ként alkalmazható. Ezeket azon­ban használat után azonnal le kell vetni, meg kell semmisíteni. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy a családtagok megelőző RBV-védelme nagyon sok és szerteágazó feladatismeretet, adott esetben azok végrehajtását teszi szükségessé. Erre a feladat- komplexumra a későbbiekben még visszatérünk. PLANSLL-DOUBI£ ANYAGBÓL KÉSZÜLI PORVÉDŐ, ÁLARC. /. szerkezetre és a Szakkifejezésekre vonatkozó saját véleményüket, észre- vételeiket a megyei polgári' Védelmi parancsnokság címére (6000. Kecske­mét, Május 1. tér 5.) küldjék meg. A segítségért előre is köszönetét mon­dunk. Abszolút nedvesség: A levegő egy­ségnyi térfogatában adott hőmérsék­leten és nyomáson jelentkező vízgőz mennyisége. , ABV fegyverek: Atom-, biológiai és vegyi fegyverek rövidítése. Adamsit: Ingerlő hatású mérgező harcanyag. Kauiári sárga, kristályos, állás közben sötétzöld színűvé váló. lassan illanó, gyorsan ható anyag. Ha­lálos1 adag: 4 mg'm1. Hatása kb. 10 perc után fejlődik ki. Aerosol: olyan kolloid rendszer, •melyben 104 — 107 cm átmérőjű anyagrészek igen finom elosztásban vonnak . jelen a levegőben Ha az elosztott anyag szilárd halmazálla­potú, akkor , füstnek ha cseppfolyós, akkor ködnek nevezik. A katonai alkalmazásban megkülönböztetünk: radio?ki: v. mérgező, biológiai és sem- leger aerosolokat. Alti vitás: 1.) Aktivitásnak nevezzük ,egy radioaktiv anyagmennyiség bom­lási ob ességét Az időegység alatt el- Domla't atomok számával jelöljük az aktivitást Egysége a Curie (Ci). 2.) Az aktivitás konkrétan az ellenség által létrehozott ká^területeken a mentés, mentesítés, valamint a halaszthatatla­nul szükséges helyreállító munkák végrehajtása során a legkedvezőbb, lehetőségek, a tevékenység meggyor­sítását eredményező tényezők legjobb kihasználását jelenti. Az aktivitás szorosan összefügg a kezdeményezés­sel. Alacsony légrobbanás: Olyan atom­robbanás. amelynél a robbanás (H) magassága: H=3,5 3q—H=103 q/q=ha- tóerő tonnában, ami mellett bizto­sítani lehet nagyobb mennyiségű, vi­szonylag szilárd (tartós) objektum le­küzdését és ugyanakkor nem követke­zik be a felhőnyom mentén a terep erő* sugárszennyeződése. Alacsony szintű felhők: 2600 mé­ter magasságig elhelyezkedő felhők, Vastagok' és sűrűek, legtöbb eset­ben az egész égboltot beborítják. Akadályozzák a Nap közvetlen fénysugárzásának a földfelszínre jutását, erősen csökkentik a föld­felszín ' effektiv kisugárzását. Ide tartoznak a gomolyog rétegfelhők- Alakulat: Olyan gyűjtőfogalöm, amely meghatározatlan nagyság- rendű, összetételű v és jellegű kato­nai vagy egyéb testületi, illetve szak- szolgálati, üzemi önvédelmi szerve­zetet jelöl. Alakulatok értesítése: Az általá­nosan megállapított egységes jelek­nek (légiriadó, sugárszennyezettség, vegyi támadás, biológiai fertőzés stb.) leadása az összes alakulat szá­mára, hogy elegendő idő Álljon ren­delkezésükre a szükséges védelmi rendszabályok végrehajtására. Alakulatok kombinált szállítása: Az alakulatok egyidőben vagy egymás után különböző szállítóeszközökkel történő szállítása (például gépjár­művekkel, vonattál, hajóval!. • Alakulatok manőverező képessége: A polgári védelmi szervezetek és technikai észközök képessége, amely /.biztosítja, hogy azok szervezetten és gyorsan meg tudják változtatni he­lyüket, alkalmazási rendjük felépí­tését (alakzat-változtatás), valamint olyan Irányokban való erőkiféjtés áthelyezése, amelytől a mentó—men- „> tesítő és a halaszthatatlanul szüksé­ges helyreállítási munkák sikere lügg. Alakulatok szállítása: A polgári védelmi alakulatok és technikai esz­közök egyik helyről (körletből) a. másikba a vasúti vízi, esetleg légi közlekedési eszközök igénybevételéi vei történő áthelyezése. Alakzat: A polgári védelmi szak- szolgálati és üzemi önvédelmi ala­kulatok és beosztottak szabályzat- által a közös tevékenység végrehaj­tására meghatározott elhelyezkedé­se. Lehet menet-, alkalmazás előtti stb. alakzat. • Ovéhely ttKária léc* kalapáccsal

Next

/
Thumbnails
Contents