Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-01 / 178. szám
A korszerű gazdálkodás útján Tervszerű, céltudatos képzés 0 A (elvétel a sertés- gondozók részére indított tanfolyamon készült. A Bácsalmási Állami Gazdaság vezetési felépítésében, a termelés korszerűsítésében végrehajtott gyökeres változások alapos szakismerettel rendelkező dolgozókat, sokoldalúan képzett műszaki vezetőket igényelnek. A gazdaságban bevezették a napraforgó iparszerfi termesztését, fejlesztették, korszerűsítették a sertéstartási, közreműködnek a szarvasmarhaprogram megvalósításában. Mindez együtt népgazdasági érdek, de egyben az eredmények növelésének egyetlen útja. Szakmunkásutánpótlás Az elképzelések megvalósítása csak a dolgozók tervszerű, céltudatos képzésével oldható meg. A szakmunkás-utánpótlás legfőbb bázisát a tanulni vágyó fiatálok alkotják. A gazdaság összes dolgozóinak száma meghaladja az 1200-at. Ebből 440-en nem rendelkeznek nvolc általános iskolai végzettséggel. Az 1972—73-as iskolai évben 40 dolgozót kértek fel tanulmányaik folytatására, illetve befejezésére. Elsősorban azokat keresték fel. akik hosszú időt töltöttek el már a gazdaságban, törzstagoknak számítanak, nagy értékű munkaeszközök kezelői és a szocialista brigádokban eddig is eredményesen munkálkodtak. Az 1973^-74-es tanévben az általános iskolába irányítottak száma 56-ra emelkedett, örvendetes, hogy lemorzsolódás nem volt. mindenki eredményes vizsgát tett. A most következő tanévben tovább folytatják a dolgozók iskolázását. Megteremtik a továbbtanulás. elsősorban a szakmunkás- képzés alapfeltételeit. A gazdaság új sertéstelepének létrehozása parancsolóan megkövetelte az itt dolgozók szakmai továbbképzését. elsősorban az iparszerű termelési folyamatok jellegéből adódóan. Ezért a központi, valamint az óalmási sertéstelepen 30—30 fizikai dolgozó részvételével betanított sertéstenyésztőmunkás -tanfoly ámot szerveztek. A pontos munka megköveteli A húsprogram megvalósításának részeként épül majd a bajai vágóhíd, afnelynek igen 'nagy szakmunkásigénye lesz. Ezért tavaly a Bajai és a Hosszúhegyi Állalhi Gazdasággal közösen 39 húsipari szakmunkás képzését kezdték meg. A kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézettel kötött megállapodás értelmében a 30 tanuló oktatási költségét a három gazdaság vállalta azzal a feltétellel, hogy a szakmunkásbizonyítvány rpegszer- zése után a közös vállalkozásnál dolgoznak. A tanulók 1975 júniusában fejezik be a képzést. Az utóbbi időben sok új, korszerű gép került a gazdaságba. Többek között sor került az IHC- traktorok beszerzésére. E gépek kezelése igen nagy szakértelmet igényel, nemcsak az automatizálás miatt, hanem azért is. mert a több műveletek egyszerre kell megfigyelni. Gondolunk itt arra, hogy a vetést, műtrágyázást, talajfertőtlenítést, esetleg a vegyszeres gyomirtást is egyszerre végzik a berendezések. A munka pontossága rendkívül igényli' a gépek ismeretét. Tizennyolc kombájnos sajátította el a gazdaságban a Claas Dominator nevű nyugatnémet kombájn kezelését és 15 ■traktoros az IHC erőgép műszaki tudnivalóit A gazdaság dolgozói nagy számban vesznek részt a különböző továbbképzésekben. Az éves tervben meghatározzák a gazdaság igényeihez igazodóan a tanfolyamokon részt vevők számát. A szakmunkás-utánpótlás fontos bázisa az iparitanuló-képzés is. Jelenleg a különböző szakmákban összesen 54 tanulójuk van. A fizikai dolgozók körében az utóbbi időben ugrásszerűen emelkedett a középiskolákban tanulók száma. Elsősorban a gépesítésben foglalkoztatottak között magas a továbbtanulók aránya. A gazdaság vezetése az előírt kedvezményeken túl anyagi támogatást is nyújt számukra. Ha pedig megszerzi a magasabb képesítést, vezető állásba kerülhet. Továbbtanuló műszakiak A műszaki vezetőgárda kialakítása központi feladat. Az utánpótlás legjobban bevált formája a fizikai dolgozók gyermekeinek ösztöndíjjal történő támogatása, segítése a továbbtanulásban. Jelenleg 18 ösztöndíjasuk tanul egyetemen vagy főiskolán, a káderutánpótlás érdekében a fiatal műszakiak egy része levelező oktatásban vesz részt. A fontos beosztásban levők közül heten folytatják tanulmányaikat az Agrár- tudományi Egyetem levelező tagozatán. Jól halad a szakmérnökképzés is. elsősorban növényvédelmi. takarmányozási és sertés- tenyésztői szakokon tanulnak. A műszaki vezetők szakmai továbbképzésének több éven át jól bevált formája a téli időszakokban szervezett műszaki konferenciák. E sajátos oktatási formában kilencben műszaki vezető érdekelt. Ezeknek az összejöveteleknek igen nagy előnye, hogy lehetőséget adnak az egymástól távol eső üzemegységek vezetőinek a tapasztalatok kicserélésére. Ezek a műszaki konferenciák őt héten át hetenként zajlanak. I #• • V, .« i *' Nagyszerű fórum Mindemellett igen szép múltra tekint vissza a minden évben megrendezésre kerülő ifjú szakemberek tanácskozása. Az Ifjúsági Törvénnyel kapcsolatos helyi intézkedési tervük 12. pontja a következőket tartalmazza: „A munkába lépő fiatal szakembereknek a szakmai gyakorlat megszerzése alatt kidolgozandó témát kell meghatározni, amelyeket április—május hónapban szakmai tanácskozáson tárgyalnak ‘ meg', és étékelnek.” A témák kidolgozásához a fiatal szakemberek minden esetben megkapják a szükséges segítséget, az évente több alkalommal megrendezett ifjú szakemberek tanácskozása nagyszerű fórum arra. hogy a fiatalok bebizonyítsák képességüket, rátermettségüket. Az utóbbi időben megnőtt a továbbtanulók száma a nők között is. A nőpolitikái határozatok megjelenése óta sokan jelentkeztek a közgazdaságtudományi egyetem mérlegképes könyvelői tanfolyamára. a Marxista—Leninista Esti Egyetemre és egyéb tanfolyamokra. Mivel a gazdaságban kötelező gyakorlatot' töltő egyetemi és főiskolai hallgatókról, a szakmai tudás megszerzésének lehetőségeiről igen kedvező kép alakult ki, ezért a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetemi gazdaságot gyakorló üzemmé nyilvánította. Jelenleg is több egyetemi hallgató tölti itt a kötelező szakmai gyakorlatot. 0 Toure Bamigui guinea! diák mezőgazdasági gépészmérnöknek készül. Már három éve tanul a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Egyhónapos gyakorlati munkára helyezték ki a Bácsalmási Állami Gazdaság gépjavító műhelyébe. Az oktatásban elért eredményeket jól tükrözik a gazdasági sikerek. Ezek elérésében jelentős szerepet töltöttek be a műszaki vezetők, a szakmunkások. A szakmai továbbképzés is elősegítette, hogy a megyei tanács bemutató gazdasággá jelölte ki az üzemet. Vonatkozik ez elsősorban a búza-, kukorica-, napraforgó-termesztésre, a vegyszeres gyomirtásra, a műtrágyázásra, a fajtaösszehasonlító kísérletekre. A gazdaságban rendezett tapasztalat- cserék elősegítik a jó módszerek gyors elterjesztését. (X) Tanyapolitika a Városföldi Állami Gazdaságban A Városföldi Állami Gazdaság 1962-ben alakult ki a jelenlegi területen, a bugaci és a kiskunfélegyházi üzemek összevonásával. Abban az időben csaknem 300 tanya volt a gazdaságban. Ezekre jellemző, hogy 80 százalékuk csak eszmei értékkel, száz forinttal szerepelt, mert állapotukat tekintve nem is értek többet. A tanya- rendszer felszámolását az első időszakban csak a természet szabályozta, attól függően, hogy milyen volt az időjárás, évente két- három tanya összedőlt. A . tanyarendszer megszüntetését — ha ezt egyáltalán rendszernek lehet nevezni — az 1960-as évek közepén kezdték el az úgynevezett tanyabetelepítési akció- vaL Később az állami gazdaságok százezer forintos hitelakcójával í folytatták. 1971-ben rhég csaknem kétszáz tanya volt a gazdaság területén. ' Számottevő lakásépítkezések ebben az évben kezdődtek. S A gazdaság pártszervezete csúcsvezetőségének javaslatára a vezetés a szakszervezettel közösen sa-. játos lakásépítkezési rendszert1 dolgozott ki, amelyet kollektív szerződésben rögzítettek. Ennek lényege, hogy a gazdaság támogatja a dolgozók kislakás-, vagy társasházépítési szándékát, 'részbén a fejlesztési, részben a részesedési alap terhére. A támogatás mértékétől függően a dolgozó kötelezettséget vállal arra, hogy 5--10 évig az állami gazdaságban dolgozik. Az anyagi támogatáson kívül a gazdaság segítséget ad a telkek íhegszerzésében. kedvezményes fuvart ad, ingyenes műszaki felügyeletről gondoskodik. Segítséget ad az anyagbeszerzésben és sok egyéb dologban. ■ Az említett támogatások elősegítették, hogy 1971-ben 32, a következő esztendőben 34. tavaly 35 és az idén már 43 dolgozó jutott lakáshoz. Négy esztendő alatt ösz- szesen tehát 144 lakás építéséhez nyújtott segítséget a gazdaság, mintegy kétmillió forint összegben. Természetesen az építési kedvet elősegítette mindezen kívül a dolgozók biztonságos keresete. életszínvonaluk növekedése. A gazdaság .dolgozói segítik egymást az építkezésekben, a családok, barátok összefognak. Ezzel meggyorsul az építkezés. Külön kell szólni arról, hogy az érintett tanácsok, a városföldi, a kiskunfélegyházi, a bugaci szintén minden segítséget megadnak ahhoz, hogy a dolgozók közművesített új otthonhoz jussanak. Újabban nagy népszerűségnek örvend a kétszintes társasházak építése. Eddig 16 lakás került átadásra, 8-nál a szakipari munkák végzése van hátra, újabb 16 lakás alapozása pedig nem rég kezdődött. Nézzük meg közelebbről, hogy is jelentkeznek a költségek, és milyen állami támogatást kapnak az építtetők. A társasházépítési akciónál, mivel az telepszerű, 30 évi visszafizetés mellett kapják 0 Bal oldali kénünk tanúsítja: egész utcasorok épültek a gazdaság dolgozóinak családiházaiból. az igénylők a kölcsönt, kétszázalékos kamattal, az állam gyermekenként 30 ezer forint szociálpolitikai kedvezményt ad, melynek levonása mellett szükséges a 25 százalékos önrészesedésről gondoskodni. Mindehhez a gazdaság húszezer forint támogatást nyújf, ami beleszámít az említett önrészesedésbe. A fenti összeg fejében a dolgozó vállalja, hogy tíz évig az állami gazdaságban dolgozik és ebben az esetben a húszezer forintból mindössze csak ötezret kell visszafizetni egyenlő' részletekben. A társasházak kivitelezését a gazdaság építőbrigádja végzi. A négylakásos társasház 800 négyszögölre épül. A lakások építési költsége 230 ezer forint, két gyer• Jobb oldali képünkén ptr dig már as új társashásak láthatók. mek esetén 60 ezer forint engedményt kap a házaspár. A dolgozónak 25 ezer forint saját készpénz elegendő. Abban az esetben, ha a feleség nem dolgozik, vagy valamelyik szülőt tartja el, újabb 20 ezer forint kedvezményben részesül, ebben az esetben már elég 20 ezer forint saját készpénz. Amennyiben háromgyermekes dolgozó lép be az akcióba, akkor 15 ezer forint elegendő. Ha az építési kedv nem csökken és továbbra is sikerül az említett támogatásokat nyújtani, az állami gazdaságban az ötéves terv végére megszűnik a tanyarendszer. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a gazdaság valamennyi dolgozója korszerű lakáshoz jut. (X) §
