Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-03 / 180. szám
1974. augusztus 3. • PETŐFI NÉPE • 3 A közös munka első sikere A Duna mentén, á dunaföld- vári hídtól északra fekszik két öreg község: a 760 éves Duna- egyháza és az ezer éves Apos- tag. Dunaegyháza szlovák település, Apostag magyar. 1945-ben egyidőben szabadult fel mindkettő. A községekben egy-egy termelőszövetkezet működött, amelyek a lakosság mintegy 80 százalékát foglalkoztatták. Az 1974-es évben a két közösség tagjai úgy érezték, kinőtték az addigi kereteket, a külön-külön való gazdálkodással már nehezen tudnának előbbre lépnii Ez év márciusának elején’ kimondták a döntő szót: az apostagi Duna és a dunaegyházi Haladás Termelőszövetkezet gazdái elhatároz- ták, hogy ezentúl együtt dolgoznak, egy tsz-ben. Az egyesüléssel létrejött új gazdaság a „Dum menti” nevet választotta, a székhelye pedig Apostag lett. Gondot sosem okozott — sem a tagságnak, sem a vezetőségnek —, hogy az egyik helyen magyarok, a másikon pedig szlovákok élnek, kezdettől fogva békésen és eredményesen munkálkodnak az immáron közös feladatok megoldásán. A Duna menti Termelőszövetkezet ezerkétszáz tagot számlál. akik mintegy 5750 hektáros területen gazdálkodnak. A felszabadulási évforduló és a párt XI. kongresszusa tiszteletére —többek között — vállalták, hogy a csaknem 1200 hektáron vetett búzát idejében és jó minőségben betakarítják. A felajánlást becsülettel teljesítették is: július utolsó vasárnapjára már n'em maradt lábon álló kalászos gabona. Az átlagtermés hektáronként 40 mázsa volt. Az aratás befejezése után is serényen folytatják a munkát a szövetkezet tagjai, gyorsan tűnnek el a tarlók, készítik elő a földet a következő termelési időszakra. Dér László Szabályozzák a kórházi látogatást Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének vizsgálata megállapította: a legtöbb kórházban a látogatásii idő legalapvetőbb előírásait sem sikerül betartani. Ez nemcsak a betegek nyugalmát és gyógyulását veszélyezteti, hanem zavarja az orvosok és ápolók munkáját, alkalmat teremt a fertőzések be- és kihurcolására. A megvizsgált 37 kórház közül 29-ben — annak ellenére, hogy a hivatalos időn túli látogatást csak az igazgató, vagy az osztályvezető főorvos engedélyezheti — a betegek hozzátartozói és ismerősei csak annyit mondanak a portán: „Az orvoshoz megyek!” — s máris szabad az útjuk. Jó- néhány kórházban az egyszeri rendkívüli látogatásra az orvosok szóban adnak engedélyt, ilyenformán az ellenőrzés szinte lehetetlen. Tovább rontja a helyzetet, hogy a vizsgált kórházak 80 százalékában a beteghez gyakran három-négy, néha még több látogató érkezik egyszerre, s az ágyakon, ablakpárkányokon, fűtőtesteken foglalnak helyet, a kabátokat, kalapokat, sálakat az ágyakra terítik. A 37 kórház közül mindössze négy jelentette, hogy a látogatók nem hozhatnak be 14 éven aluli gyermekeket, hogy a kórház vezetősége biztosította a gyerekek felügyeletéta látogatási idő alatt. A legtöbb kórházban korlátlanul lehet bevinni élelmiszert, de csupán 8 kórházban áll elég hűtőszekrény a betegek rendelkezésére, 13-ban csak néháay, 16- bán azonban az éjjeliszekrényekben és az ablakok között tárolják az élelmet. A kórházakban nincs elegendő ügyeletes takarítónő, hogy a padlót a látogatási idő után felmossák, holott ilyenkor a fertőzés elkerülésére fertőtlenítésre is szükség lenne. A kórházak 20 százalékában a különösen veszélyeztetett osztályokon — intenzív, fertőző, újszülött, koraszülött és szülészeti részlegek — semmiféle látogatási korlátozást nem vezettek be. Az Egészségügyi Minisztérium kórházi főosztálya messzemenően figyelembe vette a vizsgálat eredményeit, s lényegében elkészült a Kórházak Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetével. Az osztály vezetője, dr. Najzer Alajos a következőket mondotta el a kórházi látogatás előreláthatóan a jövő év elején érvénybe lépő új rendjéről: — A legtöbb kórházban továbbra is érvényben marad a heti 3 hivatalos látogatási nap, a helyi tanácsok azonban ezt 2 napra is korlátozhatják. Az időpontokat is a helyi tanácsok határozzák meg. Várható, hogy egyik-másik kórházban bevezetik a délelőtti látogatást, másutt pedig a jelenlegi, délután 5—7 helyett a 4—6 óra közötti időszakra előrehozzák a látogatási időt. Megszigorítják a soronkívüli látogatásokat is, csak rendkívüli esetben és csakis írásbeli engedély alapján lehet majd belépni a kórház területére. Egy alkalomra az osztályos orvos, többszöri látogatásra viszont csak az osztályvezető főorvos adhat engedélyt. ! A tervezet szerint valamennyi kórház köteles lesz megszabni, hogy az osztályos orvosok és főorvosok mikor álljanak a látogatók rendelkezésére és ezt a portán ki kell majd írni. A hozzátartozók tájékoztatása érdekében valamennyi kórház megerősíti ; telefonszolgálatát, az orvosi titoktartás kötelezettsége miatt azonban telefonon csak általános jellegű tájékoztatás kapható. 12 éven aluli gyermekek nem látogathatják a kórházi osztályokat, a behozóttak elhelyezéséről a kórházaknak kell gondoskodniuk. A tervezet szerint két látogatónál több egyszerre nem tartózkodhat a beteg ágyánál. Ennek érdekében hasznos lenne a „zsetonos módszer” bevezetése: a portákon minden ágyhoz két zsetont adnának ki, s az .újonnan érkezők csak akkor kaphatnának belépőzsetont, amikor az előző látogató már visszaadta. Naponta 75—80 ezer beteget kezelnek a magyarországi kórházakban. A látogatási rend megszigorítása, a jogszabályok helyes alkalmazása és az egészségügyi dolgozók határozottabb fellépése önmagában még nem elég, högy az évek óta egyre rosszabbodó helyzet megszűnjön. A betegek és a hozzátartozók belátása, megértése és támogatása is szükséges, hogy végre rend legyen a kórházakban. A betegek érdekében, hogy mielőbb gyógyultan hagyhassák el a kórházakat. Pethes Sándor Családi életre nevelés az iskolákban Az 1974—75-ös tanévben — kísérleti jelleggel — 60 általános és 30 középiskolában megkezdik a családi élettel kapcsolatos ismeretek oktatását. Az osztályfőnöki órákon évi 4—6 órában ismertetik majd — meghívott orvoselőadókkal együtt — a családi élettel kapcsolatos etikai, szociológiai, jogi, egészségügyi és társadalmi kérdéseket. Foglalkoznak a fiúk és a lányok kapcsolatával, s a szexuális élettel összefüggő legfontosabb ismeretekkel is. A komplex ismeretek oktatását már az általános iskola ötödik osztályában — a 1J éves gyermekek számára — elkezdik. Fokozatosan bővített ismereteket kapnak a diákok a középiskolában és a felsőoktatási intézményekben is. A következő tanév tapasztalatai alapján tovább finomítják a fel- világosító-nevelő munka módszereit, tematikáját, és az 1975—76-os tanévben további iskolákban vezetik be oktatását. A családi életre nevelés általános bevezetését az 1976—77-es tanévre tervezik. Az 1978-as tanévre elkészülő új, korszerűsített tantervek az egyes tantárgyakban már tartalmazni fogják a családi élettel kapcsolatos ismereteket is. A szakközépiskolákban - az 1975 '76-os tanévtől kezdve kísér- i leti jelleggel — egyelőre tíz iskolában, két évvel később pedig általánosan — bevezetik azt a komplex tantárgyat, amely az állampolgári ismereteket és a családi életre vonatkozó tudnivalókat együtt tárgyalja majd. A pedagógusképző intézményekben a hallgatók^ az egészség- ügyi és a pedagógiai tantárgyak szerves részeként sajátítják el a legfiatalabbak felvilágosításának,' nevelésének legfontosabb módszereit. Az orvosképzésben is he- ' lyet kap a családi életre nevelés. Az orvostanhallgatók kiegészítő anyagként tanulják a családi élet egészére vonatkozó komolex egészségügyi, higiéniai és etikai ismereteket. Az idén szeptemberben kezdődő nagyszabású munkába csaknem 500 pedagógus és iskolaorvos kapcsolódik be. Részükre augusztus végén egyhetes tanfolyamot szerveznek. A szakemberek egyebek között kézhez kapják a kész tanterveket, az egyes órákhoz szükséges tartalmi és módszertani útmutatókat is. Turistautakon (III.) Salzburg, Ausztria legfiatalabb tartományának székhelye csak látszatra fiatal, hiszen a kelta időktől kezdve lakott terület. A várost annak idején a sóbányák tették gazdaggá. A város fölött a Mönchsbergen emelkedik a salzburgi vár. A város lakói, főleg a nők, ma is előszeretettel járnak népviseletben, a hagyományos dirndliben, színes •mintás köténnyel.. • .4 vár. Ignotus emlékezete A nevét azokéval szokás együtt említeni, akik ott voltak a Nyugat bölcsőjénél: Ady Endréével, Fenyő Miksáéval, Hatvány Lajoséval, és Osvát Ernőével, aki a „szerkesztők szerkesztője” volt. Évtizedeken keresztül ez a név: Ignotius, egyet jelentett az irodalommal, s az irodalmi-művészeti haladó eszmékkel, a „nyuga- tos” művészettel és ízléssel, huszadik századi írói-költői látásmóddal és hangvétellel. Ignotus — családi nevén Hugó Veigelsberg — 1869-ben született Pesten. Családjával együtt szo- szoros szálakkal kötődött a mi megyénkhez. közelebbről Kiskőröshöz és Kecskeméthez. Apja ez utóbbi városban tanítóskodott, mielőtt a fővárosban egyik legtekintélyesebb főszerkesztő vált belőle. Szűkebb családi környezetében ismerkedhetett hát a fiatal és sokra hivatott ember , az irodalommal. A betűvetést Kiskőrösön kezdte tanulni, s később Kecskemétre, Eperjesre került az iskolapadba. mielőtt beiratkozott volna Pesten a jogra. Az édesanyja kecskeméti volt. Az egyetemi évek után Ignotus újságíró lett. s ilyen minőségben az akkori esztendőkben szinte az egész világot bejárta. Nagy műveltségre és széles látókörre tett szert; szomjas volt az emberiség által felhalmozott kulturális értékekre. Már fiatal éveiben felébredt benne az egészséges becsvágy: valami nagyot tenni, fontosat. főleg az új elismertetése érdekében. Felvilágosult szellemű volt és liberális gondolkodású — ez mindvégig jellemző rá, any- nyira, hogy korlátáit is ezzel kell magyaráznunk. És tévedéseit is. Kezdettől fogva a polgárosodó Magyarország volt a legnagyobb, egész életére, harcaira kiható élménye. Polgári író volt hát, de a legjobb értelemben az: embersége, gondolkozásának s erkölcsi felfogásának támadhatatlan tisztasága. valamint meggyőződései és lelkes hazafisága tette azzá. S mindez együtt — párosulva a nyelvi és irodalmi igényeséggel s a kitűnő szervezőkészséggel — hozott néki kortársai előtt már életében szokatlan elismerést és kimagasló tekintélyt. A tekintélyes Világ és A Hét munkatársa volt. Elsősorban ezekben jelentette meg publicisztikai írásait és kritikáit. Felismerte. hogy az erősen- polgárosodó országban tarthatatlan á népies irodalom továbbélése, az ahhoz való konzervatív ragaszkodás. Ezért sürgette a „nyugatos’’ irodalom térhódítását. Kosztolányi azt írta róla. hogy „orvosa a társadalomnak”. jó ösztönnel lát meg mindent. A teljes írói szabadság híveként ismerte meg a magyar írói társadalom, .mielőtt még irodalmi vezéralakká növekedett volna. Kezdetben Kiss József és Ambrus Zoltán volt rá nagy hatással. s később jó ösztönnel ismerte fel többek között Ady, Móricz és Babits nagyságát, munkásságuk jelentőségét és várható hatását. Természetesen hatottak rá azok is ezáltal, akik — mint ők — a század eleji szellemi élet legnagyobb alakjai voltak. A már említett társaival együtt az induló Nyugat lelkes szervezője volt. s kezdettől több mint két évtizeden keresztül főszerkesztője a tekintélyes folyóiratnak. Nem hiába nevezte őt a kitűnő Komlós Aladár „a nyugatos magyar irodalom programadó vezéréinek. Ady nagyságát ismemerni és elismerni —. vagy nem elismerni — ‘ egyet jelentett a nyílt állásfoglalással, ami a korszerű eszmék befogadását illeti. 0 már az Üj versek megjelené- ' sekor kiállt a nagy költő igaza s géniusza mellett. És mennyire jellemző az is. hogy az emigrációban — Bécsben élt 1919 után — értő szavával a fiatal József Attilára is ráirányította a figyelmet. Ezt írta: ”... lelkemben dédelgetem, simogatom, dönnyögöm és mormólgatom egy versét...” Mert „megérteni senki nem tud, úgy, mint ő” — írta Ignotusról Ady Endre. Szellemes volt minden írása. és vitázó kedvű, „szilárd, ra- kétás mondatokban” írt — ahogyan Kosztolányi jellemezte stílusát. Újságíróként kezdte, s mint novellista folytatta, de közben rendre írta irodalmi kritikáit, vitacikkeit — ez eléggé köztudott. De mint költőt, már annál kevesebben ismerik: különösen a későbbi nemzedékek. Pedig szép és igaz verseket írt. a költői tehetség és mesterség tökéletes birtokában. Verseskónyve igaz értékként van jelen az irodalomkedvelők polcain. Kedvelte az egyszerű hangvételt s a tiszta csengésű dalformát. Epigrammatikus tömörségű, szép soraiból most idézünk ízelítőnek, a „Neki” című költeményből: „Ne nézze senki, hogy s mint szenvedek, Nem kirakatnak vagyok én beteg — Megverhet a sors. de sose ver, Pofonvághatnám, aki szánni mer.” Álmok, -gondolatok. feltörő asszociációké örömök és fájdalmak vannak együtt verseiben, igaz gyönyörűséget adva azoknak, akik szeretik a költészetet. A hosszú ideig tartó emigrációban — először Ausztriában majd Amerikában — is folytatta irodalmi tevékenységét- Annyira, hogy megkapta New York város irodalmi nagydíiát is. A magyar szellemi életben sem veszített fényéből a tekintélye a hosszú távoliét idején. Hazaszeretete, itthoni élményei, emlékei, s barátai hazahozták egy évvel halála előtt, nagybetegen. Bóka László egyik kötetében szemléletesen írja le ezt a megható újbóli találkozást a nagyon szeretett hazával. Nyolcvanéves volt, amikor 1949. augusztus 3-án — éppen huszonöt esztendővel ezelőtt — örökre lehunyta a szemét. Az egyetemes magyar irodalom lett szegényebb egy kiemelkedő, bátor harcosával. * Varga Mihály KÉTÉVES ÁZ ÚJ RENDSZERŰ CASCO Ösztönző erő a kedvezmény Mozart szülőháza a belvárosban. Fiákerről élvezetesebb a látvány Az új rendszerű CASCO-t két évvel ezelőtt, 1972. július 2-án vezette be az Állami Biztosító. Emlékeztetőül néhány adat az új biztosítási forma előnyös feltételéiből: Magasabb balesetbiztosítási térítést nyújt, mint a korábbi (halál esetén 30 ezer forint, teljes rokkantság esetén 60 ezer forint). Egy kiegészítő rendelkezés: aki 3 ponton felfüggesztett biztonsági övét visel, annak a baleset- biztosítás felemelt összegben jár. Lényeges bővítés tapasztalható a kártérítés vonatkozásában is. Például térítés az ablaküvegto- rés-károknál; az önrészesedés egységesen mindössze száz forint, míg a réginél ez a vállalt önrészesedésnek megfelelő 500, 1000, 1500 stb. forint volt. A díjmegállapítás a gépjármű értékétől függetlenül történik. A szocialista gyártmányú gépkocsik dija alacsonyabb, mint az ugyanolyan lóerővel rendelkező tőkés gyártmányúaké. 2—3—5 év balesetmentes vezetés esetén az eltelt időnek megfelelően 1—2—3 hónapi díjvisszatérítésben részesülnek az ügyfelek. Kezdő vezetőknek a korábbi két évvel szemben csak egy évig kell pótdíjat fizetni. Az Állami Biztosító a kármegelőzés érdekében 500—1000 forinttal növelheti az önrészesedés összegét, ha egy éven belül több kár is történik. A bevezetett és érvényben levő CASCO-biztosi- tás szocialista országokban történő utazásnál pótdij nékül vehető igénybe, míg a tőkés országokba az ügyfél kedvezményes CASCO-t köthet Bács-Kiskun megye 21924 magángépkocsit tart számon, ebből mintegy 45 százalékot biztosítottak CASCO-vaL Az idén az autósok 1425 új módozatú CASCO-t kötöttek. K. J. • A keskeny Gabona utca megőrizte a város régi hangulatát. .-----__
