Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-30 / 202. szám

I

PETŐFI NÉPE C 1974. augusztus 30.

Mezőgazdászok vitafóruma

I. Biztosítás és a biztonságos termelés

Sokan azt vallják, hogy a biztonságos termelés a mező- gazdaságban nem képzelhető el biztosítás nélkül. E fedél nélküli üzemben a növények az időjárás szeszélyeinek áldozatai lehetnek. Azt is tapasztaljuk, az ember egyre inkább úrrá lesz a természet erőin. A megfelelő agrotechnikával, ellenálló fajták ternfesztésével, a különféle munkák idejében történő elvégzésével (szántás, vetés*, betakarítás), valamint a növényvédelemmel elejét lehet venni a bajoknak. Ez utóbbiak alakították ki több mezőgazdászban azt a véleményt, hogy a biztonságos termelés egy-egy gazdaságtól, az ottani munkától, a szervezettségtől, s a pénzügyi helyzettől függ. A biztosítás szükségtelen, vagy éppen felesleges kiadás. E három részből álló írásban azokat a tényeket szeretnénk bemutatni, amelyek e két felfogást indokolják, illetve a jelenlegi mezőgazdasági biztosítási rendszernek színét és fonákját példázzák. Ahhoz, hogy a témában egyértelműen állást lehessen foglalni, kérjük, hogy véleményük, észrevételeik, tapasztalataik megírásával segítsenek a mezőgazdászok és a biztosítás szakemberei.

Nézzük először, hogy. az idén milyen károk érték a gazdaságokat..

Áz Állami Biztosító Bács megyei Igazgatóságához érkezett kárjelentések alapján megállapítható. hogy az idei tavaszi, kora nyári szeszélyes időjárás, a késői fagy. a korai jégverés, a szokatlanul erős szélviharok nagy veszteségeket okoztak a mezőgazdaságnak. Az áprilisi fagy különösen (negvénk északi részén elhelyezkedő szőlőültetvényekben tett kárt. 7334 hektár szőlő síny-, lette meg a rendkívül hideg éjszakákat. Az érintett gazdaságok szőlőfagykáraira eddig 24 millió forint kártérítést fizettek. Az elpusztult termés mennyiségének felmérése és a kártalanítás a betakarítástól függően a szüret után történik.

A szokatlan erejű, sűrűn ismétlődő szélviharok főként az őszi árpában, a dohánv- és kenderül- tetvénveken károsítottak, s több. mint 8 ezer hektáron keletkezett növényi viharkár, amely után 6

millió forintot fizetett a biztosító. Nagy volt az őszi árpa szemper- gése. A tavaszi száraz, de szeles időjárás homokveréssel sújtotta a növényeket, A megyében 1221 hektáron keletkezett homokveré- ses növénvkár.

Május 12-én volt az első jégeső. s azóta 18 alkalommal. A jégkárt szenvedett területek nagysága meghaladja a 25 ezer hektárt. Nagy volt a jégverés a bajai, kiskunhalasi és kalocsai járás mezőgazdasági üzemeinél. Nagybaracska. <DáVod. Gara, Bács- bokod. Katymár. Homokmégy, öregcsertő községek mezőgazda- sági szövetkezeteinek kártalanítására a múlt hónap végéig több, mint egymillió forintot a megyében a növénvkárokra összesen 60 millió forintot fizetett a biztosító.

A kárbecsléseket a szakértők folyamatosan végzik, a növények tenyészidejének megfelelően. A később érők' veszteségét jelenleg még nem lehet megállapítani, a terméskilátások a további idő• A jégeső kártétele után a bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet kenderültetvényén.

járástól függően még javulhatnak. de csökkenhetnek is.

Az Állami Biztosító megyei fiókjától kapott információ szerint az 1972-től bevezetett differenciáltabb díjú mezőgazdasági nagyüzemi vagyonbiztosítás okolta, hogy több gazdaság felmondta a korábbi biztosítását. Álló- és forgóeszköz-biztosítást — ebbe tartozik a tűzesetek okozta károk — minden gazdaság köt. azonban összevont vagyonbiztosítást nem. A megyében 1970-ben á 179 termelőszövetkezetből 161 kötött ösz- szevont vagyonbiztosítást, az idén a 150 tsz-ből 127. Míg 1970-ben minden állami gazdaság kötött összevont vagyonbiztosítást,

1973-ban négy. az idén pedig kettő nem. Az állami gazdaságoknál 1971-ről 1972-re a kalocsai, bácsalmási és Solti gazdaság mondta fel az összevont vagyonbiztosítást. Tavaly a Bajai Állami Gazdaság is úgy döntött, hogy csak az álló- és forgóeszköz-biztosítást veszi igénybe. Az idén újból belépett a bajai, bácsalmási és a solti gazdaság, de nem kötött továbbra sem biztosítást a Kalocsai és Városföldi Állami Gazdaság. Ugyancsak kilépett az összevont vagyonbiztosításból a miskéi Egyetértés, a fajszi Kék Duna és a szalkszentmártoni Hunyadi Termelőszövetkezet. Az elmúlt négy év átlagában az 1 hektárra befizetett biztosítási díj 2893 forint volt. a kártalanításra kifizetett összeg pedig 2824 forint, A megyében az összes biztosított terület 250 ezer 754 hektár.

Néhány adattal be szeretnénk még mutatni, hogy 1970—73 között hogyan alakultak a biztosításra befizetett díjak, illetve kifizetett összegek, a megye gazdaságai által a négy év alatt befizetett 725 millió 321 ezer forint biztosítási díjból az Állami biztosító a károkra 708 millió 238 ezer forintot fizetett ki, vagyis az összeg 97 és fél százalékát. Ez alatt az idő alatt a következő öt gazdaság szenvedte a legnagyobb kárt, és így kapott jelentős kártérítést. A mélykúti Alkotmány

18.2 milliót befizetett, és 28,1 milliót kapott. A mélykúti Üj Élet a 12,7 millió befizetett ösz- szeggel szemben 11.4 millió forint kártérítésben részesült. A nagy- bargeskai Haladás 9,9 millió forintot befizetett és 13 milliót kapott, a bácsbokodi Aranykalász

%.4' mnifü foririt 'fctirtér’ftésÉén részesült. a kecskeméti Vörös Csillag 4.5 millió forintos befizetéssel szemben 4.7 millió forintot vett fel kártérítésként.

A biztosítás jelenlegi rendszeréről beszélgettünk ..Móczár Józseffel. az Állami Biztosító megyei igazgatóságának helyettes vezetőiével.

Csabai István (Folytatjuk.)

KÖNYVESPOLC

Szőlő és bor

A szőlőskertek tulajdonosai egyformán jó szőlészek és borászok, s méltán büszkék, vendég- marasztaló borukra vagy lugasukra. Számukra a szőlő termesztése és a bor készítése el- 'álaszthatatlan. Prohászka Ferenc ötlete tehát találkozott az olvasók, azaz a házikert-tulajdo- nosok igényével, és a siker nem maradt el; ez a könyv tizedik kiadása.

Könyvét elsősorban a szőlőt d területen termesztők részére írta, nem feledkezve meg a népszerű művek legfontosabb követelményeiről: világosan,

egyszerűen és szemléltetően. A tartalom három fő témakörről! a csemege- és a borszőlő termesz-’ téséről, a borászatról, valamint sokféle hasznos tudnivalóról szól. Az első rész vázát a szaporítás, a tőkehiány pótlásának módjai, a telepítés, a termő szőlő nyitása, metszése és növény- védelme, valamint a lugas nevelésének tudnivalói, meg a szőlőfajták jellemzése alkotja. Csak azt követően kerül sor a borkészítéssel kapcsolatos teendőkre, a szüretre, a must erjesztésére, a bor kezelésére és bőrbetegségek ismertetésére. A régi, jól bevált módszerek mellett természetesen mindazok az új eljárások is megtalálhatók, amelyekre ma már minden szőlőskert tulajdonosa kíváncsi.

Európán át — de milyen sebességgel?

Az idegenforgalmi évad kezdetén egyes európai magazinok jónak látták felhívni az autósok figyelmét arra, mi a sebesség megengedett felső határa ma az egyes országok autópályáin és műútjain.

Belgiumban a műutakon maximum 90 km ó, az autópá- ■ákon pedig maximum 120 km/ó sebességgel lehet hajtani. Bulgáriában egyformán 80 km/ó sebesség van érvényben műúton és autópályán egyaránt. Dániában — 90 és 100 km, az NDK- ban 90 és 100 km, Görögországban mindkét esetben 80 km/ó, Nagy-Britanniában 105 km'ó, ;>5^n<^jwres^g;han .«:0O<':45jTi'- a mű-*; utakon, áz autópályákon viszont nincs sebességkorlátozás. Írországban egyformán 80 km 'ó, Olaszországban 100 és 120, Luxemburgban 110 és 120, Hollandiában 80 és 100, Norvégiában 80 és 90, Ausztriában 100 és 130, Portugáliában 80 és 100, Svédországban 70 és 100, Spanyolországban 90 és 120, Svájcban 100 és 130, Törökországban pedig mindkét esetben 90 km/ó.

Urebetinnel olcsóbb

A Sárvári Cukorgyárban az elmúlt év végén, kezdték meg az urebetin gyártását. Az urebetin- be a' cukorrépa melléktermékeit karbamiddal és különböző adalékanyagokkal keverik.

Az így készült kitűnő koncent- rátum jelentősen meggyorsítja a szarvasmarha-hizlalást. Az eddigi tapasztalatok , szerint 2—4 forinttal olcsóbbá teszi kilónként a hústermelést. Jól értékesítik a tejelő állatok is. Évi 1500—2000 vagon' koncentrátu- mot állítanak elő, ami mintegy 35—40 ezer szarvasmarha hizlalásához elegendő.

IBllBiilliiillil

NYUGALOMÜZÖ HANGORKÁN

Negyven gyermek érdekében ragadott tollat dr. Russay Gábor, a megyei KÖJÁL orvosa, aki lapunkhoz küldött levelében megírta: a kecskeméti Arany homok Szálloda kerthelyiségében „üzemelő” ifjúsági park késő délutánonként, illetve az esti órákban túlságosan zajos, emiatt nem tudnak nyugodni a szomszédos gyógypedagógiai intézet lakói. Korábban már hozott megfelelő határozatot ez ügyben a városi tanács illetékes osztálya, ám a zenészek — no és a program szervezői, rendezői — aligha méltatták (figyelemre. Elképzelhető, hogyan hat mindez az idegileg egyébként is sérült gyógypedagó- giás gyerekekre. Sokan álmukból is felriadnak a zajra.„A hatóság sürgősen intézkedjen a fülsértőén hangos zene megszüntetése érdekében!” —

összegezi kérését a levél írója, majd kifejezi reményét, hogy a szolidabb hangerejű muzsika is tökéletesen alkalmas a táncolásra, szórakozásra, s lehetővé teszi a környék lakóinak pihenését isÜzemépületet

keresünk

tanácsi, vagy tsz kezelésében levőt

kb. 10X20 m-es alapterületiéi keresztorsózó gépek elhelyezésére és üzemeltetésére víz- és villamosenergia- ellátottsággal olyan helyen, ahol kb. 30 fő szabad női munkaerő is rendelkezésre áll.

Jelentkezni lehet: Pamuttextilművek tolnai gyára felvételi iroda

Telefon:

Tolna, 36/28 mell.

1583

TŰRHETETLEN ÁLLAPOTOK A SZÉCHENYIVÁROSBAN

A közösségi problémákat kendőzetlen őszinteséggel, példás nyíltsággal feltáró levelet küldött, szerkesztőségünkbe a kecskeméti Széchenyi- város Akadémia körútja 8-as számú házában lakó Tüske János. Egyebek köiött megírta olvasónk, hogy, a XX-as jelzésű épület környéke immár két esztendeje, vagyis a lakások átadása óta elhanyagolt, rendezetlen. A gyom, gaz minden parlagon heverő térületet birtokba vesz. Nemrégen kerti csapokat helyeztek el’ arrafelé — talán a dudva öntözésére szőlgál?'-r-, de a befedésükről elfeledkeztek, következésképpen a játszadozó kisgyermekek bármikor belepottyahhatn&k a vízzel teli aknába. A balesetveszély, mely kéz- vagy lábtöréssel is fenyeget^ szinte teljes;

Elképesztőek a játszótér körüli állapotok is. Az említett épületben például legalább ötven gyerek van, s a játszási igényük kielégítésére kaptak egy kb. 10x10 m-es nagyságú területet, ahol jó, ha közülük tízen, tizenkettőn elférnek. A többiek pedig saját leleményességükre vannak utalva. Egyesek megoldásként a forgalmas úttestet, illetve a járdát választják,, ott ugrálnak, kergetőznek stb., mások a XXI-es számú épületet nézték ki maguknak, melynek falára hatalmas focikaput rajzoltak, ahová szaporán rúgják a labdát. Hogy a faldöngetés okozta idegesség miképpen viselhető el, arról ’a'lakók tudnak meggyőző hitelességgel vallani, i

Egyébként nem szerencsés, hogy a háztömbök olyan sűrűn követik egymást, mivel közöttük mindössze pár négyzetméternyi a szabad terület, s ott egy játszótér is alig fér el. Persze, az sem használható zavartalanul, hiszen azon át közlekednek a szomszédos garázsból kiinduló, vagy oda begördülő személygépkocsik, motorkerékpárok. Summa summárum: az Akadémia körúton és annak közelében lakó szülők csakis akkor tudják biztonságban gyermekeiket, ha azok a szobában, társaságukban töltik a szabad idejüket. Ez a lakásfogság viszont összeegyeztethetetlen a kicsi emberkék törekvéseivel, akik zavartalan játékra, barátokra vágynak.

„A széchenyivárosi tűrhetetlen állapotok orvoslásra várnak!” — zárul az olvasói levél.

Szülők, katonák találkozója

Meglepődöttség, örömkönnyek, csodálatosan szép, maradandó élmények. Sokfajta érzés kavargott az édesanyák, édesapák, feleségek vagy nagyszülők szívében, amikor augusztus közepén az egyik objektumban a határt virrasztó fiúkkal találkoztak. A meglepődöttség és feszültség a találkozás első pillanataiban feloldódott, s az órák, múlásával mindenkiben megerősödött egy nagyszerű érzés: büszkeség- a katonafiukra, szenvedélyesebb ragaszkodás szeretteik iránt.

Gyors intézkedés a lakók örömére

A kecskeméti Budai út nosz- szabb szakasza mentén levő családi házak lakóinak megannyi kellemetlenségben volt _ részük eddig, mivel az arra haladó gépjárművek magasra felkavarták a port. A kánikula idején még inkább gyakoribbá és elviselhetetlenebbé vált a porfelleg, amely minden kis résen, nyíláson át behatolt a lakásokba. Az érintettek ezért panasszal fordultak a helyi köztisztasági üzemhez, amely azonnal intézkedett, minek következtében azóta rendszeresen locsolják a megyeszékhely ezen forgalmas külvárosi útvonalát is. A lakók ezúton mondanak köszönetét a gyors segítségért!

Szerkesztői üzenet

„Városföldi olvasó" jelige: Közérdekű bejelentését felkérésünkre kivizsgálta a megyei tanács vb. kecskeméti járási hivatala, amely .szerkesztőségünket írásban tájékoztatta megállapításáról. Eszerint a Városföldön levő tüzelőanyag-telepet a kecskeméti ÜNI- VER Szövetkezet működteti. Korábban előfordult, hogy néhány keresett áru hiánycikk volt, ez évtől kezdődően azonban már bőséges itt a készlet. Június 30-án például csaknem 10 ezer mázsa szilárd tüzelő állt a lakosság rendelkezésére, s fűtőolajból is jelentős mennyiség várt eladásra. Az építő., anyag értékesítését viszont a minimé- ’ lis kereslet miatt szüntették meg 1973- ban. Ami a telepvezető tevékenységét illeti, ő napi 4 órán át köteles nylt- vatartani, s ellátni feladatát, ugyanis a forgalom nem indokolja a teljes munkaidőben történő foglalkoztatását. A levélből végezetül megtudjuk: a járási hivatal javasolta az ÁFÉSZ kereskedelmi osztályának, hogy a jövőben igyekezzék az eddiginél is zökkenőmentesebben kielégíteni a városföldi lakosság ilyen jellegű igényeit.

Összeállította: Velkei Árpád

Ezt tapasztaltuk Hollósi tiszt őrsén, amikor az említett napon a szakasznyi határőrt száznál több hozzátartozó látogatta meg. Vasárnap volt. A legközelebbi községtől — Bácsborsódtól — közel tíz kilométerre kihelyezett őrsre egymásután érkeztek a gépkocsik. A végtelen pusztában szinte egyedülálló objektum lakói hetekkel, hónapokkal előbb megírták a hozzátartozóknak: A parancsnok szülők—határőrök találkozót szervez. És minden fiú szülei időben megkapták a hivatalos meghívót is. „Értesítem, hogy 1974. augusztus 11-én szülők—határőrök találkozót rendezünk, amelyre szeretettel meghívom” — szólt a pai ancsnok által aláírt szöveg.

Az ország huszonhat települé- ‘ séből egy őrsön szolgálatot teljesítő határőrök heteken át készültek szeretteik fogadására. Meszelték az arra szoruló helyiségeket, parkosítottak, mosták az ajtókat. ablakokat; fényesítették a kilincseket. A Boda—Hajdú—Vi- czián-határőrtrió zeneszámokat próbált. Kacsa őrvezető verset tanult, a tisztesek katonai jellegű bemutatókra készültek, a beszerzők pedig nyersanyagot vásároltak. tnfii. ,a..jiozz^tartozókat alták a fiúk. Vida János határőr, a békéscsabai Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet traktorosa nem várt látogatót.

— Szüleim betegek, feleségem a kislányommal van elfoglalva, hat testvérem dolgozik, tehát senki sem tud eljönni —, jelentette a határőr a parancsnokának.

Annál nagyobb volt a meglepődés az őrsön — különösen Vida határőr részéről — amikor a katonáskodó családapa az érkező kocsik egyikében szeretteit ismerte fel. Kislányát macához ölelve, csillogó szemekkel futott a többiek felé.' jelezve, hogy az ő szülei, családja is eljött. Vida néni — valószínű a nagy örömtől meghatva —• sírva mondta el a parancsnoknak, hogy Kispál Antal. a termelőszövetkezet elnöke gépkocsit adott a család rendelkezésére, hogy fiukat meglátogathassák.

— Tetszik tudni parancsnok elvtárs — mondta Vida néni — sok gyereket neveltünk fel, a férjemmel együtt betegek vagyunk és nem futiá a több száz kilométeres útiköltségre. Meg vonattal

Csabaszabaditól Bácsborsódig egyébként is hosszú az utazási idő. — Amikor kézhez kaptam a meghívót — folytatta — bizony napokon át búslakodtam, hogy a szülők' közül talán csak én nem látogathatom meg a fiamat. Még az elnök is felfigyelt a hangulatomra és amikor az érdeklődésére elpanaszoltam a bánatomat, azt mondta: „Ne búsúlion Vida néni, itt van a termelőszövetkezet kocsija,’ látogassa meg a fiát, s érezzék jól magukat.” Az isten áldja meg az ilyen jólelkű embereket — fejezte be a család utazási körülményeiről szóló történetet Vida határőr édesanyja.

Varga Károly füzesgyarmati bolti eladót, az őrs raktárosát a nagypapája is meglátogatta.— A régi időben voltam katona. de akkor bizony gondolni sem mertem volna, hogy a családomból bárki is bejöhesen a laktanyába — mondta a nagypapa. — Nagyon boldog vagyok — tűzte hozzá —. hogy az unokám jó világban katonáskodik és a tisztek úgy bánnak vele, mint ai édesapjuk.

Viczián János határőr szülei meg Kamuiról érkeztek.

— Mint zenész húsz éve járom p; /lakodalmakat, de ilyen finom

''-''ételt' 'még nem ‘ raktak 'elétw-^í— jegyezte meg az édesapa a közös ebéden.

— Kedves, szép és hasznos rendezvények ezek — összegezte érdeklődésünkre a tapasztalatokat az őrsparancsnok. Jó hatással van a szülőkre is. meg. a katonákra is. Mind a szolgálatellátásban, mind a fiúk magatartásában kézzelfogható eredményei vannak. Tavaly például Széli Sándor határőr kisebb-nagyobb fegyelemsértéseket követett el. A találkozó napján a szülőkkel és a fiúkkal együtt közösen kerestük az okokat, amelyeket sikerült is megismerni és később megszüntetni is. Hatására Széli ha- táTúr magatartásában változás történt. Töröltük a fenyítését és a, leszerelésig éber szolgálatáért, példamutató magatartásáért tizenegy dicséretet kapott. Ugyanezt tapasztaltuk Hermán Zoltán, határőr esetében is.

A katonafiúk és a szülők találkozójának tehát hatásos következménye van. S az ilyen jellegű „plusz”-munkát szívesen csinálja az ember — mondta a parancsnok. Gazsó Béla

3500 új lakás Dunaújvárosban

• A 26. számú Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében 38 hektár területen épült és épül a „Római tábor”- lakótelep. Az új lakások a dunaújvárosi panelüzcm elemeiből készülnek. Képünkön: részlet az új „Római tábori” lakótelepről.

(MTI foto: Balassa Ferenc felvétele — KS.)

h

te