Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-29 / 201. szám
PW£g5 1974. augusztus 29. 0 PETŐFI NÉPE 0 3 A tűzvédelem társadalmi ügy A belügyminiszter végrehaj** tási rendeletet adott ki a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról. Akiket közelebbről érint a téma tudják, hogy régóta aktuális volt újjáalakítani, bővíteni, tovább rendsierezni a tíz esztendővel ezelőtti .'rendelkezéseket, ■előírásokat, hiszen azóta — mint mindenütt — sok minden változott, fejlődött, alakult. A tűz elleni védekezés túlnőtt a hivatalos fórumok keretein és társadalmi üggyé, problémává vált. De hiszen — vethetné közbe valaki — a tűzvédelem, a fűztől való félelem, az ősi ellenség és barát veszélye, pusztítása szinte örök. S az ellene való védekezés — hinné az ember — szinte természetes és magától értetődő. Szomorú példák bizonyítják az ellenkezőjét. Lobogó, pusztító lángok nyomát kutatva kerül napvilágra a felelőtlenség, az elővigyázatlanság, a nemtörődömség. Veszendőbe menő százezrek, s olykor sajnos emberéletek is figyelmeztettek arra, hogy napirenden kell tartani a tűzvédelmi előírások betartását, a tűzmegelőzés ügyét. A most megjelent belügyminiszteri rendelet legfőbb célja, hogy felhívja a figyelmet az össztársadalmi felelősségre. A felsorolt előírások, szabályok, mellékletek sokasága foglalkozik azzal, hogyan kell és lehet megelőzni a bajt a termelésben, a mező- gazdaságban, az erdőkben, lakóházakban — mindenütt, ahol érték van. s Hány és hány figyelmeztető bi- zonyítékát találjuk annak, hogy lebecsüljük a megelőzés, a felkészülés, a tűzvédelemmel kapcsolatos képzés jelentőségét; tűzvédelmi előírásoknak meg nem felelő épületek, raktárak egész sora; eldobott gyufaszálak, parázsló fahasábok az erdőkben; lángralobbanó benzinkannák. Miért ne volna az elsőrendű feladat a gépkocsivezető számára, a személyautók kézi tűzoltóke- szülékkel való ellátása? Hiszen saját kocsijáról, vagyonáról van szó — a másoké mellett. Példák sokasága bizonyítja — közöttük tragédiák bekövetkezése is —, hogy ennek a nem új szabálynak betartását is elmulasztják. A rendelet részletesen, alaposan foglalkozik azzal a testülettel, amelynek hivatása a tűz elleni harc. És teret szentel azoknak is, akik önként vállalják — napi munkájuk mellett -r- ezt az áldozatos feladatot. Szó van természetesen adminisztratív intézkedésekről, szervezeti változásokról — 1971 óta a tűzoltóság a megyei, kerületi, járási tanácsok felügyelete alá tartozik — a tűzvédelemmel foglalkozók szakképzettségének biztosításáról. A rendelet lényege egyetlen mondatban határozható meg: a tűz elleni védekezés — össztársadalmi ügy. Ét az ami meghatározza az elkövetkező feladatokat, tennivalókat — a paragrafusokban foglaltak megvalósítását is. b. i: Megkétszereződött a sertésfelvásárlás Az 1975. évi vágósertés-értékesítési szerződések feltételei A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium enger délyezte a jövő évre szóló vágósertés-értékesítési szerződés- kötések megkezdését. Ezzel kapcsolatban az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt illetékesei tájékoztatták az MTI munkatársát. A vágósertés-termelést és ezzel együtt a felvásárlást több mint négy éve a dinámláps fejlődés jellemzi. Ezt bizonyítja, hogy 1970-hez képest a vágósertésfelvásárlás 1974-re megkétszereződött. A szektorok részesedése a termelésben eltérő módon alakult, amennyiben például a növekedésből a mezőgazdasági nagyüzemek mintegy 160 százalékban részesülnek. (Ezen belül azonos értékű a felfutás a tsz-ekben és az állami gazdaságokban.) Még ennél is dinamikusabb a fejlődés a háztáji és az egyéni állattartásban, ahonnan a felvásárlás négy év alatt 3,5-szeresére fokozódott. Évszakonként is módosult a termelői kínálat. Jellemző, hogy például a minden eddigit meghaladó idei vágósertés-felvásárlás egész évben egyenetlen volt;, a felkínált mennyiségnek 42 százaléka esett az első félévre és 58 százalékos lesz á felvásárlás a második félévben. A differenciálódás miatt a húsipari vállalatok időnként csak nehézségek árán tudnak eleget tenni a követelményeknek, s időnként gazdaságtalan munkacsúcsok alakulnak ki. Az -örvendetesen nagy termelői kínálat levezetése a jövőben csak úgy lehetséges :— ezt bizonyítják a több éves tapasztalatok —íj ha megszilárdítják a szerződéses fegyelmet. Nincs szó az értékesítési szerződések tartalmi változtatásáról, a jövő évi lejáratra is a jelenleg hatályos szerződéseket alkalmazzák. Az illetékesek tehát megfelelőnek találták a jelenleg érvényben levő jogszabályi rendelkezéseket, de azt . kikötötték, hogy ezeket követ keretesen érvényesíteni Kell úgy, hogy a szerződésben foglaltakat mindkét fél magára nézve kötelező érvényűnek tartsa. A gyakorlatban sok problémát vetett fel a tsz-tagok szövetkezeten keresztüli vágósertés-értékesítése, elsősorban azért, mert az át,adás eléggé szervezetlen volt. Ezért a jövőben a szerződések megkötésekor, valamint a szerződés teljesítéseikor elkülönítetten kell kezelni a szövetkezet közös állományából, valamint a tagok háztáji gazdaságából származó sertéseket. Ez az elkülönített kezelés azt jelenti, hogy a közös állományra kötött szerződést nem lehet teljesíteni a háztáji gazdaságból származó sertésekkel és fordítva. Az állatforgalmi- és húsipari szakemberek az 1975. évi szerződéskötésektől azt várják, hogy a szerződő felek . között még elmélyültebb kapcsolat alakul ki, megszilárdul a szerződéses fegyelem és megbízhatóbbá válik a kínálat és a forgalmazás országos és helyi prognózisai. (MTI) Űj tudományos központok A kilencedik ötéves terv eddig eltelt időszakában a Szovjetunióban három új tudományos központ kezdte meg működését: egy az Ural- fcan, egy másik a~ Távol- Keleten, a- harmadik pedig az Észak-Kaukázusban. Az első két tudományos központ a Szovjetunió Tudományos Akadémiájához tartozik, míg az utóbbi olyan félsőoktatási kutatóközpont, amely 55 felsőoktatási intézményt, és több miint 200 kutatóintézményt egyesít. A felsőoktatási intézmények között élő kapcsolatok alakultak ki, gyakran kerül sor szakember- cserére, az egyes kutatások összehangolására. A tudományos központ tevékenységét a népgazdaság igényeinek figyelembevételével ivégzi. 1973-ban ,,több flpnt, 57ft,-$^dpmá- nyos munkát produkáltak. A kutatások gazdasági eredményét több tíz millió rubellel lehet kifejezni. A tudományos munka számos területen folyik, így például a matematikában, a szilárd testek fizikájában, a rádióelektronika és kibernetika területén. Foglalkoznak a talaj termőképességének fokozásával, a bányászat fejlesztésével, a 'geológiai kutatások eredményesebbé tételével. A tervek szerint több új területen, így például az általános és talajmikrobiológia, a genetika, a tengerekkel foglalkozó geológiai kutatások és a víruskutatás területén kezdenek új munkába. Országos vízügy! kiállítás 0 Szentendrén 53 hazai, vállalat részvételével országos vízügyi kiállítás nyílt, amelyre külföldi cégek is elhozták vízügyi és árvédelmi berendezéseiket. (MTI foto — Koppány György felv. — KS.) Az előzés veszélyei Minden országúton közlekedő, vezetői engedéllyel rendelkező járművezető — különösen ha egy Ids gyakorlata van I— jól tudja, hogy ha az előzés öt feltétele közül csupán egyetlen nincs meg, s mégis végrehajtja ezt a veszélyes műveletet, súlyos szerencsétlenséget okozhat. Az öt feltétel taglalására, az ebből származó veszélyekre nem térünk ki, csupán egyet szeretnénk kiemelni ezek közül, amellyel gyakran lehet találkozni az országutakon. A KRESZ előírja, hogy az előzés befejezése után a jármű vezetője köteles visszatérni a menetirány szerinti jobb oldalba úgy — s ez a nagyon lényeges —, hogy sem a megelőzött jármüvet, sem a közlekedés más résztvevőit semmiféle módon ne zavarja. Tulajdonképpen az előzést befejező járműnek ugyanolyan sebességgel kell továbbhaladnia, mint amilyen sebességgel végrehajtotta az előzést, hogy a mögötte levő jármű vezetőjét sem fékezésre, sem lassításra, sem irányváltoztatásra ne kényszerítse. Ezt a KRESZ-szabályt azonban nagyon sokan nem ismerik, vagy ha tisztában is vannak vele, nem tartják be. Egy gyakorlati példát szeretnénk idézni ezzel kapcsolatban, amely a napokban történt a Kecskemét és Lakitelek közötti úton. Egy Trabant gépkocsi vezetője pótkocsis teherautót előzött meg, ám a Trabant sebessége éppen csak meghaladta az előzendő járművét. Az előzés meglehetősen hosszú időt vett igénybe, s miután szemben is érkeztek járművek, a trabantos alig tudott „be- , íér^súszni|’ }á'j;ieftéfráŰtóF'''élé.s & ez- í rnMt4h jöfíí’orcantiI iuérthétetlénnek j tűnt: a trabantos ahelyett, hogy fokozta volna járművének sebességét — biztonságos helyet szerezve ezzel közte és a teherautó között — lelassított, visszaállt abba a tempóba, amellyel a teherautót korábban követte. Emiatt a teherautó vezetője kénytelen volt fékezni, sőt visszakapcsolni. Milyen szabályokat sértett meg a szóban forgó Trabant személy- gépkocsi vezetője? Vegyük sorra ezeket: a KRESZ előírása szerint előzni csak akkor lehet, ha a sebességet is figyelembe véve, elegendő hely- és oldaltávolság áll rendelkezésre. Nos, a trabantos nem mérte fel jól saját és az előzendő jármű sebességét, s ezért hosszan elidőzött a bal oldali sávban. Ezzel tulajdonképpen zavarta a mögötte haladó, s talán az előzést gyorsabban végrehajtó járműveket, akadályozta őket. A szembejövő forgalom — jelen esetben egy Volkswagen — is vesztett haladási sebességéből ugyanis a baleset elkerülése érdekében fékezni kényszerült. (A trabantos tehát már az előzés újabb feltételét sértette meg, akadályozta a szembejövő forgalmat) A jobb oldali forgalmi sávba való visszatérés, a sebesség csökkentése egy újabb szabályszegéssel tetézte a trabantos lelkiismeretét. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ilyen és ehhez hasonló közlekedési anomáliák a nap szinte minden órájában előfordulnak az országutakon, s csupán a gyakorlottabb járművezetők, a türelmesebbek. a meggondoltabbak, a defenzív vezetést értők akadályozzák meg, kerülik el a balesetek bekövetkezését. A közlekedésrendészeti szabályokból való egyszeri — a vezetői igazolvány megszerzéséhez — vizsga r)gp)„elggepdő ,,a közlekedésben való- részvételhez. Ezt mindenki tudja, aki már-gépkocsi volánja mellett vagy motorkerékpár nyergében ült. A KRESZ szabályainak szinte bele kelkádegződ- nie minden járművezetőbe, ezért szükséges, hogy a hivatásos és magángépkocsi-vezetők sűrűn forgassák a jogszabályt. Ezek az ismétlések nem haszontalanok, nem öncélúak, hanem sok esetben a testi épség, az élet megmentését célozzák. A gyakorlatlanabb járművezetők — számuk elég nagy — csak olyankor hajtsák végre az előzés veszélyes műveletét, ha valóban megvan ennek mind az öt feltétele, s még véletlenül sem keverednek szabálytalanságok elkövetésébe. Magyarok a szlovák nemzeti felkelésben Ma 30 éve kezdődött meg a német fasizmus elleni szlovák nemzeti felkelés. Megbízható források szerint megállapítható, hogy a szlovák területen tevékenykedő magyar partizánok száma, ha nem is mutatható ki egészen pontosan, körülbelül 800-ra tehető. Ez a szám csak azokat az aktív harcosokat öleli fel, akik Közép- és Délkelet-Szlovákia területén harcoltak, többnyire olyan egységekben, amelyekben számottevő magyar csoport létezett. Szinte lehetetlen megállapítani azoknak a további magyar harcosoknak a számát, akik elszórtan, más nemzetiségű alakulatokban küzdöttek. A magyarok főleg a szovjet Kozlov őrnagy vezette vegyes brigádban, ennek Petőfi Sándorról elnevezett osztagában, továbbá Nógrádi Sándor és Ádler Károly partizánalakulatában harcoltak. A Szlovákia területére vezényelt magyar alakulatoktól a felkelők táborába átszökött katonákból állt többnyire Nógrádi Sándor mintegy 100 tagú egysége, továbbá a 30ÓAagú Petőfi-brigád, amelyet Fábry József vezetett. Ez utóbbi alakulatnak volt egy csoportja, az Ádler Károly vezette partizánosztag. Az említett alakulatok közül'legismertebb a Nógrádi-brigád volt A magyar területre, Salgótarján térségébe nyomuló Nógrádi-brigád 1944 őszén 95 tagot. számlált. Érdekes megemlíteni e csoport nemzetiségi összetételét: 40 szlovák. 5 orosz, egy spanyol és 49 magyar. Hála Nógrádi Sándor írói munkásságának, e csoport tevékenységéről már számos adat látott napvilágot. Kevésbé ismert azonban a Petőfi-brigád tevékenysége. Az eredeti Petőfi-brigádnak Kozlov őrnagy vqlt * a parancsnoké és Fábrv József rozsnyói bányászfiú volt az egység komisszárja. A csoport eleinte 17 tagot, számlált, beleértve a parancsnokokat is. A csoport tagjai főleg Rozsnyó környéki emberek voltak, akik szoros kapcsolatot tartották fenn a helyi lakossággal. Nem utolsósorban a helyi viszonyok ismeretének köszönhették, hogy á csoport már augusztus 28-án száz tagot számlált. Míg a Nógrádibrigád fő feladata az volt, hogy átverekedje magát magyar területre és ott szervezze meg az ellenállást. addig a Petőfi-brigád szlovákiai területen működött. A Petőfi-csoport tagjai számos portyára indultak a megszállt Gömör területére is. Amerre jártak. röpiratokat terjesztettek ós ellenállásra szervezték a lakosságot. Röplapokat terjesztettek a magyar katonaság körében is. A nagy német ellentámadás után a csoport Jelsava. Revúca, Murán. Stitnik. Roznava irányába vonult vissza. Ádler Károly szlovákokból és magyarokból álló csapatával Kozlovék Cserna Le- hota körzetében találkoztak. Adler Károlyt a környéken „Otec” (Apa) néven ismerték. Jó nagy / csoport volt ez — kb. 120 főből állt. Mivel feladatai megegyeztek a Petőfi-brigád feladataival, 1944. november 15-én elhatározták, hogy a Kozlov-brigád magyar csoportját és az Ádler-csoportot egyesítik. A parancsnok Ádler Károly lett és az egység Petőfi- brigád néven foLvtatta tevékenységét. Á politikai biztos Fábry József volt. Ez a csoport is. ön-:, álló nyomdával rendelkezett, amely a slavószovcei papírgyára ban működött és a német .megszállás után sem sikerült leleplezni. A Petőfi-brigád ekkor már körülbelül 300' tagot számlált. .. A fokozódó nyomás arra késztette a parancsnokságot, hogy az ismételten nagy számúra nőtt Pe- tőfi-brigádot kisebb. operatívabb’ csoportokra ossza fel. Az egyiket' Csapó elvtárs. a másikat Fábry József, a harmadikat pedig Ádlter Károly vezette. Ádler csoportját súlyos harcok után megsemrpisí- tették. A hős parancsnokot háromnapos üldözés után elfogták,; megkínozták, majd 1944. december 20-án Dobsinán kivégezték. Hasonló sorsra jutott Csapó csoportja is. Egyedül Fábry József csoportjának sikerült átverekednie magát a német vasgyűrűn. A csoport egyik legnagyobb akcióját az Alexander Nyevszkij partizánhadosztállyal folytatott együttműködés keretében valósította meg. A partizánhadosztály- lyal a Petőfi-csoport Kassa közelében. a hegyekben találkozott. Rudnik fürdőben állomásozott akkor a partizánok elleni harcra kiképzett nyilas rohamdandár. A fasiszta rohamdandár 60 katonából álló csoportja a partizánok ellen támadt, de a támadókat megfutamították. A fasiszták tehetetlen dühükben a polgári lakosságon! állták hosszút', házakat gyújtottak fel. gránátokat dobáltak a lakások, ablakaiba. A fasiszta dandár megsémfnisítése ezután sürgős feladat lett. December 21-én 4 órakor 80 partizán támadta meg át fasiszák állomáshelyét. ötven nyilas megadta magát, a többiek ejestek., Utólag • kiderült, hogy e rohamdandárnak be kellett volna várnia a' Vörös Hadsereg érkezését, és a frontvonal mögött diver- ziós tevékenységet kellett volna kifejtenie. A Petőfi-brigád harci tevékenységének időszaka négy hónapra tehető. Ez idő alatt 342 fasiszta katonát tett harcképtelenné, megsemmisített egy lőszer- szállító vonatot, hat motoros járművet. két páncélautót. 38 gépi- fegyvert, 24 géppisztolyt. 196 puskát. két motorkerékpárt, 15 vagon lőszert, foglyul ejtett száz tisztet és katonát. A propagandatevékenység során 8—10 féle röp- iratot terjesztett a lakosság körében. Kevéssé ismert csoport működött Osrblie térségében. Ez a csoport a Sztálin-brigád harmadik osztagához tartozott és lőszert gyártott. 1944 novemberétől 1945 februárjáig igen súlyos viszonyok között aknákat, robbanó tölteteket gyártott, a környék partizánalakulatai számára. A lőszergyár- tó csoportban 72 ember dolgozott, köztük 34 szlovák, egy cseh, 10 szovjet és 27 magyar. A csoport február 24-én átverekedte magát a szovjet csapatokhoz. Elvonulása előtt a lőszergyártó berendezést megsemmisítette. 1944. decemberében egy 196 katonát számláló — magyar — csoport jelentkezett Volkov szovjet parancsnok alakulatához. A magyar partizánoknak ez a közel kétszáz tagú csoportja egészen a felszabadulásig Volkov kötelékében harcolt. A visszavonulás során sokan közülük tífuszban meg-: betegedtek és 14-én Kalistie partizánfaluban feküdtek. Amikor a németek elfoglalták és felperzselték Kalistiét. a beteg magyar partizánokat elhurcolták' a mosteni- cei mészégetőbe és ott kivégezték őket. Ebben a térségben további két csoport csatlakozott Volkov alakulatához. Magyar katonaszökevények egy 139 tagú és egy 21 tagú csoportja. A Hruscsov nevű partizánala- kulatban ugyancsak számos délszlovákiai magyar harcolt. Számuk annyira megnövekedett, hogy 1945 újévén Szagyilenko szovjet parancsnok alakulatában külön magyar csoportot alakítottak. Szagyilenko brigádjában 174 magyar. 485 szlovák. 355 szovjet partizán harcolt. A szlovák nemzeti felkelésben harcoló magyarok nemcsak közvetlen harci tevékenységükkel segítették a felkelést, hanem azzal is, hogy jeleptős mértékben demoralizálták az ide vezényelt magyar alakulatokat. Sok katonaszökevény nem küzdött ugyan a partizánok oldalán, azonban az ellenség táborában sem harcolt. Megszöktek, búvóhelyeket kerestek maguknak és bevárták a szovjet csapatok érkezését. A lakosság „zöld kádereknek" nevezte őket. Közép- és Délkelet-Szlo- vákia területén körülbelül ezer- ezerötszáz ilyen katonaszökevény bújt meg. Mindez -nem ad választ a kérdésre: végül is hány magyar harcolt a szlovák nemzeti felkelésben? A választ csehszlovák és magyar történészek ma, 30 év múltán is módosítják. Voltak magyarok szlovák egységekben, akikről bajtársaik mindvégig nem tudták nemzetiségüket, s volt ez fordítva is. A harcosok számára nem is ez volt a lényeges. A lényeges az volt. hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés teret nyitott a fegyveres antifasiszta harc számára. A fasizmus elleni harc egészében éppen ez az internacionalista jelleg biztosított előkelő helvet a szlovák felkelésben részt vevő népek küzdelmének. Gejza Vilesek, a Rudé Právo budapesti tudósítója X i • Az fcszak-kaukazusi felsőoktatási Tudományos Kutatóközpont hidrotechnikai laboratóriumában a víztárolók és öntözőcsatornák leggazdaságosabb felhasználási módszereit vizsgálják. • Viktor . Kalinyin, III Felsőoktatási -d Tudományos Központ Mecbanikai és Alkalmazott Matematikai Tudományos Kutatóintézetének munkatársa állattenyésztő gazdaságokban használatos épületek és raktárak építéséhez alkalmas szerkezeti elemet tanulmányoz.
