Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-24 / 197. szám

1974. augusztus 24. • PETŐFI NÉPE • 3 Magyarországon készülő automata órák ŰJ BŰZAFAJTÁK VÁLTJÁK FEL A HÍRES BEZOSZTÁJA 1-ET Zavartalannak ígérkezik az őszi gabonavetőmag-ellátás Építőanyag - kapható! # A svájci Roamer cég szerző­dést kötött a Budapesti Órások Szövetkezetével, miszerint a neves óragyárban készült al­katrészeket a szövetkezet újon­nan létesített üzemében, Óbu­dán szerelik össze. Az idén már negyvenezer férfi automata naptáros órát szerelnek itt. Képünkön: Demeter £va az összeszerelő szalagnál. (MTI foto — Hadas János felv. — KS) A zalai bútoripar az őszi vásáron A fogyasztási javakat bemutató őszi nemzetközi vásáron ismét nagy választékkal vesz részt a zalai bútoripar. A Zala Bútor­gyár 10 szobabútort állít ki, eb­ből 6 garnitúra a legújabb ter­vezés alapján készült, 4-et pedig a meglevőkből fejlesztettek to­vább. A Kanizsa Bútorgyár 12 berendezéssel szerepel a vásá­ron. Ebből 6 új, 6 pedig tovább­fejlesztett változat. Az őszi vásá­ron bemutatandó bútorokat a kereskedelem igénye szerint 1975-ben sorozatban gyártják. Új tévékészülékek karácsonyra A székesfehérvári VIDEOTON gyárban új típusú televízió min­tapéldánya készült el. A teljesen tranzisztorizált készülék három változatban készül majd és az őszi Budapesti Nemzetközi Vásá­ron kerül először a nagyközönség elé. Az új fajta kávával, kézelő­gombokkal ellátott nagyképer­nyős televíziók Jupiter Akropo­lis és Athéné néven .kerülnek forgalomba. A tervek szerint a sorozatgyártás ősszel kezdődik és az idén összesen nyolcezer készül. A VIDEOTON televízióújdonsá­ga karácsonyra már kapható lesz az üzletekben. (MTI) A mezőgazdasági szakemberek búzafajtaváltásra számítanak — ezt látszanak igazolni az Orszá­gos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalathoz beérkezett megren­delések. Az elmúlt tíz—tizenkét év búza-„sztárja”, a „Bezoszta- ja-1, amellyel a mezőgazdasági nagyüzemek tíz év alatt megkét­szerezték a terméshozamokat, fo­kozatosan átadja helyét a még /nagyobb teljesítményű, szintén szovjet nemesítésű búzafajták­nak. A nyár végi és az őszi vetőmag-forgalmazásra a vál­lalatok felkészültek. Zavar­talan lesz -az őszi gabona- vetőmagellátás. Egyelőre 81 ezer tonnára jelentettek be igényt a termelők, a vetőmagellátó válla­lat raktáraiban azonban megfe­lelő mennyiségű tartalékot is ké­peztek, úgy hogy a pótmegrende­léseket is kielégítik. A megren­delések szerint a korábbi 80 szá­zalékról 25—30 százalékra esik vissza a Bezosztaja-1 termőterü­lete, helyét az „Avrora”, a „Kav- kaz”, a „Rannaja-12” és a „Lju- bilennaja” búzák foglalják el, ' amelyek ugyanolyan jó minőségű lisztet adnak és általában a be­tegségekkel szemben is hasonló­an ellenállók, de nagyobb tér- mést adnak, mint a Bezosztaja búza. Megnőtt az érdeklődés a hazai nemesítésű új búzák iránt, egyebek között a Martonvásári-1- es és a 2-es, valamint a fértőd i- fajtákra érkezett nagyobb meg­rendelés, amelyet azonban teljes egészében nem tudnak kielégí­teni, mert az elszaporítás egy-két évet vesz igénybe. A rozsellátás zavartalan lesz, egyelőre 3500 tonna vetőmagra van megrende­lés, amelyet visszaigazolt a vál­lalat, mégpedig úgy, hogy a ter­melőknek megfelelő fajtaválasz­tékot is biztosítottak. Őszi árpá­ból a megrendelt tételeket a hó­nap végéig kiszállítják a terme­lőknek, a rozs- és a triticale-ma- got szeptember 10-ig vehetik át, az őszibúza-szállítmányok pedig legkésőbb október 1-ig érkeznek meg rendeltetési helyükre. Számos gazdaság saját terme­lésű vetőmaggal alapozza meg a jövő évi termést, ezt a szaporító­anyagot azonban ellenőrizni kell, hogy megfelel-e a követelmé­nyeknek. A termelők az ellenőr­zésre a vetőmag-felügyelőséget kérik fel. Ha a beküldött minta valamilyen oknál fogva nem fe­lel meg, a gazdaságok államilag fémzárolt, szavatolt minőségű ve­tőmagot rendelhetnek. A vető­magellátó vállalat az utórende­lésekre nyolc—tíznapos szállítási határidőt vállal. (MTI) MILLIÓS FORGALMÚ VIDÉKI KÖNYVESBOLTOK Fellendülőben a falusi olvasómozgalom Számos jel mutatja, hogy a közművelődési határozat vég­rehajtása során a falusi könyvforgalom további fellendülé­sével lehet számolni. Az ÁFESZ-könyvesboltok 1974. első félévi forgalma például csaknem 76 millió forint volt, 12 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy több mint 4,5 millió lakos él az országnak azo­kon a területein, ahol 160 ÁFÉSZ- könyvesbolt, sok száz könyvárusí­tó hely, és több ezer bizományos gondoskodik a könyveknek az ol­vasókhoz való eljuttatásáról, új olvasók toborzásáról. A szépen fejlődő szövetkezeti könyvkeres­kedelem egyre nagyobb súllyal van jelen a falvak kulturális éle­tében. Ezt bizonyítják a könyv- forgalom tavalyi adatai is: 186 millió forintért adtak el köny­vet, ami az előző, ugyancsak ki­emelkedő forgalmú évvel szem­ben 19 százalékos növekedést jelent. S még jelentősebbé teszi ezt, hogy a teljes növekedés a tankönyv nélküli forgalomnál jelentkezett, ugyanis a 44 mil­liós tankönyveladási volumen nem változott. A könyvforgalom több mint 20 százalékkal növe­kedett Bács-Kiskun, Csongrád, Szabolcs-Szatmár és Tolna me­gyében, valamint kisebb mérték­ben Baranyában, Borsodban, Fe­jérben, Somogybán és Zalában. A 160 könyvesbolt közül' 139 adott el lényegesen több köny­vet, mint az előző időszakban, s 51 bolt forgalma meghaladta az egymillió forintot. (MTI) Traktor az üvegházban Gépesítik az iivegliáza- kat. A Kertészeti Kuta­tó Intézetben a talajmű­velő gép segítségével tíz­ezer négyzetméternyi üvegházat tiz nap alatt felásnak, és erre a terü­letre ötvenöt vagon szer­ves anyagot szórnak el. (MTI foto — Csikós Gá­bor felv. — KS) • Néhány évvel ezelőtt az egyik kis településen a meglett, negyven körüli. Kazincbarcikára dolgozni járó férfi szemébe köny- nyek szöktek, amint ott állt a vályogfalú, leendő családi házá­énak tövében és egész ’év munká­ját. iUetve több évi takarékossá­gának eredményét vélte veszni a borongós őszi napok egyikén, mert — bár körbejárta a megyét — sehol sem kapott tetőfedő pa­lát. Mit tegyek, uram? — tárta szét kétségbeesetten a karját. — többet elköltöttem már vonatra, mint amennyibe az egész kerül. És ha jön az őszi. téli eső, hó ...? Nem volt ez akkoriban rendha­gyó. Azóta folyamatosan javult az építőanyag-ellátás, igaz, a ke­reslet nem lankadt egy pillanat­ra sem. Emlékszünk, amikor a vásárló olykor maga szedte ki a téglát a kemencéből és rakta a kocsira, pedig az eladási ár ko­csira rakva érvényes. Am .hiány­cikknél ki vitatkozik ilyen ki­csinységen? Ma viszont hir­detik a téglát, a tetőfedő anyagot, a betonárut. Az 1974-es első fél­éves adatok is azt bizohyítják, hogy a nehezén túl vagyunk, nagyjából elegendő mennyiségű és választékú építőanyag áll rendel­kezésre. Az iparág az első hat hó­napban — az előző év azonos időszakához viszonyítva — több mint 6 százalékkal növelte ter­melési értékét. Az elmúlt évek jelentős, több milliárdos költséggel megvalósí­tott fejlesztései éreztetik kedvező hatásukat. A termelő hatalmas új cementgyár Beremenden, a re­konstruált téglagyárak, az oros­házi síküveggyár, a hódmezővá­sárhelyi. roinhánvi csempe- és padlóburkoló anyagot gyártó vál­lalatok. a bátaszéki vázkerámia- gyár mind-mind a kínálatot bő­vítették. Ha pusztán csak a sta­tisztikai adatokat nézzük, kide­rül. hogy a tégla- és cserépipar az elmúlt év első hat hónapjá­hoz viszonyítva csökkentette ter­melését. elsősorban azért —, és talán ez pozitívum is —, mert a kereslet csökkent: az építők úgy tűnik, a korszerűbb technológiá­kat kezdik előnyben részesíteni. Az viszont már érthetetlen a fel­használók részéről, hogy az ipar­ág termelte kisebb falazóblokkok, mely kézi erővel mozgatható és egy mozdulattal 4—6—8 hagyo­mányos téglának megfelelő fala­zóelem elhelyezésére ad módot, még nem örvend kellő népszerű­ségnek. 0 A cementipar jelentősén — az építőanyag-iparral azonos mér­tékben — növelte teljesítményét, ami a hazai ellátás javításával egyidőben tetemes importmegta­karítást is eredményezett. Feltű­nő a húzottsíküveg-termelés több mint 30 százalékos emelkedése, tovább nőtt a csempetermelés, és majdnem ötven százalékkal bő­vült a padlóburkoló lap gyártása is. Ezzel ugyancsak megtakarítást lehet elérni a behozatalnál. Ezzel párhuzamosan visszaszorult az elavultnak, korszerűtlennek, nap­jaink esztétikai követelményének már kevéssé megfelelő mozaik- és cementlapok gyártása. Jelen­tősen nőtt (28 százalékkal) a tö­mör- és üreges födémpalló ter­melése. Megnőtt az érdeklődés az előre gyártott vázszerkezetek iránt. Ez magyarázza a tégla iránti ke­reslet csökkenését is. Érdekes, hogy a parkettater­melés lényegesen elmarad a ta­valyi első hat hónapétól (a mo­zaikparketta alig több mint a fe­le), ami jelentheti a szőnyegpad­ló rohamos térhódítását, a par­ketták minőségével való elégedet­lenséget, de alapanyaghiányt is .. A lakáskultúra fejlődését jelenti, jelzi a beépített konyhabútorok több mint 17 százalékkal nagyobb termelése. Egyenletesebb az ellá­tás a különböző anyagból készült ajtókból, ablakokból. A viszony­lag drága fém (főként alumínium) nyílászáró szerkezetek termelése ^is rohamosan bővül. 9 Az építőanyagok belső piaca mindazonáltal nem teljesen ren­dezett. harmonikus. Ez azt jelen­ti, hogy bizonyos építkezések előnyt élveznek, ezeken építő­anyaghiány nem keletkezhet. Ilyen építkezések a kiemelt nagyberuházások, a lakásépítés. Komoly erőfeszítések történtek a lakosság zökkenőmentes építő­anyaggal való ellátására. Az eset­leges áruhiány — amelyet a fo­gyasztó érzékelhet — elsősorban nem a gyártási kapacitás elégte­lenségéből adódik, hanem szállí­tási. ún. terítési hiányosságok­ból. Lehet, hogy itt vagy ott nincs valamilyen anyag, de az is előfordulhat, hogy a legközelebbi építőanyag-telepen hatalmas készletek hevernek ugyanabból az anyagból eladatlanul. Eddig az építőanyag-iparhoz tar­tozó vállalatok, gyárak termelé­séről adtunk számot, pedig a mo­dem építészetet más iparágak­hoz is — így a gépiparhoz, a vegyiparhoz — szoros kapcsolat fűzi. Az épületek gépészeti fel­szerelése — fűtési, víz-, csatorna-, gázellátási rendszere — egyre modernebb, a korszerűsödés pe­dig mind bonyolultabb berende­zést igényel. Egy példa: a hagyo­mányos cserépkályha, amely az építőanyag-ipar terméke, majd­nem teljesen eltűnt és helyébe lé­pett. vagy a távfűtési hálózat, vagy a gáz-, olajtüzelésű közpon­ti fűtések, etázsfűtési rendszerek. De szólhatnánk a műanyagok el­terjedéséről. a szigetelőanyagok választékának bővítéséről is. Nos, mindez áttekintésünkből kima­radt. pedig az építők jelzése sze­rint ezekből az anyagokból az el­látás sok esetben kívánnivalót hagy maga után! A megrendelé­sek visszaigazolása, az árak emelkedése még sok gondot okoz az építőknek. 0 Az építőanyag-iparban az el­múlt évekbeo bekövetkezett po­zitív változások feltehetően eb­ben a szférában is a kedvezőbb vállalati magatartáshoz vezetnek majd. hiszen az építkezések hosz- szú időre biztos piacot ígérnek, érdemes erre számítani, tervezni! B. M. INGYENES EVM által korszerűsített követelményeknek meg­felelő 12 hónapos művezetőképző tanfolyamra jelentkezhetnek legalább 5 éves szak­munkás-bizonyítvánnyal rendelkező kőműves, ács­állványozó, vasbetonszerelő szakmunkások. Jelentkezési határidő: 1974. augusztus 30-ig írásban. A tanfolyam helye: Kecskemét. Kezdete: 1974. szeptember 2. A tanfolyam ideje alatt jó kereseti lehetőséget, munkásszállást és ebédet biztosítunk. Különélési pót­lékot és utazási hozzájárulást fizetünk. ■ ' V Minden héten szabad szombat. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka u. 34. 3829 TURISTAUTAKON A sarkkörön túl Az északi sarkkörnél megállt a vonat. A két éghajlati öv hatá­rát kősor jelzi, a sín közelében pedig oszlop áll, négynyelvű fel­irattal: „Sarkkör”. Sűrű fenyő- és nyírerdő. Állomás nincs a kö­zelben. Az utasok az ajtókhoz, ablakokhoz tódulnak, fényképez­nek. Előző este indultunk Stock­holmból, s alig aludtunk — nem volt éjszaka. Ahogy észak felé haladt a vonat, nem sötétedett, ellenkezőleg, egyre világosabb lett. A kalauz időnként hangszó­rón közölte az utasokkal, své­dül és angolul a legközelebbi ál­lomást, meg a vonatbói látható természeti érdekességeket. így találkoztam a sarkvidék­kel. Ragyogó napsütésben. Két órával később érkeztünk Kirunába, a svéd vasbányászat fellegvárába. Kisváros. Választé­kos rend, tisztaság, modernség az' arktikus erdők és mocsarak között. Fenyőfák errefelé már csak a parkokban vannak; az er­dő csupa nyír és vele rokon, na­gyon vékony törzsű, alacsony nö­vésű -T nálunk azt mondanák: csenevesz — fa, de sűrűn nőnek, mint a dzsungel növényzete. Ki- runa körül hegyek magasodnak. A közelieket nem a természet, hanem a bányászat teremtette: meddőhányók. A természet azon­ban igényt tart rájuk, oldalukat már ellepte a növényzet. A Ho­tel Ferrum a legmodernebb szál­loda, amelyben eddig laktam. Szobánkban rádió, többféle mű­sort közvetítő televízió, a fürdő­szobában szintetikus mosószer és berendezés a fehérnemű mosásá­ra, szárítására. Láthatatlan gé­pek szolgálják a vendégek ké­nyelmét. A lift fotocellás rend­szerrel nyílik, csukódik. Lépcső nincs, illetőleg csak vészkijárat­ként használják. A szobák lég­kondicionáltak; gépi úton bizto­sítják a szellőzést, mert az ab­lakot nem lehet kinyitni: el- özönlenék a szobát a szúnyogok, még 'az ötödik emeleten is. A fo­lyosókon cipőtisztító gép. Az ital- automata azonban elromlott,, ugyanúgy, mint nálunk néme­lyik vasútállomáson... Az ab­lakon elsötétítőberendezés. Csak így lehet aludni, mert a nyár első felében errefelé ismeretlen az éjszaka. 11. Másnap délután utazunk to­vább Narvikba. A vonat felka­paszkodott a hegyek közé. He­lyenként kartávolságnyira volt tőlünk a hó. A határállomáson leszállt egy csomó utas, aki he­gyet akart mászni. Nem volt út­levél-ellenőrzés. Norvégiát csak a kalauz és a pénzváltó képviselte. A vonat kilométernyi mélység szélén gurult a város felé. A mélység alján a fjord vize csil­logott, apró hajók úsztak rajta. Narvik a sarkvidéki vasút vég­állomása. Vonaton innen csak Svédországba lehet utazni: ezt a vonalat azért építették, hogy a svéd vasérc rövid úton eljuthas­son a tengerhez. Norvégia szembetűnően szegé­nyebb, mint Svédország. Szállo­dánk sokkal egyszerűbb volt, mint Kirunában, olcsóbb is, de nem arányosan. Elavult beren­dezést a városban sehol nem lát­tunk, de hiányzott Kiruna hi­valkodó modernsége. Első látás­ra Narvik alig különbözik egy közép-európai — német . vagy svájci — hegyi kisvárostól. Ren­dezett, tiszta; sok a bolt, a bódé­szerű elárusítóhely, a büfé, az utcák forgalma olyan, mint a nyári Svájcé, s ott-tartózkodásunk napjai alatt olyan volt az idő­járás is: napos és kellemesen hű­vös. Nagyon sok a park és egyéb zöld terület, ebben Angliára em­lékeztet. Á városmagon kívül azonban már látni az északi jel­legzetességet: több ház épült fá­ból, mint kőből. Az éjszaka. Háromnegyed ti­zenkettőkor még olvasni lehetett az utcán — utána egyre világo­sabb lett. Felmentünk drótkötél- pályán a közeli hegy tetejére, on­nan figyeltük az éjszakai napot. A tetőn terasz és kávéház van, száz méternyire a hófoltoktól — különös, hogyan tudják a legmo­dernebb vendéglátóipari civili­zációt elvinni vadregényes he­lyekre. (Ugyanezt figyeltem meg később, amikor autóbuszon utaz­tam dél felé.) Az éjfél előtti per­cekben is jól lehetett látni a vá­rost, a fjordot A hajók egy ré­szén biztonsági okokból égett a villany, rajzottak a szúnyogok. Rengeteg a külföldi látogató; van a városban elegendő szállo­da, vendéglő. A fiatal turisták nagy, sínre szerelt hátizsákokkal 0 A felszabadulási emlékmű Narvikban. járnak. Irigyeltük őket, mert nincs szükségük bőröndre, sza­badon marad a kezük. Ezt a tá­jat is, mint a kapitalista Euró­pa más részeit, nyaranta elözön­lik a diákturisták; nincs szüksé­gük sok pénzre, mert a diákiga­zolványra a vasút mindenütt kü­lönleges, olcsó jegyet ad. Kisebb csoportokban vagy kettesével utaznak. Bán Ervin (Folytatása következik.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents