Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-24 / 197. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. augusztus 24. ESZMECSERE A MUNKAHELYI DEMOKRÁCIÁRÓL Közvetve, közvetlenül Vigyázzunk, véletlenül se kerüljön a címben levő két szó közé — a vessző helyett — egy harmadik. Nem közvetve vagy közvetlenül, hanem közvetve és közvetlenül egyaránt élnie, léteznie kell a munkahelyi demokráciának. Azonos tartalom más-más formái, megjelenítői csupán. Nincsenek alá- és fölérendelt viszonyban. Egyformán fontosak. Egyformán fejlesztésre szorulnak. A bizalom kötelez Ismerős mondat. Sűrűn hallani. Főként a .különböző testületek tagjainak megválasztásakor. Az üzemi, a munkahelyi demokrácia közvetett érvényesítését ugyanis a dolgozók testületekre bízzák. Például a pártbizottságra. A vállalati szakszervezeti tanácsra, bizottságra. Az alsóbb szintű párt- és KlSZ-vezetősé- gekre, szakszervezeti műhelybi- zotttágokra. S egyebek között a vállalati felügyelő bizottságra, hiszen annak is vannak munkás tagjai. Akiket, sok más, tisztséget kapott társukkal együtt, kötelez a bizalom. Kérdés, mire kötelezi őket? Természetesen arra, her'v ismerjék a testület elé kerülő ügyeket, mondják el véleményüket, s persze, azokét szintén, akik megválasztották őket. Legyenek kritikusok, igényesek, kezdeményezők, ne gépiesen bólogatok ... Néhány hegyibeszéd nem kérték a testület tagjainak véleményét. Holott ott kezdődött volna a kollektív munka, a demokrácia közvetett fórumának hasznossága. Esetleges, rendezetlen annak gyakorlata, hogy mit érdemes, mit kell e fórumok elé terjeszteni. A jelenleginél világosabb — állami esi szakszervezeti — utasításokra, irányelvekre van szükség. Azért, hogy ne néhány vezető elhatározásától függjön, megvitatnak-e valamit a testületekkel, vagy „rövid úton” döntenek, s a közösségnek nem marad más, mint a tudomásulvétel. Mert ez hálátlan szerep. Mi több, jogtalan is. Tökéletesen igaz ugyanis a lenini útmutatás: „A megvitatás — közös, a felelősség — egyszemélyi”. A szó elrepül... Az írás viszont megmarad — tartjh a közhiedelem. De öreg hiba, hogy sokszor az írás sem ér sokat. Könnyű ez is, „elrepül”. Hiszen — áttérve a munkahelyi demokrácia közvetlen formáira — jegyzőkönyv, emlékeztető, összefoglaló készül a termelési tanácskozásról, az üzemi munkásgyűlésről, a brigádértekezletről, a brigádvezetők helyi, s ágazati tanácskozásáról, az ifjúsági parlamentről, a törzsgárda összejöveteléről, a műszaki konferenciáról, a párt- és szakszervezeti, KlSZ-taggyűlésről... Azaz tekintélyes a fórumok száma. Nem kevésbé az ott elhangzó észrevételeké, javaslatoké, bírálatoké., Csak éppen ... mi viszonyainkat tekintve — eljutottunk addig, hogy a közvetett és a közvetlen fórumoknak érdemi szerepet, hatáskört, ha úgy tetszik, jogkört szánunk. A formalitások helyett. Formailag ugyanis élnek a termelési tanácskozások. Rendszeresen megtartják azokat stb. Ám mi múlik a dolgozóknak ezen az összejövetelén? Döntenek a kiváló címre javasoltakról. Kész. Vajon ma már elég ez? Hiszen az emberek politikai, műveltségi, s persze szakmai szintje is jóval fölötte áll az egykorinak. Igényük van tehát a többre. Arra például, hogy — akár a termelési tanácskozások új jellegű lebonyolítása, akár más forma keretében — érdemben mondhassanak véleményt közvetlen munkahelyi .vezetőjükről, a gazdasági munka egészéről és részeiről, a bánásmódról... A Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa tavaly végzett, széles körű együttes vizsgálata egyebek között megállapította, hogy a dolgozók többsége nem a munkahelyi demokratizmus új fórumai után áhítozik, hanem a meglevők hatásos működtetését kívánja. A tömeges vélemény jó jelzőrendszer! Kifejezi az igényeket csakúgy, mint a lehetőségeket. Azt, hogy a formák, értekezletek, tanácskozások gyarapítása helyett érdemi feladatokat kell rábízni a meglevőkre. Esetleg úgy. hogy — sok más mellett — a brigádve- zetői értekezletek előzetes véleményt nyilvánítanak az üzemi vezetők bizonyos körében a kinevezéshez. Esetleg úgy. hogy az üzemi szakszervezeti bizottságoknak ne csak a megválasztottak legyenek ott, hanem az adott terület szocialista brigádjainak képviselői szintén. „Merész” elképzelések ezek? Csak azok vélik annak, akik nem érzékelik eléggé a dolgozók megerősödött öntudatát, növekvő tulajdonosi szemléletét. Holott a demokrácia, benne az üzemi, munkahelyi demokrácia is, tükrözője a megváltozott társadalmi körülményeknek, a társadalmi fejlődésnek. S ma már tudjuk, elengedhetetlen, hogy világosán — formájában és tartalmában — tükrözze ezt. M. O. Lassítsuk csak gondolataink szárnyait, nehogy a felhők közé ragadjanak bennünket. Maradjunk a földön. Elvben helytállóak azok a követelmények, melyeket fentebb sorolni kezdtünk. A gyakorlatban azonban a közvetett demokrácia fórumainak ténykedése a munkahelyek egy részén azért formális, azért keveset érő, mert semmi más, pusztán — ahogy ezt az üzemi szóhasználat csúfolja — néhány hegyibeszéd hangzik el. A vezetők, a szakterület illetékesei számadatok és szakmai kifejezések tömegét zúdítják a hallgatóságra. Igyekeznék1' "„tudományóáíik’':'lfeVini, de legjobb esetben is’ annyi rfi'ára'd meg a résztvevők többségének fejében, hogy/ „kellene”; sok minden kellene. Hogyan, mi módon? Erről nem esett szó, erről „ ... azt szeretnénk, hogy hatékonyabban működjön demokráciánk, és nem úgy., ahogy ma még sok helyen előfordul; a dolgozók elmondják ugyan a véleményüket, a vezetők meg is köszönik azt, de minden marad a régiben” — állapította meg Kádár János 1974. március 28-án, a nyíregyházi pártaktíván. Azaz csak a szó meg az írás nem elég. Arra is szükség van, hogy a kötelező cselekvés módjait kimunkáljuk. A vezetők személyes, felelősségének érvényesítését a dolgozók közvetlen tapasztalatainak hasznosítása ban. Formalitások helyett Napjainkban — mind a dolgozók szemléletét, mind társadat■■lilllilillliili A félmegoldás nem elég! Szakmáron is mindinkább csinosítják a lakóházak környékét. A tulajdonosok egymás után keresik fel a helyi 13-as számú ÁFÉSZ-üzletet, hogy ott kerítést vásároljanak. Utóbbi sorában a Lepke- nevű termék a sláger, úgyannyira, hogy az igények kielégítése régóta okoz fejtörést a kereskedőknek. Pedig *ők —mint arról beszámolnak a lapunkhoz eljuttatott levelükben — mindent megtesznek, hogy ne legyen hiánycikk ezen áru. Februárban mintegy 50 ezer forint értékű kerítés beszerzésével bízták meg a kecskeméti UN1VER Szövetkezet fuvarozó szolgálatát, amely az ilyen ügylet lebonyolítója. Az első ígéret szerint rövideseh meg kellett volna érkeznie a szállítmánynak. Sajnos nem így történt,- sőt a kerítést hónapok múltán is hiába keresték üzletükben a községbeliek. Nagysokára azután leszállították a kapukat, de semmi egyebet. Ez a félmegoldás jogosan bosszantotta a vevőket. De a kereskedőket is,’ akik később kiderítették, hogy az említett cég csak augusztus elején 'küldte a gyártókhoz, a MEZŐGÉP törökszentmiklósi üzeméhez a szakmáriak igényének másik részét, következésképpen még hosszú ideig várhatlak a kerítés- elemekre az érdekeltek. „A vásárlóközönség érdekében felelő- ségteljesebben kellene dolgozniuk az UNIVER fuvarozóinak...” — állapítják meg végezetül a sorok írói. Gondok a Széchenyivárosban Szabó Péterné, Kecskemét, Irinyi u. 23. szám alatti lakos sokakat érintő problémákat vetett papírra. Közlése szerint a Széchenyivárosban közlekedő 20-as jelzésű autóbuszoknak a menetideje pontatlan, kiszámíthatatlan. És a járat iránvítói kevésbé veszik figyelembe, mikor van az utazás csúcsidőszaka. Előfordult például, hogy kis befogadóképességű kocsi állt az utasok rendelkezésére reggel, illetve a késő délutáni órákban, míg az úgynevezett csuklós buszok akkor közlekedtek, amikor gyér létszámú volt az utazóközönség. Másik visszásság, hogy a sofőrök és kalauzok gyakorta cigarettáznak, pedig a buszon öles betűk hirdetik: Tilos a dohányzás! Komoly gondot okoznak a megyeszékhely e városrészében a motorosok és biciklisek is, akik fittyet hánynak a KRESZ-re. Tetszés szerint száguldanak a járdán, az épületek bejárata előtt, sőt a zebrán át is. Ideje lenne a közlekedésrendészetnek közbelépnie, mielőtt még egy baleset figyelmeztetne az itteni tarthatatlan állapotokra. Kisgyermekes szülők a megmondhatói, mennyire hiányzik a homokozó a Széchenyi városi játszóterekről. Az Irinyi u. 28—36. számú épület szomszédságában pedig a földre helyezett különféle betonalkalmatosságokból „kinyúló” vasrudak jelentenek balesetveszélyt az arrafelé tébláboló piciny emberkék számára. „Kérjük, mielőbb orvosolják paha- szunkat az illetékesek!*’ — fejeződik be a levél. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Javul a fürdőkádellátás Julius 3-i lapszámunk Olvasóinké a szó rovatában adtunk helyet a Nagybaraeska. Szabadság tér 18. szám alatt lakó Szűcs Ferenc Hol a fürdőkád? című panaszának. Olvasónk szóvá tette, hogy arrafelé régóta bosszúsak a modern családi házak tulajdonosai, lakói, mert járasszerte. hiánycikk a fürdőszobák rendeltetésszerű, használatához nélkülözhetetlen fürdőkád. E sorokra levélben válaszolt a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Válialal helyettes igazgatója. Kalmár Pál. Mint írta, a fürdőkád iránt az utóbbi időben olyannyira megnőtt a kereslet, hogy azzal nem tudott lépést tartani a kínálat. Az ellátás körüli gondok azonban már a következő hetekben, hónapokban mérséklődnek, mert a fokozódó termelés révén az éddi- ginél nagyobb mennyiségű fürdőkád kerül a hazai piacra. A megredélt szállítmányok megérkezése után a BIK valamennyi vas-műszaki üzlete, így a bajai is — ahová a legközelebb vannak a nagybaracskaiak és környékbeliek — árusítja e terméket, amely feltehetően az Alföldi TÜZÉP Vállalat kereskedelmi egységeiben, s a szövetkezeti kereskedelem szakboltjaiban is kapható; lesz. SZERKESZTŐI ÜZENETEK • SZERKESZTŐI ÜZENETEK Leskó József, Lajosmizse: Az illetékes hatóságtól kapott tájékoztatás szerint Lajosmizse ipari üzemeiben jelenleg is van segédmunkás-felvétel. Ügyszintén a helyi Népfront Termelőszövetkezetben, amely szükség esetén beköltözteti a m unkavállalókat és családtagjaikat a tulajdonát képező — a településtől körülbelül 6-^-8 kilométerre levő — üres tanyai lakóházakba- Mindezek alapján javasoljuk önnek, forduljon bizalommal az említett munkahelyekhez, vagy a nagyközségi tanács vb szakigazgatási szervéhez, ahol segítséget nyújtanak állásbcli gondja megoldásához. Rozsnyai József, Kecskemét: Az öregségi nyugdíj megállapítását követően végzett munka meghatározott feltételek esetén alapul szolgál az eredetileg folyósítandó összeg felemeléséhez. A vonatkozó rendelkezések értelmében, ha az • öregségi nyugdíjas a munkaviszonya idején legalább egy naptári évig szüneteltette a nyugdíját, igényt tarthat ösztönző nyugdíjpótlékra. Amennyiben harminchat hónapot töltött munkában, illetve annak megfelelően kapott bért, s ezen időben nyugdíját korlátozottan, vagy egyáltalán nem folyósították, kérheti az öregségi nyugdíjának újbóli megállapítását. Várad! Jcnőné, Tompa: Tanácsol^ juk, kérésével keresse meg a Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezetét, amelynek lehetősége van arra, hogy önt bedolgozói munkakörben foglalkoztassa. összeállította: Velkei Árpád Háztáji és kisegítő gazdaságok adóztatása II. A jövedelemadó alapja A mezőgazdasági lakosság jövedelemadójának alapja az adóköteles tiszta jövedelem. E jövedelem közgazdasági tartalma — egyszerűsítést alkalmazva — nem más. mint a termelő munkadíjának és adózatlan nyereségének együttes összege. Tehát nem az úgynevezett nyersbevétel Összege — mint ahogy sok esetben tévesen értelmezik — az adóalap, hanem ezt az összeget csökkenteni kell a termelés során felmerülő, kiadások összegével. A bevételek között viszont nemcsak az értékesített termékek árbevételével kell számolni, hanem ezt azí összeget növelni kell a személyes fogyasztásra fordított anyagi javak értékével is. Mit tekintünk termelési kiadásnak? A kiadások között kell elszámolni a termelési és kezelési költségeket, given kiadások például a termeléshez felhasznált anyagráfordítás, a szükséges gazdálkodás keretét meg nem haladó mezőgazdasági jellegű beruházásokra, felújításokra (gazdasági épületekre, szőlő-gvümölcsös felújításra stb.). a gazdasági felszerelések karbantartására, a munkabérekre és az ezzel kapcsolatos költségekre, (társadalombiztosításra stb.) fordított kiadások, a mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatos kölcsönök (hitelek) törlesztésére fordított ösz- szegek, továbbá a szövetkezet, szakszövetkezet, szakcsoport által létesített közös alapokhoz történő hozzájárulás pénzbeni értéke. \ kiadások között nem lehet elszámolni a szükséges gazdasági épületeken kívül más célokat szolgáló ingatlan, a gazdálkodáshoz nem szükséges ingóságok vásárlására szolgáló kiadást. A közös háztartáshoz tartozó családtagok mpnkáiáért pénzben, vagy természetben nvújtott szolgáltatást. a háztartásra általában a szemé'ves szükségletekre fordított kiadásaidat stb. A kiadások mértékének megállapítása kétféle módon történhet. Abban az esetben, ha az adózó valamennvi kiadását bizonylatokkal elfogadható módon dokumentálni tudja, akkor a ténylegesen felmerült kiadásokkal kell, csökkenteni a bevételeket és megállapítani az adóköteles tiszta jövedelmet. 1 Olvan körülmények között, amikor az adózónak valamilyen okból kifolyólag nincs lehetősége a bizonylati alátámasztásra (pl. a kiadási bizonylatokat nem őrizte meg), ez esetben a pénzügyi szervek becsléssel állapítják meg a kiadási mértéket, amely jogszabály szerint a bevétel összegének maximum 40 százaléka lehet. Az adóalap megállapítása A jogszabály az adózókat két- csoportba sorolja az adó mértékének megállapítása szempontjából: a földhasználatból származó átlagos jövedelem alapján tételesen adózó, a gazdálkodásból eredő átlagosnál magasabb jövedelem esetén az adóköteles tisztajövedelem után progresszív adó,- kulcsok mellett. Az első csoportba tartozók, vagyis a földhasználatból származó átlagos jövedelem után adózók problémája egyszerű. Ebbe a csoportba tartoznak -azok a termelők, akiknél az év során előállított termékekben — előbbiek szerint kiszámított — realizált tiszta jövedelem nem éri el az 50 ezer forintot. E termelők ún. adótétel alapján fizetnek adót. Az adótételeket — művelési ágak, ezen belül minőségi csoportok és használt földterület nagysága szerint differenciáltan — a jogszabály alsó és felső határok között jelöli meg. Egyes városokra és községekre vonatkozó területenkénti adótételeket e határok között az illetékes helyi tanács — átruházott hatáskörben a vb állapítja meg. A második csoportba tartozó adózók adóalapjának, majd az adó mértékének a megállapításánál már összetettebb a probléma. A tanácsi pénzügyi szerveknek’ vizsgálniok kell. hogy mely termelő tartozhat az adóköteles tiszta jövedelem szerint adózók közé, s ezeket jövedelemadó-bevallásra kell felszólítani. Jogszabály szerint az alábbi állampolgár köteles adóbevallást adni: aki 3 holdat meghaladó szőlőt, kertet, gyümölcsöst használ, aki gazdaságában az adóévet megelőző évben rendszeresen idegen munkaerőt foglalkoztatott és a kifizetett munkabér pénzbeni. vagy természetbeni értéke együttesen a 10 ezer forintot elérte, aki gazdaságában az adóévet megelőző évben legalább 120 ezer forint forgalmi értékű termelvényt állított elő, vagy ilyen összegű bevételt ért el, akit a pénzügyi szervek a gazdálkodásból elért jövedelmének bevallására felszólítanak. Amennyiben a bevallás szerint. valamint a tanácsi pénzügyi szervek kapcsolódó információi alapján megalapozottan fennáll az 50 ezer forintot meghaladó tiszta jövedelem, úgv már nem a tétel szerint, hanem a jövedelem nagyságának mértéke alapján történik az adókivetés. Természetesen az adózás szempontjából figyelembe vehető jövedelmet. a csoportba sorolást, továbbá az adó mértéket több körülmény befolyásolhatja. így az adóalap szempontjából figyelembe vehető tiszta jövedelmet csökkenteni kell áz adózó közös háztartásához tartozó, annak gazdaságában foglalkoztatott. s más kereső foglalkozást nem folytató minden nagykorú családtag után évi 10 ezer forinttal, ha az adózó idegen munkaerőt rendszeresen nem alkalmaz. E tekintetben a közös háztartáshoz tartozó 16. életévét az adóévet közvetlenül megelőző év végéig betöltött munkaképes gyermek is foglalkoztatott családtagnak minősül, ha kereső foglalkozása nj.ncs és iskolai tanulmányokat nem folytat. A foglalkoztatott családtagok természetesen befolyásolhatják az adózó csoportba sorolását is. Lehetséges ugyanis, hogy az adóköteles tiszta jövedelem meghaladja az 50 ezer forintot, ugyanakkor rajta kívül 2 családtag dolgozik. akkor a két személyre jutó 10—10 ezer forinttal a jövedelmet az adóztatás szempontjából levonásba kell hozni. Pl.: a számítolt jövedelem 65 ezer forint, s a két családtag rendszeresen dolgozik, úgy az adózó rendelkezésére álló jövedelemből az adó alapjául szolgáló jövedelem csak 45 ezer forint lesz. Miután az így korrigált jövedelem nem éri el az 50 ezer forintot, ezért nem a tiszta jövedelem után vetik ki a tanácsi pénzügyi szervek az adót, hanem a tétel szerinti adózók kategóriájába fog tartozni a termelő. Abban az esetben, ha a termelő idegen munkaerőt alkalmaz, akkor a foglalkoztatottanként számított adóösszeget 10 százalékkal megemelten - kell fizetni. Pl.: a termelő által realizált adóköteles tiszta jövedelem alapján számított adóösszeget 11 500 forint, és egy alkalmazottat foglalkoztat, akkor a ténylegesen kivetendő adó 12 650 forint. Tájékoztató jelleggel és a teljesség kedvéért az alábbiakban rögzítjük a különböző összegű tiszta jövedelem után megállapítandó adó mértékét: 50 000— 70 000 forint között 7500 forint és az 50 ezer forinton felüli rész 20 százaléka. ■ 70 001—100 000 forint között 11 500 forint és a 70 000 forinton felüli rész 24 százaléka, 100 001—150 000 forint között 18 700 forint és a 100 000 forinton feljili rész 30 százaléka, 150 000 forintnál több 33 700 forint és a 150 000 forinton felüli rész 48 százaléka Általános jövedelemadó Bács-Kiski}» megyében, de az ország más területén is nagyon sok plyan termelő van, aki — meglevő kisüzemi termelési eszközeivel — anyagi javak előállítására vállalkozik anélkül, hogy mezőgazdasági művelésre alkalmas területet használna. Ilyen irányú tevékenységnek legjellemzőbb példája a sertéshizlalás, valamint a baromfitartás különböző formái. Ezekén túl hasonló kategóriába sorolják azokat a termer löket is. akik rendelkeznek ugyan földterülettel, de az állattartásuk olyan mértékű, hogy saját gazdaságuk terményeiből a takarmány- szükségletet nem tudják fedezni. Adózás szempontjából az ilyen jellegű állattartási tevékenységet a jogszabály az egyéb tevékenységekkel azonos elbírálás alá helyezi. A ,jogszabály szerint a termelés és az így szerzett jövedelem csak bizonyos színvonal felett adóköteles. Aki ingatlan nélkül-foglalkozik állattartással, az csak, 15 000 foript jövedelem felett fizet jövedelemadót. alatta adómentesen folytathatja tevékenységét. Azok az állattartók, akik földterülettel rendelkeznek ugyan, de a földterület által biztosított termény nem elegendő az állathiz- lalási tevékenység kialakult, színvonalon tartásához, és ezek ay állattartók valamely szövetkezet keletén belül szakcsoport tagjai, akkor a lenti 15 000 forint jövedelemhatár helveti 30 000 forintos jövedelemszintig adómentességet élveznek. Abban az esetben ha e szakcsoport tagjai nem állattartással, hanem- zöldségtermesztéssel foglalkoznak. úgv az ebből származó jövedelem mindaddig mentes az adófizetési kötelezettség alól, amíg nem haladja meg a 24 ezer forintot. Dr. Vidmann Mihály megyei tanács vb pénzügyi osztálv vezetőie Kotróhajó dolgozik a Hortobágyon Megoszlanak a vélemények a veseátültetésről A lyoni nemzetközi orvoskongresszuson a kaliforniai StanforCt- ban Shumway professzor vezetése alatt dolgozó orvoscsoport nevében Griepp doktor számadatokkal támasztotta alá nagyon sok orvosnak a szervátültetési ellenőrző nézeteit. A csoport 79 szervátültetéses betege közül 43 százalék élt egy éven túl, 38 százalék két éven túl és 20 százalék élte túl a műtétet több mint három évvel. A kezdeti lelkesedés után a veseátültetéssel kapcsolatos vélemények is megváltoztak. Az átültetést végző orvosok továbbra is határozottan optimisták, s erre némi okuk is van. Ugyanis a veseátültetés eddigi eredményeit valóban nem szabad lebecsülnünk. A sokféle bonyodalom miatt újabban ismét egyre gyakrabban folyamodnak a művesével kezeléshez. Ennek, ellenére világszerte növekszik a veseátültetések száma. Kétségtelen, hogy az átültetéssel foglalkozó orvosok sok nehézséggel küzdenek, a kutatások egy helyben topognak. Ezzel együtt azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy 1952. óta a veseátültetések rév,én sola ezer ember életét sikerült meg-^ hosszabbítani. • A Hortobágy-főcsatornán, mely 90 km hosszan kanyarog, nagy* arányú munkálatok kezdődtek. A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat kotróhajója megkezdte a meder bővítését. A munkálatokra a belvizek levezetése miatt van szükség. (MTI foto: Balogh P. László felvétele — KS)
