Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-23 / 196. szám

1974. augusztus 23. 9 PETŐFI NÉPE 9 3 Tanulmányi tábor TÁJÉKOZTATÓ A VÁLLALATI GAZDÁLKODÁS ELSŐ FÉLÉVÉRŐL Meggyorsult a nyereség növekedése, csökkent az önköltség ' A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága a mér­legbeszámolók alapján gyorsösszesítést készített a vállalatok és szövetkezetek 1974. első félévi gazdálkodásának főbb pénzügyi folyamatairól. Az első félévben> a vállalatok és szövetkezetek nyeresége (a mezőgazdasági téeszek nélkül) 22,6 százalékkal magasabb volt, mint a múlt év első felében. A félévet 174 vállalat, il­letve szövetkezet, vagyis a mérlegbeszámolót készítők 4,3 százaléka zárta veszteséggel. A veszteség összege nagy mér­tékben csökkent, mindössze 41,3 százaléka az 1973. első fél­évinek. Új szakmunkásképző iskolák Bővül a tanműhely- és diákotthon-hálózat Az új tanévben több új iskola, számos újonnan épült munkahely és diákotthon áll az egyre kor­szerűsödő szakmunkásképzés szolgálatába. A „kapacitás” 36 új iskolai tanteremmel, 4 új tor­nateremmel, 1015 tanműhelyi munkahellyel bővül, és további 2350 fiatal, lakhat szakképzésének ideje alatt korszerű tanulóott­honban. A megyei állami építőipari vállalatok dolgozóinak lelkes munkáját dicséri, hogy Hódme­zővásárhelyen és Nagykanizsán az- új intézményeket jóval a ki­jelölt határidő előtt, már szep­tember első napjaiban birtokuk­ba vehetik a különféle vasipari szakmákat tanuló fiatalok. Hód­mezővásárhelyen december volt az új, 83 munkahelyet magában foglaló tanműhely átadásának eredeti határideje, Nagykanizsán pedig novemberben kellett volna átadni a 89 munkahellyel ren­delkező tanműhelyt és a 400 sze­mélyes diákotthont. Szeptemberben egyébként még további négy szakmunkásképzé­st" intézményt adnak át rendel­tetésének. Esztergomban 200 sze­mélyes otthont kapnak különféle szolgáltató és más ipari szakmák tanulói. Nyíregyházán a 107. szá­mú intézet új 20 tantermes, tor­natermes iskolával gazdagodik, s ugyanebben a városban a 110-es számú iskola 300 személyes ta­nulóotthont és 189- munkahellyel rendelkező tanműhelyt is kap. Ez utóbbiakat a vas-, a villamos- és a faipari szakmák tanulóinak építik. Sátoraljaújhelyen is szep­temberben adják át az új, 10 tantermes iskolát, amihez torna­termet is építettek. Az idén még további 10 beru­házás valósul meg. December végéig új tanműhelyt kap Kecs­kemét, Szigethalom 54 munka­hellyel bővíti a meglevőt, itt egyébként további úi tanterme­ket is kap az iskola. 3 tanterem­mel, tornateremmel bővítik a soproni iskolát is.. Budapesten a Mogyoródi úton 800, Dunakeszin 200, Győrben 150 személyes otthon épül fel még ez év végéig. Egerben új 300 szemé­lyes tanulóotthont és 120 mun­kahellyel új tanműhelyt is épí­tenek. Új tanműhely készül ide; átadásra még Mátészalkán, Szol­nokon és Szombathelyen is. Mindezt egybevetve, megálla­pítható, hogy 1974-ben jelentős mértékben tovább javulnak a szakmunkásképzés tárgyi feltéte­lei. Az új létesítményekre ösz- szesen mintegy 350 millió forin­tot fordítanak. (MTI) A vállalati eredmények növe­kedési üteme a népgazdaság va­lamennyi ágában és az ágazatok többségében lényegesen gyorsult. Az átlagosnál nagyobb a növeke­dés az iparban, az erdő- és víz- gazdálkodás, valamint a szállítás és a hírközlés területén. Az épí­tőipar és a külkereskedelem tari- ja az előző években is magas fejlődési ütemét. Az iparon belül a kohászat, a gépipar, az építő­anyagipar, és a vegyipar eredmé­nye gyarapodott a leggyorsabb ütemben. Az eredmények kedvező ala­kulása elsősorban a termelés és az értékesítés gyorsütemű növe­kedésének köszönhető. Az érté­kesítés nettó árbevétele népgaz­dasági szinten 14 százalékkal nőtt, ezen belül kiemelkedik az ipar 15,4 százalékos fejlődése. Az exportból származó árbevétel 24,2 százalékkal nőtt. Bár a bel­földi értékesítés növekedési üte­me ennél kisebb volt, így is 12,7 százalékkal túlhaladta a múlt év első félévit, ami a 2 éves meg­torpanás után a hazai kereslet fellendülését jelzi. Az eredmények javulásához je­lentős mértékben járult hozzá a/. Az átlagos heti 44 órás munka­idő keretén belül a dolgozók ré­szére elsősorban kéthetenként egy szabad szombatot kell en­gedélyezni. Azoknál az intézmé­nyeknél, ahol nem biztosítható kéthetenként a szabad szombat, a napi munkaidőt, kell csökken­teni. Az olyan idényjellegű in­tézményeknél, amelyeknél a két­hetenkénti szabad nap nem biz­tosítható, illetve a napi mun­kaidő nem csökkenthető, a sza­badnapok egy része legkésőbb a következő idény kezdéséig össze­vontan is kiadható. ' exportárnyereség emelkedése. A tőkés piacokon tovább tart az el­múlt években felerősödött inflá­ciós folyamat. Az ipar exportja 1974 első felében 12,4 százalékkal magasab árszintet ért el, mint tavaly ilyenkor, így a jövedelme­zőség javulása jórészt az értéke­sítési árak emelkedéséből adó­dott. Az importanyagok árának emelkedését — a fogyasztói árak viszonylagos stabilitása érdeké­ben — túlnyomórészben a költ­ségvetés fedezte. Számos ténye­ző arra utal, hogy az export­árnyereségen kívül a gazdálko­dás javulása is közrejátszott a vállalati nyereség emelkedésé­ben. A népgazdaság egészében a költségszínvonal egyértelmű csökkenése figyelhető meg. Száz forint termelési értéket alapül véve népgazdasági szinten az anyagköltség 80 fillérrel, az ösz- szes termelési költség pedig 1,90 forinttal volt alacsonyabb, mint az elmúlt év hasonló időszaká- ban. A központi és saját hatás­körben végrehajtott bérfejleszté­sek hatását a vállalatok a terme­lékenység emelkedéséből fedez­ték, sőt ezen túlmenően az azo­nos értéltre számított bérköltsé­Legfeljebb átlagban heti 66 óráig terjedő munkaidőben fog­lalkoztathatók — a polgári fegy­veres őrök kivételével — a ka­pus, portás, vagy egyéb őrszol­gálatos tevékenységet végző dol­gozók. A heti 44 óránál hosszabb munkaidővel foglalkoztatott — kapus, portás, vagy egyéb őr­szolgálatot végző — dolgozók alapbérét a munkaidővel arányo­san kell megállapítani. Azoknál a színházaknál, ame­lyeknél a munkaidő-csökkentés szervezeti változás nélkül, önerő­ből valamennyi munkakörben gek még csökkentek is. E kedve­ző eredmények a korábbinál szervezettebb és korszerűbb gaz­dálkodásból adódtak. A kapacitások jobb kihaszná­lásának, a korszerűbb techno­lógia alkalmazásának, s nem utolsósorban a termelékenység javulásának hatására kedvezően változott a jövedelmezőség. 1973 első félévében 100 forint munka és eszköz felhasználásával 38,70 forint termelési értéket állítottak elő, ez év első felében pedig már ez a termelési érték 40,60 forint­ra emelkedett. A pénzügyi mutatószámok szemléletesen érzékeltetik a ha­tékonyság fokozásának további tartalékait is. A még üzemben levő állóesz­közökön belül 7,8-ról 8,5 száza­lékra emelkedett • az értékét te­kintve már elhasználódott álló­eszközök aránya. A befejezetlen beruházások állománya 13,3 szá­zalékkal, tehát jóval gyorsabban növekedett, mint azoké az álló­eszközöké, amelyek a vállalatok­nál üzembe léptek. Az adatokból az is kitűnik, hogy a készletállomány általá­ban, s mindenekelőtt a kereske­delemben csökkent, az iparban azonban 7,7 százalékkal — a vegyiparban 12,7, a gépiparban 10,7 százalékkal — emelkedett. A készletek emelkedésének egy része e területeken is a kibővült termelés és értékesítés fedezetéül szolgált Számos helyen azonban — különösen az importanyagok beszerzésénél — a túlzott bizton­ságra való törekvés érzékelhető, ami a népgazdaság számára több­let terheket jelent. Az anyag- és energiatakarékosság fokozásá­ra van tehát szükség. (MTI) nem valósítható meg, továbbá a Magyar Állami Operaháznál, a Fővárosi Moziüzemi Vállalatnál, valamint a Magyar Cirkusz--; és Varieténél a munkaidő-csökken­tésre csak további szervezési in­tézkedések után kerülhet sor. Az intézmények a munkaidő­csökkentés bevezetésére vonat; kobó felkészülési tervet a Kultu­rális Minisztérium külön kiadan­dó szakmai irányelvei alapján készítik el. Ebben figyelemmel kell lenni arra is, hogy a mun­kaidő-csökkentést az intézmény valamennyi dolgozójára azonos időpontban kell bevezetni, to­vábbá: azoknál az intézmények­nél, ahol a központon kívül há­lózat is működik, a munkaidő­csökkentés a központban és a hálózatban csak egyidejűén va­lósítható meg. (MTI) 9 „Négy kilométerre laktunk a faluhoz. Onnan, a tanyáról jár­tam be iskolába, télen is, meg nyáron is. Ha nagy szél volt, meg hideg, ha! esett a hó. az eső, ak­kor nagyon rossz volt, és el is fáradtam, nagyon. Néha ezért ne­hezebben ment a tanulás. És dol­goznom is kellett, néha sokat.” „Nekem -nincsen édesapám, csak édesanyám, nevelt egyedül, és ő is dolgozott a -gyárban. Se­gítettem neki. amit tudtam, hát erre sok idő elment, nem volt annyi időm tanulni, mint má­soknak. ' Sokat szomorkodtam ezért, elgondoltam, hogy de jó is lenne, ha nekem is jobb körül­ményeim lennének!” „Sokan vagyunk testvérek, szűk volt a lakás, nem lehetett nyugodtan tanulni. Pedig én sze­rettem volna mindig jó tanuló lenni, s azt mondták a nevelőim, hogy eszem, tehetségem is van hozzá. De mit csináltam volna, ha nekem ilyen nehéz volt min­den?’’ Fentebb három olyan gyerek vallomásából idéztünk, aki elvé­gezte a nyolcadik általánost, s aki mindenképpen szeretne to­vább tanulni. Ha a valósághoz hűek akarnánk lenni, ilyen és hasonló mondatokat százával idézhetnénk, csupán a saját, sok éves tapasztalataink alapján. Mit jelent ez? Azt. hogy a hátrányos helyzetű — elsősorban fizikai dolgozókról van szó — családok gyermekei bizonv nem éppen za­vartalan körülmények közt foly­tatják rendszeres iskolai tanul­mányaikat. A család, az otthon légköre azonban a dolognak csupán az egyik oldala. A másik, az iskolai, ugyancsak sok gondot okoz egye­lőre még — sajnos —j széles kör­ben. Az MSZMP KB 1972-es ok­tatási határozata is leszögezte: „Az általános iskolák többsége a tanulóknak megfelelő alapmű­veltséget nyújt. Egy részük azon­ban a gyenge tárgyi és személyi feltételek miatt nem tud eleget tenni a megnövekedett követel­ményeknek.” 9 A valóságos helyzet reális és gondos mérlegelése, valamint a párthatározat végrehajtásának szándéka eredményezte, hogy a megyei tanács anyagi támogatá­sával a Szakszervezetek Megyei Tanácsa két évvel ezelőtt meg­szervezte a nyolc általánost vég­zett tanulók nvári tanulmányi táborát. Baján. Ezen azok a hát­rányos helyzetű gyerekek vettek részt, akik valamilyen továbbta­nulásra jelentkeztek. A kísérlet bevált, s azóta évenként minden augusztusban megszervezik a tá­bort. Első alkalommal kilencve- nen, majd százhuszonötén, s eb­ben az évben már száznegyven- heten pótolhatták az előzőleg megszerzett tudásukét. A bajai KISZ-tábor területén tehát -évről évre egybegyűlnek a megye minden részéből a tanyai fiúk és leányok, meg a kisköz­ségek középiskolába, s szakmun­kásképző intézetekbe készülő fia­taljai. valamint a városokból azok. akik a külterületi iskolák­ban folytatták eddigi tanulmá­nyaikat, hogy itt. ez alatt a tíz nap alatt meghatározott terv sze­rint készüljenek a további — most már magasabb .szintű — ta­nulásra. A ma záruló idei tábor ifjú la­kói most is tíz napon keresztül tanultak a lelkes tanárok irányí­tásával. Azok. akik gimnázium­ba vagy szakközépiskolába je­lentkeztek — százhét gyerek — magyart, matematikát és orosz, nyelvet tanultak. A szakmunkás- képző intézetek leendő lakói vi­szont a magyar és a matematika mellett fizikából igyekeztek na­gyobb jártasságra és készségre szert tenni ez idő alatt, ’szám szerint az idén negyvenen. 9 Az órarend szerinti tanítási órákon kívül a tanulmányi tábor fiataljai naponta részt vehettek valamilyen kulturális foglalkozá­son. rendezvényen is. Közös mú­zeumlátogatást. filmvetítést, cso­portos üzemlátogatást szerveztek a részükre, valamint különféle vetélkedőket, néodalestet és ta­lálkozásokat. Együtt lehettek pél­dául a vendégként nálunk tartóz­kodó krími úttörőkkel. A gyerekek — éppen úgy, mint tavaly és tavalyelőtt — örömmel úgy nyilatkozták most is, hogy szamukra nagyon sokat jelentett ez a tíz nap. emlékezetes marad számukra. A táborban eltöltött időt hasznosítani tudják majd az elkövetkezőkben. Elmondották, hogy az iskolainál szabadabb lég­körű. kötetlenebb, s felszabadul- tabb hangulatú foglalkozásokon és rendezvényeken sokat tanul­tak. sok értékes ismeretre tettek szert. Az SZMT kulturális veze­tői — Urbán Pálné és Piros György — szerint az elmúlt két esztendő tapasztalatai alapján nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy azok. akik ezeken a táboro­zásokon részt vesznek, derekasan megállják a helyüket a magasabb szintű tanulás során. Megállapí­tották. hogy a középiskolai elő­készítő tanfolyam után szinte alig van lemorzsolódás az itt fel­készített tanulók körében. 9 Ma elbúcsúzik hát a bajai tábortól a száznegyven hét tanuló. Felkészültebben várják az új tanévet. Sok sikert kívánunk ne­kik további életútiukon. V. M. Munkaidő-csökkentés a kulturális intézményekben és vállalatoknál A kulturális miniszter és a munkaügyi miniszter együttes rendelete alapján szeptember 1-től heti 44 órára csökkentik a kulturális szolgáltatási ágazatba tartozó intézmények és vállalatok mindazon dolgozóinak munkaidejét, akiknek addig heti 48 óra volt az elfoglaltságuk. Kisköre a magasból Bizonyosan van valami jelképes törvényszerű abban, hogy a fel- szabadulás utáni, szinte első igazán nagy filmünk a Talpalatnyi föld volt, Piros Góz Jóska gyötrelmesen szép harca a természet és a tár­sadalom rontó erői ellen. S ha egy kicsit önkényesen szűkítem a kört, a film hőse a társa­dalmi igazság mellett a vízért küzdött. Az éltető, életet adó vízért. Szinte látom a régi, sok pátosszal kom­ponált képet: a szegénységben, reménytelenségben, elesettségében is szép emberpárt, ahogy lankadatlan konoksággal húzzák fel-fel a vi­zet, s öntik az aszálytól cserepes földre. Élt valaha is Piros Góz Jóska? \ Ha igen, de jó lenne most, ha ideállna mellém, s együtt nézhetnénk a vizet. Fentröl, a hatalmas betonhídról, amelynek alatta fehéren habzik, örvénylik a Tisza, majd odébb szépen lecsendesül, s megbé­kélve halad tovább partjai között. Igen, Kisköréről szól ez az írás,'a Tisza II-ről, a tiszai víz­lépcsőről. Szerencsésnek mondhatom ma­gam, hogy az építés minden fá­zisában jártam itt, legutóbb fönt­ről, repülőgépek magasságából néztem alá, Kisköre fölött körö­zött a gép: mintha játéképitmény lenne. Szabályos szerkesztésű, rendezett és könnyed. Az elmúlt negyedszázad elké­nyeztetett bennünket. Olyan ha­talmas jeleit teremtettük meg az építőmunkának, mint Dunaújvá­ros, a Dunai Cement- és Mész- mű, a kőolaj-feldolgozás, -fino­mítás hazai központja, Százha­lombatta: mind látványos, hatal­mas méretű beruházás. A vízlépcső erőművével, csa­tornáival együtt is szerényebb­nek tűnik — nemcsak fentről — miért beszélünk, vagy írunk hát róla annyit? Miért tesszük leg­szebb, legfontosabb létesítménye­ink sorába? Aki ismeri a mezőgazdasági termelés fejlődéstörténetét, tud­ja, hogy az elmúlt tizenöt esz­tendőben a magyar mezőgazdá­ság szinte páratlan utat tett meg. Mindenekelőtt a mezőgazdaság szocialista átszervezéssel, a megfelelő gazdasági keret kiala­kításával, a gépesítéssel, a kemi- zálással, s a nagy hozamú fajták hazai meghonosításával. Vannak még lehetőségek, persze, az em­lített területeken is a továbbfej­lődésre, a technika, technológia csiszolására. De a következő lé­pés a fejlődésben mégis: az ön­tözés. Micsoda nyarakat élünk!? Esőtlen volt a tavalyi nyár. Az idei tavasz. Éppen csak befeje­ződött az építés Kiskörén, ami­kor végigmentünk a Nagykunsá­gi főcsatona mentén. Há teljesen befejeződik az építés itt, a kis­körei tárolóban négyszáz millió köbméter vi^pt tudnak tartalé­kolni, s a két főcsatonán, a Jász­ságin és a Nagykunságin három- százezer hektár nagyságú terület öntözése válik lehetővé. A Nagykunsági főcsatona men­tén Kisújszállásig jutottunk el. A Búzakalász Tsz-ig. S mintha más világba érkeztünk volna* Kopár mezejűy lehangoló tájról, remé­nyekkel tele, üdén zöldelő vidék­re. Hatalmas búza-, kukoricatáb­lákra, takarmánynövényekre hullt az áldás, az öntözővíz. S talán a természet tette jókedvében, kedv­csinálás gyanánt: az esőkön túl, a földi esőkön persze, szivárvány ívé feszült a táj fölé. Színes zász­ló á zöld mezők felett. Valamikor — nem is olyan régen — száraz nyarakon, embertelen, komisz vi­dék volt ez is. Ez a kisújszállási határ. Guba Mihály, az öntözés helybéli parancsnoka mondta: Az öntözés a tsz-nek évenként két­millió forint tiszta hasznot hoz, egy hold búza harminc mázsát fizet, egy hold kukoricából hat- Van-hetven mázsás termést szed­nek le. Olyan terméseket, ami­lyenre itt ember nem tud pél­dát semmilyen időből. De van egy másik, nem kevés­bé fontos szerepe az öntözésnek. A mai, modern mezőgazdálko­dásban egyre nagyobb szerepe van a biztonságos termelésnek. Egy gazdaságban,, ahol sok tíz­millió forint értékű jószágállo­mányt tartanak, egy aszályos év, amelyikben nem terem elég ta­karmány, helyrehozhatatlan nagy károkat jelentene. Az öntözés biztonságot ad. Közelíti a mező- gazdasági termelést az iparihoz. A természet szeszélyeit, egyenet­lenségét fékezi, csökkenti. ■' Kisköre a hazai öntözése^ gaz­dálkodásnak legnagyobb tápláló­ja. Hol is tartunk most az öntö­zésben? Messze attól, hogy telje­sen aggodalom nélkül várjunk egy száraz nyarat, de közel ah­hoz, hogy öntözésben az európai átlaghoz tartozzunk. Franciaor­szágban, ahol az esőésinálás több évszázados múltú,, a művelhető terület 9 százalékát öntözik, ná­lunk, ahol alig negyedszázados múltú a „földi eső”, a szántóföl­dek 6 százalékát öntözhetjük. Ebben van Kisköre haszna, je­lentősége. Idei nyarunk kegyes volt, hullt az áldás, néha -már sokalltuk is. Kevesebbszer emlegettük Kiskö­rét, a csatornákat, az öntözést. unnan, föntről, a repülőgép ab­lakából még úgy is tűnt: népte- len, senki emberfia a láthatáron. A pilóta mondta: új jel a térké­pen, a repülés térképén. Igaz, nemrégen, alig egy-másfél esz­tendeje. De. jól látható jel lesz későbbi pilótáknak és földön járóknak is, hiszen az építmény csupa beton. Száz évig is „elél”. Hasznát még az utánunk kővetkező nemzedé­kek is láthatják, még nekik is megtenni gyümölcseit. I. T. B. • A hajózsilip. (MTI foto — KS) • Épülnek az öntözőmfivek. 0 A vízlépcső emlékköve. 0 A kiskörei vízlépcső zsilipje.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents