Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-23 / 196. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1974. augusztus 23. Huszonöt éves a Borsodi Vegyikombinát A kormány 1949-ben határozta el, hogy a Borsodi Szénmedencében — Sa.iókazinc. Barcika és Berente község térségében — fellelhető szén komplex hasznosítá-' sára kombinátot létesít. A Borsodi Vegyikombinát 25 év alatt az ország egyik legnagyobb vegyipari vállalatává lett. 1973-ban 2,7 milliárd forint értékű terméket állítottak elő. • Fenti képünkön: Gyárrészlet. •A PVC-gyár- egység. (MTI-fotók: Erezi K. Gyula felvételei — KS) Szerkesztőségi postánkban terjedelmes — dokumentumfotóval is ellátott — levelet kaptunk Kecskemétről,1 a Műkertváros több lakója által aláírva, A panaszos sorok, a fiatal városrész kommunális ellátási hiányosságait sérelmezik: a szennyvízelvezetés, a csatornázás, valamint a szeméttárolás szépséghibáit, e régóta meglevő és megszűnni sehogyan sem akaró problémákat. De idézzünk a levélből: „Két utca közel hatszáz lakójának (akiknek többsége több- gyermekes fiatal házaspár) a kérését szeretném tolmácsolni. A II. és III, utcában 1971—1973. években 9, egyenként 12 lakásos és három 18 lakásos, háromszintes, kétszobás modern' szövetkezeti lakás épült. Ezeknek a lakásoknak . a szennyvízelvezetése, valamint a háztartási hulladék elszállítása a mai napig megoldatlan. Az épületekbe való beköltözéshez a használatba vételi engedélyt ideiglenes derítők ,lér tesílésével adták meg. A derítőket a közegészségügyi szemponttok és a higiénia figyelembevételével, költségvetésen kívül, a saját pénzünkből építtettük meg. A csatornarendszer 1973, decem- bér 31-re elkészült, de nem sok hasznát vesszük; mert a lakások szennyvíz-elvezetését rákötni, a mai napig nem lehetett.'Az ideiglenes derítők a sók esőzés miatt fennálló magas talajvízszint következtében telítődtek, és kiszivattyúzásuk után is, egy-két nap múlva újra folyni kezdenek. Emiatt az utcákban áll a derítőkből kifolyó szennyes, bűzös lé. Meleg időben a szennyvíz kibírhatatlan bűzt áraszt. Illetékesek tájékoztatása szerint a csatornát az 1975. év III. negyedév végén felépülő átemelőszivattyútelep, elkészülte után lehet csak rendeltetésének megfelelően használni. Fentiekhez hasonlóan a háztartási hulladék elszállítása sem megoldott... Eljártunk a .városi tanács kommunális és költségvetési üzeménél, s válaszuk a következő volt: Mivel az utcák burkolása nem megfelelő, kismé-j retű szeméttároló edényeket nem tudnak rendelkezésünkre bocsá- í tani, mert a gyűjtő jármű nem tudja | az összeszedést megoldani. Javaslatot kaptunk arra, hogy vásároljunk saját költségünkön — több ezer forintért — szemét- tároló konténert, de- ezt is csak - egy évi szállítási határidőre tudták volna biztosítani. Az elmóndottakkal kapcsolatban J nézzük, hogy mi a hivatalos fórumok véleménye. A városi tanács vb műszaki osztályától kapott tájékoztatás lényegében megegyezik a panaszos levélben foglaltakkal. Az osztály a lakók szenny víz-kiszi-' yattyúzási kötelmére appellál. De hát a helyzet úg£ fest, hogy ha ők ennek eleget is tesznek, mindez vajmi keveset ér akkor, ha a talajvíz — bármily gondos kezelés ellenére is — rövid időn belül újból feltör. Ami a szeméttárolást és -el- . szállítást illeti, a városi tanács kommunáis költségvetési üzemétől szákszerű felvilágosítást kaptunk, amelynek lényege, hogy a Műkertváros jó pár utcája nélkülözi a burkolatot, s így oda a szemétgyűjtő gépkocsi — különösen csapadékos időben — képtelen eljutni. Az üzem vezetői egyébként a lehetőséghez képest többféle megoldást is javasoliiak átmenetileg, amíg valamennyi utca korszerű burkolatot kap. így szóba jöhet az, hogy ■ a lakók ‘az utcák végére" hordják ki a szemetet, vagy pedig bizonyos mennyiség felgyülemlése esetén értesítsék az üzemet, amelynek dolgozói — jutányos térítés ejlef ében ||1 a háziszemetet elszál- ítják. A II. utcában mqjst épül a gázvezeték. Ámint ez és az’ útburkolat elkészül, a szervezett szemétszállításra akkor nyílik majd lehetőség. A III-as utca ugyancsak burkolatlan; itt az üzem úgynevezett köbméteres , szolgáltatást javasol. A témában érdekelt valameny- nyi szerv végeredményben rész7 letes' és alapos választ adott a fennálló nehézségekre. Ezek végső kicsengése: pénz, kapacitás, türelem ... Néhéz lenne az ügyben salamoni döntést hozni. A lényeg azonban az, hogy bármilyen — paragrafusokkal, rendeletekkel is alátámasztott — magyarázat még nem Oldja meg a műkertvárosi áldatlan állapotokat. Igazuk van a panaszosoknak, amikor arra hivatkoznak, hogy bár ivóvíz-ellátásuk, villanyvilágításuk van, ugyanakkor hiányoznak a megfelelő utak, s a csatonarendszer kiépítése is‘ hosszú ideje várat magára. Egyáltalán, felmerül a kérdés: műszakilag átadható-e egy olyan lakónegyed, amelynek lényeges, alapvető kommunális feltételei hiányoznak? És ezt a kérdést boncolgatva, nagyon is jogosnak tűnik a levélnek az a félmónda- - ta, amelyben — bár a lokálpatrióta büszkeségével ugyan, mégis a mellőzöttek bizonyos érthető „irigységével" — hivatkoznak azokra a szerencsés városrészekre, ahol - már minden — a Mű- kertvárösból sgjnos hiányzó — feltétel is eleve adva van. J. T. Oxigén a foly óknak A természetes víztárolóknak van egy nagyon értékes tulajdonságuk: öntisztító képességük. Énének az a magyarázata, hogy a mikroorganizmusok élettevékenységük folyamatában szerves anyagokat használnak föl. A szerves anyagok oxidációja oxigén segítségével történik. Ha az oxigén mennyisége csökken a vízben, a mikroorganizmusok csökkentik élettevékenységüket és előfordulhat, hogy anabiotikus állapotba kerülnek. A víztároló öntisztítása ilyenkor megszakad. A Lett Tudományos Akadémia farostkémiai intézete mesterségesen dúsítja a folyók vizét oxigénnel. Nagy teljesítményű speciális aerátorok levegőt, s így oxigéni juttatnak a vízbe. (Egy kilowattóra elektromos energiával négy kilogramm oxigént.) A folyómeder üledékében levő szerves anyagok mennyisége ettől 12-ed részére csökken. Kiszámították, hogy Lettország- ban 900 ponton kell levegőztetést végezni, s ehhez 3000 aerátorra van szükség. A levegőztetésnél elkerülhetetlen költségek sokszorosan megtérülnek. Az egyszer elhelyezett aeratorok lehetővé teszik, hogy a folyók és víztárolók tizenöt éven keresztül megőrizzék* tisztaságukat — amíg csak fel nem épülnek a tervezett tisztítóberendezések. Üzemépületet keresünk tanácsi, vagy tsz kezelésében levőt kb. 10X20 m-es alaptcrülettel keresztorsózó gépek elhelyezésére és üzemeltetésére viz- és villamosenergia- ellátottsággal olyan helyen, ahol kb. 30 fő szabad női , munkaerő is rendelkezésre áll. Jelentkezni lehet: Pamuttextilművek tolnai gyára felvételi iroda Telefon: Tolna, 36/28 mell. 1583 Háztáji és kisegítő gazdaságok adóztatása I. Jövedelemadó Hazánkban a lakosság ellátását nehezen lehetne megoldani a mezőgazdasági nagyüzemek mellett működő — azoknak szerves részét képező — háztáji, kisüzemi gazdaságok termelése nélkül. Bács-Kiskun megyében — részben a történelmileg kialakult sajátos körülmények, részben a rendkívül kedvezőtlen termőhelyi adottságok hatásaként — a háztáji gazdaságoknak, a kisüzemi keretek közötti termelés alapján való emberi boldogulásnak lényegesen nagyobb a jelentősége, mint az ország más területein. A kisüzemi termeléshez való nagyobb mértékű kötődést bizonyítja az is, hogy míg országosan a mezőgazdasági termelésből a kisüzemi gázdaságok 34 százalékos arányban részesülnek., addig Bács-Kiskun megyében ez a mutató meghaladja a 40 százalékot, ültetvénykultúrák vonatkozásában megközelíti a 60 százalékot, állattartásnál pedig az 50 százalékot. , A mezőgazdasági termény- és termékelőáUításból való magasabb részesedésarány mellett az is tény, hogy ezzel párhuzamosan többen kívánják, vagy kényszerülnek Bács-Kiskun megyében a kisüzem keretében a megélhetést biztosítani, olyan jövedelem-színvonalat ' elérni, amely a család megfelelő szintű ellátásához megteremti a feltételeket. E tekintetben nyugodtan mondható, hogy az egyéni törekvés és a népgazdasági érdek — a termelés ferm- tartásában és évről évre magasabb szintű megismétlésében — egyértelműen találkozik. Ezen összhang „teljesebbé tételéhez” államunk különböző támogatást nyújt a kisüzemi gazdaságok termelési tevékenységének ösztönzésére, a még meglevő tartalékok termelésben való hasznosításához. Az utóbbi, időben egyre gyakrabban és több helyről „jelzéssel" élnek, hogy a kisüzemi termelés fenntartása, valamint az ésszerű mértékű (kisüzemi keretek közötti) fejlesztése érdekében hozott intézkedések realizálódását gátolja az elért jövede- Jeroből a közteherviseléshez való hozzájárulás mértéke; vagy a végrehajtás r,gyakorlata; konkrétan az adóztatás jelenlegi módszere. A jövedelemszabályozás ezen elemének hatásáról megoszlanak a vélemények. A „jelzések szerint" egyik oldalról az a legfőbb negatívuma, hogy mértéke olyan, amely rontja a kisüzemi termelésben való érdekeltséget, gátolja a kisüzemi termelési eszközök jobb ' kihasználására irányuló törekvést, és végső soron károsan hat a termelés színvonalára. Másfelől viszont úgy vetődik fel a probléma, hogy nem tud következetesen eleget tenni annak az igénynek, hogy a képződő magas egyéni jövedelmeket társadalmilag elfogadható mértékre csökkentse. E^ek az észrevételek — a végrehajtásban tevékenykedő tanácsi pénzügyi szerveket — aktívan foglalkozatják. Vizsgáltuk, és vizsgáljuk a problémák eredőjét. Megítélésünk szerint az észlelt, illetve jelzett, nem kívánatos hatások potenciális veszélye — a jelenlegi körülmények között — fennállhat. A jelenségek mélyebb vizsgáláta alapján olyan következtetésre jutottunk, hogy ennek veszélye nem a jogszabály alapelveiben húzódik meg, hanem döntően abban, hogy az érdekelt állampolgárok nem ismerik kellően a jogszabály tartalmát, alapA mezőgazdasági jövedelem- adót köteles fizetni az az állampolgár, aki az ország területén gazdaságilag művelhető földterületet használ. Bizonyos esetekben — a jogszabályban foglaltak szerint — adómentességet és adó- kedvezményt élvezhet. Állandó adómentességet élvez a háztáji gazdasága után az a termelőszövetkezeti tag, aki a termelőszövetkezet részéről eltartásban részesül, vagy akinek részére öregségi és munkaképtelenségi járadékot folyósítanak, az az állampolgár, aki állami tartalékszőlőt és -gyümölcsöst haszonbérel, a 400 négyszögölnél kisebb mezőgazdasági ingatlan használója, ha' ezen belül a szőlő és gyümölcsös területe a 200 négyszögölet nem éri el. Ideiglenes adómentességet élvez az az állampolgár, aki újonnan telepített gyümölcsös-, szőlő- és erdőültetvénnyel rendelkezik. A mentesség időtartama szőlőtelepítés esetén 4 év, erdő esetében 20 év, a gyümölcsösnél pedig — a gyümölcsfajta termőrefordulá- sának idejétől függőéit — 2—10 év. A jövedelemadó fizetésére kötelezett állampolgárok a következő körülmények fennállása esetén adókedvezményben részesülnek : mezőgazdasági szakszövetkezet és társulás tagját a mindenkori adó összegéből lő százalékos kedvezmény illeti meg akvető összefüggéseit, nem tudják a termelők a gazdasági helyzetüket megfelelően megítélni a szempontból, hogy milyen termelési. méret mellett realizálnak olyan jövedelemnagyságot, amely után még kedvezfnényes az adóztatás, a tanácsi pénzügyi szerveknek sem teljesen egységes a módszere, esetenként az adóalapul szolgáló jövedelem meghatározásánál feltételezésre vál-1 lalkoznak a tényleges jövedelmi helyzet felmérése helyett.. Mindezek viszont részben abból fakadnak, hogy nem magyarázzuk megfelelő időben és formában a kapcsolódó jogszabály tartalmát, a végrehajtó tanácsi pénzügyi szervek ezirányú gyakorlatát. A téves értelmezés elkerülésé, a végrehajtási gyakorlat megismerése érdekében a mezőgazda- sági termelésself foglalkozó „Mezőgazdásági lakosság jövedelemadója”, valamint az „Általános jövedelemadó” jogszabály ide vonatkozó részének legfontosabb összefüggéseivel foglalkozunk. kor, ha a közös alapokhoz történő vagyoni hozzájárulást megfizette, a közgyűlés határozatában előírt munkateljesítési kötelezettségének elegét tett, és a gazdaságban az előző évben 20 napnál kevesebb időre vett igénybe idegen munkaerőt. A kizárólag mezőgazdasági termelő munkából élő idős állampolgárokat — férfi esetében 65., nő esetében 60. életévének betöltése Után —, 50 százalékos adó- kedvezmény illeti meg. Ez a kedvezmény azonban nem lehet több 1500 forintnál. Például ha a tényleges adó összege 2600 forint, akkor a kedvezmény 1300 forint lehet, ha viszont az adó 3500 forint, akkor 1500 forint kedvezménnyel lehet csökkenteni a kötelezettséget. Erre a kedvezményre nem jogosult az az idős állampolgár, aki 16. életévét betöltött férfi családtaggal él együtt. Idegen munkaerő tartós alkalmazása esetén —, a később tárgyaltak szerint — magasabb ösz- szegű jövedelemadót kell kivetni. •A megemelt összege fizetése alól mentesül az a 65. életévét betöltött férfi, illetve 60. életévét betöltött nő és hatósági orvos által igazolt munkaképtelen adózó, ha tart ugyan egy alkalmazottat, de a jövedelme a 70 000 forintot nem haladja meg. Dr. Viel maiin Mihály megyei tanács vb pénzügyi osztály vezetője A mezőgazdasági lakosság jövedelemadója Míg beesteledik Az építsük, szépítsük parkjainkat mozgalomnak „hivatásos” katonái is vannak. Akik „foglalkozásból'' gyomlálnak, nyesik a gallyat, nyírják a füvet, ültetik a virágokat, egyengetik az ágyá- sokat, — vagy éppen gyöngykaviccsal terítik be a sétautakat. Szép munka. Kellemes is, hiszen szabad ég alatt megy végbe. Csak hát ebbe is. bele lehet fáradni. Különösen, ha már Siegelte az ember a kenyere javát, és örül, hogy ezt azért még bírja szívvel, izomerővel. S bizony jólesik délben egy kicsit a padra telepedve elhallgatni, hogy kongatja el a kecskeméti öregtemp- lom nagyharangja a levesnótát. Egy kis szusszanás után majd hozzá lehet látni a tarisznyás ebédnek — aktatáskából. Ásó, lapát addig „súlyban”. Ha meg nem teszi le az emberlánya, jó rátámaszkodni a lapátnyélre. Hadd lássa ez a három férfiú, hogy van, aki talpon is tud pihenni. Vagy más szempont is közrejátszik ebben? Nem szoríthatnának helyet még egy negyediknek is azon az elegáiis pádon?: Dehogynem^ De ■— „nagy a világ szája". Nem úgy vannak ők. mint „ezek a” fiatalok. Azokat bezzeg nem zavarná, ha három fiú közt egy kislány & virulna. Vagy ök is meggondolják, mire megöregszenek? Meg aztán eszükbe sincs ilyesmiről morfondírozni. Sokkal életbevágóbb témával illő kitölteni ezt a kis ebédszünetet. — Eszik-e rhár rendesen a malac? — A fene aki beleeszen! Na szóval. Ez már kollektív megvitatást igényel. Mit. kellene adni a büdös jószágnak? Meg, hogy kár, volt abból a fajtából venni, mert ha megmarad is, nem lesz vastagabb a szalonnája ennél. Es csak a kisujj meg gyűrűsujj. összepr esetésével lehet reálisan szemléltetni. — Na, de lesz most tengeri rogyásig. — Csak majd az ára . .. ! — Hát ha sok terem, mégiscsak ... — Nana .. Láttam én már karón varjút, ettem is belőle. Most oszt gondolhat kiki, amit akar. Kánikula van. Ilyen forróságban vétek erőltetni az agyat. A malacügy — tutinkérdés. Mire megtarisznyáznak, úgy át- izzik a szerszám fanyele is, mintha vasból volna. Süt. Az ö kérges kezüknek csupán jó meleg. Estére gyönyörű fehérsárga a sétány. Á kerti munkások otthon a vacsora'utáni ejtőzésen is túlvannak már, amikor a kezük munkájával csinosított környezetben átveszik uralmukat a fiatalok. Ropp-ropp — süpped a még laza kavics. Gyűlnek, kereszteződnek a padokhoz vezető lábnyomok. S mikor leszáll az est, mindössze ketten ülnek ott is, ahol délijen négynek is lett volna hely. S ha beszélnek is, a legritkább esetben esik szó a kukorica áráról. Ügy lehet, az ilyen istvéli párbeszédek sem kevésbé életbevágónk (Tóth István—Tóth Sándor) Műkertvárosi gondok r
