Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-16 / 191. szám
1974. augusztus 16. 9 PETŐFI NÉPE 9 I 3 Kilencven éves az „öreg” 0 Kilencven éve, 1884. augusztus 16-án adták át a forgalomnak a Keleti pályaudvart. A képen: a pályaudvar homlokzata a Baross téren az aluljárórendszer és a metróállomás átadása után: • Az újjáépített pályaudvar: lépcsősorok az aluljárórendszerből a csarnokba. (MTI fotók — KS.) Az öreg — kilencvenéves születésnapját ünnepli most a Keleti — indiai cédrüsfa cölöpökön áll. Ki tudja, hogy cölöpökön, cédrusfacölöpökön nyugszik? Ugyanis építésének kezdetekor kiderült: a terület nemcsak hogy egyenetlen, poros, vizenyős is. Emiatt hosszabbodott meg kerek egy esztendővel építkezésének ideje. Talaját is ki kellett cserélni — nem pesti talajon áll a Keleti —. hónapokon át a vagonok ezrei hozták az ország más területéről a kemény, szilárd alapot adó földet. Nemcsak az egyik legfóntor sabb vasúti csomópontja, de a főváros i sajátos dísze, ékszere is. Születésékor egyik ismert műtörténész ezeket irta róla: „Legnehezebb volt és legjobban sikerült a főhomlokzat megoldása. Az a pont ugyanis, ahová az új pályaudvar főbejárata került, Budapest egyik legszebb távlatú pontja, szinte a Dunától már látni lehet a kapuzatát.” A nyolcvanas években került napirendre az új pályaudvar építése. Addig a vasúti személyforgalom a mai józsefvárosi zsúfolt indóházból indult. A Magyar Államvasutak is olyan „impozáns. kényelmes” pályaudvart akart építtetni, mint amilyen az osztrák vasúttársaságé — a Nyugati pályaudvar, volt —. Az 1881-es esztendő a helykeresés éve. Hol legyen? Csakis a város szivében, hisz a példakép, a Nyugati is ott volt. 1882-ben kezdődött meg a munka. A cölöpözés, a feltöltés, a döngölés. 1883-ban aztán nagy ütemben megindult, az építkezés. 1884 a teljes befejezés esztendeje, négymillió 880 ezer „békebeli” forintba került. Rochlitz Gyula, az államvasutak főfelügyelőjénnek tervei Szerint készült, magyar kivitelezésben, Az építési hirdetményben, vagyis a pályázatban így szólt az első kikötés: „Csakis hazai vállalkozó nyerheti meg és csakis hazai munkásokat alkalmazhat ...” A főhomlokzat legfelső párkányzatát hét méter magasságú szoborcsoport díszíti: Neptun és Vulkán közül emelkedik ki a fiatal nő alakja, a gőz géniusza. A kapuzat felső részének mélyedésében két szobor áll: Watté, a gőzgép, és Stephensoné, a vasút feltalálójáé. Az első szerelvény — 1884. augusztus 13-án — szombaton kora ' reggel 6 óra 10-kor érkezett ZimenybÓl és tíz perccel később futott ki az üres csarnok alól az első vonat Rutka felé. —Imi- cze János főművezető indította. A Keleti megnyitásának idején naponta 52 vonat közlekedett. Most — a nyári hónapok hétvégein — 240 vonatpár, hétköznapokon 210. Vágányhálózatának hossza: 26 kilométer. Ugyanany- nyi, mint kilencven évvel ezelőtt volt.' Hajdan évente egymillió utast fogadott a Keleti csarnoka. Most, tíznaponként ennyit! Naponta ÍOO—120 ezer utas fordul meg a már nem füstös csarnok alatt. Ez a MÁV forgalmának napi tíz százaléka. Vagyis az egész ország állomásforgalmának tíz százalékát a Keleti adja. 24 óra alatt — mai adat ez — 28 nemzetközi gyors érkezik és indul, negyven belföldi gyors és expressz, s ezek mellett még 132 helyi vonat. A Keletinek mindössze 780 dolgozója van. K. Gy. A műemléksziget termoőrszemei Különleges tűzjelző-berendezéseket helyeztek üzembe az Onye- ga-tavi Kizsi-szigeten, ahol az ősi orosz faépítészet remekművei láthatók. Leningrádi mérnökök elektronizálták a faépületek külső és belső védelmét. A kizsi székesegyház, a templomok és az őrtornyok belsejében és külső falain hőérzékeny kábeleket és vízpermetezőket helyeztek el. Amint a hőmérséklet plusz 72 Celsius fok érték fölé emelkedik, működni kezdenek a távérzékelők, kinyitják a vízpermetezőberendezés papjait. Ez utóbbi a megfelelő helyre fecskendezi a vizet és a pincében elhelyezett tartályokból érkező oltóhabot. A vezeték belső «nyomásának csökkenése esetén automata rendszer gondoskodik a tartályok feltöltéséről a tó vízéből. A berendezés — az oltási művelet megkezdésével egy idejűleg — fény- és hangjelzéssel riasztja a tűzoltóságot. (APN—KS) Délután két óra. A Reszelőgyár Kecskeméti Kéziszerszámgyárában a műszak befejeződött. Sáringer Ferenc kovács, a Vörös. Csillag szocialista brigád vezetője is letette a kalapácsot, s a műhelyből kilépve az ajtón levő plakátra mutatott, melyen ez a szöveg állt: „Van jó ötlete? Megrendezzük a reszelőgyári újítási ötletnapot. A jó ötletekért helyben fizetünk.” Átöltözni sem volt idejük, kezükről menet közben törölték le az olajat, vasport. Szakmunkások, brigádvezetők, technikusok gyülekeztek a gyái> klubjában. A vártnál ugyafrkevesebben jöttek el erre. a reszelőgyár életében eddig ismeretlen eseményre, de mint a résztvevők elmondták, az ötletnapi előkészületek során a műhelyekben egymás között megbeszélték, s összegyűjtötték a javaslatokat. — Néhány hónappal ezelőtt az egyik vezetőségi értekezleten javasolták, hogy tartsunk a gyárban újítási ötletnapot — magyarázta Berberovics István igazgató. — Több alkalommal tapasztaltam, hogy munka közben, vagy műszak után hazafelé menet a gépeken dolgozó szakemberek milyen sok hasznos javaslatot, ötletet mondanak el egymásnak a termeléssel, anyagtakarékossággal kapcsolatban. S jó / ötleteik közül eddig csak elenyészően keveset valósítottak meg. Az ötletnap tehát elsősorban azt célozza, hogy jegyzőkönyvben is megőrizzük a hasznos kezdeményezéseket, s gondolkodjunk a megvalósításukon. A reszelőgyár gépparkja meglehetősen régi, elavult. Hogyan lehetne segíteni a szinte nap mint nap jelentkező műszaki problémákon ? Miként lehetne a termelés hatékonyságát növelni, az önköltséget csökkenteni, s jobban takarékoskodni az anyaggal? Csakis a munka közben gondolkodó, a jobb, eredményesebb termelésre törekvő közösség adhat e kérdésekre választ. Ezt tanúsítja Kosik Mihály lakatos ötlete is. Mint mondta, a vágógépen levő úgynevezett orsó a kelleténél tovább haladva gyakran elgörbül. Fél nap, egy nap, amíg rendbehozzák. Sokáig gondolkodott azon, mit lehetne tenni. Talán eredményre vezető megoldás lenne, ha egy végállás ütközőt szerelnének a vágógépre, amely megakadályozná az orsó továbbhaladását. Egy munkafolyamatot könnyítő javaslat' után • Sáringer Ferenc kovács: „Először rendezték meg a reszelőgyárban az újítási ötletnapot.. 9 Polgár Mihály kemencefűtő átveszi a „zsebből fizetett” jutalmat. (Opauszky László felvételei.) a balesetvédelemmel kapcsolatos ötletét is elmondta. ■— A gépek indítógombjait egymás mellett helyezték el a falon. Ha valamelyik munkás javítás miatt leállítja a gépet, a mellette dolgozó könnyen összetévesztheti a két kapcsolót, s előfordulhat, hogy a munkatársa gépét indítja el. Ezt a baleset- veszélyt el lehetne kerülni, ha rúgós lemezzel egy védőtokot helyeznek a kapcsolóra, s így ehhez más nem tudna hozzáférni. Ennek a szerkezetnek a kivitelezését is vállalta. Berberovics István igazgató, Varga József főmérnök. Kőházi Kiss Bálint újítási előadó és Fatkasinszki István szb-titkár, a zsűri tagjai néhány perc alatt döntöttek: az első ötletért 200 forint, a harmadikért 50 forint jutalomban részesítették a szakmunkást.^ :; Polgár Mihály u kemencefűtő az anyagtakarékosságai kapcsolatos javaslatát, valamint egyebek között azt a kezdeményezést mondta el, hogy az új dolgozókat betanító munkások anyagi elismerésben is részesüljenek, ugyanis emiatt hátrányosabb helyzetbe kerülnek a többiekkel szemben. Ötleteit száz forinttal honorálta a zsűri. A reszelőgyari munkások egymás után mondták el hasznos Ötleteiket, melyet bizonyít az is, hogy ezen a napon* a gyár vezetősége csaknem ötezer forintnyi jutalmat Osztott a jó kezdeményezésekért. A jegyzőköny -pedig arról biztosítja őket, hogy az ötletnapon elmondott javaslataikat később újítóéként is beadhatják, s más nem használhatja fel. Az ötletnapon elhangzottak sok segítséget nyújtanak majd a kecskeméti reszelőgyár, jövő évi műszaki fejlesztési tervének készítésekor. Tárnái László Számtan helyett matematika Szeptembertől az általános iskolák első és ötödik osztályának öt százalékában új matematika- atervét vezetnek be, s ezzel kezdetét veszi a matematikaoktatás komplex módszerének alkalmazása. A miniszteri utasítás értelmében ugyanakkor az általános iskolákban a „számtan- mértan” tantárgy helyébe fokozatosan a „matematika” elnevezésű tantárgy lép. Az utasítás szerint ez az I—IV. és az V—VIII. osztályok részére egyidejűleg kiadott ideiglenes 'tanterv szerint kell tanítani mindazokban az iskolákban. illetve osztályokban, amelyekben életbe lép. Ebben a helyzetben szükséges- ' sé vált az általános iskolákban évek óta folyó különféle matematikatanitási kísérletek rendezése. A központi szervek semmiféle új általános iskolai matematikatanítási kísérletet nem kezdeményeznek, mert minden erőt az új tanterv eredményes bevezetésére kívánnak összpontosítani. Ez az álláspont irányadó a helyi szervek számára is. Néhány tankönyv is átdolgozva jelenik meg az idei tanévkezdésre. Ezek közé tartozik az általános iskolákban az V—VI. osztályos számtan-mértan. a szákközépiskolákban a IV. osztályos matematika. A korszerű • módszernek, egyebek között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezésében tíz éve alakult kis matema- kabarátok körei voltak az előkészítői. Az 1965-ben 100—150 gyermek részvételével indult mozgalom ma már több mint 11000 nyolc-tizennégy éves matematikabarátot tömörít. A körökben folyó magas színvonalú matematikaoktatás a pedagógusoktól is több módszertani felkészültséget igényel. Ezért a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat évenként mintegy 200 körvezető pedagógusnak rendez továbbképző konferenciát. A továbbképzésre annál is inkább szükség van. hiszen az utóbbi 10 esztendőben került az általános iskolai tananyagba például a halmazelmélet és a kombinatorika. Az idei pedagógus-továbbképző konferenciát ezekben a napokban tartják. (MTI) / Kiskunfélegyházi előzetes Még egy nap és megnyílik Kiskunfélegyházán a kiskun napok. alkalmából rendezett kiállítás. A 200. évforduló tiszteletére 9 Hatalmas színes képekkel illusztrálja az Egyesült Lenin Tsz a gazdaság életét, fejlődését bemutató kiállítást. a város üzemei, vállalatai, termelőszövetkezetei bemutatják a látogatóknak legszebb termékeiket, s számot adnak a fejlődésről is. Az utolsó órákban tettünk rövid sétát az ipari és élelmiszergazdasági kiállításon. 9 Az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyára 18C pár szcbbnél-szebb cipővel ad ízelítőt munkájából. 9 Felvonultatják a legszebb termékeiket a város kisiparosai is. Kékfestők, szabók és más iparosok áruiban gyönyörködhet a közönség. Ötletnap a reszelőgyárban • Kosik Mihály lakatos 250 forint jutalmat kapott hasznos javaslataiért. (Opauszky László felvételei.)
