Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-12 / 161. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. július 12. A néhány centi híján majdnem víz alatt álló Gyula és Sarkad közötti műúton a Fekete-Körös hídjától néhány méterre kilenc lakókocsiban élnek a bajai Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi brigádjai. Az embe­rek fele munkában, a másik fele pihenőben. Szervük a gépeket, mások alusznak, vagy éppen fő­zik az ebédet. Balázs József gépkocsivezető­vel ismerkedem meg elsőnek, aki június 16-án érkezett Dénesma- jor megmentéséhez és 1949-től fo­lyamatosan a vállalatnál dolgozik. A lakókocsi lépcsőién ülve lavór­ban lábat mosott. Mézitláb kí­sér a fürdőkocsihoz, amit kony­hának alakítottak át. — Megint piszkos les? a lába — mondom. — Nem érdekes, ma még úgyis megmosom néhányszor. Szeretek mezítláb járni. Megtaláljuk a brigádvezetőt, Bárdos Jánost, akitől megtudom, negyvenen vannak a bajai vize­sektől összesen. Az ő brigádja 12 fő. Tíz dózerral meg két teher­gépkocsival dolgoznak. Dénesma- jorból jöttek át a Fehér-Körös gátján vágott két rés eltorlaszo­lásához. — Nagy melók, voltak a majori gátépítésnél; Mindén anyait, apait bele kellett adni, N'égy éjszaka' nem aludtam, bizony isten. Egyik óráról a másikra megkaptuk a parancsot, hogy jönni kell, utána meg mindent bele. Dénest nem öntötte el a víz! Hát így vagyunk. — Miiven a fizetés? — kérde­zem. A brigádvezető hallgat. Megke­veri a borsólevest, majd mellette n köröm Döiköltet is. amelyiket a kollégája készíti. — Nézze — fordul felém hatá­rozottan. — itt az összes többi vízügveseknél dolgozók, ugyan­ilyen munkán többet keresnek. Nálunk a száz százalék hat ötven. a többieknél nyolc, a székesfe­hérváriaknál meg tíz. Szóval nem értjük, hogy mi van. Nem tudunk havi kétezer-három, kétezer-ötnél többet összehozni. Pedig itt na­gyon kell hajtani, borzasztóan. Itt árvíz van. s mi ezt tudjuk is. Kü­lönben a mi brigádunk elnverte a szocialista címet meg a Szak-. ma kiváló brigádja címet is. Többségben fiatalok dolgoznak nálam, házasok, akik éoíteni sze­retnének. de ennyi kis pénzből nem igen lehet megtakarítani az induló összegre. összejönnek többen is a kony­hában. Csiki István. Tóth József, akinek hét gvermeke van. Arról beszélnek, hogy az árvízi- mun­kák befejezése után is együtt kell tartani a kollektívát, akiije már annyi küzdelmen keresztül men­tek az évek során. A bérkérdést majd megvitatják Kákonyi László üzemvezetővel. Témát vál­tunk. Az árvízről beszélünk. — Én tudom mit ielent, amikor elsöpri a házat a víz — mondja Csíki István. — Volt benne ré­szem, sajnos, még 1956-ban. Nem maradt semmink sem. Én ugyan­is Dunafalván lakom. Kaptunk nyolcvanezer kölcsönt, ebből hu­szonhetet elengedett az állam. De amikor építkeztünk, volt olyan, hogy tíz fillért sem lehetett a zsebünkben találni. Különben itt van velem a feleségem, kérdezze csak meg tőle. — Azt mondta a töltésen az egyik sofőr, hogy „cigány életük” van — mondom. — Hát ez így igaz. Ez a mun­ka ilyen — válaszolják — de azért meg lehet szokni. Vannak olyan dolgok is. amik tényleg jól esnek az embernek. Hát ugye itt kint vagyunk és jön a szakszer­vezet megbízottja, hoz szappant, törülközőket, cigarettát, fogkrémet, meg ilyen tisztálkodási szereket ajándékba. Tudja ez jól esik, na­gyon jól. Olyan elismerés, és tud­ja, ez nem mindegy. Csak most abba nehéz belenyugodni, hogy mi hatötvenes emberek vagyunk. Miért? — Meddig maradnak itt? — kérdezem. — Ki, tudja. A civilek azt hi­szik, hogy ha már nem árad a folyó, akkor nincs semmi prob­léma. Még csak utána van. Arról viszont tudok — folytatja a bri­gádvezető — ha már itt nem kel­lünk, akkor megyünk Dömsödre. Ott van hárommillió forintos munka. Töltést csinálunk megint. — A tisztálkodást, hogy oldják meg? — kérdezem. — Hát ez zuhanvozókocsi len­ne, nézze, de úgy kellene mindig meghordani a tartályt vízzel. In­kább átalakítottuk főzőhelyiség­nek és lavórból mosakszunk, meg hetente bevisznek Gyulára a für­dőbe. Különben van televíziónk is elől, meg mindegyik lakókocsi­hoz rádió. A világtól nem va­gyunk annyira elszakadva. Most is tiszta muzsika ez a szomorú vidék, mert hallgátják a táncze­nét. Azzal búcsúzunk, hogy ilyen helyzetekben ne találkozzunk soha. Csató Károly Dagadó fehér vitorlák: a sydneyi operaház Űj gépekkel több és jobb cipőt gyártanak Algák az étlapon Az utóbbi időben egyre na­gyobb feltűnést kelt egy aprócs­ka növény: a klorella nevű al­ga. A fonál alakú zöld alga, a mikroalgák közé tartozik. Vegyi összetétele alig különbözik a többi 20 OOQ fajta algától. Elő­fordulása és életfeltételei — fő­ként táptalajának összetétele — szerint növényi fehérjetartalma 8 és 88, zsírtartalma 5 és 83, s szénhidráttartalma 20 és 30 szá­zalék között váltakozik. A ki­szárítása és elégetése után visz- szamaradó hamu méreteinek 10—12 százalékát teszi ki. A C- vitamin mellett vegyi szem­pontból értékes alkatrészei kö­zé tartozik a B-vitamin, a ka- rotin, a nikotin- és az aszkorbin- sav, valamint a kolin. Az utób­bi — a lecitin hasadási terméke — megvan az emberi agysejtek­ben a tojássárgájában, a csiper­kegombában és a komlóban, va­lamint — többek" között — az érelmeszesedést és a májbetegsé­geket gyógyító orvosságokban. A karotin sárgás színű festékanyag, amely az emberi és állati szer­vezetben a növekedés zsírban oldódó A-vitaminjává változik. De a klorella végül is egy má­sik tulajdonságával fogva vált a kiterjedt kutatómunka tárgyává: ugyanis a napfény energiáját bármely más ismert növénynél johban értékesíti. Míg a kultúr­növények többsége átlagosan 0,i százalékban aknázza ki a nap­fényt ez az arányszám a klorel- lánál eléri annak a 25-szörösét. Ez azt jelenti, hogy a klorella a széndioxid asszimilációja révén rendkívül gyorsan és nagy ará­nyokban szaporodik, minthogy az óceán 50-ször annyi széndioxi­dot tartalmaz, mint a légkör. Ott Rühle, az Uránia Könyvkiadónál megjelent „Kenyér 6 milliárd embernek” című könyvében pél­daként említi, — 1 millió hektá­ron, — egy év alatt 3 milliárd ember 1 évi növényi fehérje­szükségletét lehetne előállítani. Az algakultúrák iránt különö­sen érdeklődnek az űrkutatás technikusai. A több évre terve­zett űrutazások — például Mars­expedíció — a magukkal vitt tömeg minél messzebbmenő csökkentését igénylik. Minthogy 200 liter tápoldat, literenként 55 gramm algával, nem csupán fél­kilogramm friss algát állít elő naponta, hanem ráadásul anyag­cserefolyamatuk révén fedezi egy embéi- exfgénSzükségletét, a klorella a-joyőhen nyilván állan­dó helyet kap az űrutazások ökológiai rendszerében. A közelmúltban beszámoltunk arról, hogy az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárában nagy­szabású rekonstrukció folyik. Az új csarnokot már a múlt év­ben használatba vették s ha az év végére elkészül a készáru- raktár, újabb három szalagot tudnak munkába állítani. A mintegy 90 millió forintos beru­házás során a gépparkot is tel­jesen felújítják és a régieket nagy teljesítményű újak váltják fel. Az első lépcsőben 300, ez év végén pedig újabb 200 dolgozónak — főleg nőknek — nyújt kereseti lehetőségét a gyár s az idei 1 millió 20Q ezer pár helyett a jövő év végére másfél millió pár cipőt szeretnének gyártani. Az alábbiakban két új, a cipőipar legmodernebb gépét mutatjuk be amelyek teljesítmé­nye sokszorosa a régiekének. 0 Óránként ezer pár talp kerül ki ebből az új, hidas kemény árú szabászgépből. Koncz László munka közben. 0 Az év első felében vásá­rolták, illetve állították üzembe ezt, az abszolút bal­esetmentes munka elvég­zésére alkal­mas fotocellás szabászgépet. A fél millió forin­tos gép korsze­rű társainál há­romszor töb­bet termel. Petróczi Sán- dorné az új gép kezelője munka közben. Opauszky László felvételei. OLVASÓINKÉ A SZÓ Hogy biztonságosabban közlekedhessünk... Két olvasónk is tollal raga­dott annak érdekében, hogy köz­readja a kecskeméti közlekedési renddel kapcsolatos észrevétele­it, javaslatait. A „hírős” város­ban, a Nyár utcában lakó Sugár György arra figyelmeztet: a mélyépítés miatt csupán a Rá­kóczi út egyik oldalán lebonyo­lódó, de mindkét irányú gép­járműforgalom roppant baleset- veszélyes. Nem egyszer látta már, hogy a Hajdú utcából a Rákóczi útra kanyarodó autó vezetője csupán balra nézett, s a jobb fe­lől tovasuhanó gépkocsival való összeütközéstől csak a jószeren­cse mentette meg. Levélírónk a biztonságos közlekedés érdeké­ben szükségesnek tártja, hogy a Hajdú utca és a Rákóczi út ta­lálkozásánál helyezzenek el egy táblát, amely kétirányú forga­lomról tájékoztatja a mellékut­cából érkezőket. Görög Imre — aki ugyanezen helységben a Dankó utca 72. szám alatt lakik — kifogásolja: a Nagykőrösi utca egyirányúsí- tott szakaszán a várakozást til­tó rendelkezés ellenére többször parkolnak a magánszemélyek gépkocsijai. Számos alkalommal megtörtént mór, hogy emiatt nem tudtak az ottani üzletek elé gördülni az áruszállító jár­művek. A forgalmi zavart is nagyon könnyen előidézhető tart­hatatlan gyakorlatot fokozott el­lenőrzéssel, illetve a Megállni tilos! — de a bolti szállítókra nem vonatkozó KRESZ-tábla el­helyezésével lehetne mérsékelni, vagy megszüntetni — állítja a le­vélíró, aki az ideiglenesen meg­változott Rákóczi úti közlekedési helyzetre is vonatkoztatja a parkolások okozta gondot. Járhatatlan utca A megyeszékhely egyik perem, kerületéből, a Mária városból ér­kezett hozzánk a levél. Tizenket- ken írták alá, akik mindannyian a Fürdő utcában laknak, s ki­fogásolják, hogy hosszabb ideje használhatatlan a gidres-gödrös úttest, a sár- és víztengertől. A háztartások szennyvizével is gyarapodó óriáspocsolya már- már bűzlik is. Olvasóink kérik az illetékeseket, mielőbb gondos­kodjanak a tarthatatlan állapo­tok megszüntetéséről. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Elszállították a szemetet Lapunk június 18-i számának Olvasóinké a szó rovatában hoztuk nyilvánosságra a névtelenül írt panaszt, miszerint a kecskeméti Kossá István sétány Csáktornyái utca felöli ré­szén szemét- és ócskavaskupacok éktelenkednek, melyek nemcsak a közízlés, de a közegészségügy szempontjából is erősen kifogásolhatók. E sorokra a Kecskeméti Városi Tanács Kommunális és Költségvetési Üzemének vezetője, Pólyák Péter főmérnök írás­ban válaszolt. Eszerint a bejelentés megfelelt a valóságnak: a vizsgálat is bebizonyította, hogy az utca említett szakaszán régóta tárolja műhelyének hulladékát Fekete Mihály kovács­mester. Nevezett — hatósági felszólításra — már június 20-án, tehát a levél közzétételétől számított két nap múlva elszállí­totta a szemetet és a limlomot, a helyét pedig feltakarította. SZERKESZTŐI € ZENETEK •SZERKESZTŐI ÜZENETEK # SZERKESZTŐI ÜZENETEK 0 Tizenkilenc évig épült, 100 mil­lió ausztrál dillárba (kb. 3,5. mil­liárd forint) került a.z ausztráliai Sydney operaháza, amelyet októ­ber 20-án nyit meg ünnepélyesen az aniol királynő. Az operaház tulajdonképpen kulturkombinát, amelyben az operatermen kívül hangverseny- és kamaramuzsika- terem, színház, mozi, kiállítási te­rem és ké, hatalmas vendéglő van. Ha minden termében telt ház van, akkor 7 ezer személy lehet egy­szerre a hatalmas épületben, ame­lyet az ausztráliaiak dagadó fehér vitorláknak becéznek. Építésének hatalmas összegét nagyrészt sors­játékkal fedezték, amelyből a megnyitásig 75 miliió ausztrál dol­lár értékben vásároltak a művé­szetpártoló ausztráliaiak. Geiger József, Császártöltés: Ille­tékesek arról Informálták lapunkat, hogy panasza helytálló volt, ugvanis a községi Felszabadulás Termelőszö­vetkezet egy közgyűlési határozat alapján nem fizette ki eddig önnek — és három társának — a megyei gabonafelvásáríó és feldolgozó vál­lalat részére végzett bérfuvarozás után járó kiküldetési költséget. Köz­benjárásunkra már intézkedett a ve­zetőség annak érdekében, hogy pén­züket mielőbb megkapják. És arról .is értesültünk, a közös gazdaság so­ron következő közgyűlése hatályta­lanítja a szóban forgó határozatot, mely ellentétben áll a vonatkozó MÉM-rendelettel, miszerint a mező- gazdasági szövetkezetekben dolgozó­kat is — hasonlóan az állami válla­latoknál. . intézményeknél követett gyakorlathoz — megilleti a kikülde­tési költség. Magyar Mlliályné, Tiszaalpár: Ér­deklődésére közöljük, hogy Bács-Kis­kun megyében kizárólag a Bizomá­nyi Aruház Vállalat üzletei foglal­koznak használt tv-készülék vásár­lásával. Nagy András, Tiszakécske: Levél­ben! sérelmét felkérésünkre kivizs­gálta az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalat, s a következőket állapította meg. A tiszakécskei Árpád utcában lefektetett csővezetéknek a helyi ta­nács volt a megrendelője, amely e munkák költségeinek fedezése céljá­ból úgvnevezett közműfejlesztési hoz­zájárulásra szólította fel az érdekelt lakosokat, ön, aki ugyanezen utcá­ban lakik, szintén befizette a meg­szabott összeget, majd ezt követően — igénye alapján — bekapcsolták lakását a vízhálózatba, amiért kü­lön kellett kiegyenlítenie a számlát. Vagyis — feltételezésével ellentétben — indokolatlanul egyszer sem fize­tett. Özv. Vakula György né, Kéleshalom: A mezőgazdasági szövetkezetek dol­gozóira vonatkozó nyugdíj törvény szerint az özvegyi járadékra való jogosultság — az előírt egyéb fel­tételek esetén — csak akkor állapít­ható meg, ha a házastárs a férj ha­lálakor, illetve az attól számított 1 éven belül betöltötte a 65. életévét és a munkaképesség csökkenésének mértéke alapul szolgál rokkanttá nyilvánításához. Mint táj ékozódtunk, az ön egészségi állapotát megvizsgált* ta az orvosi bizottság, s nem talált okot arra, hogy javasolja az özve­gyi járadék folyósítását, amelyhez szükséges életkort sem érte még el. Vitéz Ferencné, Úszód: Hivatalos szervek közölték szerkesztőségünk­kel, hogy a levelében felvetett prob­lémák rövidesen megoldódnak. A jelentős összeg ráfordításával felújí­tott községi óvoda műszaki átadása ugyanis megtörtént. A megnyitásra a következő napokban kerül sor, s azt követően az ön gyermeke is óvo­dai felvételt nyer. összeállította: Velkei Árpád '£ $ A bajai Petőfi Sándor brigád • Csíki István és felesége: tudták mi az árvfz! t A Petőfi szocialista brigád.

Next

/
Thumbnails
Contents