Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-06 / 156. szám

1974. Július 6. 0 PETŐFI NÉPE 0 3 Fejlődő Bácsalmás 0 Bácsalmáson befejezéshez közeledik a 30 lakásos OTP-ház építése. A Mélykúti Ipari Szövetkezet eddig jól haladt a munkálatokkal, most azonban a derítő építésénél megakadtak, s ez hátráltatja a lakóház átadását. 0 A bácsalmási ktsz 24 lakásos OTP-ház építését kezdte meg a közelmúltban. A tervek szerint a jövő évben adják át rendelteté­sének a lakóházat. (Pásztor Zoltán felvételei.) A KRIMSZKA JA PR A VDA ÍRJA Jó gazdához méltóan Befejeződött a szimferopoli bőr- díszműáru-gyár rekonstrukciója és a kollektíva megelégedéssel vette birtokába az új üzemcsar­nokokat. A korszerűsítéssel ug­rásszerűen növekedett a termelés, az addig 10 millió rubeles áru­termeléssel szemben 26 millió rubeles értéket fognak előállítani. Lehetőség nyílt az áruválaszték bővítésére, a minőség javítására. Az üzem legfontosabb terméke a retikül, illetve különböző tás­ka lesz. Ezekből évente 1,3 millió darabot gyártanak. Természetes bőrből is készítenek retikülöket, évente 335 ezer darabot A gyár laboratóriumában az apróbb bőr­díszműcikkek — óraszíjak, övék stb. — gyártását is előkészítik. Az új üzemrész földszintjén a szabászat kapott helyet, második emeletén az előkészítők a legkor­szerűbb berendezéseken dolgoz­nak. A harmadik emeleten ké­szülnek a bőrcikkek. A retikülö- kön kívül évente 533 ezer pár kesztyűt is varrnak itt. Egyidejű­leg nyolc futószalagon folyik a termelés. Termékeik közöt szere­pel majd az aktatáska, és a bő­rönd is. Ezekből megközelítőleg 1,5 milliót gyártanak. A bőröndöket korszerű présgépeken készítik, így jelentősen lecsökkentik az át­futási időt. A korszerűsítéssel, elő­zetes számítások szerint 18,6 szá­zalékkal növekszik a munka ter­melékenysége. A rekonstrukció során az igé­nyeknek megfelelő szociális léte­sítményeket is építettek. A mű­helycsarnokból fedett folyosón mehetnek át a dolgozók a tágas ebédlőbe, mely az 5,5 ezer négy­zetméter hasznos alapterületű épület földszintjén van. Ebben az épületben kaptak helyet az öl­tözők, fürdőhelyiségek és a gyá­ri klub. Folyamatban van a fémszerel­vényeket készítő üzemrészleg gé­peinek szerelése. Ennek átadása után helyben készítik a termé­kekhez szükséges csatokat, zá­rakat, stb. A gyár 1975-ben éri el terve­zett kapacitását, ezzel Szovjet- Ukrajna legnagyobb bőrdíszmű üzeme lesz. Folyamatban van a divattervező iroda szervezése. A szimferopoli tervezők asztaláról kerülnek majd ki az iparágban gyártásra kerülő modellek, a gyárban dolgozzák ki a gyártási eljárásokat is, melyeket átadnak a köztársaság hasonló jellegű üzemeinek. A rekonstrukcióban részt vál­laltak az üzem dolgozói, komszo- molistái is. Jelentős társadalmi munkát végeztek annak érdeké­ben, hogy mielőbb birtokukba vehessék üzemüket. I. Andrcjev Fordította: Sávolt Béla A Kecskeméti Fotóklub első félévéről NAPKÖZBEN Hogy kárba ne vesszen... — Amióta beállt ez a kis „bir­tok”, egyszer sem jártunk még a piacon. Mert itt igencsak minden megterem. A gyerekek több gyü­mölcsöt esznek, mint amikor a piacról vettük. Pedig még úgy igazából nem is fordultak termő­re a fák — büszkélkedett nem­régiben egyik, kecskeméti mun­kás ismerősöm, akit hobbykertjé- ben látogattam meg. S amikor búcsúztam tőle, kedélyesen így szólt: — Hohó, innen nem lehet el­menni legalább egy levesre való zöldborsó nélkül! Annyi termett belőle, hogy nem győzi pusztítani a család. Kárba veszni meg saj­nálom. — Túltermelési válság? Ismerős a tünet. Tavaly én a babtermés­sel jártam hasonlóan — feleltem, és csereügyletet ajánlottam: el­fogadom a levesre való zöldbor­sót, feltéve, ha viszonzásul ad­hatok két főzetre valót a még mindig tíz kiló körüli, tavalyi fe­hér és tarka babomból. Amikor néhány perccel később magam mögött hagytam a Halasi úti sorompót és megpillantottam a Leninváros tövében árválkodó kispiaci betonasztalokat, a meg­kötött csereügyletből kiindulva, ötletekkel kezdtem játszani. Ilyen­formán: mi lenne, ha a hobby- kertből esténként hazatérők er­re, a kispiaci asztalsorra pakol­nák le a zöldség- vagy gyümölcs- termés feleslegüket? Egymás -mel­lé lehetne itt sorakoztatni az egy­két kilós zöldbabtételeket, a sár­garépa-, petrezselyem-, karalábé­csomókat, miegymást, no meg például a sárgabarackot. Hiszen némelyik kiskert fáin olyan ígé­retes a termés, hogy aligha bir­kózik meg vele a kiskerttulajdo­nos család. Másnap, kora reggel milyen meglepetést jelentene a leninvárosi asszonyoknak a magát kellető friss zöldáru! Igenám, de ki merészelné haza­vinni a kiválasztott árut ellen­szolgáltatás, fizetés nélkül? Va­lami becsületkassza félét kellene még kitalálni... — szőttem to­vább az utópisztikus gondola­tokat, s akkor hirtelenül eszem­be'jutott a hobbykertek egyetlen, alighanem spontán kezdeménye­zésre névvel jelölt utcácskája, a „Szövetkezet” utca. S játékos öt­leteim máris komolyabbá váltak, a valóságos lehetőségek „meze­jére” tértek. Csakugyan: ha a nyulászoknak, galambászoknak, méhészeknek, s talán még az éticsigagyűjtőknek is van társulása, miért ne lehet­ne éppen a műkedvelő zöldség­éé gyümölcstermelőknek, a kis­kert-tulajdonosoknak? Milyen egyszerű lenne megoldani azt, hogy a termésfelesleg kárba ne vesszen! Egy ilyen kiskerttársulásnak lehetne például egy közös meg­bízottja, aki az egy-két-három kiló zöldborsó, vagy zöldbab, stb. termésfelesleget esténként össze- gyűjtené, s másnap reggel — mondjuk: csakugyan a leninvá­rosi kispiacon — értékesítené. De segítségére lehetne tagjainak pél­dául a vetőmag, palánta, növény­védő szer együttes beszerzésében is a kiskerttársulás ... A kecskeméti hobbykertekben az egyik utca elnevezésével az alapja is megvan, mert a Szö­vetkezet utcából bátran elindul­hatna, kibontakozhatna a szövet­kezés mozgalma. S ugyanez a le­hetőség mindenütt adott, ahol kis­kertek találhatók, az egész me­gyében. Talán nem is lenne ha­szontalan fontolóra venni az ösz- szefogást ... Űj cukorrépakombájn 0 A Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat az ed­digi hatsoros, hárommenetes cukorrépa-be- takarító gépso­ra meUett az olasz Rossi-cég licence alapján új, egysoros, egymenetes cu­korrépakom. bájn gyártását kezdte meg és még az Idén 235-St ad a mezőgazdasági Szemeknek. (MTI foto: Gottwald Ká­roly felvétele, — KS.) A fotoklub neve hazai és nem. zetközi berkekben már több mint egy évtizede ismert. A múlt évi közgyűlés hatása nagyobb és na­gyobb aktivitásra ösztönözte a klubtagságot. Ebben az évben többek között szép sikert ért • el a munsterbilzeni, a New York-i, a zaragoaai, a santiagói, a pu- yaluppi, a brüsszeli és a barre- irói nemzetközi kiállításokon, va­Bács-Kiskun 2224 kilométer hosszú közúti hálózattal rendel­kezik, amelyből az E—5 számú Budapest—Szeged—Röszke útvo­nal 70,5 kilométer hosszon érinti megyénket. A motorizáció erőtel­jes fejlődése következtében a forgalom legnagyobb mértékben az E—5-ösön nőtt meg. Súlyosbí­totta a helyzetet, hogy ezen a fő­útvonalon a forgalomban részt vevő járművek összetétele ked­vezőtlen volt, ugyanis alig tíz méter szélességű betoncsíkon ott voltak a lépésben haladó foga­tolt járművektől kezdve a legmo­dernebb, nagy sebességű személy- gépkocsik is. Ha ehhez hozzá­számítjuk az országon, az E—5- ösön áthaladó, tranzit (átmenő) forgalmat, érthetővé válik szá­munkra, miért kellett elrendelni bizonyos forgalmi korlátozásokat. Egy hónappal ezelőtt a Közle­kedés- és Póstaügyi Minisztérium elrendelte, hogy az E—5-ösön, an­nak teljes hosszában tilos a foga­tolt, — állati erővel vont — jár­művek és a kerékpárosok forgal­ma reggel 5 órától este 23 óráig. Ugyanakkor — s ez az, ami pa­naszra ad okot, de a panasz a KRESZ ismeretének hiányából táplálkozik — elrendelték a Von­tatóval átmenő forgalomban köz­lekedni tilos-t is. Ez különösen érintette az E—5 fő közlekedési lamint a három hazai kiállítá­son. A klub tervbe vette, hogy fel­dolgozza Kecskemét múltját és jelenét, amelyet albumban örökít meg az utókornak. Ez évben felelevenítésre került a „negyedév legjobb képe” pá­lyázat, amelyen nagy aktivitás­sal vesznek részt a klubtagok. Ezt a pályázatot az egyre növek­vő számú fiatal fotós klubtagok út déli, Kiskunfélegyháza és a megyehatár közötti részén gaz­dálkodó közös gazdaságokat, ugyanis itt az út mellett nincs kitaposott földút, amely párhuza­mosan haladna az E—5-össel. A közös gazdaságok vontatóvezetői kifogásolták ezt az intézkedést ar­ra hivatkozva, hogy képtelenek járműveikkel — traktorokkal, vontatókkal — eljutni a termelő­területekhez, s csak nagy nehéz­ségek árán, kerülővel, jelentős időveszteséggel tudják megmű­velni a földeket, elvégezni az ott szükséges munkálatokat. A közös gazdaságok vezetői ezért panasz- szal fordultak különböző állami és pártszervekhez, kérve annak orvoslását. Ügy véljük, erre nincs semmi szükség, ugyanis a következő szabálymagyarázatból világo­san kitűnik: a vontatók igenis közlekedhetnek az E—5-ös főút­vonalon. A vontatóval behajtani tilos tilalmi jelzőtábla kör alakú, fehér alapszínű, piros szegélyű, benne fekete vontató rajza lát­ható. Ha alsó szegélyében, vagy a tábla alatt az átmenő forgalom feliratú, kiegészítő táblát elhe­lyezik, az adott járművel, tehát traktorral és vontatóval úticél esetén be lehet hajtani. A behaj­tás úticélra vonatkozik, vagyis a telephelytől az E—5-ös út mel­tehetségkutató pályázatának te­kintik. Legutóbbi pályázatra 23 kép étkezett be, amelyet a du­naújvárosi Rosti Pál Fotoklub művészeti bizottsága zsűrizett le. I. díjat a Két generáció című kép, II. díjat az Elvarázsolt kas­tély című .kép ezt a kettőt mu­tatjuk be és III. díjat a Kompo­zíció című kép kapott. Mindhá­rom kép Vincze János alkotása. Krisch Béla lett levő termelőterületig, vagy üzemépületekig. A vontatók eb­ben az esetben ráhajthatnak az E—5-ösre, de nem közlekedhet­nek például Kiskunfélegyházától Szegedig. Ugyanezek a járművek egy vagy két pótkocsival szállít­hatnak terményt vagy más egye­bet, de csakis meghatározott cél­lal vehetik igénybe a főközleke­dési utat. Ez azonban nem jelen­ti azt, hogy a kitaposott nyári út esetén a vontatóknak, traktorok­nak mindenképpen a nagy forgal­mú főútvonalon kell közlekedni. Indokolatlan volt tehát a trak­tor- és vontatóvezetők panasza a letiltással kapcsolatban, s termé­szetesen a közös gazdaságok ve­zetői is ok nélkül reklamáltak, hiszen a közlekedésrendészeti sza­bályzatba való bepillantással, esetleges tanulmányozásával tisz­tázhatták volna önmaguk előtt az átmenő forgalom felirat jelenté­sét. Ezzel kapcsolatban talán még annyit említenék meg, hogy a rendőrség közlekedési járőrei az úticéllal közlekedő vontató- és traktorvezetőket nem jelentik fel, nem büntetik meg. De ha vala­melyik traktor vagy vontató nem úticéllal veszi igénybe a fő köz­lekedési utat, annak vezetőjét, üzemben tartóját megbüntetik. Gémes Gábor Peches bűnöző Páll Elemér határőr a szolgála­ti körzetében elhelyezett tech­nikai eszközök működését ellen­őrizte. Harminc perce volt a sö­tétedésig, ami elegendő volt ahhoz, hogy a rábízott határőr­szakasz biztonságos őrzését éj­szakára megszervezze. Vasárnap este volt. A határ közvetlen kö­zelében semmi sem mozdult. A tanyákban lakó fiatalok a közeli városokban, községekben szóra­koztak, a gyerekek és öregek {le­dig a naplementével együtt nyu­govóra tértek. A pihentető csen­det csupán a növények levelére hulló esőcseppek zaja törte meg. Elemér két éven át virrasztot- ta a határt, 1972 júliusában szó­lította a .iparancs tényleges kato­nai szolgálatra. Azon a vasárna­pon pontosan a 723. napja volt. hogy a dombegyházi Petőfi Ter­melőszövetkezet traktorosa el­búcsúzott szaktársaitól, s a kis­kunhalasi kiképző bázisra, majd a tompái határőr-alegységhez ke­rült. A magas termetű, erős fia­talember az utolsó vasárnapot töltötte járőrszolgálatban, s csak néhány nap választotta el a ka­tonai szolgálat végétől. Elemér két éven át lelkiismeretesen dol­gozott a határőrségnél. Gyerekko­rában, meg a termelőszövetke­zetben hozzászokott a rendhez, katonáéknál is könnyen beillesz­kedett az új környezetbe, az or­szág minden részéből bevonult határőrfiatalok közösségébe. Gyorsan megismerte a követel­ményeket, s igyekezett a pa­rancsnokok igénye szerint, ered­ményesen dolgozni. Fegyveres szolgálatának harmadik idősza­kában elnyerte az Egység élen­0 Páll Elemér határőr. járó katonája címet, s éber jár­őrszolgálatát, példamutató maga­tartását elöljárói többször jutal­mazták. Ezen a napon is Elemér szemfülességén múlott, hogy egy bűnöző tiltott határátlépéséi si­került a tompái szakaszon meg­akadályozni. Gyócsi Tibor Sándor fényező és mázoló szakmát tanult,, de egyáltalán nem volt ínyére a munka, lopásból próbálta eltar­tani magát. Ilyen bűncselekmé­nyekért összesen százhuszonhá­rom hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Gyócsi június elején szabadult a börtönből. Fiatal korában is megkísérelte a tiltott határátlépést, de meghiú­sult a terve. Már a börtönben elhatározta, hogy szabadulása után újra megkísérli a disszidá­lást. Amikor a büntetőintézet kapuját' elhagyta, az első útjá egykori rabtársához, Szalai Tibor pápai lakoshoz vezetett, majd kü_ lönböző szórakozóhelyeken mula­tott, s a börtönben keresett több ezer forintját néhány nap alatt eldorbézolta. Június 9-én a Jó­zsefvárosi pályaudvarról vonattal érkezett Kiskunhalasra, ott ke­rékpárt „szerzett” és azzal foly­tatta útját a határig. — Pechem van — mondta a bűnöző Páll Elemér határőrnek, aki a minden hájjal megkent ha­társértő érveléseit elutasította és bekísérte az őrsre. Páll Elemér a bűnöző leleplezése után végleges szabadságra ment, Gyócsi Tibor Sándor pedig megkezdte az egy évre kiszabott .büntetésének le­töltését. Gazsó Béla 0 Az elfogott és megbilincselt bűnöző. Kender helyett műanyag A Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál sokfajta textilújdonság gyártását dolgozták ki az idei aratási- betakarítási idényre. Többségük — a vállalat „névadója", a kender helyett — szintetikus müanyágból készült. Az idén már jórészt ebből gvártották az arató — illetve a bálakötöző zsinege­ket, a hagyományos és nehezen be­szerezhető. trópusi eredetű sisái he­lyett. A hazai mezőgazdaság igényel­nek megfelelően mintegy félezer ton­na Ilyen zsineget készítettek az aratás kezdetéig. Az ilyen megsodort és hálószerű műanyagfóláa a terménytárolás — il­letve csomagolás területéről is kiszo­rítja a hagyományos kender, és juta­anyagokat. Előnye, hogy rendkívül könnyű — egy-egy zsák súlya né­hány deka — s olyan olcsó, hogy egy­szeri használtat után eldobható, tehát nem érdemes a visszaküldésével baj­lódni. Ugyanilyen technológiával úgyneve­zett verébhálókat is gyártanak, hogy megóvják a már betakarított, s nyi­tott színekben átmenetileg tárolt ga­bonát a dézsmáló madaraktól. Ugyan­csak a tárolt, illetve gépkocsin, vagy vagonban szántott gabona megóvásá­ra olyan müanyagkenéssel rmDregnált ponyvát kísérleteztek ki. amely ha­sonló a műbőrhöz, könnyű és rugal­mas. Ilyen ponyvaanyagból termény- tároló „tornyot" is terveztek, negyven köbméternyi gabona befogadására. A mezőgazdasági nagyüzemek crd-'időd­nek a gyakorlatban - már jól bevált légtartós, vagyis felfújható gabonatá­roló raktáraik iránt is. Ráhajthat-e a vontató az E-5-ös főútra?

Next

/
Thumbnails
Contents