Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-31 / 177. szám

1974. július 31. • PETŐFI NÉPE • 3 MEGFIATALODIK EGY ÖREG VÁROSNEGYED Zöldterületek, játszó-, pihenőhelyek, parkolók 9 Gáspár Lajos brigidvezetó (sapkában) és Deák Lajos darukeselA. A tervezési koncepció három építési ütemet irányozott elő. A legfontosabb a billenőtáblás duz­zasztómű megépítése, s ezzel összhangban Szeghalom térségé­ben a duzzasztással érintett töl­tések megerősítése és a belvízi főművek fejlesztése, amelyre egyébként is sor került volna. A második építési ütemre javasoták a Körös-völgyi vízkészlet és az árvízvédelmi biztonság növelése érdekében két nagy víztároló — a papzugi és a dondorogi — lé­tesítését, végül az építés utolsó szakaszában a hajózási lehetősé­gek feltételeinek megteremtését. Az új vízlépcső legfontosabb feladata, hogy Sebes-Körösön, a Berettyón és a Keleti-Főcsator­nán érkező víz gazdaságosabb elosztását, felhasználását segítse. Az első építésá ütemben elvég- zett mintegy hároméves munka már lehetővé teszi, hogy meg­kezdjék a Sebes-Körös duzzasztá­sát, s a folyó medrében tartalé­kolt víz felhasználására alapozva a nagyüzemi gazdaságok újabb 2300 hektáron rendezkedjenek be a rendszeres öntözésre. Kecskemét hagyományos központja, vala­mint a leninvárosi lakótelep közötti város­rész megújhodásának tervét ismertetve, em­lítettük a lakások számát, szóltunk a lakó­házakról, közintézményekről, s a kereskedel­mi-szolgáltató hálózatról. Nem közömbös azonban a városi ember számára, hogy be­tonrengetegben él-e, vagy üde környezet, a természet egy-egy kis darabkája veszi-e kö­rül; jut-e mozgástér a megfiatalodó városne­gyed gyermekének; vagy gondolt-e a tervező és milyen megoldásokkal a sokasodó kocsik elhelyezésére? Arra kérjük tehát Leitner László műszaki osztályvezetőt, ismertesse meg velünk, hogy például milyen területfelosztással számol a részletes rendezési terv. — Azzal kezdem, hogy a szó­ban forgó területen parkok létesí­tésére 3,08 hektár áll rendelke­zésre. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kívánatoshoz képest tu­lajdonképpen 1,2 hektárral ki­sebb a zöldterület. Éppen ezért nagy erénye a tervnek, hogy a zöldfelületek hi­ányát a közparkok és az intéz­ményi parkok közvetlen, egymás­hoz kapcsolásával oldja fel a tervező. E témánál említést ér­demel, hogy a részletes rendezé­si terv jóváhagyásakor a végre­hajtó bizottság külön határozott az értékes, régi1 fák megóvásáról és kimondta azt is, hogy az egy­két éves facsemeték helyett öt­hat éves, terebélyes koronájú fá­kat kell az átépülő városrészbe telepíteni. A Batthyányváros területfel­osztásáról talán csak felsorolás­szerűen : a lakóterület 8,13' hek­tár, az intézményeknek 3,64 hek­tárnyi terület jut, a játszóker­tek 1,41, a lakóutcák 2,25, a for­galmi utak 3,65. a gyalogutak 0,40, a parkolók pedig 1,85 hek­tár területet vesznek igénybe. 9 Gyermekin­tézmények és zöldterület A kérdés utolsó részével, a gépkocsik elhelyezésével kapcso­latban elmondhatom: e vonatko­zásban is előrelátó volt a tervező. Az épületek alatti kisgarázsok- ban 300,..a mostani Batthyány utca déli végén létrehozandó nagy garázsban 50Q. a parkoló­ban 1196. a leálló sávban 190, s végül a kétszintes tér földszint­jén, tehát a központi parkolóban 420, együttesen tehát több, mint 2600 gépkocsi elhelyezésével szá­molt — fejezte be a tervismerte­tést Leitner László. Mi pedig a kecskeméti olvasó­ink 'nevében is köszönjük a tá­jékoztatót. Az értesülések birto­kában már jóval könnyebb • képzelet dolga. S ha valamiben mégis tévedne a képzeletünk, lp- igazítja az élet. a tervnek a sze­münk láttára történő valóravúlv tása. A tízéves távlat végül is egyáltalán nem nagy idő. Ferny Irén A toronydaru kezelőfülkéje negyven méter magasan forog a város felett. A drótkötélen egy oldalra döntött u-betű formájú szerkezet lebeg. Hatalmas. A betű alsó szára beilleszkedik a vasalagútba. Kiáltások: „Még, Lajos! Jöhet, jöhet! Jó!” Es a hatalmas zsalu már a levegőben billeg, majd a földre ereszke­dik. A helyszínt kitalálhatják. Kecskemét, az új szalagházzal szemben folyó építkezés. A tech­nológia francia, a berendezések is azok// de mozgatóik, a vele dolgozó alkotó emberek magya­rok: tiszakécskeiek, tiszaugiak és hetényegyHáziak. Új tech­nológia, új munkásközösség: egymásrautaltak a munkafo­lyamat pontos elvégzésében és egymás testi épségének védel­mében. Kötelességek sorai kap­csolják őket össze: „ha én lógok, a másik is kevesebbet keres, mert nem tudja csinálni a mun­káját”. Három kőműves, három ács, két gépkezelő, kettő lakatos és négy segédmunkás^ valamint Torma Ferencné zsalutisztító, olajozó. — Szót értenek egymással az emberek? — kérdezem Vörös Lajos művezetőtől. — A munka itt másképpen nem megy! — válaszolja kate­gorikusan, és azt is megtudtam, hogy miért. Mert ez ilyen tech­nológia! A közösség a lényege! — Amúgy, a munkán kí­vül ... ? ' — Az az igazság, hogy a mun­kában vannak együtt, szinte ki­zárólag, meg addig, amíg Kécs- kéről mondjuk ide vagy haza érnek. Ez az egész! — Jó brigád, úgy emberi ol- dalról is? — Az — mondja. — Mitől az? — Nézze, a fegyelem és az ehhez kapcsolódó dolgok ... 9 A lengyel mérnökök által konstruált, elektromos meghajtású „city-car”, a „Melex” hatalmas érdeklődést keltett külföldön is. Rövidesen megkezdődik a villamos meghajtású kiskocsik széria- gyártása. A kiskocsik felhasználási köre igen széles: üzemekben, mezőgazdaságban egészen a városi taxikig. A művezetői iroda falán félig megviselt zászló: sárga zsinór­ral szegélyezett, bojttal díszí­tett, a közepében pedig küíí- mezve: SZOCIALISTA BRI­GÁD. Gáspár Lajos éppen betoppan és a toronydaru sínpályájának a meghosszabbításával kapcsolat­ban kérdezi a művezetőt, (ö a brigádvezető helyettese, Anka Imre ugyanis szabadságon van.) — Azt hiszem, már nyolcszo­ros vagy kilencszeres szocialista brigád vagyunk. Kaptunk zöld- koszorús jelvényt, bronzot is; ezüstöt a brigád és aranyat egyenként. Amikor volt az ár­víz, akkor „jöttünk föl”: kilenc- venhét óra alatt építettünk meg egy kétszobás házat. A brigád­9 A felső és az alsó kép ebéd­időben készült. emeletről lejönnek az emberek: ebédidő. Az öltöző ajtajában be­szélgetünk. Minden szóba jön; legtöbben viszont a munkaruha ügyéről vallanak. Ugyanis a be­ton „kieszi”. Az olaj miatt há,- romnaponként mosni kell: ha­marabb szakad. — Mi lenne a javaslatuk? Gáspár Lajossal egyetértésben a következőket mondják: — Másfél évre adnak egy öl­tönyt, ez nagyon hosszú idő ná­lunk. Tényleg foltosak, szakadtak a nadrágok, s legtöbbjükön „ci­vil” holmi van. i— Legalább évenként adná­nak egy öltönyt — folytatják az emberek. — De ebbe nem akar­nak beleegyezni, mert ez csök­kentené a nyereségrészesedést. Persze, új technológia, új mun­kafeltételek, s tudja, az lenne a normális, ha védőruhát adná­nak, ami azt jelenti, ha elpisz­kolódott, elszakadt, kicserélik a raktárban. Mint a gumicsizmát, úgy kellene adni. Hogy ' ki ne cserélhessék, ne üzleteljenek ve­le, bele kell ütni jó nagy helyen egy emblémát. Máshol is csinál­ják már ezt! Csak jobban érez- né magát az ember! Nyugodt lehetne, hogy nem tolja le ott­hon háromnaponként az asz- szony: „Már megint a mocsok­ban henteregtél.” Szóval, ezt ki kellene valahogy ' harcolni, mert ezt nem, vették figyelembe, amikor elkezdtünk ezzel a tech­nológiával dolgozni. Munkásközösség? Sokan arra gondolnák, az az igazi, ha ha­vonta négyszer moziba mennek, s a létszám teljes, vagy közösen istápolnak egy sok gyermekes családot... stb. Persze, ez is egyfajta mércéje a közösséggé válásnak, de ők, ezen az építke­zésen, még hosszú ideig nem ez­zel dicsekednek, hanem megfon­toltan a munkakörülményeiken, s ezáltal a munkájukon akar­nak javítani — közösen —, mert ma még naponta három helyről, májd három. helyre repítik őket a teherautók: munkába — mun­kából Csató Károly 9 Középen Deák Lajos darus és Imre bácsi arról vitatkoznak — munkatársi keménységgel! — „vigyázni kell”, mert a darusnak sincs négy keze és hat szeme! vezetőnk Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést ka­pott. Minden vállalatnál „ki­emelnek” egy-két brigádot, tud­ja hogy van ez? Mi — a tech­nológia miatt is — futóvendégek vagyunk! Széchenyiváros, előtte Félegyháza, most meg itt... Munka, munka - mindig a be­szédtéma. Gondokról kérdezek: — Most, elmondjuk? Nem ér­dekes! — Dehogynem! — Írja azt, hogy „minden jó, de mehetne jobban is”. A viccelődés után azonban ki­derül a visszatartott panasz. Az építkezés már régóta megy itt, de a szociális létesítményeket még mindig nem készítették el. Megmutatják az öltözőt. Vas­szekrények, deszkából összetákolt asztak pad, és mintha „elvág­ták volna”. Zuhanyozó kellene, mert itt olajjal dolgoznak, akár milyen furcsa is! Ok már nem kőművesek, hanem szerelők, s nem malterosok, hanem olajo­sak, mert a zsalut le kell kenni, ahhoz meg hozzá kell nyúlni. Kézmosás ebéd előtt és munka - után. Közben megáll a daru. Aa első Munkásközösség Á szociális gondozást vizsgálta a bajai NEB A Baja Járási-yárosi Népi El­lenőrző Bizottság már eddig is számos, alapos Vizsgálatával nyúj­tott segítséget az állami és köz- igazgatási szerveknek. Legutóbb a felnőttvédelem körébe tartozó, szociális-gondozása feladatok vég­rehajtását vizsgálta, melynek so­rán több olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amelyen feltét­lenül változtatni kell. A vizsgálat kitért a rendszeres szociális segélyben részesülőkre, a tsz-járadékosokra, a segélyek összegének felhasználására.' A különböző területeket érintő vizsgálatok megállapították, hogy pártunk és kormányunk segélye­zésekre vonatkozó intézkedéseit az előírásoknak megfelelően hajt­ják végre, a címenként előirány­zott segélyezési keretek megfele­lőek, fedezik a jelentkező igénye­ket. Megállapította a vizsgálat azt is, hogy egyetlen segélyezé­si. formában sem volt, illetve nincs várakozási idő. Indokolt kérelmet egyetlen esetben sem utasítottak el. Baján 1962 óta működik öre­gek napközi otthona, a férőhelyek kihasználtsága minden évben 100 százalékos. A házigondozásokkal kapcsolatban megállapította a vizsgálat, hogy a gondozás szin­tvonala nem kielégítő. Jelenleg egy gondozónőre 7, illetve 6 gon­dozott, jut. A kultúrált körülmé­nyek között végezhető gondozást az esetben lehetrjé megvalósítani, ha egy gondozónőre legfeljebb 4 gondozott jutna. A városi, tanács végrehajtó bi­zottsága is többször napirendre tűzi a szociális gondozási felada­tok irányításának és végrehajtá­sának értékelését. Mind . a bajai NEB, mind a megyei egészség­ügyi osztály megállapította, hogy a bajai szociálpolitikai főelőadó kiemelkedő munkát végez. A NEB sokrétű vizsgálata ki­terjedt a segélyek helyes elosz­tására, a szociális otthonok mű­ködésére, anyagi forrásaik cél­szerű felhasználására. Végül a vizsgálat azzal zárul, hogy 5 pontból álló javasaltot tesz a fel­nőttvédelem körébe tartozó szo­ciális, gondozási feladatok to­vábbi megjavításának érdekében. A káderpolitika a szocializmus építésének fontos feltétele Lapunk holnapi számában kö­zöljük dr. Greiner Józsefnek, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága titkárának a fenti cím­mel írott cikkét a megye káder­politikájáról, a káderpolitikai el­vek érvényesüléséről és az ezzel kapcsolatos feladatokról. Vízlépcső épül a Sebes-Körösön A Tisza völgyében sok gondot okoz a vízellátás két véglete, az árvíz és a vízhiány. E problémák megoldásának fontos eszköze a vízlépcsők rendszerének kiépítése, az úgynevezett folyócsatomázás, amely az árhullámokkal érkező bőséges vízkészlet egy részét nem engedi ' haszontalanul eltávozni, hanem tárolja a szűkösebb idők­re. A tiszavölgyi vízgazdálkodás egyik összefüggő körzete a Kö­rösök völgye, ahol, a bökényi, a békésszentandrási és a békési vízlépcső már megépült, s most készítik elő a következőket, a Se­bes-Kőrösre tervezett körösladá- nyi vízlépcső építését. Az Orszá­gos Vízügyi Hivatal vezetőinek értekezlete, most áttekintette az előkészületi munkákat és intéz­kedésére a szükséges egyeztetések után rövidesen előterjesztik jó­váhagyásra a beruházási javas­latot, hogy lehetőleg még az idén hozzáfoghassanak az építési mun­kálatokhoz is. A „Melex,, a varsói utcákon

Next

/
Thumbnails
Contents