Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-31 / 177. szám

I @ ■ VETŐI'; július 31. I Az Augusztus 20. Tsz vállalta Baja zöldségellátását Néhány évvel ezelőtt még komoly gondot okozott Baja lakosságának zöldséggel való ellátása. A helyzet az utóbbi évekig nem javult, s ezért látta időszerűnek a járási és vá­rosi pártbizottság, hogy koordinációs bizottságot hozzon lét­re a termelők és felvásárlók között a zöldségtermesztés és az áruelosztás megszervezésére. A bajai Augusztus 20. Termelőszövetkezet annak ellenére, hogy a zöldségtermesztés nem a legjövedemezőbb, mégis szívesen vállalta azt a feladatot, hogy egymaga ellátja Ba­ja lakosságát zöldséggel. PÁRTSZERV EZÉS-PÁRTIRÁNYlTÁS A KISZ politikai jellegének erősítése A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a párt ifjúsági szerve­zete, kommunista jellegű politikai tömegszervezet. Ez azt jelenti, hogy a KISZ tagjaival szemben olyan politikai követelményeket kell támasztani, amelyek teljesítése együttesen biztosítja a szövetség fenti jellegét. A KISZ Központi Bizottsága ez év áprilisában hozta meg azt a ha­tározatát, amelyben megfogalmazza a KISZ-tagokkal szembeni poli­tikai követelmények új rendszerét és azokat a sajátos tevékenységi formákat, amelyek keretében ezek teljesíthetők. A vállalás szép. de mi történt a valóságban — erről érdeklőd-* tünk Lusztig Ottótól, a bajai Au­gusztus 20. Tsz elnökétől. — Vállalásunk eddigi valóra- váltása miatt — úgy gondolom — nem kell szégyenkeznünk. Ez év első felében 1 millió forint érté­kű zöldséget adtunk Baja lakos­ságának. Kezdtük. a korai hajta­tott salátával, melegágyi karalá­béval, majd a paprika, paradi­csom jelent meg a piacon, azután a gyökér, zöldség és zöldborsó. Legtöbbet a paprikából és para­dicsomból adtunk a lakosságnak, melyből a további ellátás is fo­lyamatos. Két elárusítóhelyünk van Baján, szállítunk a csemege­üzletnek. a BÉK-nek és a MEZÖ- TERMÉK-nek. Örömmel mondha­tom, hogy javult a lakosság zöld­ségellátása és a tavalyinál alacso­nyabb az árszínvonal. — Saját termelésünkön kívül foglalkozunk a háztáji Kiskertek­ből történő felvásárlással :s. Hz is hozzájárul a jobb zöldságellátás- hoz. A termelőszövetkezetek füg­getlenített háztáji agronómusa is van, aki a háztáji termeléssel és értékesítéssel foglalkozik.. — Sajnos azt is el keli monda­nom. hogy a II. félévben jelentős zöldség- és gyümölcskieséssel kell számolnunk a július lS-i jég­verés miatt. A szántóföldi zöldsé­gekben mintegy 50 százalékos kár keletkezett,, a csemegeszőlőnk szinte 100 százalékban tönkre­ment. a többi szőlőben 20—40 szá­zalékos a kár. Természetesen ezt nem nézzük ölhetett kezekkel, mert a szántóföldi zöldség pusz­tulását az őszi utóhasznosításban, fóliasátrak kihasználásával pó­toljuk elsősorban paprikával és paradicsommal. A tavalyi 2 millió Ft-tal szem­ben így tehát az idén millió Ft értékű zöldségfélét adunk Baja város lakosságának eilátásara. Ha már az ellátásról beszélünk, el­mondom. hogy az idén jelentős mennyiségű görög- • és sávgadiny- nyét is termelünk. Egy hét múl­va szállítjuk a sárgadinnyét, két hét múlva pedig a görögdinnyét. A nyári almánk már piacon van. —- Ügy hallottuk, hogy az idén jelentősen bekapcsolódtak a ba- romfiprogramba is. — Igen. ebben a vonatkozásban Is nagyot léptünk előre. Az I. fél­évben a város és környék háztáji naposcsibeigényét teljes mérték­ben kielégítettük. Csirkéből ? 200 ezret, naposkacsábó! pedig 70 ez­ret adtunk. A város ellátására és az üzemekben előnevelt, rátani- való csirkét adtunk 20—21 Ft-os áron mintegy 30 ezer darabot. Eb­ből a nyári hónapokban is garan­tál juk az ellátást. Ezen kívül a baromfiiparnak is szállítottunk húshibrideket 20 ezres turnusok­ban. Az első szállítmányunk a na­pokban ment el. Ezen túlmenően tenyészjércét is állítunk elő, fő­leg exportra. Mind a tsz, mind a háztáji részére a. tápot saját ké­vetőnkben állítjuk elő. A tagok­tól 400 darab hízósertést vásárol­tunk fel az I. félévben, amit az állatforgalminak továbbítottunk. — Visszatérve, a zöldségter­mesztésre. mik a ióvq évi terve­ik? Huszonöt százalékkal növeltük a répaterületünkül. s ezzel együtt az üvegház és fóliasátor területe 15 ezer négyzetméter. Jövőre üjabb 20 százalékkal növeliük a fóliafe­lületünket. Ilyen nagy területen már nem győznénk a palánták kézi művelését, s ezért áttérünk a fólia alatti kisgépesítésre. Mint- hopv , jelentősen növeltük kerté­szetünket, szükségesnek tartottuk, hogy a következő fél folyamán szakmunkásképző tanfolyamot in­dítsunk 25 dolgozónk résztvéle- lével.-- Vállaltuk Baia zöldségfélé­vel való ellátását, s ezt becsület­beli ügyünknek tartjuk — fejezte be nyilatkozatát Lusztig Ottó. A KISZ továbbra is soraiba hiv és vár minden becsületes magyar .fiatalt, aki elfogadja és magáévá teszi a KISZ program­ját, magatartásával, tetteivel bi­zonyságát adja annak, hogy mél­tó a KISZ-tagságra. Attól a fia­taltól viszont, aki a szervezet tagja lett, fokozottabban elvárja, hogy légjobb tudása és képessé­gei szerint helytálljon a munká­ban, a tanulásban és a haza vé­delmében, ismerje meg a párt eszméit és politikáját, álljon ki érte minden körülmények között, vegyen részt annak megvalósítá­sában. Alapvető tartalmi, politikai kö­vetelmények ezek, amelyek min­den KISZ-tagra vonatkoznak. Figyelembe keli venni azonban, hogy a KISZ-tagság rendkívül differenciált életkorú, foglalkozá­sú, műveltségi szintű és érdeklő­dési körű fiatalokból áll. Ezért az egyes követelmények teljesítését jelentő konkrét tevékenységet más-más módon kell megfogal­mazni és megszervezni. Mást kell követelni a textilgyári munkás­lánytól, mást a középiskolás diáktól és ismét mást a mérnök­vagy közgazdász fiataloktól. Ezt a differenciáltságot bizto­sítja áz egyéni feladatvállalások rendszere, amely életkoronként és foglalkozási áganként változó, és igazodik azokhoz1 a körülmé­nyekhez, amelyek a munkahe­lyek, iskolák, lakóhelyek külön­bözőségéből adódnak. Ebben a rendszerben a KISZ-tagok egy évre szóló feladatokat vállalnak, amelyeket a KISZ-taggyűlés hagy jóvá, és ezek együttesen képezik az alapszervezet egyéves prog­ramját. A KISZ-vezetőség köte­les gondoskodni arról, .hogy az egyéni vállalások teljesítéséhez biztosítsa a szükséges feltétele­ket, programokat, munkalehető­ségeket. A fiatalok egy év után egyénileg adnak számot vállalt feladataik teljesítéséről, munká­júit egészéről. Ezúttal is a KISZ- taggyűlés dönti el, hogy elfogad­ja-e a munkáról szóló számadást vagy sem. Az a KISZ-tag, aki becsülettel teljesítette vállalt kötelezettsé­geit, továbbra is tagja maradhat a szervezetnek, aki viszont önhi­bájából nem tett eleget , ennek, az önmagát zárja ki a KISZ-ből. A Központi Bizottság bevezette az egyéves tagsági igazolványt, amit azok számára adhat az alap- szervezet, akik eleget tették val­latásaiknak, és megtagadhatja azoktól, akik hanyagok, lusták voltak vagy magatartásukkal méltatlanabbá váltak erre. A tagsági igazolvány kiadásá­nak megtagadása nem jelentheti és nem is jelenti azt, hogy a KISZ eltávolította magától, ki- közösítette a fiatalt. Ez nem fe­gyelmi büntétés, nem örökre vagy hosszabb időre szóló kizá­rás, hanem a munkának és ma­gatartásnak a minősítése. Joga van a fiatalnak ahhoz, hogy — akár másnap — ismét kérje á szervezetbe való felvételét, ez esetben azonban éleget kell ten­nie azoknak a próbakövetelmé­nyeknek,, amit I a KISZ minden új belépővel szemben támaszt, és amelyek teljesítéséről ugyan­csak á taggyűlés' előtt kell' szá­mot adni. Bármennyire . is szervezetinek tűnnek a KISZ Központi Bizott­ság intézkedései, ‘ez a határozat mindenekelőtt és mélységesen po­litikai jellegű és a KISZ tagjai­nak igényesebb és magasabb színvonalú eszmei, politikai ne­velését szolgálja. Növeli a KISZ tagjainak egyéni felelősségérze­tét, lehetőséget ad a személyes aktivitás fokozására. Jelentősen hozzájárul annak a célkitűzésnek a megValósításához, hogy a KISZ tagjai egyénenként is érezzék: több és jobb munkát, politikai elkötelezettséget, cselekvő aktivi­tást vár tőlük a párt és az ifjúsá­gi szervezet. A végrehajtás megfeszített munkát és nagy figyelmet köve­tel az ifjúsági szervezet minden vezetőjétől, aktivistájától és tag­jától, Látnunk kell azt is, hogy a jósZándékú törekvések csak akkor lesznek igazán eredménye­sek, ha azok a felnőtt társada­lom megértéséve és őszinte segí­tőkészségével találkoznak. A pártszervezetek minden szinten gondosan tanulmányozzák a ha­tározatot és már napjainkban is sok-sok segítséget nyújtanak megértetéséhez, végrehajtásának megszervezéséhez. Arra van szükség, hogy még ennél is szé­lesebb körben, a párttagság egé­szével, a társadalmi és tömeg­szervezetekkel, munkahelyi veze­tőkkel is megismertessük, hogy a maguk területén, sajátos esz­közeikkel messzemenően segít­sék a KISZ-szervezeteket, azok vezetőit, a határozat végrehaj­tását, P. I. Sz. F. Hlllillliilllil ÁLLATTENYÉSZTŐK A SZOCIALISTA BRIGÁD CÍMÉRT Régi telepen - gazdaságosan JÁTSZÓTÉR A TEMETŐBEN? A kecskeméti Leninváros szomszédságában levő temető visszássá­gaira hívja fel a figyelmet Bakos Péter olvasónk, aki a megyeszék­helyen, a Széchenyi tér 19. szám alatt lakik. Egyebek között arról számol be, hogy a temetőt körülvevő kerítés,erősen, rongált állapotú, néhol teljesen széttépelt, s azon át abárki, akadálytalanul juthat a sírokhoz. E lehetőséget — főleg most, a nyári szünetben — nem is hagyják ki a gyerekek, akik valóságos játszótérré változtatják időn­ként a már-már gazdátlannak tűnő területet, ahol birkóznak, fociz­nak, ugrándoznak stb. Ha azután kedvük szottyan, letépik a sírhal­mok virágait, sőt a fejfákat is kirángatják helyükről. E foglalatossá­guk, sajnos, egyenértékű a kegyeletsértéssel, amit messzemenően el kell ítélni és haladéktalanul megszüntetni. Illetékesek sürgősen in­tézkedjenek a temetőhöz méltatlan állapotok felszámolása végett! — fejeződnek be a levél sorai. CSAK A HOMOKSZALLÍTÁST VÁLLALJAK ... Július 3-án ugyanezen rova­tunkban tettük közzé a Vizet és homokozót kérünk! című leve­let. Írója, Illés Gézáné — aki Kecskeméten, a Szinnyei Merse Pál u. 31. számú szükséglakásban lakik — elpanaszolta, hogy az elromlott utcai közkút megja­vításáról hónapok óta nem gon­doskodnak az illetékesek. Má­sik probléma a kigyermekeket érinti, akik — a környéki ját­szótér hiányában — csak a sala­kos, födes udvaron játszadozhat­nak. Roppant szükség van itt homokozó kiépítésére, amelyhez a megfelelő terület is rendelke­zésre áll. A közöltek alapján a Kecs­keméti Városi Tanács Kommu­nális és Költségvetési Üzeme végzett vizsgálatot. Az ennek nyomán készült tájékoztatásból kiderül, hogy a nevezett édes­anya korábban a lakás gazdájá­hoz, az ingatlankezelő vállalat­hoz fordult a homokozó ügyében;, s miután válaszra sem méltat­ták, a Petőfi Népét kereste fel soraival. Ami a nagyon jogos ké­rést illeti, annak teljesítéséhez a kecskeméti IKV nyújthat ér- dembeni segítséget. Mindezt sze­rencsésen kiegészíthetné az ut­cabeliek társadalmi munkája, melynek révén jelentősen meg­gyorsulna a létesítmény kivite­lezése. Ilyen célra egyébként az udvari terület a legalkalmasabb. Bár a kommunális és költségve­tési üzem kizárólag a közterü­leti játszótere', kialakításával, fenntartásával foglalkozik, ennek ellenére vállalja, hogy a szóban- forgó játszóterület megépítése után soron kívül szállítja a hely­színre a kért mennyiségű homo­kot. VÁLASZOLNAK AZ ILLETÉKESEK SOROMPÓ MIATT KÉSNÉK A BUSZOK Ugyanebben az összeállításunkban hoztuk nyilvánosságra Pontatlan buszjáratok címmel a megyeszékhelyen lakó Balogh Istvánná, Komáromi Zoltánná és Szénási Lajosné sorait. Olva­sóink kifogásolták, hogy a 8y-os és a 12-es jelzésű — kecskeméti helyi közlekedésű — autóbuszok gyakran késnek. A járatok rendszertelen érkezése-indulása következtében reggelenként többször a kellő idő után jutnak csak a város különböző ré­szén levő munkahelyeikre a Mátyás király körút és környéke lakói. A visszafelé utazás sem ritkán jár hasonló viszontag­ságokkal. A panaszt kivizsgálták a Volán 9-es számú Vállalat illetékes vezetői, akik a következőkről tájékoztatták szerkesztőségün­ket. Amióta az útkorszerűsítés miatt lezárt hunyadivárosi nagy aluljáró helyett a Ceglédi utat és a Mátyás király körutat veszik igénybe a teher- és személyszállító gépjárművek, arra­felé számottevően növekedett a forgalom. Mindez óhatatlanul befolyásolja az autóbuszok menetrendszerinti közlekedését is. Esetenként lassabban haladhatnak a járatok, de méginkább okozója a késének a vasúti sorompó, amelyet olykor 10 percen 'túl is lezárva tartanak. És egy másik tényt is meg kell emlí­teni, nevezetesen, Jiogy a forgalomelterelés következtében csak­nem két kilométerrel hosszabbodott meg a 8y-os és a 12-es jelzésű autóbuszok útvonala. Az eredeti 14 perces menetidejüket tehát az említettek értelmében volt szükséges módosítani. A levél végezetül közli: a Volán a kényszerű körülmények elle­nére is mindent megtesz annak érdekében, hogy az utasok szállításában nagyobb zökkenők ne következzenek be. rJEM TUDJA A JOBB KÉZ... Becsapva érzik magukat Megy- gyes Mihály, Kecskemét, Gárdo­nyi Géza u. 9. szám alatti lakos és barátai, akik . a minap 19 óra tájban váltottak 6—6 forintos be­lépőjegyet a városi strandra. A pénztáros ugyan este fél 9 óra tájban jelölte meg a zárás idejét, ők azonban már a 7 óra utáni percekben sem léphettek vízbe, ugyanis a helyszínre érkezvén látják, hogy az úszómesterek na­gyon határozottan tessékelik ki a fürdőzőket a medencéből, mond­ván, véget ért a műszak. Olva­sónk ismét tudakozódott a nyit- vatartás iránt, mire az ottani al­kalmazott közönyösen válaszolta: ha ^valami nem tetszik, tegyenek panaszt az igazgatónál! Megdöb­bentő az ilyen stílus, meg az a tény, hogy itt ha „nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal”, ak­kor is a vendég húzza a rövi- debbet, s rá is fizet. A meghiú­sult fürdőzés ugyanis nem járt együtt a belépődíj visszafizeté­sével. Az ilyen kellemetlensé­gek megelőzhetők, ha a bejárat­nál, esetleg a pénztárnál a való­ságnak megfelelő tájékoztatást kap a látogató a strand nyitva­tartási idejéről — summázza Vé­leményét a-levélíró. Szerkesztői üzenetek Mészáros János, Balotaszállás: ön pH az illetékesektől nyert értesülé­sünk szerint — karambolozott álla­potban szállította be a régi típusú, Skoda gyártmányú személygépkocsi­ját a Bajai Vas- és Fémipari Szö­vetkezet szervizébe, amely az erede­ti vállalásával megegyező összegért végezte el a javítási munkát. Ameny- nyiben a számla ellen utólag kifogá­sa merül fel, jogorvoslatként fordul­jon a Bajai Járásbírósághoz. Bertalan Tamásné, Kecskemét; Le­velére válaszolván közöljük, a me­gyeszékhely belterületén levő, úgy­nevezett ejektoros közkútak tulajdo­nosa a Kecskeméti, Városi Tanács, üzemeltetője pedig az Észak-Bá,cs- Kiskun megyei Vízmű Vállalat. A ku­tak rendellenes működésével, vagy használhatatlanságával kapcsolatban az utcabeli lakónak mindössze az a dolga, hogy észrevételéről azonnal­értesítse äz említett hatóság műsza­ki osztályát, amely köteles haladék­talanul megrendelni a karbantartási­javítási munkát a vízműnél. Tárnok Jánosné, Kiskőrös: Az ér- vényben levő rendelkezések értelmé­ben a munkaviszonyban álló feleség után a férj csak akkor jogosult a társadalombiztosítási szolgáltatásra, ha betöltötte a 60. életévét, vagy en­nél fiatalabb, de állandó jelleggel ke­resőképtelen, amit orvosilag kell bi­zonyítania. Az ilyen eset akkor áll fenn, ha az érintett szeméy testi, szellemi fogyatékossága, illetve be­tegsége következtében vesztette el a munkaképességének 67 százalékát, s ez az állapot legaláb i éve. tart. In­formációnk szerint az ön beteg fér­jére nem alkalmazhatók e jogszabá­lyok, ezért tanácsoljuk: a kórházi költség mérséklésére, esetleg a meg­fizetés alóli teljes mentesítésre vo­natkozóan — a családja kedvezőtlen szociális körülményeire való hivat­kozással — a Kiskőrösi Városi Ta­nács V. B. egészségügyi osztályához nyújtson be kérelmet, arrciyhez csa­tolja az ápolási összeget tartalmazó számlát is. Összeállította: Veiket Árpád A sertéstartás, -hizlalás, valamint a -te­nyésztés fellendüléséért, a hazai húsellátás és az export javításáért tett intézkedések­ről a 15 évvel ezelőtti tanulmányokban, ter­vekben is olvashatunk. Akkor még a belter­jes állattenyésztést, az „egyszerű nagy­üzem” kialakítását sürgették. A X. párt- kongresszuson meghirdetett húsprogram (közhasználatú összefoglalú névenj a koráb­bi előtanulmányok, kísérletek, a megerősö­dött, gépesített gazdaságok révén eredné- nyesen megvalósult. Ennek is köszönhető, hogy hazánkban i960 óta több mint 10 kiló­val nőtt az egy főre eső tőkehúsfogyasztás. A hatvanas évek közepén több termelőszö­vetkezetben kialakítottak „egyszerű nagy­üzemi” sertéstelepet. Vajon ma még hasz­nosak-e ezek a telepek, az automatizált „ser­tésgyárak” mellett, képesek-e gazdaságosan termelni? Erre kerestünk választ 'Tataházán, a Petőfi Termelőszövetkezetben. 9 Az olcsó SAK-típusú takarmánykiosztó kocsival gyorsan elvégzik az etetést. 9 A központi seitéstelep egyik épületének kifutóiban az észt lapály anyakocák. (Foto: Cs. I.) Csaknem 10 évvel ezelőtt ké­szült el a tátaházi Petőfi Terme­lőszövetkezet központi sertéste­lepe 6 millió forintért. Külsőleg alig különbözik a régi szerfás épületektől. A hosszú, alacsony ólak előtt tágas kifutó, közöttük fakerítés. A kifutó hasznos, hi­szen az anyakocák jártatására, mozgatására a vemhesség ideje alatt is alkalmas. Előnyösebb az állandó zárt tartásnál, mert a kocák az élettanilag fontos nap­energiát és fényt hasznosítani tudják. Állategészségügyi szem­pontból is a jó telepek közé tar­tozik. Ezt mutatja, hogy az évi malacelhullás csupán 11 százalék. A belső technikai, technológiai berendezés modern. Kutricák, önitatók, trágyalevezető csatorna. Az állatok takarmányozását egy 30 ezer forint értékű önjáró SAK-típusú kiosztókocsi segít­ségével látják el. Nedvesen ete­tik a keverőüzemükben készült tápot. A központi telepen kívül vannak a szövetkezetben másutt is sertéshizlaldák, melyeket rozo­ga vagy' használaton kívüli épü­letekből alakítottak ki. A gazdaságban 270 anyakocát és a szaporulatát gondozzák. A megyében egyedül itt nevelnek észt lapály tenyészkanokat. Éven- j te az anyakocák utódjainak szá­ma húsz körüli. A központi tele­pen 25—30 kilós súly eléréséig tartják a malacokat. Az egy kiló súlygyarapodás takarmányköltsé­ge 27—28 forint. Innét a hizlaló­telepekre kerülnek az állatok. Itt is gazdaságos a nevelés, mi­vel az egy kiló súlygyarapodás­hoz szükséges takarmány költsé­ge 16 forint körüli, s ezenkívül a telep gép- és épület amortizá­ciója alacsony, s így viszonylag jelentéktelen összeggel' növeli a sertéstartás összes költségét. A sertéságazatban -harminc embert foglalkoztatnak. Az olcsó és egyszerű gépesítésnek köszön­hető, hogy nehéz fizikai munka nem terheli a dolgozókat. Ezért sikerült megvalósítani, hogy a telepen csaknem teljesen nők dolgoznak, naponta 8 órás elfog­laltságban, két műszakban. A te­lepeken 17 taggal brigád alakult, amely a szocialista cím' elnyeré­séért tett jelentős felajánlásokat' és csatlakozott a kongresszusi munkaversenyhez. Többek között az elhullás csökkentéséit, a hiz- lalási idő rövidítését, és egy-egy koca után az évi 22 malacszapo­rulat elérését vállalták. Az év végéig a tervezettnél 290-nel több hízó értékesítése a legjelentősebb kongresszusi vállalásuk, amely a tervezett 9 millió 800 ezer fo­rint árbevételt 700 ezer forinttal növeli. A korábban feltett kérdésre — hasznos, gazdaságos-e a régi telep — a leírtak után igennel válaszolhatunk. Természetes, a hatalmas sertéshizlaldákkal — termelésmennyiségben — nem hasonlíthatók az ilyen egyszerű üzemek. A tataházi Petőfi Ter­melőszövetkezetben azonban pél­dát szolgáltatnak arra, hogyan lehet szerény anyagi lehetőségek mellett, az adottságok kihaszná­lásával gazdaságosan sertést hiz­lalni, s ezzel hozzájárulni a hús­program magvalósításához. Csabai István e? j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents