Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-04 / 154. szám
1974. július 4. • PETŐFI NÉPE • 3 MINISZTERI RENDELET a háztáji zöldségtermelés támogatásáról A Magyar Közlöny 45. számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete a háztáji zöldségtermelés fokozását szolgáló egyes intézkedésekről. A rendelet a lakosság ellátása szempontjából igen fontos növénytermesztési ágazatokban a hozamok növelését, a termelés korszerűsítését segíti és az eddiginél hatékonyabb gazdasági ösztönzést tesz lehetővé. . Csaknem 800 ezer háztáji gazdaságot tartanak számon az országban, a gazdálkodók jó része zöldségtermeléssel is foglalkozik, mégpedig olyan sikeresen, hogy az évi termés 20—25 százalékát állítják elő. A gazdaságokból kikerülő árura annál is inkább szükség van, mert a zöldségtermesztést nem minden növényfajtánál gépesítették — általában igen magasak a költségek és gyakran a technikai felszerelés is hiányzik —, s emiatt a piaci ellátásnál időnként nélkülözhetetlen a háztájiból kikerülő áru. A rendelet egyebek között arról intézkedik, hogy közös munkaszervezetben végzett tevékenységnek kell tekinteni a tsz és a mezőgazdasági szakszövetkezet tagjának azt a munkáját, amely a háztáji gazdaságban zöldségtermelésre fordít, ha a tag az általa előállított terméket a tsz útján értékesíti, vagy a felvásárló vállalatnak adja el és erre a tsz-szel előzetesen megállapodást, illetőleg a felvásárló vállalattal mezőgazdasági termékértékesítési szerződést köt. A rendelet előírja, hogy a háztáji zöldségtermelés címén jóváírt munkanapokat figyelembe kell venni valamennyi társadalombiztosítási szolgáltatás megállapításánál, továbbá a betegségi és szülési segélyre való jogosultság elbírálásánál. Kimondja a rendelet, hogy ha a tag a terméket a felvásárló vállalat részére értékesíti, akkor a vállalatnak az áru mennyiségét, faját és vételárát igazolnia kell, az igazoló iratok benyújtása alapján írják a munkanapokat a tagok javára. A jóváírt munkanapokra külön munkadíj (részesedés) nem jár. A rendelet külön intézkedik egyebek között arról, hogy mi a teendő akkor, ha a termelésben a családtagok is részt vesznek. A rendelet kihirdetése napján hatályba lépett. A munkanapokat — az értékesítés megfelelő igazolása esetén — az 1974. év január 1-től a rendelet hatályba lépéséig értékesített zöldség után is jóvá kell írni, amennyiben a tag a rendelet megjelenésétől számított 30 napon belül munkamegállapodást, illetőleg termékértékesítési szerződést köt a háztáji zöldségtermés további értékesítésére. (MTI) Másfél évvel ezelőtt, Lakitelekről vonult be katonai szolgálatának teljesítésére Ország József. Addig a Szikra Termelőszöyetke- zetben dolgozott, miután,, a kisfái mezőgazdasági szakiskolában és a kertészeti technikumban képesítést szerzett. Megbecsülték a közös gazdaságban, hiszen a szőlészeti brigádot vezette, s a fiatalok is szerették, mert KISZ-tit- kárnak választották. Jó munkájának köszönhette, hogy 1971-ben felvették a párt tagjai sorába. Nem lett más ember a katoná- éknál sem Ország Jóska, hiszen megszerezte a néphadseregben folyó szocialista versenyben az Élenjáró katona és az Élenjáró rajparancsnok címet, a szakaszvezetői rendfokozatot. Majd az alegység katonái bizalommal szavaztak rá, amikor KISZ-titkárt választottak. A katonai feladatok végrehajtása és a KISZ-alapszervezet tevékenységének irányítása mellet vállalták, hogy patronálják a kisfái általános iskolát. Ezen a napon az iskola tanulóit Ország József szakaszvezető — együtt a pedagógusokkal — kísérte elTős- erdőbe egy kirándulásra. Az al- sóúrréti vasúti megálló peronján bizony nem volt könnyű sorba állítani a gyerekeket, rendet tartani közöttük, vigyázni rájuk, de Ország József szakaszvezető a vele született pedagógiai érzékkel. s a gyerekek előtti tekintélyével könnyen „egyenesbe hozta" a sorokat. S ekkor már fel is tűnt a személyvonat. A katona a csoport elején állt, egyik kezével egy kisfiú kezét szorította, a másik kezében a / táskája lógott. A mozdony ott dübörgött már mellette, amikor tekintete végig- siklott a szerelvény kocsijain. Tőle a harmadik személykocsi ajtaja ekkor kinyílt, s egy emberi alak billent ki rajta, kezével gör. esősen szorongatva a kapaszkodót, s csúszott egyre lejjeb a lépcső alá, lábai már a sínen voltak, centiméterek választották el a még sebesen futó kerekektől... Gondolkodni sem volt ideje. Eldobta táskáját, elengedte a gyermek kezét, s oldalról megragadta a már földön vonszolódó alak hátán a ruhát és elrántotta ... Kemény ütést érzett a fején, a Tányérsapka karimája rászorult homlokára, amikor a vonat nagyokat fújtatva megállt. Ekkor volt ideje Ország József szákasz vezetőnek körülnézni. Akit megmentett nem volt más, mint a vonat kalauznője: Kovács Etelka, a sápadtságtól falfehéren, re• „Innen zuhant ki a kaíauznő” — mutatja Ország József szakaszvezető. megve a rosszulléttől egyre csak kalauztáskájának tartalmát próbálta volna összeszedni, míg végül is egy pedagógusnő átölelte, a vonattól távolabbra támogatta. A katona még nem is fogta fel teljesen mi történt. Felvette tehát a táskáját, segített Összeszedni a gyerekeknek a kalauztáskából kiszóródott értékeket, s utána egymás után segítette fel őkgt a kocsiba, bezárta az ajtót, s miután ellenőrizte a létszámot, lehuppant az ülésre. Lakitelek felé járt már a vonat, amikor odament hozzá Kovács Etelka, a vonat kalauznője, megszorította a fiatal katona kezét, s nagyon halkan csak annyit mondott; Köszönöm, nagyon köszönöm! Ország József ekkor döbbent rá, mi is történt, de aztán megtartotta egész napos foglalkozást, s másnapra el is felejtette az egészet. A napokban érkezett meg az alakulat parancsnokához a MÁV szegedi igazgatóságának levele, amelyben az igazgatóság és Kovács Etelka nevében mondalak hálás köszönetét az életmentő hősnek, a szülőknek, a parancsnokságnak, s arra kérik, hogy ezt ismertessék a katonák előtt. Ország József szakaszvezető amikor parancsnoka három nap rendkívüli jutalomszabadságot adott számára, szerényen mondott érte köszönetét, s megjegyezte: az ő helyében mindenki ezt tette volna. Gémes Gábor A METEFÉM Műszerkészítő ÍTSZ-ben a extilipar ré- izére különféle anyagvizsgáló nűszereket ké- izítenek. A sza. kitó, nyúlás- :s gyűrűdés- /izsgáló, szá- razanyag-iar- ;alom megha- ;ározó stb. műszereket nagyrészt a KGST- illamok textil, jyárai vásárolTUDÓSÍTÁS EGY KÜLÖNLEGES BAJAI ISKOLÁRÓL Ügyes kutyavezetők, okos négylábúak Divatosak a vezetőképző iskolák napjainkban. A rádióban, a képernyőn méltatják időszerűségüket, hasznukat. Hallani róluk, a fővárosban, a megyeszékhelyen, olykor még nagyközségekben is. Megszoktuk létüket. A bajai parkerdőben mégis megállt bennem az ütő: két fa között kifeszitett zászlócskán, aranyozott betűk tudatták, hogy a bajai kutyavezető-képző iskola a rendezvény gazdája. 9 A szigorú gazda — Sörös István — is elégedett német juhászkutyája teljesítményével. (Szabó Ferenc felvétele.) Ráfizetnek a rokonságra Az Állatbarátok Híradója idei júniusi számában olvasom, hogy a Nemzetközi Állatvédő Egyesület közbenjárására az Egyesült Államok megtiltotta az egzotikus állatok importját. Huzamosabb Időn át folytatott vizsgálódások során ugyanis kiderült, hogy az uSA-ba irányuló egzotikus állatszállítmányok háromnegyedrésze már útközben elpusztul. A lelkiismeretlen állatkereskedők kis ládákba zsúfolják az állatokat, és azok megfulladnak. Nemrég egy Manilából feladott majomszállltmányból már Hong-Kongban kimúlt 76, a többit pedig humánus okokból el kellett altatni. Sokan vannak az Egysült Államokban, akik, csupán feltünősködés- böl. egzotikus madarakat, majmokat és más ritka élőlényeket tartanak lakásukban. Ezt a luxus-divatot használják ki lelketlen üzletemberek, alök — miután számukra az effajta' állat- kereskedelem — minden bizonnyal megpróbálkoznak majd csempészéssel is — a tilalom kijátszására. Hogy milyen jó üzlet ez az embertelen haszonszerzés, szemléltetésül álljon Itt egy t i z évvel ezelőtti példa. Különleges hirgyüjteményem egyik ..darabja” szerint az Egyesült Államokban a majmok közel állnak ahhoz, hogy a kutyák és macskák mellett a legkedvesebb háziállatok közé emelkedjenek. Különösen egyedülálló asszonyok tartanak előszeretettel majmokat lakásukban. A majmok és emberek egymáshoz való közeledése feltűnően gyors tempójú. Akkor — egyefTSn esztendőben százezerről 750 ezerre növekedett a házimajmok száma az USA-ban. Nyilvánvaló, hogy ilyen óriási létszámú majomutánpótlást — 650 ezer új házimajmot — lehetetlen volt akár a Yellowstone-parkból. akár az állatkertekből előteremteni. Importálni kellett hát őket —, hiszen szinte házibarát számba mennek — az őserdőkkel rendelkező országokból. S minél több elhullott a szerencsétle- kellet hát őket — hiszen szinte Irénekből útközben, a kereskedő annál feljebb verhette az árakat, hivatkozván a nagy rizikóra. S ne felejtsük el. ezeket a jelenségeket. adatokat a Die Presse egyik — tiz évvel ezelőtti száma Ismertette. Vessük össze a tényeket az Állatbarátok Híradójából vett értesülés tükrében. Hány szerencsétlen majomnak kellett elpusztulnia, hogy az említett esztendőben az a 650 ezer állat elevenen megérkezzék az USA- ba? Mennyinek kellett elhullnia az azóta eltelt tiz év során — hogy végül is megtiltották az egzotikus állatok Importját az Egyesült Államokba?) Milyen méreteket öltött ez a kíméletlen hóbort másfelé is, amikor az USA-éhoz hasonló intézkedésre készült több más európai ország kormánya is! Tóth István Mi tagadás először arra gondoltam, hogy a kutyafönököket okítják a hosszúnevű iskolában illő magatartásra. Sörös István, a tanintézet vezetője a laikust megillető jóindulattal világosított föl tévedésemről, noha joggal mondhatta volna, hogy eltaláltam szarva között a ... „A gazdákat tanítjuk!" Lelkesen tájékoztatott az iskola céljáról, módszereiről. — Nagyvárosi körülmények között csak kulturáltan — így fejezte ki magát — viselkedő kutyák tarthatók. A jól nevelt eb nem csiúál botrányt; csak így érvényesíthető, hasznösítható őrző-védő képessége. A kutyakiképzés önfegyelmezés. Az ideges, fegyelmezetlen . gazda alkalmatlan négylábúak nevelésére. — Mit kell tudni egy korszerűen képzett kutyának? — A nyugodt helybenmaradás az első órák témája. Rávezetéses módszerrel dolgozzunk. Abból indulunk ki, hogy a kutya mindent meg akar csinálni, mert valamikor társunké szegődött. Ha parancsunk teljesítetlen marad, magunkban keressük először a hibát. Erőszak nem segít. — Melyek a legtanulékonyabb fajták? — A szolgálati jellegű munkád hoz legalább közepes nagyságú fajták alkalmasak. Ilyenek: a német juhász, a doberman. Minden kutya tanítható. Legnehezebben a korcsok, közöttük sok a melankolikus, az idegsérült. — A pulik? — Kitűnő képességű állatok. Gyors észjárásúak, fürgék, fáradhatatlanok. Csak éppen kis termetük miatt nincs elég tekintélyük. — Mikor alapították a bajai iskolát? — Tiz esztendeje. Mintegy 250 —300 gazdát képeztünk ki és közvetve sok kutyát. Két esztendeje az országos nyomozókutya-bajnokságban az iskola „növendékei" országos első helyezést értek el. Tavaly Baján nagyon lekötött bennünket a rendezés és így csak másodikok lettünk. — Milyen gyakorlatokat végeznek az állatok „tanulmányaik során”? — Említettem már, hogy a kutyaoktatás módszereit oktatjuk elsősorban. Természetesen a gyakorlati képzés a leghatékonyabb: vagyis az órákat a gazdák és a kutyák együtt hallgatják. Fontos a tárgykiválasztó képesség fejlesztése, a nyomkövetés, a mentés. Alapvető tantárgy az őrzés. Persze nem hozhatjuk őket olyan élességbe, mint a szolgálati kutyák, ezért a csibészkaros támadásokat gyakoroltatjuk. A leglényegesebb az engedelmesség. Határozott paranccsal a levegőben levő kutya is megállítható. Hamarosan kezdődik a munkakutya-bemutató. Sörös István várja a főrendezői tiszttel járó sok teendő. Már csak néhány villámkérdésre marad idő. — Hol és mikor szerezte tudományát? — Elsősorban szakkönyvekből, tapasztalatokból. — Értik-e a kutyák a beszédet? — Kizárt dolog. A hangsúlyra, a hangszinre figyelnek. — Kipróbálhatom? — Tessék! Különböző parancsokat adok Sörös István híres kutyájának, a Hernádvölgyi Erna Gina névre hallgató többszörös versenygyőztesnek. A füle botját se mozgatja. Ügyet se vet rám, a gazdájától várja az utasítást. Pillanatok alatt, villámgyorsan, látható örömmel teljesíti viszont az iskolavezető kívánságait. Ahogy az előkelő névhez illik. Közben alig-alig leplezett megvetéssel fordul el egy olyan embertől, aki negyven nyarat látott már és egy percet sem hallgatott a híres kutyavezető-képző iskolában. Legszívesebben rám mordulna, de a sajtót a négylábúak is tisztelik. Látták volna kedves olvasóim, hogy Egervári Cézár Sátán, Hungária Sampion, Bajafölvégi Csilla és a többi előkelőség milyen irigykedve fülelte ~Ema Gina nyilvánosságnak szánt vakkantá- sait. Heltai Nándor KÉPERNYŐ Bővült a híradó A ma embere szinte szomjas az információra. A felgyorsult élettempó s a megsokszorózodott érdeklődés. a megnövekedett művelődési vágy arra ösztönzi az embereket, hogy minél többet „habzsoljanak” az elérhető ismeretanyagból. a megismerni valóból. A Magyar Televízió is — különösen az utóbbi esztendőkben — elismerésre méltóan sokat tesz az ilyen irányú igények kielégítéséért. Az információnyújtás egyik jól bevált, hathatós eszköze a naponta rendszeres időközönként jelentkező tv-híradó. Nos. az eddigi gyakorlat az volt, hogy. az 1. műsor első kiadását a 2. műsorban ..egy az egyben” megismételték. Tegnaptól kezdve viszont — a 2-es híradó megszületésével — új. teljesen önálló, az elsőtől eltérő összeállítással, tartalommal láthatja a közönség a kedvelt állandó műsort, úgy kilenc óra tájban. Miért volt szükség erre a változtatásra? Többek között a nagyobb választék kedvéért; azután a gyorsabb reagálás miatt. Matúz Józsefné főszerkesztő így nyilatkozót) erről: „Ami igaz volt este fél nyolckor, az már másképp szól kilenckor.” És hozzátette: „Több lehetőség nyílik a Budapesten kívül forgatott események bemutatására. Jóval több kulturális, népművelő. közművelődési téma kerülhet képernyőre.” Akiket közelebbről érdekelt ez az előre beharangozott változtatás, a „2-es” híradó „porondra lépése”. azok nem kis izgalommal várták a bemutatkozást. Felcsigázta az érdeklődést az is, hogy az első találkozást közvetlenül megelőzte az Országos Béketanács kitüntetése, amelyben a tv- híradó kollektíváját részesítették, eddigi eredményes munkájáért. Erről az első kiadásban szerezhettünk tudomást. Nehéz egyetlen adás. az első szám után valamiféle következtetést levonni, bármilyen értékítéletet kialakítani. Lesz még alkalmunk erre bőven. Ám néhány jellemző vonásra — jó összhangban az előzetes hírekkel, nyilatkozatokkal — máris felfigyelhettünk. Először is, hogy néhány új, az első kiadásban nem látott esemény tanúi lehettünk. Jelen esetben az izlandi választások, az etiópiai kormányülés, a német—svéd találkozó, s a londoni síremlékrombolás volt ilyen. Hogy nem egyszerű ismétlést láthatott a néző most. a fentieken kívül még más is mutatja: A moszkvai Nixon-látogatásról szóló beszámolót a második kiadásban több színes riporttal kiegészítették: egyes eseményeket — például az argentin tudósítást — lerövidítve ismételtek stb. Az árvízi jelentés és a romboló szélviharral kapcsolatos beszámoló, valamint a budai várséta. s a Szabó Csilla—Kocsis Albert művészházaspárral készített interjú tette még színessé, változatossá az első bemutatkozást. A „híradócsalád” új tagjának, gondolom, sokan örültünk. Legfeljebb egy dolog volt bosszantó, — de ez nem a híradósok hibája —, az, hogy egy érdekes, s izgalmas tv-filmet néztünk, az első csatornán. Onnan kellett átváltanunk. ha érdekelt bennünket a „2-es” bemutatkozása. S míg a húsz percig tartó adást néztük, tovább pergették a filmet, tehát jókora darabot elszalasztottunk belőle. Nyilván nehéz lesz a jövőben is — talán nem is lehet — úgy összeegyeztetni a programot, hogy a két csatorna ne zavarja egymást. Mégis, azt hisszük, jogos az észrevétel: legalább ezen az első napon lehetővé kellett volna tenni a nézőknek, hogy egy éppen befejeződött műsor után kapcsoljanak át a ..kettesre”. Várjuk a folytatást. Varga Mihály A Fodornék igaza Mint eleven példatárra hivatkoztak a televízió különböző műsoraira az egyik nagyközségben tartott tanácskozáson. Sokan igyekeztek a képernyőn látottakkal bizonyítani igazukat, érvényesíteni javaslataikat. Másutt is gyakran tapasztalható, hogy a tv a közgondolkodás egyik leghatékonyabb formálója. Szerepe a magatartási normák kialakításában kétségbevonhatatlan. Az életben sajnos, gyakori ellentmondások bemutatásával, minősítésével, az ósszekúszált vagy összegubancolódott ügyek felfejtésével példát ad a konfliktusok rendezésére. Példát és bátorítást. Az üzemi, vállalati demokrácia ugyanis helyenként fonnyadozik némely kiskirályok, talpnyalók, a felkészültséget, az ítélőképességet a kritika elfojtásával leplező főnökök árnvékában. Könnyedén találnánk hibákat, fogyatékosságokat Urbán Ernő Írott malaszt című dokumentum- drámájában. ha műalkotásként kezelnék. (A figurák jellemzése hiányos; alig nyitja ki a száját valaki, már tudjuk, hogy a „jók”, vagy a „rosszak”’ közé tartozik. A cselekmény bonyolítása olykor mesterkéltnek hat.) A népszerű, tehetséges író mondatait valóságkutató szenvedélye, a segítőszándék vezényelte. A tv- játék alapjául szolgáló. 1967-ben, a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent regény feltehetően egy az egyben ábrázolja a „valahol Magyarországon” megismert történetet. A friss, haragos indulat, az elkötelezett ember felháborodása izzítja a sorokat, a jellemtorzulások. a bürokratikus intézkedések okainak a vizsgálatára nem vállalkozik. Csak közvetve, áttételesen kérdezi: miként lehet így meghurcolni becsületes embereket csaknem negyedszázaddal a fel- szabadulás után? Miiven társadalmi közegben tenyésznek a cinikus ügyeskedők, a megfelelő idézetekkel felszerelt törtetők. Miért bol. dogulnak gyakran ma is könnyebben az összetartó, összejáró. bólogató. mindent saját jól ápolt és védett nyugalmuk, karrierjük szempontjából mérlegelő, a magukat szívesen realistának nevező okosok, mint, akik ügyet képviselnek. szolgálnak. Miért kell any- nyif='küszködni a hivatástudattal megvert, megáldott embereknek? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket sugall — sematikus gyengeségei ellenére — a felkavaró írott malaszt. A csaknem egy évtizede fogalmazott üzenet ma sem tehető „ad acta”. A képernyőn bemutatott durva jogtiprás. cinikus manipuláció, nyílt „kinyírás” ritka, mint a fehér holló. De az érdekeiket buzgón fuvolázó zsíros lelkek hájas közönyében ma is sok jószándékú kezdeményezés akad el, hasznos társadalmi energiák pocsékolódnak. mert „működtetésük”. hasznosításuk klikk- vagy egyéni érdekeket sértene. Az írott malaszt írója és rendezője azt igyekezett hangsúlyozni, hogy a forradalom állandó folyamat; tisztulás, fejlődés, csatározás az elavult gondolkodásúakkal, piszkos egoistákkal. Amíg vállaljuk a harcot, nincs baj — ez a mondandója. Ha a végzett munka minősége és merínyisége lesz mindenütt az érvényesülés legfőbb feltétele, ritkábban kell áldozatot, átmeneti nehézségeket vállalni a társadalmilag hasznos igazság kimondása. szolgálata miatt. A rendező félreérthetetlenül állást foglalt Fodorné ügyében. Neki van igaza, noha — legalább is a tv-változatban — az asszony néha idegesítően maflán viselkedett. Külön dicséret illeti Szőnyi G. Sándort, amiért egy vidéki társulatból választotta a szereplők többségét. Felüdülés volt új arcokat látni a képernyőn. A szolnoki színészek és a közreműködő fővárosiak erőteljes alakításokat formáltak. bár kevesen tudták elrejteni a figurákban eleve meglevő sematikus vonásokat. Szeretnénk külön is megemlíteni Polgár Géza (az újságíró). Piróth Gyula (Katona). Huszár László (dr. Ablán- czy) teljesítményét. Abban a tudatban zártuk el a tv-játék után a készüléket, hogy a Fodornék igaza olyan élővíz, amelyet véglegesen lehetetlen az önzés, a kisszerűség gátjai közé szorítani. Előbb-utóbb rátalál természetes medrére. Heltai Nándor Sállá feltárása Zalalövő határában Dr. Mócsy András régészprofesszor irányításával a múlt esztendőben kezdték meg a mai Zala nevű település feltárását. Sállá egyik állomása volt az Alsó- és Felső-Pannóniát összekötő híres Borostyán útnak, amely még ma is a vidék egyik legfontosabb közúti közlekedési vonala. A régészprofesszor növendékei társaságában ismét megjelent Zalalö- vőn; hozzáláttak az egy évvel ezelőtt abbahagyott kutatásokhoz. Több évre tervezett munkával tárják fel a Sállá állomást. r Békebeli hőstett Űj magyar textilipari műszerek
