Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-26 / 173. szám

1974. július 26. • PETŐFI NÉPE • 3 Az ügyek nem mennek szabadságra strand, se üdülő, se étterem nem. lenne ehhez. Maradjunk tehát a realitások­nál. Nem mehetünk egyszerre szabadságra sem a gépek, sem az íróasztalok mellől, sem az ügyeinkkel eygütt. Helyettesíte­nünk kell egymást felváltva 2—3 hétig, hogy az ügyeket jól és pon­tosan elintézhessük nyáron is — erre kell hosszú távra berendez­kednünk. Ez pedig egyetlen mó­don változtatható könnyebb fel­adattá: ha az adminisztrációt mindenütt magas fokon gépesít­jük és az eddiginél jobban meg­szervezzük: vagyis a felesleges ügyintézést — aktát, engedélyt, kimutatást, emlékeztetőt —meg­szüntetjük. A közhivatalokban és a taná­csoknál sincs ennél jobb megol­dás. Itt, a létszámhelyzetük miatt, talán jogosnak tűnik, ha türel­met kérnek I az ügyféltől — egy időre. A közügyekben és magán­ügyekben segítsük tehát az ügy­intézést azzal, hogy a nyári hó­napokban valamivel türelmesebb ügyfelek leszünk, mint egyébkor. Esetleg nem is halaszthatatlan minden ügyünk és ősszel sem ké­sünk el vele. A türelemért cseré­be pedigelvárhatjuk, hogy tíz ak­tatologatásnak, a felesleges bü­rokráciának még a gyanúját is igyekeznek mindenütt elkerülni. G. F. Fogyasztószalon Hol vagytok ti mennyei bor­soskalácsok, zsíros tejföllel le­öntve? És a bácskai bableves hosszú tésztával? A szere miéi túróslepény, kizárólag melegen tálalva? — Télen is alig van már disznótor. Megfordult a vi­lág — már fogyasztószalon is nyílott Baján. Ott hirdeti magát a Béke téren, haránt a Szenthá­romság-szobornak, hogy azt mondja „öt forintért öt percig fogyhat a kedves vendég!" Oda­bent arasznyi szíjat raknak a pá­ciensre, némi áramot eresztenek egy gépbe és az asszonynép fo- gyogat, fogyogat. Aztán haza­megy, egy kis bácskai bableves, jó hosszú tésztával, túrósle­pény ... No, szóval, ez afféle el­lentmondás a női lelkekben. Körülbelül két és fél éve kezd­tek el fogyasztógépet kiadni a Belkereskedelmi Kölcsönző Vál­lalat bajai üzletében. S ha jól utánaszámolunk a bácskai asz- szonyok hiúságának, akkor kide­rül, hogy eddig még mindig kint volt valamelyik gépük. Sőt, a karcsú női derék már brigád­mozgalom kérdése is lett. Mert jöttek már a rühaüzemböl is kölcsönözni, brigádostól. hogy „no, lányok, ki fogy le előbb?" És most a szalon! Vagyis nem­csak haza lehet vinni ezt a ma­sinát, hanem elmegy az asszony­ka hazulról, egy kis piaci bevá­sárlás, netán fodrász, közben tré- cselni is kell a szalonnal éppen szomszédos Belvárosi cukrászdá­ban, csak fél órácskát, egy feke­te, egy pici, de igazán pirinyó habostetejű sütemény és utána gyerünk a szomszédba, a fo­gyasztószalonba. Ez hát az újabb sikk Baján. Beszélnek róla, járnak oda, gon­dot okoz a szépnemnek... csak éppen nemigen fogynak- De en­nek okát nem lelhetjük a fo­gyasztószalonban. Jó annak a masinája, öt percnél tovább nem is lehet kiállni, olyan izomlázat okoz. Csakhát a bableves, jó hosszú tésztával, meg a túrósle­pény a Iá Szeremle, kizárólag melegen. Harcol a múlt a jelen­nel, Buga doktor pedig a még mindig meglevő disznótorokkal, és azokkal a pirinyó kis habok­kal ott a sütemények tetején. Pedig a szalon mindent meg­tesz, hogy szépüljön a bácskai asszony. A karcsú derékért több frontos harcot indított, ötven fo­rintért bérletet ad, s ennek fe­jében tizenkét kúrát vehetnek a szalonban. Amúgy öt forint egy kúra, tehát a megtakarítás: két fogyási alkalom — ingyén. Jön­nek is sokan, még a környező falvakból is. Háziasszonyok bi­ciklivel, vidéki orvosfeleségek Ford Taunusszal. de egyaránt zsákforma derékkal. Akadt olyan is, aki kizárólag a mellére volt hiú, és azt rázatta a fogyasztó­géppel. Le is fogyott, mondják, váljék becsületére. Nem a gép becsületére persze, hanem a ven­dégére, aki egyszem mosoly nél­kül, mártírkomolyan állta az öt­perces rázást. No, mindegy, ilyen is van: fo­gyasztószalon. Még annyit: in­kább negyvenen felüli hölgyek járnak ide. Sőt, ők már nagyon dacosak, sonkát, szalonnát alig esznek, mert a fogyási szándékuk abszolút komoly. Amint múltkor az egyikük mondta: „Létkérdés!" De ebben a korban már nem is olyan létkérdés! — ezt viszont egy bajai férfiú mondta, ott a szalon kirakata előtt, enyhén múltba tévedő tekintettel. Földessy Dénes 0 Az Üvegipari Müvek Orosházi Síküveggyára szovjet szakem­berek közreműködésével épült, a gépi berendezések nagy ré­szét a Szovjetunióból szállítot­ták. Az új gyár már a próba­üzemelés ideje alatt százhúsz­ezer négyzetméter jó minőségű síküveget gyártott. A Fórumról Bizonyára senki nem gondolja rólunk, hogy kétségbe vonjuk a közönség részéről megnöveke­dőt külpolitikai érdeklődést, ami­kor megkockáztatjuk a kijelen­tést: sokan nem képesek • eléggé figyelemmel kísérni a sok esetben bekövetkező gyors ütemű változá­sokat. Ugyanis a nemzetközi dip­lomáciái és politikai — s kato­nai — élet porondjain időnként olyan sebességgel változik a hely­zet, hogy a kimondottan szakem­bernek is éppen elég dolga akad, ha nem akar „lemaradni” az ese­ményekről; ha tökéletesen érteni akarja az összefüggéseket, s ha a ' “len ■'égek mögött a mozgató n is látni szeretné. a a legutóbbi hét világ- póliiiivai „slágere”, a ciprusi vál­ság. Puccs, intervenció, hatalom- átvétel, török partraszállás, világ­méretű reagálás, ENSZ-határozat, diplomáciai mozgás, háborús ké­szülődés két szomszédos ország kö­zött— mozgósítás —, görög kor­mányváltozás stb., és sorolhatnánk még tovább, a „sűrű hét” ese­ményeit. Valljuk be: csak az tud­ta követni a szinte óránkénti változásokat, aki minden sort el­olvasott ezekről; s minden tájé­koztatást, hírt, kommentárt meg­hallgatott a rádióban. De hányán voltak — vannak — ilyenek? Gondoljuk el, hogy mennyire „jól jön” annak az embernek, aki kihagyásokkal kíséri figye­lemmel a dolgokat, ha néhány kitűnő külpolitikai szakértő el­kezd beszélni vagy beszélgetni aí őt érdeklő kérdésekről! Milyen bálás lehet az ilyen ember azok­nak, akik segítenek neki a szö­vevényes — vagy annak tűnő — dolgokban való eligazodásban. Ez történt szerdán este is, amikor a népszerű, s tekintélyes Fórum sorozat új számában közismert külpolitikai újságírók, s kommen­tátorok válaszoltak a közönség kérdéseire. Nem győzzük eléggé dicsérni ezt a műsort, még akkor is, ha olykor egy-egy szereplője kéyésbé találja meg a legmegfelelőbb hangnemet ahhoz, hogy könnyen érthetővé tegye, amit mondani akar. (Egyeseknek viszont ez minden esetben sikerül: Sugár Andrásnak, Hajdú Jánosnak, Ip- per Pálnak például, hogy csak a mostani, külpolitikai Fórum­ból vegyük a példát; őket a Hét vasárnaponkénti jelentkezéseiből is közelinek érezzük magunkhoz.) Jól kivehető volt szerdán este, hogy a legnagyobb érdeklődés 7- érthetően — a ciprusi fejlemé­nyeket kísérte. Kaptunk is jó vá­laszokat, bőségesen. Mégis az volt az érzése — óhaja? ■— az em­bernek, hogy tovább kellett vol­na időzni e rendkívül összetett, kulcsfontosságú problémánál. Hogy még jobban, teljes mélysé­gében és bonyolultságában, s rendkívüli jelentőségében váljék vüágosabbá mindenki előtt, mi­ről is van szól tulajdonképpen. Mert bármennyire is izgalmas, érdekes az olyan műsor, melyben Vietnamtól a Fehér Házig, Pá­rizstól Pekingig és Kairóig, va­lamint az olajválságtól az atom- sorompó-egyezményig annyi sok­féle dologról szó van, mégsem lehetünk elégedettek, mivel a kérdéseket csak érinteni lehet így; rohanni kell tovább, köze­ledig — veszedelmesen — a mű­soridő vége. Éppen ezért azt javasolnánk, hogy a szerdaihoz hasonló mű­sorok tematikáját a szerkesztők próbálják meg bizonyos korlá­tok közé szorítani. Ha egy vagy két témáról folyna a szó, meg­lehetősen jobban, alaposabban el lehetne mélyülni abban, hogy vi­lágosabbá válják a tárgyalt je­lenség. esemény a közönség előtt. Most éppen a ciprusi történések kínálták volna a jó témát; más­kor más; mindenkor akad — ez részben sajnos is — elég meg­beszélni. tisztázni való. A lényeg azonban az, hogy a Magyar. Televízió rendkívül jó szolgálatot tesz az ország lakos­ságának azzal, hogy igyekszik I elősegíteni a világ gyorsan’ válto­zó eseményeiben való eligazodást. Ezért is lenne jó, ha szaporíta­nák a külpolitikai vitaműsorok, fórumok számát. Varga Mihály A modern társadalomban rengeteg elintézésre váró ügy van. A szükséges, hasznos és jó ügyekből is. A nyilvántar­tás, a bizonylatok, az iratok és az ügykezelés — kifejezetten hasznos, ha nem önmagáért létezik, hanem a rendet, fe­gyelmet, a tisztánlátást és a memóriát szolgálja. Az ilyen ügyekből rengeteg van a gazdaságban, az állam életében és az állampolgár életében egyaránt. Az ügyeket pedig el kell intézni — nyáron is ... A nyári ügyintézést'viszont ne­hezíti, hogy bár az ügyekből nincs, vagy alig van kevesebb — mint télen — az ügyintézők szá­ma megfogyatkozik. A bíróságok, közhivatalok, tanácsok ügykeze­lési kapacitása ilyenkor aligha­nem 30—10 százalékkal csökken. Hasonlóan meggyengül a válla­latok, gyárak adminisztrációjá­nak feldolgozási képessége is. Es a nagyobb társadalmi, gazdasá­gi veszteség ebből származik. Könnyű belátni ennek az okát, hiszen — egyrészt — meg kell követelni a bizonylati rendet, ügykezelési fegyelmet, hogy a korszerű, nagy gyárakban, a ke­reskedelmi vállalatoknál az ügy­menet — engedélyek, utasítások, megrendelések, igénylések, disz­pozíciók, oda- és visszaigazolá­sok, kimutatások sora — ne fé­kezze, hanem segítse és kordában tartsa, áttekinthetővé, ellenőriz­hetővé tegye a gazdálkodással kapcsolatos szerteágazó munkát. Másrészt, ha ebben az ügymenet­ben „rövidzárlatok” keletkeznek, az azonnal kárt okozhat a mun­kában és a vállalatok közti kap­csolatokban és így tovább... Mit tehetünk tehát, ha csak az ügyintézők mennek szabad­ságra, de az ügyek maradnak? Menjen valamennyi vállalat egy­szerre pihenni? Hangzott már el ilyen javaslat is, indoklásként említve, hogy ha szerény mérték­ben is, de találni erre példát a nagyvilágban... Ad abszurdum: menjen el egyszerre az egész or­szág ... Nálunk ennék nincs hagyomá­nya. Kár lenne erőltetni. Aztán kivihetetlen azért is, mert kor­csoportonként és szakmánként is más és más a szabadság mértéke és ez nem célszerűtlen. Legvé­gül pedig nyaralási szolgáltatá­sokkal sem bírnánk, ha egyszer­re nyaralna mindenki. Se út, se 0 Válogatják az őszibarackot a lajosmizsei Almavirág Szakszövetke­zet gyümölcsösében. (Tóth Sándor felvételei) hosszabb időre elhúzódott. Emiatt a már védelemben részesített ül­tetvényeken is jelentkezhetnek a fiatal hernyók. Ennek az idő­szaknak a védekezési munkájá­tól függ, hogy az amerikai szövő­lepke második nemzedéke milyen mértékű kárt okoz. Nem virágzott a Tisza A folyó Borsod megyei szaka­szán az idén elmaradt a Tisza „virágzása”. A hűvös időjárás és az áradás miatt a folyó iszapjá­ban levő kérészlárvák nem tud­tak kikelni és szárnyra kapni. A halászok abban reménykednek, hogy napsütéses jó idő esetén, a víz felmelegedése után esetleg „pótvirágzásra” kerül sor. (MTI) Síküveg Orosházáról Halaszthatatlan a szövőlepke elleni védekezés Táborozás után Gyümölcstermesztésünknek kd- sebb-nagyobb mértékben minden esztendőben vámszedői a külön­böző kártevők. Csökkentik a ter­més mennyiségét, rontják a mi­nőségét, emiatt a gazdaságok ki­sebb értékű gyümölcsöt tudnak szállítani a fogyasztók és a fel­dolgozó ipar számára. Különösen veszélyesek azok a rovarok és gombabetegségek, amelyeket úgynevezett „karantén kártevőknek” minősít a növény- védelmi szolgálat. 'Ezek közé tar­tozik a minden gyümölcstermelő által jól ismert kaliforniai pajzs- tetű, és az amerikai szövőlepke is. A nyári gyümölcsszezonban az amerikai szövőlepke okoz a leg­több veszteséget. A szövedék, amelynek védelmében a fejletlen hernyók élnek, a rágásnyomok, amelyek a már fejlett hernyókra utalnak, az útszéli fasoroktól a nagyüzemi gyümölcsösökig, min­denütt megtalálhatók. Nemcsak a termesztett, hanem a vadon élő növényt is veszélyeztetik. Júliusban az első nemzedék je­lentkezik. Az amerikai fehér szö­vőlepke ellen annál könnyebben és eredményesebben lehet véde­kezni, minél korábban ismerik fel a jelenlétét. A fiatal hernyók, amelyek még csak két-három fa­levelet összekötő szövedék alatt élnek, sokkal érzékenyebbek a különböző védőszerekre. Ezenkí­vül metszőollóval, vagy más al­kalmas eszközzel könnyen el le­het távolítani a fákról a hernyó­fészkeket. Amikor a hernyók szétmásztak a fészekből, a rovar­ölő szer következik. Ma már több olyan vegyszer kapható a keres­kedelemben, amelyekkel igen eredményes lehet a növényvéde­lem. A készítmények többségét a házikertekben is fel lehet* hasz­nálni az előírt óvórendszabályok megtartása mellett. Az amerikai szövőlepke elle­ni védekezés akkor hatásos, ha azt mindenütt alkalmazzák. A nagyüzemekben általában rend­szeres a rovarölő szerrel folyta­tott védekezés, így azok a gyü­mölcsösök általában mentesek. Az utak, vasutak melletti növény­zet, valamint a szórványgyümöl- csösök a gócai a szövőlepkék her­nyóinak, ahonnan kiindulva a rendszeresen védett gyümölcsö­sökben is újabb kárt okozhatnak. Az idei rendkívül változékony időjárás következtében a szövő­lepke tojásrakása, a lárvák ke­lése és fejlődése az átlagosnál Kiskunfélegyházától négy kilo­méterre. az Alpári út kanyargós betonösvénye mellett, az MHSZ repülőterén egy hónapja a vitor­lázórepülő-sport szerelmesei tábo­roznak. Az utolsó napon megláto­gattam a levegő lovagjait; és höl­gyeit, mivel a szakosztály tagjai közül lányok is tanulják e sport­ág rejtelmeit. Vannak, akik már szép eredménnyel büszkélkedhet­nek, mint például Magyari Mari­ka. aki a tavalyi táborozáson lett ezüstkoszorús vitorlázórepülő. Az idei táborozásról, a sportolók eredményeiről beszélgettünk Mik- lóssy Sándorral, a repülőtér társa­dalmi parancsnokával és Lajos István oktatóval. — Hogyan értékelik az elmúlt hónap munkáját? — kérdeztem Miklóssy Sándortól. — Az idei táborozás számunk­ra igen kedvezőtlen időjárás mel­lett indult, és folytatódott. Az erős széljárás, a gyakori esőzés és más különböző akadályok ellené­re minden lehetőséget kihasznál­tunk. az aránylag sok repülési tilalom ellenére a növendékkép­zésben jelentős eredményeket ér­tünk el. Fölszállásunk most több volt. mint tavaly, a múlt évi 2178 felszállással szemben az idén ed­dig 2750-nél tartunk. Az alapvizs­gákkal nincs problémánk, a B- vizsga követelményeit heten, a C- vizsgáét pedig öten teljesítették. Hozzá kell tenni. hogy. ezek a gyerekek az idén kezdtek repülni. A magasabb szintű vizsgákkal — mivel ezek teljesítése az időjárás­tól függ. problémáink voltak. Ez nemcsak nálunk volt így, a többi klub is hasonló gondokkal küzd. Amíg tavaly ilyenkorra hét fiatal szerezte meg az ezüstkoszorús jel­vényt, az idén ez még senkinek sem sikerült, pedig lelkesedésben nincs hiány. — A repülési tilalmak idején milyen foglalkozásokon vettek részt a vitorlázók? — A kényszerpihenőt is igye­keztünk hasznosan eltölteni. Spe­ciális lengyel repülős filmeket néztünk meg. s ezeket szakmai beszélgetések követték. Vasgyűj­tési akciót szerveztünk, a befolyt összegből a tábor étkezési költsé­gének felét fedezni tudtuk. — Milyen feltételek mellett dol­goznak? — A klub élete teljesen társa­dalmi munkán alapszik. A gépek vásárlásától kezdve az üzem­anyag- és javítási költségekig tár­sadalmi munkával teremtjük elő a klub működési feltételeit. A munkánk nem könnyű, mindany- nyian valahol főállásban dolgo­zunk. s ezt a „több. mint hobbyt” szabad időnkben és szabadságunk terhére műveljük. Nem panasz­ként mondom, de tény. hogy más, hasonló repülőtereknek függetle­nített műszaki vezetője, reptérpa­rancsnoka. motorosoktatója, klubtitkára és két szerelője, tehát hat függetlenített emberből álló irányító apparátusa van. Nálunk pedig a hangármesteren kívül mindannyian társadalmi aktíva­ként dolgozunk. — Hogyan szervezték meg a tá­bor vezetését? — A táborozás első három he­tét Lajos István, a KVG röntgen­technikusa kezdte el Szabó Fe­renccel. szintén a KVG dolgo­zójával. Az ő munkájukat Hevér Lajos és Vajda László oktatók folytatták. — Kik a legjobb vitorlázónö­vendékek? — Mind a repülésben, mind az elméleti és egyéb munkában Dora Lászlót és Makai Pétert kell ki­emelnem. Az idén kezdtek, a téli­tavaszi előkészítő műszaki mun­kában jól kivették részüket. Egye­dül repülnek. B-vizsgáztak és a C-vizsga követelményeinek is ele­get tettek. Most készülnek az ezüstkoszorús feltételek teljesíté­sére. A tábor idején kiemelkedő munkát végzett az automatizálási főiskola harmadéves hallgatója, Balogh Péter Tamás, aki szintén ez évben kezdte a repülést és si­keresen „ostromolja” az ezüstko­szorút. Büszkék vagyunk a sporttelje­sítményeinkre. de még többre tar­tom emberi eredményeinket. Az a közösség, ami itt összekovácsoló- dott, nyugodtan állítom, ritkaság. Az évet általában harminc nö­vendékkel kezdjük, s mire a nyá­ri táborozáshoz érünk, tizenötre csappan a számuk. Mondhatnánk, hogy nagy a fluktuáció, de azok, akik velünk maradnak, olyan ba­ráti közösségre lelnek, ahol meg­találják egyszerre a kellemest, a hasznost. Megtanulnak, traktort és gépkocsit vezetni, tehát a műsza­ki pálya felé irányul az érdeklő­désük. Igaz. kevesebb idejük ma­rad szórakozásra, de egyiktől sem hallottam még, hogy sajnálta volna.' — Mikor vesznek részt legköze­lebb versenyen? — Július 25-től augusztus 9-ig rendezik meg a IV. alföldi vitor­lázóbajnokságot. Tőlünk Hevér Lajos vesz részt, kisgépes kategó­riában. Ezenkívül meghívásos ala­pon. tehát versenyen kívül részt veszünk Cyrrus-gépünkkel. Nagy Mária Megállapodás Sri Lankával 0 A kártevőktől védett, egészséges gyümölcs bírja a szállítást. Ra­kodnak a MEZÖTERMÉK kecskeméti telepén. 0 A Külkereskedelmi Miniszté­riumban új megállapodást ír­tak alá, amely a két ország gazdasági kapcsolatainak ki- szélesítését teszi lehetővé. Az okmányokat magyar részről Baczoni Jenő külkereskedelmi államtitkár. Sri Lanka-i rész­ről dr. J. Kelegama, kereske­delmi államtitkár írták alá. (MTI-toto — Tóth István felv. KS) .#1111111111

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents