Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-24 / 171. szám

1974. július 24. • PETŐFI NÉPE • X Harmadik évben az élen A vándorzászló megszerzésének története A tüzéralakulat parancsnoki irodájában a parancsnok, a poli­tikai helyettes és Taits Károly főhadnagy KISZ-titkár társasá­gában arról beszélgetünk, hogy miképpen sikerült megszerezni a KISZ Központi Bizottság vörös vándorzászlaját. Mindhármuk ár- cán leplezetlenül ott a boldogság, a siker élménye, s kimondatlanul ótt a fogadkozás is: jövőre is megtartjuk a zászlót. — Két éven át — mondta a politikai helyettes — örökös má­sodikok voltunk a magyar nép­hadseregben folyó szocialista ' versenyben. A kiképzési év ele­jén azonban elhatároztuk, szakí­tunk ezzel a helyezéssel, s meg­szerezzük a zászlót. Ehhez azon­ban úgy kellett kialakítanunk a KISZ akcióprogramját, a politi­kai nevelőmunkát, a kiképzést segítő feladatokat, a kulturális és sporttevékenységet, a KISZ- szervezetek belső életét, hogy megfeleljünk a magas követel­ményeknek. Nem volt könnyű feladat, de fiatal katonáink az idősebbek, a parancsnokok segít­ségével a legnehezebb feladato­kat is könnyen, eredményesen oldották meg. A parancsnok vette át a szól, aki régi tapasztalt katona, s pa­rancsnoki beosztásában sem új, kezdő ember. — Elégedett vagyok katonáink­kal. hiszen a szocialista verseny­mozgalom igen magas, de nem elérhetetlen követelményeket tá­maszt az egyénnel, a kisebb-na- gyobb kollektívákkal szemben. A politikai, a katonai ismeretek el­sajátításában, a harcfeladatok végrehajtásában az állomány 50 százaléka elérte az élenjáró és a kiváló címet, tizenhárom élen­járó, négy kiváló raj, hat élen­járó szakasz és két élenjáró üteg címet szereztünk. Ezzel ér­demeltük ki a KISZ Központi Bizottság vándorzászlaját, s ezen­kívül még más egyébbel is, amit majd Taits Károly főhadnagy mond el... — Valóban szerettem volna már szóhoz jutni, hiszen az egy­ség KISZ-alapszervezetei nem­csak a szocialista versenymozga- lom szervezésében, végrehajtásá­ban segédkeztek, de sokat tettek a KISZ szervezeti életének ki­alakításában • is. Az egység kato­náinak 58 százaléka tagja a Kommunista Ifjúsági Szövetség­nek, s nemcsak a laktanyában, V ül hanem tábori körülmények kö­zött is segítettük parancsnokaink munkáját. En azonban inkább a KISZ-életről beszélnék, igaz, ez szorosan kapcsolódik a kiképzés­hez, a feladatok maradéktalan végrehajtásához. Az egységen be­lül hét csoportban szerveztük meg az oktatást, az ifjúsági po­litikai kört, illetve az ifjúsági ak­tivisták fórumát. Részt vettünk, és szerveztük a forradalmi if­júsági napok rendezvénysoroza­tát, a Vádoljuk az imperializ­must akció keretében két alka­lommal is adtunk vért, egyszer az állomány 80, másodszor pedig 50 százaléka. Az alakulatnál nagy népszerű­ségnek örvend a klubmozgalom. Nem csoda, hiszen az egység Zal­ka Máté nevét viselő ifjúsági klubja a múlt évben megszerez­te a Magyar néphadsereg kiváló klubja címet. Ebben az évben már alapszervezetenként, saját erőből hoztak létre ifjúsági klu­bokat. A katonák szabad idejük­ben dolgoztak, s az ezért kapott pénzt a klubok ’ berendezésére, kialakítására költötték. Mindegyik ifjúsági klub rendelkezik televí­zióval, rádióval, magnetofonnal, társasjátékokkal, irodalmi anya­gokkal, sőt kialakítottak vala­mennyiben egy-egy büfésarkot. Az ifjúsági klubokat nemcsak létrehozták, de tartalommal is megtöltötték. Erről így vall a KlSZ-titkár: — A katonák szabad idejének kulturált eltöltéséhez nyújtanak segítséget a különböző körök. A képzőművészeti körünkben Bá­nyai Béla honvéd plakátjai or­szágos elismerést szereztek, de Tarnóczi Zoltán honvéd 'rajzai megjelennek a Néphadseregben, a Magyar Ifjúságban. Pol-beat együttesünk aranydiplomát szer­zett. Barkácsköreinkben a kato­nák a dísztárgyaktól kezdve a különböző javításokig mindent elkészítenek, de ugyanilyen jól működik a KRESZ-kör, a mate­matikai, a fizikai, a biológiai vagy csillagászati szakkörünk is. Sportköreink elé azt a feladatot tűztük, hogy növeljék a fiatalok fizikai állóképességét, de nyújt­sanak lehetőséget a minősítés el­éréséhez is. Külön szeretnék szól­ni a stúdióklubról, azaz a csa­patrádióról. Ez élő és eleven „szakkör”, amelyet nemcsak szí­vesen szerkesztenek, de hallgat­nak is katonáink. # Taits Károly főhadnagy KISZ­titkár: Segítettük parancsno­kaink munkáját... A katonai feladatok ellátása után, a szabad időben szívesen barátkoznak a fiatalok. Ezért az­tán szoros a kapcsolat az alaku­lat KISZ-alapszervezetei és a területi KISZ-szervezetek között. A helyi gimnáziummal, a HÓDI­KÖT gyáregységének fiataljaival nemcsak kulturális és sportren­dezvényeken találkoznak, de sze­mélyes barátság is összefűzi őket. Segítenek a katonák az MHSZ-nél a katonai előképzés­ben, az ifjú gárda feladatainak végrehajtásában és patronálják a Szatmári Sándor úttörőcsapa­tot. Sokrétű tehát az a tevékenység, amelyben e tüzéralakulat fiatal katonái, parancsnoki kara részt vesz. Igaz, a jutalom, az elisme­rés, a KISZ Központi Bizottság vándorzászlaja hozzájuk került. A zászlót megszerezni nem volt könnyű dolog, mint az a fentiek­ből is kitűnik. Megtartani azon­ban még sokkal nehezebb,- hi­szen önmagukat kell felülmúlni a katonai, a politikai kiképzés­ben, a gyakorlatok végrehajtá­sában, s nem utQlsósorban az if­júsági munkában. Az újságíró jihiiez csupán annyit tehet hoz­zá, hogy az első hely akkor sem unalmas, ha több éven át meg­szerzi az egység! Gémes Gábor • Baloldalt: tüzéreink, akik megállták a helyü­ket a kiképzésben. Növekszik az állatpiacokon az állami felvásárlás Az állatpiaci forgalmat idén ál­talában az élénk kereslet • jelle­mezte. A felkínált malacok és süldők döntő többségét a háztáji állattartók vásárolták meg. Az ál­lami felvásárlás sok esetben nem is jutott szóhoz, mert a szabad­piaci árak tartósan állami felvá­sárlási áraknál magasabban ala­kultak. Ez a helyzet a nyár közepén némileg módosult, bizo­nyos kiegyenlítődés mutatkozik az árakban, s ez lehetővé teszi, hogy az állatforgalmi és húsipari vállalatok is hozzájussanak „alapanyaghoz” az állatpiaco­kon. Az országos átlagárak a sza­badpiacokon egyelőre még min­dig valamivel magasabbak az ál­lami áraknál, de egyes megyék­ben már kiegyenlítődtek a kü­lönbségek. Az állami felvásárlás egy hét alatt 1100 malacot és 400 süldőt vett meg az egyéni állattartóktól a szabadpiacokon. Az állami átvételi helyekre to­vábbi 3500 malacot és süldőt hoztak be, ezeket itt értékesítet­ték az állattartók. A háztáji ál­lattartók egy része korábban szerződést kötött a vállalatokkal, és a megállapodások értelmében július második hetében több mint 6000 süldőt bocsátottak a vállala­tok rendelkezésére. A jelentések szerint a szabad piacokra felhajtott állatok mint­egy fele kelt el, 32 000 maiadból 15 000-et adtak el. 9000 süldőből pedig 4500 talált gazdára. A jelek szerint a kínálat túlsúlyba ke­rült az állatpiacokon, ezért a kö­vetkező időszakban az állami fel­vásárlásnak nagyobb feladatai lesznek. Az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt szakemberei szerint a második félévben mintegy 300 000 felkínált malacot és sül­dőt a vállalatok hizlaldáiban ne­velnek majd fel. A „szabadpiaci” malacok jó része ugyanakkor az állami gazdaságok és a terme­lőszövetkezetek hizlaldáiba kerül. Az állatok fogadása egyelőre nem zökkenőmentes, sokfelé karantén- állomásokat kell még felépíteni és berendezni, a meghatározott ideig tartó előzetes állategészség­ügyi ellenőrzés nélkül ugyanis nem engedélyezik a különböző helyeken vásárolt fiatal állatok fogadását. A hízósertés-felvásárlást és -feldolgozást a nyár közepén maximális ütemben folytatják. Egyes gazdaságok kérték, hogy hozzák előre az októberi—novem­beri áltatátadásokat, erre azon­ban nincs lehetőség, a zsúfolt húsüzemek csakis a megfelelő határidőre leszerződött hízókat tudják átvenni a következő idő­szakban. Majd én! — Majd. én rendbehozom a magyar futballt, várjanak csak! El is hisszük ennek az aranyos, szöszke srácnak. Teljes megjelenésén látszik, hogy tiszta lappal indul fogadalma megvalósítására. Nem azzal kezdi, hogy először ilyen meg olyan sze­relést adjanak neki, aztán majd meglátja, érdemes-e játszani. Klub­jának színét közvetlenül a napfénytől kapja, s mez helyett sokkal jobbon érzi magát — meztelenül. Sportszerű életmódjának jelképeként reslelkedés nélkül cuppog- tatja a zamatos cumit. Demonstrálva szinte azt a pofonegyszerű igaz­ságot, hogy az igazi férfi — férfi, cigaretta nélkül is. Aztán figyeljék meg azt a csodálatos „kapuérzékenységel", amit oly ritkán látunk hivatásos futballistáinknál az utóbbi hét szűk eszten­dőben. Ez a mákszem fiúcska már most tudja: labdarúgásban az az igazi öröm, ha hálót ér a bőr. Mármint a gólvonalon belül, s a két kapufa között. Mindenesetre kihasználtuk a különleges alkalmat, s lefényképez­tük ennek az abszolút gólnak a szerzőjét, mielőtt még kikaparta volna a lasztit a sufniból. Hadd lássa Bozsik József, az új szövetségi kapitány, hogy ilyen is van. Segítsünk neki ezzel is új tehetségek felfedezésében. (Tóth István—Tóth Sándor) A stressz: barát vagy ellenség? Az elismerés, a KISZ KB vándorzászlaja. a gyógyító pektín Jégzivatar Moszkvában A növényi sejtfalban és sok gyümölcs sejtnedvében is talál­ható. szénhidráthoz hasonló anyagot, a gyümölcsök kocso- nyásodását előidéző pektint tüze­tes vizsgálatnak alávető kutatók meglepő felfedezésre tettek szert. Megállapították, hogy a pesti­nek erős baktériumölő hatása van. A kísérletek során a mind­össze 1 százalékos koncentráció­jú pektinoldat több baktérium­faj 90 százalékát ölte meg 15 percen belül, és két óra leforgása alatt mindegyikükkel végzett. Más baktériumokkal végzett kí­sérlet eredménye már nem volt ilyen egyértelmű; néhány fajt szinte azonnal elpusztított, má­sokat lassan ölt meg, de akadt olyan is, amely egyenesen táplá­lékként használta fel a pektint. A gombakultúrákkal szemben már sokkal egyöntetűbb volt a pektin hatása: 90 százalékukat 24 órán belül „válogatás nélkül” elpusztította. Mivel a megsemmisített bakté­riumok között veszélyesek is vol­tak, a gyakran súlyos hasmenés­sel járó fertőző betegségek oko­zói, a pektint tartalmazó alma bizonyos gyógyhatásába vetett néphittel egyet lehet érteni. Napjainkban egyre többet hal­lunk és olvasunk a stresszről, igyekszünk — jogosan és jogtala­nul is — sok mindent a stressz hatásával magyarázni. De ked­venc és központi problémája ez az élettan kutatóinak is. Miért kell a stresszt tanulmá­nyozni? Az embert különböző hatások érik, az ember nyugtalan vagy kiegyensúlyozott — vagyis „homo sapiens”. Stressz idején azonban csaknem kétszer több hibát köve­tünk el, mint szokásos körülmé­nyek között. A stressz azonban nemcsak ká­ros következményekkel jár együtt: meg tud változtatni idegi szoká­sokat, mozgósítani tudja a szer­vezet belső tartalékait. Izgalom, öröm. félelem, lelki szenvedés — mindez pozitív vagy negatív emóció. Mi az emocioná­lis stressz? Nem feltétlenül szükséges fizi­kai hatást gyakorolni az emberre azért, hogv valamiféle emóciót váltsunk ki. A hangulat megvál­toztatásához gyakran egy szó, egy pillantás, sőt „sokat mondó hall­gatás’’ is elegendő. Az orvosok már régen felfigyeltek erre a je­lenségre. A műtét előtt álló em­berek jóval nehezebben viselik a műtétre való előkészítést, mint magát a műtétet. Ugyanez a hely­zet a pilótáknál, a sugárhajtású repülőgépekről való katapultálás előtt. Az emocionális feszültség csúcspontja nem a katapultálás pillanatában következik be; ha­nem éppen a katapultálás előtt. Ezt az állapotot nevezik stressz­nek. Vajon mi a stressz; ellenség, vagy segítőtárs? Erre a kérdésre egyértelmű válasz nem adható. A stressz — segítőtárs is. pllenség is. A szervezet belső tartalékait moz­gósítva, annak „elhasználódásá­hoz vezet, a stressz jellege egyé­nenként változó. Két ember azo­nos stressz-szituációban külön­bözőképpen viselkedhet. Az egyik normálisan fog dolgozni, a másik pedig nem. Az utóbbi időben a pályaválasztással kapcsolatban is figyelembe veszik, hogy milyen viselkedést tanúsít az emoer sztressz-szituációban. Sok helyen végeztek kísérlete­ket munkahelyi környezetben munkairányítókon, kezelőkön. Ho­gyan viselkedik maid az ember, ha egyszerre csak ellentétes jelzé­seket kezdenek szolgáltatni a mű­szerek? A döntő pillanatban nem fogja-e elveszíteni önuralmát? Ez csak az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy a termelésben az igazgatási döntés meghozatala folyamán, az aviatikában megsza­baduljunk a stressz hátrányos kö­vetkezményeitől. A föprobléma azonban nem ez; meg kell találni annak a titkát, hogy a stressz ma­gában az emberben miként sza­bályozható. Idegrendszerünk két fő részből áll: a központi és a vegetatív idegrendszerből. Ez utóbbi azokat a folyamatokat szabályozza, ame­lyekről — eddig úgy tartottuk — hogy az ember nem képes őket tetszése szerint szabályozni. Va­jon lehet-e akaraterővel mégis megváltoztatni a vérnyomást, a pulzust, a vércukorszintet? Igen, lehet. A jógiknak ez többször is sikerült. A szervezet stressz-reak- ciója közvetlenül összefügg a ve­getatív idegrendszer működésé­vel. Hogyan tanulhatjuk meg ennek az alattomos ellenségnek és kitű­nő segítőtársnak a szabályozását? Először magukat az emóciókat kell tanulmányozni. Kísérleti szituációban például lefényképezték az emóciók külső megnyilvánulásait. Majd felkér­ték a kísérleti személyeket, hogy reprodukálják a megfelelő mimi­kái képet. Kiderült, hogy az iga­zi emóció mimikája az utánzattól erősen különbözik. A színész mindaddig konfliktusban van sze­repével, amíg meg nem tanulja kiváltani magában azokat az emó­ciókat. amelyeket a darab cse­lekménye megkövetel. Az emóciók külső megnyilvánu­lása — meglehetősen megbízha­tatlan és nehezen mérhető dolog. De már az ókori orvosok: Avi­cenna, Hippokrátész. Galenus — észrevették, hogy erős emóciók a belső szervek működésének meg­változását eredményezik. Megvál­tozik a légzés, a szívverés ritmu­sa. a bőr hőmérséklete, a pupil­lák átmérője, a vérnyomás és a véredények térfogata, a vér sejtes és kémiai összetétele, az anyag­csere. A tudósok speciális táblázatok segítségével feltüntetik a belső szervek működésében fellépő vál­tozások függését az emóció jelle­gétől. Például a düh (negatív emóció) velejárói: a szívverés sza­porábbá válása, az általános vér­nyomás emelkedése, pupilatágu- lás, szaporább pislogás, a váziz­mok fokozott megfeszítése, a vér-, ben a noradrenalinszint növeke­dése és az adenalinszint csökke­nése stb. Mindamellett még a karakte­risztikák ilyen tömkelegé sem ké­pes pontosan leírni egy és ugyan­azon emóciónak-különböző embe­reknél való megnyilvánulásait. Fel kellett kutatni az emberi szervezetnek az emóciók mérésére Szolgáló más forrásait is. Az ör­vendező. bánkódó, nyugtalankodó ember agyának akciós áramai re­gisztrálhatók. Az emóciókat vizs­gálni kezdték elektroenkefalográ- fiával. A kísérleti személv kényelmes karosszékben ül. Fejétől huzalok vezetnek az enkefalográfhoz. A kísérleti személy külsőleg nyu­godt. A kísérlet megkezdésekor meg­indulnak a regisztráló műszerek: grafikonok jelennek meg a mozgó szalagon. Az agykéreg „beszél”. Az egyik görbe az alfa-ritmust, a másik a delta-ritmust ábrázolja. A kísérleti személv nem nyugta­lankodik. Theta-ritmusa fokozott fluktuálást mutat. Az egyik kísér­leti személy például néhány óra múlva diplomamunkája megvédé­sére készül. Az «lektroenkefalog- ráf jól megragadta az emocionális, feszültségeit. • Két centi- méteres átmérőt is elérő jégszemekből .álló jégeső 'söpört végig Moszkva egyes kerületein. Hosszú évek óta nem volt példa ilyen jégesőre a1 szovjet fővárosban. A képen: a fotósok bátor vállalkozása. ‘YTelefoto— TASZSZ— MTI—KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents