Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-24 / 171. szám
4 • PETŐFI SíEPE • 1974. július 24. A KONGRESSZUSI VERSENY ÉLENJÁRÓI A Kossuth brigád 0 Gulyás Piroska és Andrási Istvánná számozza a kiszabott idomokat. 0 Faipari szalagfűrésznek látszik ez a gép, pedig egyike a legmodernebb szabászgépeknek, Bálint Lázár dolgozik vele. 0 Sarkadi Dániel szabásszal beszéli meg a brigádvezető az egyik rajz elkészítését. 0 Líbiába kerülő nadrág lesz ebből a bordó bársonyból. Barta Gabi és Dombóvári Hcnrikné készíti elő szabásra. A Kiskunsági Ruhaipari Vállalatnál nemrégen értekezletet tartottak a szocialista brigádok vezetői részére. Kohut Béla igazgató részletesen ismertette, hogy a vállalat milyen segítséget vár a kollektíváktól az éves terv sikeres befejezéséhez. Tegyenek meg mindent a termelékenység növeléséért, a minőség javításáért, valamint a termelési költségek csökkentéséért, s. fokozzák az eszközök kihasználását. Felhívta a figyelmüket arra is, hogy a technológiai fegyelem milyen fontos, szigorú betartása jelentősen hozzájárulhat az eredmények fokozásához. Az igazgató tudta előre, hogy ez az értekezlet fontosabb, mint sok más hasonló megbeszélés, a brigádokra lehet számítani, különösen most, a kongresszusi munkaverseny kibontakozása ideién. Jelenleg 21 brigád vesz részt a mozgalomban 320 taggal, közülük nyolc kollektíva egyszer vagy már többször elnyerte a megtisztelő címet. Az értekezlet után hamarosan befutott az első vállalás. A Kossuth nevét viselő szabászbrigád, amely már háromszoros birtokosa a szocialista címnek, versenyre hívta a többi brigádot. Felhívásuk nyomán egyre-másra érkeznek a vállalat vezetőségéhez .a többi brigádok csatlakozását jelentő értesítései és vállalásai. A Kiskunsági Ruhaipari Vállalatnál teljes lendülettel megkezdődött a kongresszusi munkaverseny. Műszakváltás Után néhány perccel keressük fel a kihívó’ brigádot. Fricska László brigád- vezető elnézést kér, ki kell adni a munkát a brigádnak. Végigjárja a hatalmas termet, ahol terjedelmes asztalokon rajzolók dolgoznak; lányok, asszonyok tprílik ki a különböző ruhaanyagokat. Odébb egy férfi biztos kézzel irányítja a sablon mellett a szabászgépet. I — Amikor a brigádomnak elmeséltem, hogy mi volt az értekezleten, valaki felvetette: „Előzzük meg a többieket” — mondja visszatérve a brigádvezető. — Hívjuk ki őket versenyre, s majd a végén meglátjuk, hogy ki győz. No persze, itt győztesről vagy vesztesről nem nagyon lehet beszélni,' hiszen a szocialista brigádok életében ez a két fogalom nem használatos. Arról szoktunk csak tárgyalni, arra törekszünk, hogy még a többieknél is jobb munkát végezzünk, s vállalásainkat pontosan teljesítsük. Régi, jól összeszokott kollektíva a mienk, s azt hiszem, most sem vallunk szégyent. A brigád — azonkívül, hogy a többieket versenyre szólította — természetesen megtette a maga külön vállalását. A szakma jellegéből adódik, hogy ha mi selejtet gyártunk, nem jól szabjuk ki az anyagokat, a szalagokon már nem tudnak minőségi munkát végezni. Így azután a pontos szabásra fordítjuk a legnagyobb gondot, . s igyekszünk az anyagkihasználást növelni. A hulladék csökkentését, illetve az anyagnormák szigorú betartását szintén fontos célul tűztük magunk elé. Ebben az évben ünnepeljük Kiskunfélegyháza várossá nyilvánításának 200. évfordulóját. Krngresszusi felajánlásunkban elhatároztuk, hogy szefrielyenként 20 óra társadalmi munkát végzünk, részt veszünk a város szépítésében. A brigádnak évek óta van patronáltja; egy idős, elhagyatott asszonyt látogatunk meg rendszeresen, s minden vasárnap ebédet viszünk neki. Hét közben kitakarítjuk a lakását, elvégezzük a különböző házimunkákat. A kisegítő iskola diákjai részére is dolgoztunk már társadalmi munkában; s a jövőben is segítjük őket. Felajánlásunk nem különösebben látványos — mondotta befejezésül a brigádvezető, akit már hívtak az egyik asztalhoz —, de azt hiszem, hogy a vállalások teljesítése jelentősen hozzájárul az egész vállalat versenyének sikeréhez. Opauszky László Rendkívül érzékeny műszer A fizika hullámskáláján a legutóbbi időkig „fehér folt” éktelenkedett a milliméteres és az ennél is rövidebb hullámhossz- tartományban. E hullámtarto- mány .ezért bizonyult bevehetetlennek a fizikusok számára, mivel a klasszikus' méréstechnika valamennyi módszere csődöt mondott a „titkok” feltárására. Szovjet kutatók most olyan nagy érzékenységű műszert szerkesztettek, amely a kis amplitúdójú rezgések mérésére is alkalmasak. A lézer-interferoíné- terrel olyan rezgések is mérhetők, amelyeknek amplitúdója százszor kisebb a hidrogénatom-’ hál! A műszer elsősorban az ultrahangokkal, a hidroakuszti- kával és a szilárdtestfizikával foglalkozó tudományos laboratóriumokban tesz jó szolgálatot. Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról Őszinte, nyílt szavak hallatán mondjuk, ez egyenes beszéd volt. Ha valahol, alkkor á munkahelyen nagy szükség van rá. Mert emlője a demokratizmusnak, bölcsője a jó légkörnek. Mégis, keveset ér, ha nem tudni, ki a címzett. A demokráciának erős, tisztító a sodra, de éppen azért, mert a folyam partjai szilárdak. Ha- omladoznak a partfalak, avagy ki sem alakították azokat, gyengül a sodrás, örvények keletkeznek, gázlók bukkannak fel, a folyam vize szétterül. Nyitott kapuk Azt, aki szólni akar, nyitott kapuk fogadják. Fölkínálják a lehetőséget a párt-, a szakszervezeti-, a KISZ-taggyűlések, a termelési tanácskozások, a brigádgyűlések. Mód nyílik a vélemény elmondására munkásgyűlésen— melyet egyre több helyen honosítanak meg —, törzs- gárda-rértekezleten. S még mindig vannak további fórumok, képletes szószékek. A gond inkább az1: kinek, mikor, miről mondja el véleményét a munkás? Gond ez? Az üzemi gyakorlat ismeretében határozott igen á felelet. E következtetésre jutottak azok is, akik a Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa számára tavaly részletes vizsgálati anyagot készítettek. Tárgyszerűbben fogalmazva: a dolgozók tekintélyes része nem ismeri eléggé a mun- helyi demokrácia intézményeinek működését. Jog, de mire? Sokan, sok helyen fölteszik ezt a kérdést. Tétováznak. Örömmel hallgatják társuk okos fejtegetését az anyagtovábbítás kiküszöbölhető akadályairól, de feszengenék, amikor a munkásgyűlésen azzal áll elő valaki, hogy nem kapják meg időben a kéztisztító- szert. Bosszúság ez utóbbi? Persze. Csak éppen nem a munkásgyűlésre való eset. Az ésszerűség, az átgondoltság húzza meg a választóvonalat fórum és fórum, téma és téma között. Mindenről mindenütt beszélni? Ugyanolyan erőpocsékolás, mint ugyanarról valamennyi fórumon szólni. S akkor is baj van, ha az összes kérdés, vélemény egyetlen fórumra sűrűsödik. Létezik tehát — jobb kifejezés híján — ebben is munka- megosztás. Vagy léteznie kellene, éppen a munkahelyi demokrácia intézményeinek hatékony működése érdekében. Talán e munka- megosztás ismeretlensége, kétséges volta az oka, hogy egy-egy tanácskozáson összevegyül a lényeges, a lényegtelen, elfogy a türelem,' s a fontosra nem jut elég ’idő. A.szavak ereje A vaktában elröpített nyílvesz- sző aligha fúródik a célba. A szavak ereje is a célratörésben rejlik. Abban is, hogy megtalálják a címzettet, azt, aki cselekedni, intézkedni képes és köteles. A brigádon belüli gondokat személyes ellentéteket tisztázhatja a brigádértekezlet, elsimíthatja e kis közösség vezetője. A szerszámellátás, a gépek állapota, az anyag- biztosítás elsősorban a művezető dolga, kötelessége. Ha újra meg újra baj van mindezekkel, akkor érdemes lépni egyet, megkeresni a művezető főnökét. Kimondatlanul, de „szolgálati utat” sugallnánk? Távol áll szándékainktól. A munkahelyi demokrácia nem terelhető a hivatalosság szigorúan megszabott lépcsőfokaira. Mérlegelni azonban kell. Vajon ki intézkedhet gyorsabban, eredményesebben a szerszámok ügyében, a vezérigazgató vagy a szerszámkiadó vezetője? A rossz rajz miatt a főmérnök vagy a gyártmányszerkesztési osztály főnöke? Érdemes, szükséges-e párttaggyűlésen előhozakodni azzal, hogy a fürdőben töröttek a lábrácsok, holott 'a gondnokságnak még nem jelentette senki? A vállalat több száz főre rúgó törzsgárdája előtt azt ecsetelni, hogy a műhelyben rossz a világítás? Nincs kétféle igazság Szándékosan köznapi példákat említettünk, apró eseteket, mert a munkahelyi demokrácia ilyen apróságokon is zátonyra juthat. Az igazság fényét mérsékli, ha túl alacsonyan megáll, vagy túl magasra lendül a lámpást tartó kéz. Van, amikor a méreg beszél az emberből — nem indokolatlanul ife s akkor még mérlegeljen is? Indulatokra szükség van, ha á jobbítás szándéka fűti azokat. A vak düh azonban rossz tanácsadó. A szónak nem a sebzés, hanem 'a segítés a célja. Ezért nem szabad, nem lehet „összevissza” beszélni. Mert ennek semmi köze az igazi demokráciához. . Bárhonnét nézzék is, nincs kétféle igazság. A tények tények. A közösség akkor bizonyítja érettségét, ha nem mende-mondákra, folyosói, öltözői szóbeszédekre ad, hanem a tényekre támaszkodik. S mindenkor. Abban az esetben is, ha nem a vezetést, hanem a közösség némely más, beosztott tagját kell bírálnia. Lógásért, silány munkáért, gondatlanságból származó szerszámtörésért például. Ez ugyanis nagyon-nagyon ritka ma még a demokrácia munkahelyi fórumain. Szilárdabb út Napjainkban már formálódnak azok az elképzelések és tervek, melyek szilárdabb utat építenek az egyenes beszédűek talpa alá. Egyebek mellett világosabbá kell tenni, kinek a kötelessége az egy- egy fórumon elhangzottakra felelni, időben, érdemben. Mód nyílhat arra, hogy bizonyos kér désekben maguk e fórumok döntsenek, azaz ne csak véleményt nyilvánítsanak. S előbbre lehet lépni abban is, hogy a személyesen eljáró, panaszttevő dolgozó ne semmitmondó ígérgetést, hanem záros határidőn belül kézzelfogható választ kapjon. Kinek, mikor, miről mondja el véleményét a munkás — írtuk le a cikk elején. Fontos kérdés, de teljes pontossággal csak a munkahely körülményeinek ismereteiben dönthető el, a sémák veszélyesek. Egy-egy közösségnek kell kimunkálnia, kipróbálnia az utakat, módszereket. Nem köny- nyű ez. A legfőbb segítséget hozzá a politikai testületek, elsősorban is a pártszervezetek adhatják. E testületek, tagjaik példája lehet a forrás, melyből mindenki meríthet. ' M. O. Az új jogszabályokról A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1974. évi 6. számú törvényerejű rendelete a külföldiek ingatlanszerzésének szabályozásáról szól. A törvényerejű rendelet kimondja, hogy a Magyar Népköz- társaságban külföldiek — ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik — ingatlan tulajdonjogát adásvétel, csere vagy ajándékozás útján előzetes engedéllyel szerezhetik meg. A tulajdonszerzés akkor engedélyezhető, ha az engedély megadását kérő külföldiek letelepedési, illetőleg hazatérési engedéllyel rendelkeznek, részükre nemzetközi szerződés a magyar állampolgárokkal, illetőleg magyar jogi személyekkel azonos elbánást biztosít, vagy ingatlan- szerzését egyéb lényeges körülmény indokolja. Az előzetes engedély megadása a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik. Az engedély megadására irányuló kérelmet — az egyéb jogszabályokban előírt engedély, felmentés, jóváhagyás, illetve hatósági igazolás megszerzése előtt — a pénzügyminiszternél kell előterjeszteni. Az állami népességnyilvántartást szabályozza a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának 1974. évi 8. számú törvényerejű rendelete. Az állami népességnyilvántartás célja a lakosság ügyei intézésének, az állami, gazdasági, szövetkezeti és társadalmi szervek munkájának egyszerűsítése, a személyhez fűződő jogok védelmének, a kötelességek teljesítésének hatékony biztosítása. MH» Az állampolgár és a szerv köteles az állami népességnyilván- tartás részére, a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatni. Az állampolgár az állami népesség- nyilvántartás alapján olyan adatok közlését, illetve olyan okiratok kiállítását kérheti, amelyekhez joga vagy törvényes érdeke fűződik. Lakcímtudakolás esetében ennek igazolása nem szükséges. Az állami népességnyilvántartás adatainak közlése, illetőleg fel- használása személyhez fűződő jogot, államtitkot vagy szolgálati titkot nem sérthet. A tanácsi kezelésben levő állami földek mezőgazdasági hasznosításáról szól a Minisztertanács 28/1974. számú rendelete. A rendelet szerint állampolgár részére csak olyan nagyságú, tanácsi kezelésben levő állami földet lehet haszonbérbe adni, hogy a haszonbérbe adott területtel együtt a haszonbérlő és a vele közös háztartásban élő házastársa és gyermekei tulajdonában levő belterületi föld a 6000 négyzetmétert ne haladja meg. A haszonbérlő tulajdonában és használatában levő zártkerti föld a 6000 négyzetmétert, a haszonbérlő és a vele közös .háztartásban élő házastársa és gyermekei tulajdonában és használatában levő összes föld — mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó állampolgár esetében a 12 hektárt — egyéb foglalkozású állampolgár esetében a 6000 négyzetmétert ne haladja meg. A tanácsi kezelésben levő állami földet állampolgárnak legalább egy és legfeljebb tíz — jogszabályban meghatározott esetben legfeljebb 15 évre — lehet haszonbérbe adni. A haszonbérlő az állami földet használatra másnak időlegesen sem engedheti át. | A tanácsi kezelésben levő állami föld haszonbérletére a polgári jog szabályai az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a haszonbérlet azonnali hatályú félmondásának nincs helye. A haszonbérleti szerződést a haszonbérbe adó és a haszonbérlő közö§ megegyezéssel, bármikor megszüntetheti, a megegyezést írásba kell foglalni. A haszonbérleti szerződés háromhónapi felmondással a gazdasági év végére (szeptember 30,1 megszüntethető, a felmondást írásba kell foglalni. A jogszabály a haszonbérbeadó számára megszorítást alkalmaz, amikor kimondja, hogy az a szerződést csak akkor mondhatja fel, ha a haszonbérlő felhívás ellenére sem művelte meg a földet, a földet használatra másnak átengedte. Ezenfelül a földön, az építésügyi jogszabály megszegésével építkezett, a haszonbér vagy az adófizetési kötelezettségének a lejárat után közölt felszólítás ellenére, a kitűzött határidőben sem tett eleget, továbbá a haszonbérelt föld állampolgár részére került értékesítésre. Olyah esetben, ha az állami földet a kezelő vagy más állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet közérdekű célra kívánja felhasználni. a szerződés hatálya — a szerződésben megjelölt határidő lejárta előtt a feltétel bekövetkeztével — megszűnik. Ha a haszonbérleti szerződés azért szűnik meg, mivel a haszonbérelt földet állampolgár részére értékesítik, illetve közérdekű célra használják fel, a haszonbérbeadó. illetve a közérdekű célt megvalósító szerv köteles megtéríteni a haszonbérlő részére a szerződés tartama.- alatt telepített szőlőnek, gyümölcsfának, évelő növénynek a szerződés megszűnésekor meglevő értékét. Ennek összegét vit.a esetén a bíróság állapítja meg. A Minisztertanács 27/1974. számú rendeletével a lakóházépítés egyes kölcsönfeltételeinek megváltoztatásáról rendelkezett. Eszerint az állami vállalatoknál dolgozó munkások családiházépítése esetében az ország bármely településén nyújtható kölcsön. A három, vagy annál több gyermekét eltartók í családiházépítése esetében az ország bármely településén a • kölcsön az építési költség 50 százalékáig nyújtható, lakásonként azonban a százezer forintot nem haladhatja meg. A kamat mértéke évi 2 százalék, a törlesztési idő legfeljebb 25 év. Az állami vállalatoknál dolgozó munkások, valamint a hárpm, vagy annál többgyermekes eltartók családiház-építése esetében a kölcsön az építési költség ötven Százalékáig terjedhet. Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész.
