Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-16 / 164. szám
0 Közös aratás a szomszéd termelőszövetkezettel. KIS TERMELŐSZÖVETKEZET - EREDMÉNYES GAZDÁLKODÁS Dinamikusan fejlődik a mátételki Győzelem Tsz A kis gazdaságok sorába tartozik a,mátételki Győzelem Termelőszövetkezet. Jogelődje az 1949. október 10-én 163 hektáron 10 taggal megalakult Törekvés Tsz. Tizenegy év gazdálkodás után a Mátételkén egy évet működött Űj Barázda Tsz-szel egyesültek és akkor vették fel a Győzelem nevet. Az 1395 hektáros szövetkezetben 164 tsz-gazda kezdte meg a közös munkát. Az egyesüléskor csupán két traktoruk volt és régi, korszerűtlen épületek szolgáltak istállóként. Födjeik átlagos aranykorona-értéke hektáronként 23. A mélyfekvésű területeken 210 hektárnyi gyep terül el. A közösen művelt szántó ezer hektár, a többi háztáji, illetve művelésre alkalmatlan föld. Az eltelt időben a szövetkezet évről évre fejlődött. Az egyesülést követő évben csupán 8,6 millió vagyona volt a gazdaságnak, a termelési érték nem érte el a négy millió forintot, az egy tagra eső évi átlagjövedelem csupán 11 ezer forint volt. A közepes minőségű szántókon alacsonyak voltak a termésátlagok. Kukoricából hektáronként csupán 21, búzából 17 mázsa termett. A szövetkezetben 760 szarvasmarhát, juhot, és sertést tartottak. Az alacsony termésátlagok azzal is magyarázhatók, hogy csekély volt a tápanyagvisszapótlás, hiszen egy hektárra csupán 17 kilogramm — hatóanyagban számított — műtrá- gyaércék jutott. Ma már ennek 30-szeresét ' használják az iparszerű termesztési rendszerben hasznosított területükön, az átlagos műtrágya-felhasználás hektáronként 420 kilogramm. Tavaly a szövetkezet bruttó jövedelme 9 millió 300 ezer forint volt, ami annyit jelent, hogy egy hektár jövedelme elérte a 9300 forintot. A bruttó jövedelem 35 százalékát használták fel az idei fejlesztési tervek megvalósításához. A szövetkezet közös vagyona csaknem 27 millió forint, a biztonsági tartalék pedig meghaladja a másfél millió forintot. Az elmúlt év gazdálkodásából- -származó árbevétel meghaladja a 28 millió forintot. Egy dolgozó tagra jutó évi átlagjövedelem 29 900 forint. Az elmúlt évékben gépekre 7 millió forintot költöttek. Többek, között vásároltak 16 erőgépet, 4 tehergépkocsit, SZK—4-es és NDK-kombájnt, valamint terményszárítót Gyakorlat a szövetkezetnél, hogy nem kezdenek nagy költségekkel építhető, drága állattartó épület készítésébe. A meglevő istállóikat alakították át, illetve bővítették, így többek között 200 férőhelyes tehénistállót, ezer sertés részére hizlalót, 900 férőhelyes juhhodályt alakítottak ki és megépítettek ezer tonna termény tárolására alkalmas épületet. Az épület beruházásokra összesen 14 millió forintot költöttek. A szocialista országok gépeivel Emelkedtek a termésátlagok Iparszerű kukoricatermesztés A Győzelem termelőszövetkezet dinamikus fejlődését a szorgalmas tagság és a jól képzett vezetők, szakemberek céltudatos munkája eredményezte. Korán felismerték, hogy a nagyobb eredmények eléréséhez nélkülözhetetlen a gépesítés fejlesztése és a koncentrált, specializált termelésszerkezet megvalósítása. Az első termelőszövetkezetek között voltak akik beléptek az 1972-ben létrejött Bajai Kukoricatermesztési Rendszerbe. Azóta 700 hektáron termesztik ezt a fontos takarmánynövényi és a termésátlaguk ugrásszerűen emelkedett. Az első évben 53,6 mázsás hektáronkénti mennyiséget takarítottak be annak ellenére, hogy jelentős jégkár érte a kultúrát. Az itt használt gépek vásárlásához 2,5 millió forintot költöttek. Ezenkívül vásároltak Sirokkó terményszárítói és létrehozták a keverőüzemüket is, ahol nemcsak saját, hanem a háztájikban tartott állat- állomány részére is készítik a tápokat. Tavaly 1400 tonna tápot szállítottak el az üzemükből. A korábbi években a szövetkezetnek vásárolnia kellett a kukoricát, ma már az iparszerű kukoricatermesztési rendszerben olyan mennyiségű takarmányt tudnak termelni, amely lehetőivé teszi, hogy a termény egy részét eladják. Ha jégkár az idén nem sújtotta a gazdaságot, mint az elmúlt két évben, megvalósítják tervüket, s 60 mázsát takarítanak majd be hektáronként. A kukoricatermesztés önköltsége az országos átlag alatt van, ugyanis egy mázsa kukoricát 148 forintért termelnek. A jövő évtől növelik a kukorica termőterületet, s mintegy 950 hektáron díszük majd ez a fontos takarmánynövény. A kis szántóterület ellenére is lehetőség van ennek megvalósítására, mivel a háztáji gazdaságok igényeinek megfelelően a jövőben a tagoknak nagyobb részben nem földet, hanem terményt adnak, úgynevezett eszmei háztájiként. Nehéz aratás elé néz a szövetkezet. Bár a múlt héten két nap alatt befejezték a osaknem 80 hektáron elvetett őszi árpa betakarítását, s a termésátlag jóval meghaladja a tervezettet: 50 mázsa árpa termett hektáronként. A kedvezőtlen időjárás, a sok csapadék gondot okoz a betakarításban. Az árpaaratás gyors elvégzéséhez a tataházi Petőfi Termelőszövetkezet nyújtott segítséget, hat kombájnnal és több szállítóeszközzel a mátételki gazdák földjén dolgoztr' A vizes mély talajon csak *t külön traktor segítségével ti .ták a terménnyel teli pótkocsikat elvontatni. Az eltnűlf évben 250 hektáron termett búza, s a hektáronkénti termésátlag csaknem elérte a 40 mázsáb A teljesen gépesített betakarítást 18 nap alatt fejezték be. A búzaértékesítésből két millió forint árbevétel, származott. Az idén nagyobb termésre számítanak és ha az időjárás lehetővé teszi, rövídebb idő alatt szeretnék befejezni az aratást. Jó terméssel fizet a szövetkezetben a cukorrépa. Míg 1970- ben 30 hektáron, jövőre ennek dupláján termesztik az ipari növényt. Az elmúlt két év termésátlaga 437 mázsa volt, s összesen 2,6 millió forint árbevétel adódott az értékesítésből. A cukorrépa-termesztés is teljesen gépesített, a gyomirtást vegyszerrel végzik, csupán a tőbeállítás történik kézi erővel. Jövőre a nagyobb területre, valamint a betakarítás meggyor. sítására szovjet önjáró betakarító gép vásárlását tervezik.. Nemcsak kedvező műszaki tulajdonságai és olcsóbb ára miatt vásárolják a szovjet gépet, hanem azért is, mert a szövetkezetben minden munka- és erőgépet a szocialista országokból vásároltak. Ezekkel a gépekkel elégedettek a tsz-gazdák, a műszakiak, s a későbbiekben is a szocialista országok képeire alapozzák a fejlesztéseket. A gazdaságbán kisebb területen termesztik á lucernát, melyet jórészt szálasán etetnek, kisebb részét pedig lisztté dolgozzák feL Tavaly a hektáronkénti átlagtermésük elérte a 70 mázsát. A mátételki Győzelem Tsz-ben tavaly a növénytermesztés termelési értéke meghaladta a 8,3 millió forintot. Gyepgazdálkodás és az állattenyésztés A termelőszövetkezet gyepterülete 210 hektár. Ennek 60 százalékát egyszer kaszálják, s utána legeltetik, a többit pedig egész éven át legeltetésre használják. Korábban szakaszos legeltetést végeztek villanykarám segítségével. Az idén alakítják ki az úgynevezett felhajtóutas, karáimo- sított legeltetési rendszert. A gyepterület egy részét tározókból és fúrott kútból öntözik majd. A rendszeres gondozásnak, gyomtalanításnak és az évente hektáronként kiadott 210 kilogramm hatóanyagtartalmú műtrágyának köszönhető, hogy tavaly az átlagos fűhozam szénaértékben számolva, hektáronként meghaladta az '50 mázsát. A kukorica és a lucerna mellett a gyep termése az a takarmány, melyre a termelőszövetkezet állatállományának szükségletét alapozzák. A gyepen legeltetik a szarvasmarhákat, valamint a juhokat. A szarvasmarha-állomány jelentős növelését határozták el a termelőszövetkezetben az elmúlt évben. Tavaly csupán 78 tehén volt a gazdaságban, ez év végére ennek háromszorosa lesz. A tehénlétszám ilyen arányú növelése a bácskai termelőszövetkezetek közül Győzelem Tsz-ben a legnagyobb. Az összes szarvasmarha-állomány az év végére eléri az 510 darabot. A szövetkezetben magyar tarka, kettős hasznosítású állományt tartanak. Az elmúlt években újjá alakították a régi istállókat. A korszerű, de olcsó tartás lehetőségét nyújtó épületekben az állatállomány tejtermelése növekedett. Míg 1970-ben 2320, tavaly 2634 liter tej volt átlagosan a tehenek egy-egy laktáció- ban mért hozama. Az idén elérik a tehenenként! 3000 literes tejtermelést. Jó eredménynek számít a múlt évi fejési átlag is, ugyanis az állományból 107 volt az előhasi üsző. Az idén az előhasi üszők száma kevésebb. de így is 20 százaléka a tehénállománynak. Jövőre szeretnék elérni, hogy egy- egy tehén a laktációs időszakban 3300 liter tejet adjon. A tej önköltségi ára 4,50 forint körül mozog. Az év elején készítették el a 134 férőhelyes növendékistállót, melyet szintén régi épületből alakítottak át egymillió forint költséggel. Foglalkoznak a szövetkezetben szarvasmarha hizlalással, melyből tavaly 2 millió forint jövedelem adódott. A szarvasmarha-ágazat árbevétele csaknem elérte tavaly az 5,5 millió forintot. Ugyancsak régi épületeket alakítottak át sertésólakká. A gazdaságban 160 anyakocát és szaporulatát tartják. Tavaly 1364 hízott sertést értékesítettek, az idén pedig két és félezret. A modern technológiával felszerelt épületekben a sertések gondozását csupán öt tszrgazda végzi. A szövetkezetben egy kilogramm sertéshús előállítási költsége nem éri el a 17 forintot. Az év végéig 6,2 millió forint árbevételre számítanak a sertések értékesítéséből. A hosszú távú fejlesztési tervükben 1980-ig szerepel a sertésállomány növelése. Ekkor már hizlaldájukból háromezer sertést szállítanak majd el értékesítésre. Intenzív módon nevelik, tartják a juhállományt. Bevezették a két évenkénti háromszori éltetést. A jelenlegi nem egészen 500 anya helyett 1980-ban á gazdaságban már ezer anyajuh tartásával számolnak. A juhállomány fejlesztését nagyrészt saját állataik szaporulatából hajtják végre. Az év végéig mintegy 300 pecsenyebárányt értékesítenek. Növekedett a juhok gyapjúhozaima, tavaly egy állatról 4, az idén pedig 5,4 kilogramm gyapjút nyírtak. Az állattenyésztésből az elmúlt évben 9 millió 684 ezer forint árbevételhez jutott a szövetkezel tagsága. Segítenek a község- és városellátásban A mátételki Győzelem Tsz-ben 43 hektáron termesztenek zöldségféléket. Nagyobb részben paradicsomot és fűszerpaprikát. A község lakosságának, valamint Baja ellátásának segítésére 14 hektáron konyhakerti zöldségfélét termelnek. Az idén 720 mázsa konyhakerti növényt adnak el. Ennek megtermelését a szövetkezet tagjai terven felül vállalták, felajánlásként a XI. pártkongresszus tiszteletére. Mátételke, Tataháza lakóinak húsellátását szolgálja a szövetkezet vágóhídja, ahonnét tőkehúst és egyéb húskészítményeket szállítanak a két község húsboltjába, valamint Fajára is. Itt a háztáji gazdaságból felvásárolt sertéseket vágják le é.s dolgozzák fel. Elégedettek a tsz-gazdák A mátételki Győzelem Termelőszövetkezetben az idén szervezték meg a brigádokat, melyek a szocialista cím elnyerését ha- , tározták el. A növénytermesztésben a Kossuth-brigád alakult 47 taggal. Elsősorban a kertészeti növények megtermelését vállalták. Az állattenyésztésben megalakított Győzelem brigád negyvenhárom tagja vállalta, hogy nagyobb gondot fordít a tej minőségének megóvására és az egészségügyi előírások maradéktalan betartására. Mindezek mel- . lett még gondosabb munkával igyekeznek csökkenteni az állatok elhullását, a szarvasmarha- és a malacnevelésnél. Petőfi nevét vette fel a műhelyekben dolgozó huszonhét munkásból alakult brigád. Vállalták, hogy a munka, és erőgépeket határidőre kijavítják és így hozzájárulnak, hogy 12 nap alatt betakarítsák a termelőszövetkezetben a kalászos i gabonát. A szocialista címért a termelőszövetkezet dolgozó tagjainak 75 százaléka küzd ebben az évben. A termelőszövetkezetnek 256 tagja van, közülük 105 nyugdíjas. Az utóbbi években gyarapodott a fiatalok száma, s ma már 1970-hez viszonyítva 30 százalékkal vannak többen. A fiatalok nagyrésze szakmunkásként jött a gazdasághoz, de a többieknek -is megvan a lehetőségük, hogy tovább képezzék magukat. Az idén hat fiatal tanul különféle szakmát, ketten pedig a szövetkezet ösztöndíjasaként középiskolában szerzik meg szakmái ismeretüket. Mátételke munkaképes lakainak csaknem 80 százaléka a szövetkezet tagja. A tsz-ben lelki- ismeretes szorgalommal végzik mindennapi teendőiket. Élet- és munkakörülményeik javulásához a szövetkezet nap mint nap hozzájárul. A közös gazdaság segíti a családi ház építkezőiket. Kedvezményesen szállíthatják a tsz járművein az építkezéshez szükséges anyagokat és a következő évtől a szövetkezetben létesítendő lakásépítési segélyalapból pénzzel is hozzájárulnak a családi ház építéséhez. A tsz-tagok nagyobb részt a munkavégzéshez munkaruhát is kap. A gyermekes szülőknek a gyermekük után, 6 éves korig féláron adnak naponta egy liter tejet. A női dolgozóiknak állandó szabadszombatjuk van a nyári betakarítási időszak kivételével. A sző— vetkezet a községi tanáccsal közösen rövidesen át szeretne alakítani egy épületet, ahol nap közi otthont rendeznének be. A többgyermekes, valamint a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek, illetve idősebb rászoruló tagjaik támogatására 500—1500 forint közötti egyszeri segélyt adnak. Rendszeresen szerveznek kirándulásokat. Évente két kirándulás költségét téríti a termelő- szövetkezet. A debreceni tsz üdülőben — a CSÉB-tagok — egy hétig a szövetkezet költségén üdülhetnek, az idősek pedig Harkányban. A nyugdíjas és járadékos tagok háztáji földjét díjtalanul megmunkálják, csupán a vetőmagot kell megvásárolni. A 800 forint alatti nyugdíjban részesülőknek ezt sem kell fizetni. Az idén határozták el, hogy idős tagjaiknak díjmentesen juttatnak egy mázsa takarmánygabonát. Orvoshoz kórházba szintén díjtalanul szállítják tagjaikat. Hasznos és jövedelmező a tagok háztáji gazdálkodása. Elsősorban a sertés- és szarvasmarhatartással foglalkoznak otthonukban a gazdák. Ebből származó jövedelmük csaknem eléri a közösből adódó évi jövedelmet. Az otthoni munka mellett azonban becsületesen helytállnak a közös gazdaság földjein az állattenyésztés munkáiban. A szövetkezet segíti a háztáji gazdaságokat. Az értékesítés, a szerződés- kötés lebonyolítására háztáji brigádvezetőt foglalkoztatnak. Az állátneveléshez a keverőüzemben készített tápot tagjaiknak házhoz szállítják, állataikat felvásárolják, s a szövetkezettel értékesítési szerződést kötött tag a nagyüzemi felár felét is megkapja. A mátételki Győzelem Tsz t3g_ sága és vezetősége állandóan arra törekszik, hogy lépést tartson a fejlődéssel, megtegyen mindent annak érdekében, hogy minél jobb gazdasági eredmények szülessenek, s a szövetkezeti tagság jó megélhetése biztosítva legyen. Minden igyekezetüknek, törekvésüknek határt szab a földterület nagysága. Igazán korszerű, nagyüzemi gazdálkodást ezer hektáron képtelen megvalósítani a szövetkezet. Ezért is esi.t több szó Mátételkén arról, hogy hasznos lenne, ha a szomszéd község hasonló kis termelőszövetkezetével minél előbb közösen folytatnák a gazdálkodást. Ez jelentené a további fejlődést, a re- ményteljesebb jövőt, a termelőszövetkezeti tagság éőletszínvo- nalának még dinamikusabb javulását. X \ < • A tsz központja. 9 Árpából hektáronként 50 mázsa, termett. • Régi épületből alakították át a korszerű űszőnevelőt. t Gazdaságos 1 a sertéshízlaI Iás9 A Sirokkó szárító- berendezés.
