Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-13 / 136. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. június 13. Miért mondott fel Mányoki János? A TÁRGYALÓTEREMBŐL Sikkasztok Kerekegyházán II. Vélemények Kezdjük az érdeklődést annál az embernél, aki megértette a fiatal művezetőt, s a végén még­sem adott neki igazat. Simon Jánosné, a gyáregység személy­zeti előadója így vélekedik: — Mányoki Jánost külön is szerettem. Akkoriban lett műve­zető, amikor a gyárba kerültem. A beosztásunkban mindketten újak voltunk. Ügy tudom, az elődje nem tudta a dolgozókkal a kellő hangot megütni. János nem szívesen vette át a műsza­kot, elég sok volt ott a problé­ma. A jellemzésére még annyit, hogy fiatal kora ellenére nagyon komoly, csendes, becsületes, nyíltszívű, korrekt ember. A munkások nyolc órát dol­goznak, de a vezetőn nagy a fe­lelősség. Érezte ezt a munkáért épp úgy, mint ahogyan minden­kinek az ügyét a szívén viselte, s igyekezett segíteni. Mivel futballista- is, a csapata kérte: engedje el a vállalat az edzé­sekre. Elengedték, de ő csak rit­kán élt ezzel a lehetőséggel. És tény, hogy egy év alatt rend lett, fellendült a szalag teljesítmé­nye. Rendszeresen elérték a 95 százalékos minőséget, szép pré­miumokat kaptak. Az is igaz, hogy a műhelyben sok a problé­ma. Nehéz például munkást kap­ni. Egyfelől tehát a. nyomasztó gondok, másfelől a lelkiismere­tessége, a két tényező gyakori ösz- szeütközései letörték. Beszélget­tünk rólá tavaly ősszel is. Sok a probléma — hozta szóba Já­nos. Mindenütt van... — mond­tam. Egyszer csak hallom, hogy el akar menni. Sersényi elvtárs összehívott bennünket: Fazekas Lászlónét, az szb-titkárt, Mányoki Jánost és engem. A megbeszélés lényege: János munkája maximálisan jó, a gyár elégedett vele. Mégis menni akar, mert nem teljesül­tek a kérései. A megbeszélésen is azt mondták, hogy ezekre nincs pénz. Erre János úgy ha­tározott, hogy a felmondását nem vonja vissza. Én igyekeztem biz­tatni, hogy ne törjön le, próbál­ja ki, bizonyítsa be például a csoportvezetői elgondolását, hi­szen kapnak ők havonta bizonyos összegű prémiumot. Beszéljék meg a csoportban, hogy abból a csoportvezetők ..kapjanak „yalaj, mivel többet. Erre azt felelte" ő nem 'hajlandó elvonni az 'embé- rektől a pénzt, ezt nem vállalja. Azt vetettem a szemére, hogy belefáradt, meghátrált a nehéz­ségek elől, inkább elment. Pe­Mini­tengeralattjáró 0 Mini-tengeralattjárót bocsátot­tak vízre a londoni kikötőben a Bay Shoro hordozóhajóról. Rendeltetése a tengerfenéken végzett munkálatok, minde­nekelőtt a partmenti olajfúró tornyok viz alatti szerelése. (Telefoto—AP—MTI—KS) Ananászkára Valószínűleg nem készült még összeállítás arról, hányféle fogyó­kúra létezik szerte a világon, de számuk több százra tehető. A legújabb — ismét csalhatatlan* — módszer a kávé—ananász kú­ra. A fogyni kívánónak ananász­levet kevert feketekávéban kell rttegfürödnie. (!) A „fürdő” hő­mérséklete mintegy 60 fok, a fürdés ideje 20 perc. E legújabb kúra feltalálói japánok, akik azt állítják, hogy már két fürdő után egy kilogrammal csökken a súly. a gyárból dig az egész műszak kiállt mel­lette. Szerették. A műszak dol­gozóinak véleményét jól érzé­keltette egy értekezleten Máté Jánosné, Rozika, aki példát is előhozott rá, hogy ilyen vezető­jük még nem volt... — Csak egyetlen kérdés: va­jon csakugyan lehetetlen kíván­ság lenne, ha valaki az irodai létszámból napi egy-két órát a műhely adminisztrációjában se­gítene? — Azt hiszem, lehetne találni rá megoldást. ♦ Bánó Béla, a váltó műszak műve­zetője az alja-műhelyben. Tehát Mányoki Jánoséval azonos po­zícióból adhat választ a felmon­dás okaira. Hallgassuk hát: — Ha nagyon sokáig fennáll a gyár, olyan művezetője, mint Mányoki, nem lesz egyhamar! Hogy miért mondott fel? Sze­rintem akkor nem volt elég erős, amikor elvállalta ezt a megbí­zatást. De hát a gyár nevelte, is­kolát végzett... Aztán kezdett a műhely helyrerázódni. Én tu­dom, hogy nagyon szerették. Igaz, szigorúan vette a hanyag­ságot, de dicsérni is tudott. Egy év alatt tízszer kaptak prémiu­mot. Éven szinten teljesítették a minőségi tervet! Pedig rettentő sok nehézséget kellett megoldani. Jó barátok voltunk korábban is, de a végtelen jó munkakap­csolat még közelebb hozott min­ket egymáshoz. Korban Jancsi, de a művezetésben én voltam a fiatalabb. Engem tavaly ősszel bíztak meg ... Amikor az ember oda kerül, bizonyítani akar. Ősz. szeszorítja a fogát, nem akar szégyent vallani. Így voltunk Jancsival. Jól zártuk az évet. Bizonyítottunk. Gondoltuk: most már van rá alap, hogy kérjük, segítsenek. A műszakban nyolc­vanhármán dolgoznak. A kise­gítő személyzet tulajdonképpen egy technikus, aki időnként el­jön. Nem-függetlenített csoport- vezetőt kértünk, nyolcszázalé­kos többletpénzzel. Nem lehet... Anyagilag megbecsültek va­gyunk, nem erről van szó, az nem minden. Hogy a csoportvezetőket saját hatáskörben, a prémiumból? ... A 95„ százalékos követelmény óriási. Ha ezt elérjük, kap a mű­hely 6 százalék prémiumot, az el­osztása rám van bízva. A múlt hónapban én megbíztam így csoportvezetőket. Sajnos, a má­jus lemaradással zárult, nincs Műanyagok és az emberi szervezet Az emberi test bármely részé­be beültetett idegen anyagnak többféle szempontból kell kiáll­nia próbát. Hosszú távon sem szabad fizikai, kémiai, mechani­kai elváltozást szenvednie, és a szervezetben gyulladást, dagana­tot vagy más kóros elváltozást ikoznda. A műanyagok sebészeti alkalmazásában elég sok a buk­tató. Az a szintetikus anyag, amely az iparban tulajdonságai­nál fogva tökéletesen betölti hi­vatását, nem biztos, hogy beülte­tésre is alkalmas. A műanyagot sok esetben lehetetlen megfele­lően sterilizálni, hogy el- ne ve­szítse — legalábbis hosszú távon — előnyös technikai tulajdonsá­gait. Ha tehát nem sterilizálják eléeeé. mérgező hatásával kell számolni, ha megfelelően sterili­zálják. akkor esetleg beültetés után hosszabb-rövidebb idő alatt elveszti előnvös tulajdonságait, és az emberi szervezetben fel­mondja a szolgálatot Fém vagy műanyag? Az ortopédsebésznek szinte min­dennapi dilemmája, milyen anya­got alkalmazzon a beültetéskor, szervpótláskor. Több szempontot s prémium, és énnekem ezért nem jó ez. Hogy lemaradt a műhely, annak sok az összetevője. Hir­detjük a munkásfelvételt, és azt vesszük fel, aki jelentkezik. A betanítás a művezető dolga. Az átállás az új modellre órfási gonddal jár ... Kértük, ha mód van rá, vegyenek le legalább az adminisztrációs munkából. Csak egyetlen napot kellene végig­nézni, hogy mi futkosni való van. Állítom, jól járnánk, ha kilo­méterpénzt fizetnének. A terme­lésen még az is megérződik, ha az ember fél órát hiányzik a műhelyből. Én tudom, hogy a felmondást akkor nem gondolta komolyan, amikor kijelentette, hogy ő a sza­badságkiírást nem csinálja. Ne­ki voltak jó elgondolásai, pél­dául arra is, hogy az exportot másként kellene premizálni. Jancsi úgy látta, hogy a 95 szá­zalékos minőség után 10, a 94 százalékosnál 8, a 93 százalékos minőségnél pedig 6 százalékos prémium ösztönzőbb lenne. De nagyon elkeseredett, mondta is, hogy „legalább egyszer látnám, hogy komolyan veszik, vagy legalább megpróbálnák ...” Nem szégyellem, kikészített idegileg, amikor Jancsi elment. Bennem ez olyat váltott ki, hogy barátomnak megmaradt, de a segítőt elvesztettem és hasonlót nem kapok. Én Mányokit mindnyájunknál jobb művezető­nek tartottam, őneki minden döntése hosszú távra szólt. Na­gyon sok segítséget kaptam tőle. Minden modell-átállásnál itt ma­radt velem. Azt mondta, ő oda­áll, csinálja, de végül is nem szól bele, nehogy „okos János­nak” mondják. Tessék elhinni, ami probléma van a gyárban, márpedig akad, az mind az alja­üzemben csapódik le. A modellérián együtt dolgoz­tam Mányokival, és tudom, vele olyan embert engedtek el, aki­nek a cipőgyártás a kisujjában van. Kijelentem, hogy a gyár­ban nincs olyan, aki például úgy értené a frézelést (talpszél-ma­rást). Talán Csaba bácsi volt még olyan ... Tetszik tudni, milyen ember Mányoki? Ha két nadrágja van, az egyiket nekem, vagy bárki másnak odaadja! Olyan a szíve és mindenre olyan érzékeny ... Én csak ,,leg”-fokon tudok be­szélni róla. Perny Irén (Következik: Az igazgató szem­szögéből ...) kell ezen a téren összhangba hoz­ni, funkcionális, élettani, techni­kai tényezőket. Ha a beültetett anyagnak nagy mechanikai erőt kell kifejtenie, a rozsdamentes acél a kívánatos. A fokozott korrózióellenállás szempontjából a króm-kobalt öt­vözet a legjobb. Ha az anyag el­fáradását kell kiiktatni, akkor a titán a megfelelő. Sajnos nincs olyan ötvözet, amely technikai szempontból az összes kívána­A szívsebészet műanyagfel­használása jelentős mértékű. Ar­tériák pótlására nylont és dac­ront alkalmaznak. A szívbillen­tyűket egy időben szilikonból készítették. Napjainkban gya­koribb például az aortális bil­lentyűk kialakításánál a teflon­titán kombináció. A szívsebészet jelentős technikai, de egyben élettani problémája az a trom- busképződési veszély, amely a mesterséges bilentyű ilem «min­dig tökéletes funkciójából adó­dik. Kétségtelen, hogy ezt a ve­szélyt a páciens véralvadásgátló kezelése ma már a minimálisra csökkenti. Ennek ellenére folya­matban van olyan tökéletes megoldású mesterséges' szívbil­lentyűk kikísérletezése, amelyek Helikopterről védik a hegyaljai szőlőket 0 A Tokajhegyaljai Állami Gaz­daság és a Hegyalja 23 szőlő- termelő szövetkezete helikop­tert vásárolt a növényvédelem megkönnyítésére. A gépesített növényvédelem elsősorban a meredekebb, lejtősebb szőlő­táblákon nyújt nagy segítsé­get. (MTI foto — Kozák Albert felv. — KS) Épül az M—1-es út 0 Az M—1-es autópálya Tatabá­nya és Komárom közötti — 26 km-es — szakasza (él széles­ségben 1975 novemberéig, a Győrig terjedő — összesen 57 km-es pedig — 1977 őszére ké_ szül el. (MTI foto — Bajkor József fel­vétele — KS) 0 Nem tartozott az erős gazda­ságok közé a kerekegyháza Hala­dás Szakszövetkezet, amely 1973 márciusában egyesült a helyi Aranyalma Szakszövetkezettel. A Haladásnál az eredményességet gátolta többek között a kedvezőt­len adottságú terület, a munka­erőhiány, a gépellátottság ala­csony foka, valamint a szakkép­zetlen vezetés is. Különösen az 1970, 1971 és az 1972-es évek vol­tak „szűk esztendők”, amikor a Haladás veszteséggel zárt és emiatt állami támogatást kapott. Kétségtelenül tisztában volt a körülményekkel Tuman László- né, a Haladás főkönyvelője, majd az egyesülés után az Aranyalma elnökhelyettese is. Mégsem arra törekedett, hogy a lehetőségek­hez képest stabilizálja a gazda­ságot, hanem maga is tízezreket sikkasztott a pénztárból. Ebben a jól jövedelmező ténykedésben természetesen nem volt egyedül, hanem úgyszólván eszköznek használta a teljesen szakképzet- len és törvényellenesen alkalma­zott Juhász Zsuzsannát, akit 15 éves korában vett fel pénztáros­nak, minden előképzettség, gya­korlat nélkül, elcsábítva az is­kolai tanulmányoktól. Társtettes­ként kapcsolódott később az ügy­lethez Széki Bálint, aki 1972-ben elnöke volt a Haladásnak. Tumanné sajátos módon „ne­velte” a gondjaira bízott Juhász Zsuzsannát, akinek tulajdonkép­pen fölöttese volt és ellenőre kel­lett volna, hogy legyen. Ehelyett azonban olyan gyakorlatot ve­zettek be, hogy a szövetkezet iro­dai személyzete reggelenként a közös kassza terhére kávét ivott, továbbá Tumanné és Juhász Zsu­zsanna hetenként ötször a kassza pénzéből reggelit vásárolt ma­gának 50—100 forintért eseten­ként. Ketten havonta 2—3 ezer forintot szórakoztak el a helyi Hangulat étteremben, ahol Tu­manné megvendégelte a szövet­kezetbe látogatókat, de bőkezű­en fizetett a zenészeknek, a pin­céreknek is. Ha esetenként Kecs­kemétre utaztak hivatalos Ugj ben, megebédeltek. Két és fél év alatt erre a célra a szövetkezet pénzéből hétezer forintot költöt­tek. Ezek azonban csak az apróbb tételek, mert Tumanné kérésére vagy utasítására Juhász Zsu­zsanna esetenként kisebb-na- gyobb összegeket vett ki a pénz­tárból, s átadta főnökének abban a tudatban, hogy az majd vissza­fizeti. A pénztáros ezt akkor sem tagadta me£, amikor már nyil­vánvaló volt, hogy Tumannénak esze ágában sincs visszafizetni a pénzeket. Például 1971 tavaszán háromezer forintot kért Tu­manné, hogy OTP-tartozását ren­dezze. Rövid idő múlva — házat építettek Tumanék — 20 ezer forintot kért és kapott a pénztá­rostól. összesen 1970 szeptembe­rétől 1972 április végéig 59 500 forint „kölcsönt” vett fel Tu-, manné. be ugyanebben az idő­szakban a két vádlott reprezen­tációra 58 ezer 900 forintot köl­tött. Végül is tehát a 19 hónap alatt Tumánné és Juhász Zsu­zsanna összesén 118 eiSr 400 fo­rintot sikkasztottak a szövetke­zet pénztárából. 0 Ha pénzről volt szó, Tu­manné meglepő leleményességről tanúskodott. Így például akikor, amikor a kerekegyházi nőtanács 1971 nyarán egy Szombathely— Kőszeg—Sopron útvonalú kirán­dulást szervezett olyan megálla­podással, hogy a munkahelyek a költség 50 százalékát, a szemé­lyek a további 50 százalékát vi­selik. A pénzt Tumanné szedte össze, mint nőtanácsi felelős. Csak­hogy a szövetkezet irodai dolgo­zóinak — Tumanné rendelkezése folytán a teljes költségét viselte a szövetkezet, sőt Tumanné fér­je, lánya és fia is ingyen utázott. Aki nem a Haladás tagja volt, attól a teljes költséget beszedte, ami 26 488 forint volt összesen, ezt kellett az IBUSZ-nak befizet­ni. Tumanné viszont az összeg­ből csupán háromezer forintot adott Juhász Zsuzsannának, mondván, hogy a többit a pénz­tárból tegye hozzá. A fiatal lány szót fogadott, s így Tumannénak megmaradt 18 ezer 246 forintja, de mivel a családtagjai is a szö­vetkezet pénzén utaztak, össze­sen 20 ezer forinttal károsította meg a Haladást a főkönyvelő. A következő időszakban — 1972. májusától december 31-ig — Juhász Zsuzsanna újabb ösz­szegeket adott Tumannénak. Így például magnetofon vásárlásra 8 ezret, bútorvásárlásra 20 ez­ret, balatoni üdülésre hatezret, az új lakás parkettázására két­ezret, szeptemberben újabb húsz­ezret, sízőnyegvásárlásra négy­ezret, vagyis az említett időszak­ban 72 ezret, amit nem fizetett vissza. Viszont' a reprezentálást tovább folytatták ketten és a már említett dátumok között, vagyis nyolc hónap alatt a szövetkezet pénzéből 24 800 forintot költöt­tek el. A harmadik időszak (az idő­szakok a pénztárzárásokhoz iga­zodnak) 1973. január 1-től már­cius .31-ig tartóit, mert ekkor egyesült a Haladás az Aranyal­mával. Még ezt a rövid időt is kihasználták Tumanék: összesen és három hónap alatt 22 300 fo­rintot vettek ki a kasszából. „Működésük” két és fél éve alatt a Haladásnak 244 ezer 500 forint kárt okoztak. Ebből Tumanné- nak 141 ezer forint a részesedé­se, míg Juhász- Zsuzsannáé há­romezer forint. A fennmaradó 100 ezer forintból nagyrészt kö­zösen, illetve mások is részesül­tek, de a kívülállók arányát nem lehetett megállapítani. 0 Pénzügyi és könyvviteli szákemberek tudják, hogy az így sorozatosan kivett és vissza nem fizetett összegek helyén előbb- utóbb fehér folt marad. Így tör­tént ez a Haladásnál is. Például 1972 áprilisában, a pénztár zá­rásánál 135 ezer volt a hiány, de azt eltüntették. Persze Tumanné nem ezért kapott Kiváló Dolgozó kitüntetést. A hiányok azonban tovább jelentkeztek: 1972 decem­ber végén kiugrott 120 ezer fo­rint mínusz. Ezt úgy tüntették el, hogy Tumanné utasítására Juhász Zsuzsanna egy 11145 fo­rintos tétel elé egyszerűen beírt egy egyest. Az elmúlt év janárjában Tu­manné észlelte, hogy körülbelül 200 ezer forint hiánnyal, illetve veszteséggel fogják zárni az 1972-es évet. Szólt az elnöknek, Széki Bálintnak, aki megijedt, hogy akkor elmarad az elnöki prémium, egyébként is a községi vezetők előtt „produkálni akart”, arra kérte Tumannét, hogy min­den áron nyereséget mutasson ki. A ceruza fogott és- 15 ezer nem­létező kéve náddal manipulálva a mérleget végül is 310 ezer fo­rinttal hamisították meg. De ezen túl még 100 ezer fo­rinttal növelték az aktív oldalt. Azzal a 100 ezerrel, amit a me­gyéi tanácstól gépvásárlásra kap­tak 1973-ra, olyan megkötéssel hogy a pénzt saját forrásként kell kezelni. Széki Bálint és Tu­man Lászlóné viszont az 1972- es mérlegben eredménynövelő té­nyezőként, mint „egyéb bevételt” szerepeltette. Az ilyen módon, mintegy 410 ezer forinttal meg­emelt mérleg azt mutatta, hogy a Haladásnak az 1972-.&S évben 192 ezer forint nyeresége volt. A valóságban viszont 218 ezer forint veszteséggel zárták az esz­tendőt. Ez a tény nem zavarta Tumannét abban, hogy prémium­ként 28 ezer, Széki Bálintot pe­dig abban, hogy ugyancsak pré­miumként 27 ezer forintot zsebre vágjon. Igaz, hogy ezeket az ösz- szegeket 1973 augusztusában, amikor a csalás kiderült viszafi- zették. 0 A megyei bíróság a napok­ban hozott ítéletet a kerekegyhá­zi sikkasztok bűnügyében. Tu­man Lászlónét bűnösnek mond­ta ki egy rendbeli különösen nagy kárt okozó, társtettesként és bűnszövetségben magánokirat­hamisítással összefüggő sikkasz­tás, csalás és hűtlen kezelés bűn­tettében és ötévi szigorított bör­tönre ítélte, s további három esz­tendőre eltiltotta a közügyektől. Juhász Zsuzsanna másfél évi börtönt kapott, míg Széki Bá­lintot a mérleghamisítás miatt egyévi szabadságvesztésre és ötezer forint pénzbüntetésre ítél­te a bíróság. A szabadságvesztés végrehajtását azonban Széki Bá­lint ésetében három évi próba­időre feltételesen felfüggesztette. Ugyanakkor a l^rekegyházi Ha­ladás jogutódját, az Aranyalma Szakszövetkezetei kártérítési igé­nyével egyéb törvényes útra uta­sította, s felhívta a szövetkezetét, hogy az ítélet jogerőre emelke­dése után hatvan napon belül igazolja polgári jogi igényének érvényesítését. Az ítélet még nem jogerős. Gál Sándor Sebészet és technika Napjainkban számos sebészeti beavatkozást idegen anyagok beültetésével oldanak meg. A művégtagok és az emberi test legkülönbözőbb részeibe beültetett protézisek leplezhetnek testrészhiányt (kozmetikai cél), de funkcionális szerepet is betölthetnek. Ilyenkor egy-egy testrész működését segítik vagy pótolják. Egy 1565-ből származó orvosi írás arról tanúskodik, hogy már ebben az időben aranylemez segítségével pótolták a szájpadlás hiányosságait. Azóta a technika sokat fejlődött, különféle fémötvözetek, rozsdaálló acélok mellett színre lép­tek az orvosi technika terén a műanyagok is. Út a mesterséges szív felé tos jó tulajdonságokat egyesíte­né. A lemez alakban történő pót­láskor valaha a rozsdamentes acélok játszottak nagy szerepet. Ezt azonban napjainkban a titán és a kobalt-króm ötvözet foko­zatosan kiszorítja, mert korró­zióvédelem szempontjából ez utóbbiak megbízhatóbbnak bizo­nyulnak. A védő oxidréteggel el­látott titán szerepe is egyre nö­vekszik. A műanyagokat az ortopédse­bészetben művégtagok és külön­féle pótlások céljára használják. Az akril-gyanta és a celluloid jól bevált a koponya .^foltozá­sára". A legújabb „műanyagígé­ret” a nyugatnémet gyártmányú, nagy sűrűségű polietilén. Egyes európai klinikákon a teljes csi- pő helyettesítésére használják. Törések gyógyítására helyben szilárduló poliuretán habanya­got alkalmaznak, fixáló kötő­anyagnak akrilcementet, epoxi­gyantát. az említett kezelést szükségte­lenné teszik,, ugyanakkor meg­bízhatóan töltik be szerepüket az ember vérkeringésének fenntar­tásában. Ilyen például a Carpen- tier—Edwards-féle bioprotézis, amelynek az USA-ban nemrégi­ben megkezdték a gyártását. En­nél a megoldásnál állati szerv­ből nyert szívbillentyűt fertőtle­nítenek, majd beültetés céljára vegyi úton megerősítenek. Más irányú kísérletek során a mester-, séges szívbillentyű kialakításá­nál biopolimer anyagokból in­dulnak ki. Egyes szakértők sze­rint a Carpentiér-féle billentyű az első lépcső azon az úton, ame­lyet a kutatók a mesterséges szív megkonstruálása terén tesz­nek meg. VITORLABONTÁS A BALATONON • (MTI foto — Bisitray Károly felvétele — KS) r i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents