Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-13 / 136. szám

1971. június U. • PETŐFI NÉPE • | A nemzetiségi szövetségek és a közművelődés Tizennyolc KISZ-titkár elhatározta... 0 Közművelődésen az állam­polgárok iskplán kívüli önkéntes és szervezett művelődését értjük. „A közművelődés a szocialista tu­dat formálásának egyik foltos eszköze, tehát a közművelődési tevékenységet ideológiai politikai munkának kell tekinteni, s ezt fi­gyelembe véve kell megteremteni i méltó megbecsülés személyi, szervezeti és anyagi feltételeit.” E mondattal fejeződik be az MSZMP Központi Bizottságának 1974. március 19—20-i ülésén el­fogadott határozat. Szó van eb­ben a nemzetiségi szövetségekről is, így a Magyarországi Délszlá­vok Demokratikus Szövetségéről Is, miszerint: „... segítsék az anyanyelvi műveltség, a folklo- risztikus hagyományok őrzését és fejlődését, a politikai tájékozó­dást a szocialista tudat, a szo­cialista hazafiság és internacio­nalizmus elmélyítését.” ­A fenti határozat végrehajtá­sában részt vállalnak délszláv nemzetiségi dolgozóink is, akik az egész ország területén élnek az alkotmányban rögzített jogaik­kal. Szövetségünk igyekszik or­szágos áttekintésben segíteni a jogok gyakorlását, karöltve a te­rületi párt-, tanács- és tömegszer- vezetekkel. mint minden más közügyben (társadalmi, politikai kérdésben). Alapszabályunk és annak alapján elkészített munka­terveink is a fenti célt szolgál­ják. 0 Mindenütt akad sajátos ten­nivaló. A közművelődési határo­zat hosszú időre szóló munka-' programot nyújt. Ami az értel­mezést illeti, az alapvető orientá­ciót megadta Kádár János nyír­egyházi beszéde. Ebből kiviláglik, hogy az irányelvek az eddig kö­vetett politikán alapulnak, annak hatékonyabb végrehajtását szol­gálják ; nem szűkebb érdekeket és célokat, mint az egész nép, a szo­cialista társadalom fő érdekeit, és fő céljait. A kulturális politika mindig el­választhatatlan része az általá­nos politikának. Messziről indul­tunk el és nem kis utat tettünk meg. A Központi Bizottság ülése után világosabb, mint -bármikor: az alapv.ető gazdasági feladatok megvalósítása mellett azzal együtt, legfontosabb a társadalom műveitségi szintjének a növelése Ennek minden feltétele megvan. A politikai hatalom birtokában, a gazdaság jó megszervezése le­hetővé tette az életszínvonal eme­lését. Városon és falun, munká­sok. parasztok, értelmiségiek kő­jében egyaránt szépül, javul az élet. Nem arról van szó. hogy min­denki gondtalanul él Magyaror­szágon. De az igaz, hogy az ál­lampolgárok többsége nem küzd elemi gondokkal. A nagyvárosok köré nőnek a modern negyedek, a falvak új arcot vesznek fel, családi és állami erőfeszítéssel la­kások százezrei emelkednek a ko­rábbi puszta földeken, korsze­rűtlen városrészek helyén. Az új lakásokban televízió, rádió, ház­tartási gépek könnyítik az ember életét, segítik művelődését. Mindez természetesen a nem­zetiségi lakosságra is vonatkozik. Azok zöme falvakban él és dol­gozik. Az életszínvonal emelése nélkül a közművelődés magasabb szinten való megvalósítása elkép­zelhetetlen lenne. A mindennapi betevő falatért küzdő emberek millióitól nem lehetne várni a kultúra éhségét. Más szóval: a politikai hatalom birtokában, a jó gazdasági helyzet megteremtése hozza közelebb a kommunisták nagy céljának megvalósítását, az értelmes élet megteremtését, a harmonikus, felszabadult emberi közösség megvalósítását. 0 Nem választható el a közmű­velődés az oktatástól, a tudomány­tól, a művészetektől. Mégis önálló feladatköre van. Ezt segítjük megvalósítani mi is a magunk eszközeivel, a Délszláv Szövetség apparátusa, választmányi tagjai és aktívái — hivatásos és társadalmi népművelők ezrei. Felkutatjuk és munkába bevonjuk a különböző szakterületeken dolgozó értelmi­ségieket. Az iskola zárt rendszerű, teljes értékű műveltségi alakot ad, amelyet nap mint nap továbbfej­lesztünk. Már az óvodánál kezd­jük. A közművelődésben részt ve­vő emberek számára az önmű­velés természetes. Az öntevékeny csoportokban részt vevők változ­nak: a szocialista együttélés sza­bályait alakítják, közben szóra­koznak és új ismeretekkel gazda­godnak. így van ez az egyre na­gyobb számban megalakuló dél­szláv klubokban és honismereti krónikaíró körökben is. 0 A sajtóban is helyére került a nemzetiségi kérdés. A megyei lapok szintén nagy gondot fordí­tanak erre. Fő orgánumunk to­vábbra is a „Narodne Novine”, a szövetség lapja marad, amelynek felvilágosító, tettekre szervező munkájával nagy a jelentősége. A Központi Bizottság ülésén az eredmények mellett a hiányossá­gokról is szóltak, gzóba került a művelődési házak, könyvtárak, öntevékeny művészeti együttesek támogatása, a szociális és kultu­rális alapok felhasználása. Ter­mészetesen országosan még egy ideig lesznek egyenlőtlenségek, de az erők összefogásával enyhít­jük a gondokat. Aczél György, a Központi Bizottság ülésén elhang­zott . beszédében szólt arról is, hogy a „kultúra terjesztésében, közvetítésében egyre fontosabbak a kulturált körlüménvek”. Vagy­is az emberi környezetnek ugyan­csak vonzóbbá kell válnia a mű­velődni vágyók számára. Szövet­ségünk országos központja is most szépül, mint a délszláv kultúra közvetítője. Tétlenül nem vára­kozhatunk addig, amíg meglesz a korszerű, szép, komplex „Né­pek Barátságának Háza”, mely­ben minden nemzetiségi szövet­ség helyet fog kapni. Nem szabad hagyni, hogy a kül­sőségek és a szavak elragadjanak bennünket: a tartalomra kell összpontosítanunk — s akkor az egységet erősítve mehetünk to- > vább. A közművelődés fejlesztése az egész társadalom feladata. Rosszul gondolják azok. akik azt hiszik: mivel ez nem gazdasági jellegű, tehát eleve másodrendű kérdés. Ezért teljesen természetes, hogy a munkásosztály helyzeté­nek elemzésével együtt kerül a Központi Bizottság elé a közmű­velődés ügye. Akik csak gazda­sági ügyeket tartanak fontosnak, jusson eszükbe: a gazdasági mun­ka eszköz a felszabadult, kultu­rált, szocialista emberi közösség megteremtéséhez. A kettő egy­mástól elválaszthatatlan. 0 Gyakorlati munkánk megja­vításának nagy emelője a párt XI. kongresszusára való felkészü­lés. Sorozatban olvashatjuk az újságokban a munkafelajánláso­kat. Hagyomány már nálunk, hogy munkaverseny köszönti nagy jelentőségű ünnepi esemé­nyeinket. A kongresszus előké­szítése pedig a számvetés ideje. Eredményeink önmagukért be­szélnek. Munkánk további javítá­sához is igen jók a feltételek, nyugodt légkörben folyik az alko­tó tevékenység. Délszlávjaink szeretik az életet, a maguk és a társadalom boldo­gulásáért sokat vállalnak társa­dalmunk jelenlegi időszakában, a szocializmus teljes felépítése cél­jából. A lenini nemzetiségi politi­kánkat elismerően értékelik, élet­módjuk pedig beszédes bizonyíté­ka töretlenül fejlődő társadalmi­gazdasági rendszerünknek, a szo­cialista internacionalizmus elveit tartjuk szem előtt. A X. kong­resszus határozatainak jó végre­hajtásával. helytállással készü­lünk a XI. kongresszusra. 1975 tavaszán, a pártkongresszus évé­ben lesz hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulója, s a Délszláv Szövetség megalakulásának 30. évfordulója, jubileumi ünnepé­lye is. 0 Múltunk, jelenünk, jövőnk szorosan egymásra épül. a szám­vetés ünnepi alkalmain még in­kább érezzük felelősségünket a munkáért, amelyet végzünk, a je­lenért és a jövőért, amelynek for­málásában részesek vagyunk. Az ország lakói közül sokan gondol­kodnak ezen. mindazok, akik ér­tik, érzik a szabadsággal járó fe­lelősséget. Értik, érzik és viselik is. Tőlük várunk segítséget. Le­gyen jellemző: egymás munkájá­nak megbecsülése, saját dolgaink pontos és becsületes elvégzése. Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára Helyneveink Több mint száz esztendő telt el már azóta, hogy Pesty Frigyes kezdeményezésére megkezdődött hazánk földrajzi neveinek első, nagyszabású összeírása. A gyűj­tést egyszerű és kézenfekvő mó­don oldották meg: a községek, vá­rosok közigazgatási ' szerveinek kérdőíveket küldtek, amelyek — kitöltve — a neves tudóshoz ke­rültek vissza. A nagy munka csak ekkor kezdődött, hiszen a beérke­zett óriási anyagot rendezni kel­lett, s ezt Pesty lényegében egye­dül végezte. Vállalkozásának eredményeként 1888-ban megje­lentetett egy, a helyneveket elem. ző kötetet, amelyet — a tudós ha­lála miatt — újabb már nem kö­vetett. A gyűjtés teljes anyagát az Országos Széchényi Könyvtár­ban helyezték el. s tették hozzá­férhetővé a kutatók számára. A közelmúltban jelentősen fellen­dült helytörténetirás kapcsán a gazdag hagyaték addig többnyire háborítatlanul fekvő iratkötegeit mind többen lapozzák fel, keres­ve bennünk egy-egy település időtől fakuló képének sajátos vo­násait. Az egybegyűjtött anyag ki nem apadó forrása lehet még hosszú évtizedekig a nyelvészeknek, tör­ténészeknek, néprajzkutatóknak, s igen hasznos adatokhoz juthatnak a helytörténészek is. Mindenek­előtt az utóbbiak segítésére, kuta­tómunkájuk megkönnyítésére gondolt a Bajai Türr István Mú­zeum, amikor megjelentette az „Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynév­tárában” című gyűjteményt. múltjából A Kőhegyi Mihály és Sólymos Ede által sajtó alá rendezett, be­vezetéssel és névmutatóval ellá­tott kis kötet — megítélésünk sze­rint — egyike a múzeum leghasz­nosabb kiadványainak. Értékét az sem csökkenti lényegesen, hogy Pesty anyagát, éppen a gyűjtés módiából következően, tudomá­nyos szempontból óvatosan, kriti­kával szabad csak kezelni. Erre a tényre — nagyon helyesen — a bevezető tanulmány felhívja a fi­gyelmet, kiemelve, hogy az ada­tok „ ... az esetek egy részében sokkal inkább a lakosság XIX. század közepi történeti tudatát, mintsem a történetileg igazolható valóságot tükrözik.” Külön érté­ke e kiadványnak, hogy — forrás­hoz méltóan — a szövegeket ere­deti, betűhű formájukban közli. A füzet, afr következő 24 helység topográfiái elnevezéseit ismerteti az elmúlt században használatos alakban: Baja, Bácsalmás, Bács- bokod, Bácsborsód, Bátmonostor, Csátalja, Csávolv Dávod, Érsek- csanád, Felsőszentiván, Gara, Her­cegszántó, Jánoshalma, Katymár, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Nemes­nádudvar, Sükösd, Szeremle, Ta­taháza és Vaskút. Többnyire bő­séges adatokat találhatunk a fel­sorolt települések elnevezésével, benépesítésével kapcsolatban, s megismerkedhetünk e helységek egyes határrészeinek (mező, dűlő, erdő, szántó, tanya, major, domb, tó, patak, folyó stb.) a nép ajkán élő neveivel. Igen érdekesek, s a különböző szempontok alapján kutatóknak hasznos ismereteket nyújtanak a helynevek eredetéről szóló ma­gyarázatok. Példaként idézzük a „Csávoly” elnevezés születéséhez fűződő hagyományt: „... az ős­lakók dalmaták voltak, s itt a község közepén jelenleg is létező úgynevezett Bara-tó partján ma­goknak föld alatti viskókat (Ze- municza) építettek, s barmaikkal eme tájon barangoltak miután oe- diglen 'az érintett Bara-tónak partja és hajlása sokkal terjed­tebb volt a jelenleginél, s a ha­gyomány szerint eme tóparton és hajtásain temérdek sok és gazdag Vad pasternyák termet melly vad- pasternyák Stávolynak nevezte­tett, s midőn ama pásztor életet viselő ős lakók egymást kérdez­ték hogy hol fog delelni barmai­val. felelet voltt Stávolyon az eme vadpasternyákos helyen melly buja növésénél fogva bő árnyékot nyújtott, s ígv a Vadpasternyák Stávoly dalmát szótol eredett a jelenlegi Csávoly elnevezés” (1864). Hasonlóképpen tanulságosak a határrészek neveit kísérő magya­rázatok, amelyek a néprajzi, tör­téneti, régészeti vonatkozások mellett sok gazdasági jellegű ada­tot is tartalmaznak (földminőség, termesztett növények stb.). /Földrajzinév—kincsünk egészé­nek összegyűjtése nagy, s rövid idő alatt el nem végezhető fel­adatunk. Adósság, amelyet mi­előbb törlesztenünk kell. A kivé­teles értéket jelentő névanyagunk még megmenthető. Okos szerve­zéssel, az ilyen munkához elen­gedhetetlenül szükséges összefo­gással. A kiadvány nem kis érde­me az, hogy. erre — kimondatla­nul is — figyelmeztet. Kubatov János Sűrűn hallani pincehelyiség­ből, raktárból kialakított új klub avatásáról. Az ünnepséget min­dig . szorgos munka, közös erő­feszítés előzi meg. Az első fog­lalkozáson felidézik, hogy ki ja­vasolta a klub létrehozását, ki „szerezte” a helyiséget, miként varázsoltak szép berendezést kiselejtezett bútorokból, hogyan spóroltak. Egy új klub létesítése mégsem tíz fillér. Fenntartásá­hoz is tekintélyes szellemi ener­gia, állandóan élesztett és kielé­gített érdeklődés szükséges. Fe­lesleges kamra, pincezúg sem akad mindenütt. Száz szónak is egy a vége: elképzelhetetlen, hogy valamennyi szervezetnek, intézménynek saját klubja le­gyen. Hogyan szórakozhatnak, műve­lődhetnek közösen ilyen munka­helyeken a fiatalok. Erről tana­kodtak az év elején a bajai KISZ vezetőképző-táborban ta­nuló kecskeméti KISZ-titkárok. Tizennyolc titkár úgy vélte, hogy nem beszélni kell; cselekedni. Még ott, a Sugovica partján el­határozták, hogy a tavaszon új klubot létesítenek. Utólag el­mondható, hogy kevesen bíztak az elgondolás megvalósulásában. Dunát lehetne rekeszteni az óhaj szintjén, a kivitelezés nehézsé­gein megfeneklett tervekkel. A szándék ezúttal erős társadalmi igénnyel szövetkezett és a kezde­ményezők is komolyan vették az ügyet. Február elején az érdekelt KISZ-szervezetek tagsága külön- külön megvitatta a javaslatokat Ugyanebben a hónapban megala­kult a 25 tagú klubtanács és az általuk kidolgozott programot február utolsó napján megtár­gyalta a városi KISZ-bizottság. Alaposan, elmélyültem Megálla­pították, hogy érdemes segíteni a „közös vállalkozást”. Támogat­ták, támogatják is! Három hónappal a bajai ta­nácskozás után megtartották az Universum klub ünnepi megnyi­tóját. Az Aranyhomokban kap­tak helyet és előzékeny fogadta­tást. Április 30-ig 360' belépő ta­lált gazdára; ’ Mivel minden iga­zolvány kétszemélyes, hétszáz- húszan látogathatják a rendezvé­nyeket. Meghívtak Tolnai Miklós: „Tombol a hold” című estjére. A kezdésre megtelt az Aranyhomok bárja. A művészt csupán egy magnetofon, szék, asztalka segíti a hangulatteremtésben. - A fiatal közönség így is — vagy éppen ezért — gyorsan rááll a műsor „hullámhosszára”. Mindenki ér­zi: Tolnai nem azért jött el, hogy szépen, cifrázva verseket mondjon, nem azért jött el, hogy kizárólag gyönyörködtessen. A tudatosan összeválogatott költemények, prózarészletek fon­tos üzenetet tartalmaznak. Neve­zetesen: a XX. században a sze­relem nem lehet csupán mene­dék, a közéleti cselekvés elől mentesítő búvóhely, oltalom. Az élet-halál szenvedély, a fehéren izzó vágy, az érzelmek és az ér­zékek tombolása egyúttal parancs is a világ, s önmagunk job­bítására. Keményen, indulatosan, oly­kor szokatlan hangsúlyokkal és ritmusban mondja a színész Ady Endre, József Attila, Pablo Ne­ruda, Federico Garcia Lorca, Aragon és mások verseit, a cím­adó kisregény egy részletét. Vers- értelmezései olykor-olykor vitat­hatok, de a műsor, az előadó elemi erejű megjelenítő készsé­ge, a vallomás hőfoka és igaz­sága csendet, figyelmet, együtt­érzést parancsol. A művész jog­gal számított a közönség kultu­ráltságára, fogékonyságára. A vé­gén kirobbanó taps a vállalko­zást és az értő közönséget egy­aránt dicséri. Megkértem néhány klubtagot, hogy mondják el: mi „hozta” őket ide, mit remélnek, várnak az új kulturális fórumtól. Har- kay Judit, a megyei kórház dol­gozója az irodalmi előadásokat kedveli. „Örülök, hogy a prog­ramban Pécsi Ildikó sanzon-est­je is szerepelt. Már láttam a Ke­lemen László Színpadon és elha­tároztam, hogy újra megnézem valahol. Az biztos, hogy az Uni­versum klub egyetlen irodalmi rendezvényéről sem hiányzók.” Csáky Katalin az egyik ruhá­zati "boltban eladó. A csinos kis­lányt is a változatos, érdekes 0 Somogyi György megyei ifjúsági előadó gyakori vendége a klók­nak. (Bense József felvételei) program lelkesítette. Oly annyira, hogy elhatározta új tagak tobor­zásával segíti a vezetőséget. „Most is többen eljöttek közü­lük. Örülök, hogy nem bánták meg amiért hittek nekem és a programnak. Tetszik a környezet, otthonos a légkör.” Dallos Ibolya, a Bács megyei Lapkiadó Válla­latnál adminisztrátor. „Hetente nyolc-tíz órát töltök itt, úgy ér­zem, hogy nem haszontalanul. A tagdíj félévre 30 Ft. Kiszámítot­ták, hogy egy-egy műsoron, ösz- szejövetelen 56 fillérért vehet részt valaki. A környezet és a kialakult stílus fegyelmet köve­tel. Szerencsére még egyetlen rendbontás sem okozott gondot. Vezetőségi tag lévén személyesen is felelősnek tartom magam azért, hogy mindenki jól szóra­kozzon. Ha netán valaki egye­dül üldögél, „elcsalom”, elhívom egy társaságba. Megjegyzek, to­vábbítok minden észrevételt, öt­letet. Zu bek Zsuzsa, az OTP fia­tal dolgozója érdekes gondolato­kat fogalmaz meg. „Vitatkoztam azokkal, akik mindig azt hajto­gatták, hogy Kecskeméten nincs elég szórakozóhely, vagyis cuk­rászda, vendéglő. Van éppen elég! A klubtól azt várom, hogy programot adjon. Semmi kedvem az időt ellötyögni. Értelmes vi­tákban reménykedők...” Horváth István klubvezetőtől _iz eddigi tapasztalatok összege­zését kérem: — A bajai tervek reálisnak bizonyultak. Sikerült a szükséges anyagi alapokat megteremteni. Valamennyi ügyintéző társadal­mi munkaként végzi el felada­tait. Az érdekelt KlSZ-szerveze- tek tékintélyes része hozzájárult az alapítás költségeihez. így ál­lapíthattuk meg ilyen „alacso­nyan” a tagdíjat. Az eddigi rendezvényeit késül Benkő Dániel gitárművész és Ko­vács P. József közös estje, Tol­nai Miklós műsora, Tóth István fotóművész bemutatkozása egy­aránt kitűnően sikerült. Sok kér­dést kapott Poór Klári és Vas István Zoltán, a két ismert ri­porter. A Studer Béla vezetésé­vel működő dzsessztörténeti so­rozat, a művészmozi is látoga­tott. Igyekszünk jó kapcsolatot ki­építeni a Kecskeméten — később a megyében — működő kulturá­lis intézményekkel. A könyvhé­ten ellátogatott hozzánk, dedikál* Buda Ferenc és Kertész Ákos. A Művelt Nép kiállításokat rendes nálunk. Rendszeresen szerepel­tetjük a színház művészeit. Itt lesz Úri István és Magyar Mária előadóestjének a premierje. A klub létszáma megfelelő. Azt szeretnénk, ha az eddiginél is több, a zene, az irodalom iránt érdeklődő munkásfiatal jelent­kezne. Herényi Györgyné, a kulturá­lis bizottság vezetője elsősorban a további tervekről beszél: ősszel Ki mit tud? vetélkedőt rendezünk. Egyáltalán nagyobb teret adunk az öntevékeny mozgalomnak. Meghívunk jő amatőr csoportokat. A Kiváncsiak klubját a tudományos ismeretter­jesztés új fórumának szánjuk. Felvesszük a jó ifjúsági klubok­kal a kapcsolatot, örülünk, hogy a városi és a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya, a KISZ-bi- zottságók minden lehetséges mó­don segítik törekvéseinket. Továbbra is' figyelemmel ki­sérjük az Universum klub tevé­kenységét. Beitel Nándor v

Next

/
Thumbnails
Contents