Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-11 / 134. szám

1974. június 11. • PETŐFI NÉPE • 3 Zenei könyvnapok Kecskeméten Mint hírül adtuk, június 9-től 15-ig a Szabadság téren zenei könyveket és hanglemezeket be­mutató vásárt rendez a kecske­méti Katona József Könyvesbolt. Vasárnap délelőtt Gál Zsuzsa és Pándi Marianne dedikálták mű­veiket. Gábor Andomé boltveze­tő elmondta, hogy szép szám­ban keresték fel az érdeklődők a könyvárusi tó helyet: Értékes könyveket, lemezeket kínálunk a vásárlóknak. Remél­jük, hogy kezdeményezésünk eredményes lesz. Ezzel is a zenei művelődést, a muzsika 'iránt ér­deklődők tájékoztatását kíván­juk segíteni. Feljegyeztünk néhány címet a kapható művelj közül. Barabás László Mozartról, Beethovenről és Chopinről írta a Három port­ré című könyvet. Érdemes ki­emelni Tomius: Wolfgang Ama­deus és Székely Júlia: A halha­tatlan kedves című regényét. A dokumentumok még izgal­masabbak a regényes életrajz- átköltéseknél. A hitelesség a fő értéke a Orfeusz-könyvek egyik kötetének, a Bartók-breviárium- nak is. Újdonság a televízió is­mert zenei szerkesztőjének, Kár­mán Györgynek a műve: Violin- kulcs a képernyőn. Hanglemezes kiadásban kapható a Bartók zongoraművészetét tárgyaló kis kötet, szerzője Demény János. A bukaresti Kriterion Kiadó a Bar­tók dolgozatok című gyűjtemény után ismét hézágpótló könyvvel jelentkezett, amely Seprődi Já­nosnak, a századforduló jeles ze­netörténészének és folkloristájá­nak életét és munkásságát ismer­teti. Űj, érdekes kiadvány a Miért szép századunk zenéje? A Kroó György szerkesztésében megje­lent antológia többek között Sza­bolcsi Bence ifjúkori írásait közli Kodály Zoltán Psalmusáról ,és a Háry Jánosról. Kodály mű­vei egyébként hanglemezen is kaphatók, sok más alkotással együtt. Említésre nfiéltók a Bar- tók-összkiadás felvételei, Fischer Annie Mozart-lemeze. I. M. Nemzetközi Ötszemközt az igazgatóval Van-e szebb dolog, mint cél­lal élni a világban, küzdeni „erőnk szerint a legnemesbe- kért”, felülemelkedni az „ehess, ihass, ölelhess, alhass” sivársá­gán. Ha megszavaztatnánk az embereket, nyilván kisebbség­ben mmadnának az események­től sodort vegetálók, az „okosok”. Sokan, jószándékűak, tanácsta­lanul kérdik, hogy miként lehet értelmesen, a közösség hasznára eltölteni a kiszabott évtizedeket. Túl vagyunk azon az illúzión, hogy az épülő, formálódó szo­cializmus korában a jobb, az értelmesebb törvényszerűen le­gyűri az avottat, a haszontalant. Az értékesebbnek is meg kell vívnia a maga harcát. És ez ma sem mindig könnyű. Előfordul, hogy ütközik az egzisztenciális érdek, a közjó következetes szol­gálatával. Hadd hivatkozzunk Pándi Pál egyik cikkére: „A ké­nyelmesség, a szellemi bürokra- tizálódás, a felelősségtől, vagy a vitáktól való húzódozás a közép- szerűség érvényesülését segíti elő.” Alapvető társadalmi érdek az emberekben meglevő adottságok, energiák hasznosítása. A televí­zió is sokat tehet és tesz a köz- gondolkodás féjlesztéséért, a jó­ra, az újra fogékony társadalmi légkör kialakításáért. Különösen a mindennapi életből vett példák hatásosak. Keresve sem találnék jobb érvet állításom igazolására, mint dr. Burgert Róbert bemu­tatkozását. Nagy gondolatok fo­galmazódtak meg a műsorban. Kedd este — egy hete — még a rutinos és udvarias házigaz­da egy csipetnyi malíciával fag­gatta a műsor elején a „rossz hírű” igazgatót. Amikor az első adatokat meghallotta, amikor ki­rajzolódott Vitray Tamás — és a nézők milliói előtt — az „isko­laalja” munkásfiú pályafutásá­nak meredek íve, amikor meg­ismerte küzdelmeit és sikereit; ámult és meghatódott. Igazat adott a célokhoz, a mi céljaink­hoz a megfelelő eszközöket és al­kalmas személyeket következete­sen kutató, alkalmazó szakem­bernek. Mindenkit lenyűgözött a bábolnai igazgató gondolkodá­sának tisztasága, világos logiká­ja, forradalmi szenvedélye. Nagy öröm, hogy a Szent-Györ- gyi-interjúhoz hasonlóan, erről is hosszan beszélnek az embe­rek. A nagyság, a kitartó mun­ka mindig felemel, lelkesít. * Bársony Mihály bácsinak nincs papírral igazolható szakmája. Most ismét bizonyította ország­világ előtt, hogy oklevél nélkül is mestere, művésze a hangszer­készítésnek. A nyilvános elisme-l rés csak sokára pártolt hozzá, de ő nem sokat törődött ezzel. Dol­gozott, élt, hite szerint a legjob­ban. A szép film sajátos atmosz­férájának megteremtéséért külön dicséret illeti a két operatőrt: Becsy Zoltánt és Halász Mihályt. Heltai Nándor Fodrászok szakmai bemutatója A Kecskeméti Fodrász Szövetkezet és a KIOSZ közős rendezésében va­sárnap sikeres fodrászbemutatóra ke­rült sor Kecskeméten. Bács-Klskun megye különböző helységeiből érkez­tek szövetkezeti dolgozók és kisiparo­sok erre az alkalomra. A megjelente­ket Galamb Lajos, a fodrász szövet­kezet elnöke üdvözölte. Hangsúlyoz­ta : Jó alkalom ez -arra, hogy a szak­mában dolgozók kicseréljék tapaszta­lataikat és tudásukat. Elmondta, hogy a közeli jövőben az ország más me­gyéihez hasonlóan Kecskeméten Is megalakítják a közös szövetkezeti és kisiparos fodrászklubot, melynek nagy szerepet szánnak a szakmái és poli­tikai műveltség fokozásában. A vasárnapi színvonalas találkozón többek között bemutatták az egyre inkább népszerűvé váló úgynevezett „Vidál Sásson” hajvágást, a legújabb technológiával készített hajfestést, a haj korszerű kozmetikáját, s a beteg, sérült haj kezelését. cirkuszfesztivál Fele királyságom egy esernyőért Fele királyságom egy eser­nyőért! — szóltam az eresz alatt ácsorogva, s csöppet sem tartot­tam attól, hogy majd valaki sza­vamon fog. Az aranyat érő má­jusi eső egyre csak szaporázta. Hol a komoly orcájú eget für­késztem, hol pedig a sűrű bugy- borékokat vető tócsákat. Élvez­tem patóp&lságom fanyar gyümöl­csét, ugyanis otthon a szekrény­ben remek, fekete, kétszemélyes ernyő hevert. Csakhogy, annak egy kis baja is volt, rég szetviz- re kellett volna vinni már. Addig voltam kénytelen tűrni fal meletti fogságomat, míg az eső el nem állt. Acélossá érett elhatározással rohantam haza, egyenesen a szekrényhez, az eser­nyőért: viszem javíttatni " □ □ A Trombita utcába kanyarod­va — ahol Kecskemét egyetlen ernyőjavító kisiparosa található — próbáltam elképzelni, milyen le­het egy ernyős mester műhelye Erőtlennek bizonyult a fantáziám, mindössze az idős. ősz hajú, eset­leg bajuszt is viselő esernyős bá­csi képét sikerült összeállítanom. Ám a küszöböt átlépve, fekete­köpenyes. korosabb asszony foga­dott az elképzelt öreg mester he­lyett. Az esernvőkészités nem ne­héz munka, valaha bizonyára in-, kább női szakma lehetett. — fu­tott át az agyamon. „Valaha”, mert ma már ritka, mint a fehér holló. Az üzleti formaságok elintézése után elbeszélgettem egy kicsit Fe­kete Imréné kisiparossal. — Régen fabotos ernyőket ké­szítettek, azokkal fele annyi baj sem volt. mint a maiakkal — mondotta. — A most forgalom­ban levő fémbotos esernyők álta­lában külföldiek, és nem lehet hozzájuk alkatrészt kapni. Ebben 5a pillanatban nyílt az ajtó, kél csinos lány lépett be. Összecsukható, újszerű, tarkasely- mű esernyőt hoztak javíttatni. A fém nyélben levő rúgó mondta fel a szolgálatot — állapította meg a mesterasszony. Segíteni alkatrész hiányában nem tudott. — Ha az én mesterem idejében ilyen ernyőket készítettünk volna, feiünkhöz verték volna a vevők — állapította meg némi nosztal­giával Fekete néni. — Kinél tanulta ki a szakmát? — kérdeztem. — Szeles Emilnek hívták a fő­nököm, ott volt az üzlete a Két- templom közben. Javítás mellett új ernyőket is készítettünk, meg­volt hozzá minden felszerelés. A bot és a sínek gyártásához speciá­lis esztergapad, a selyem vasaié-' sához pedig villanygőzölő. Én már csak fogóval, kalapáccsal, cérnával, egy-két aprósággal dol­gozom. Az alkatrészeket Pestről szerzem be, ha egyáltalán kapok. — Mióta van önálló műhelye? — Még 1938-ban letettem a mestervizsgát, de csak 1947-től vagyok a magam ura. — Van elég munkája? — Esős időszakban — amint thatja — alig győzöm fogadni megrendelőket, s mindenkinek sürgős a javítás. De vannak olyan aszályos évek. amikor hónapokig azt sem kérdik meg, hogy miért nyitottam ki a műhelyt. Hogyan kell az ernyőket úgy kezelni, hogy sokáig hiba nélkül maradjanak? H Egyetlen szabály van erre: ázás után minden rendű és ran- gű esernyőt kinyitott állapotban kell megszárítani. A jó tanácsot megköszönve azt kívántam Fekete lmrénének, hogy ilyenkor, tavasztájt mindig na­gyon sok munkája legyen. Aztán dedikáltam a nevem az üzleti könyvbe és elköszöntem. □ □ □ Alig értem a benzinkút tájéká­ra, sűrű záporeső csapott le rám. Villámgyors helyzetfelmérés után hosszúkat szökellve bevetettem magam egy kapu alá. Ismét mó­dom nyílt rá, hogy az időjárás és az emberi hanyagság összefüggé­sén elgondolkodjam. A. Tóth Sándor KÖZPONTI TELEPHELLYEL GAZDAGODNAK Kiváló vállalat ■ #■ a Kecskeméti Ingatlankezelő A második mesterséges gén A genetikai kód megfejtése megnyitotta az utat a mestersé­ges gének szintézise felé. Az első mesterséges génről — amely.ké­sőbb működésképtelennek bizo­nyult — 1971 júliusában a No- bel-dijas Khorona munkacso­portja számolt be. 1973 szeptem­berében az egyesült államokbeli kémiai társaság évi ülésén Kho- ronáék már a második mester­séges gén szintéziséről számol­hattak be. Remény van arra, hogy ez a gén működőképes lesz, és segítségével tanulmányozni lehet hatását a coli-baktérium­ban. A mesterséges génelőállí­tás az első lépés az irányított fehérjeszintézis felé, amely az élet mesterséges előállításának a kezdete lehet. Kecskemét lakóházai közül 5125 tartozik az ingatlankezelő vállalat gondozási körébe. Har­minckétezren laknak ezekben a bérleményekben. Érthető tehát, hogy nem kis feladat hárul a 426, szolgáltatással foglalkozó dolgozóra. Erről beszélgettem Csibrány Pál igazgatóval. — Melyek főbb tevékenységi területeik? — Első helyen az építőipari termelést említem — válaszolta az igazgató. Főként lakóházja­vítást, -felújítást, állagmegóvást végzünk. Hozzánk tartozik a táv­hőszolgáltatás, liftkezelés, ingat­lanközvetítés, házfelügyelők al­kalmaztatása stb. — Hogyan alakult 1973-ban építőipari termelésük? — A házilagos építőipari ter­melés 1972. évhez viszonyítva három és fél millió forinttal nö­vekedett. Lakóházjavítási ter­vünket több mint egymillió fo­rinttal teljesítettük túl. A kar­bantartás értéke ennél lényege­sen nagyobb, csakúgy, mint a sa­ját beruházásainké. Az ered­mény annak is köszönhető, hogy nőtt az egy munkásra jutó ter- melési érték, 1971-ben ez a szám 80 961, tavaly 103181 forintot tett ki, — Volt-e gondjuk a fűtési idő­szakban? — Számottevő nem. Egy-egy alkalommal volt ugyan erősebb hőingadozás, de hamar kijaví­tottuk a hibát. Egyébként tovább bővítjük a távfűtési vonalat, mert jövőre háromszoros növe­kedés várható. * — Gondoltak-e arra, hogy ki­váló lesz vállalatuk? — Tavaly még nem ez volt célkitűzésünk, hanem a munka, a szolgáltatás minőségének javí­tása. Dolgozóink megértették el­képzeléseinket, valamennyi ága­zatban átlagon felül dolgoztak. Meg is lett az eredménye. Erő­södött, izmosodott szocialista öntudatuk. Elmondták az ünnep­ségen például, hogy jóbban örül­tek az erkölcsi sikernek, mint az anyagi jutalmaknak. Az utóbbi időben 16 új brigád álakult, s küzd a szocialista címért. — Tettek kongresszusi fel­ajánlást? — Igen. Versenyfelajánlásun­kat 18 pontban fogalmaztuk meg. A 8. fejezet külön is megraga­dott, amikor elém tette Csibrány Pál a munkaversenyhez' történt csatlakozás dokumentumát. „Vál­laljuk, hogy 1974. december 31-ig a Szolnoki úti központi telepet részlegesen üzeánbe helyezzük.” • Barry Lappy, az angol csodagyerek. • A Krone Orkan ritkaszép királytigrisei. Gyermekkorunk hajdani cirku­szaiban félelmetesnek láttuk a kiöregedett, megkopott és való­jában bárányszelíd oroszlánokat, elvarázsolt lényeknek az agyon­hajszolt bohócpkat, akik a neve­téssel együtt a könnyünket is ki­csalták és a hátunkon futkáro- zott a dobverő. amikor a trapéz koronázatlan királyai a hajme­resztő. halálugráshoz készülőd­tek. A világ persze azóta nagyot változott, a bohócok ma már is­kolába járnak, az artisták telje­sítményeire nem egyszer a hiva­tásos sportolók is büszkék lehet­nének, a publikumdermesztő nagy atrakciók is sokat veszítet­tek régi fényükből. Helyüket az elegánsan megoldott, az újdon­ság erejével ható, rafináltabb szenzációk váltják fel lassacskán a Dorondon. A Fővárosi Nagycirkusz nem­zetközi parádéja tíz nemzet ar- tistaművészeit vonultatja fel és szakítva a hagyományokkal, nem légtornász-mutatványokra építi fel a/ műsort. Olyan különleges­séggel lep meg. mint a 9 éves angol csodagyerek, Barry Lappy, a világ legfiatalabb és boszorká­nyos ügyességű kerékpárművé­sze. Rendkívül látványos a ro­mán trapézművésznő mutatvá­nya, az olaszok fergeteges jó­kedvvel viharzanak be a porond­ra, a csimpánzok aranyosak, a # A Kővesdi-brigád Ceglédről jár át dolgozni. Feladatuk a kazán­ház felépítése. A szocialista címért küzdő brigád tagjai három szabad szombaton rendeznek kommunista műszakot a pártkong­resszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. (Opauszky László felvételei) Ennek kapcsán kilátogattunk az épülő telepre. A négy és fél holdnyi területet már bekerítet­ték, átadásra vár az úthálózat. Túri Zoltán telepvezető, a válla­lat KISZ-titkára nem kis büsz­keséggel kalauzolt végig a mű­helyekben, a raktárakban, mu­tatta meg a félig kész kazánhá­zat és az egyéb létesítményeket. Elmondta, hogy nemcsak mun­kahelyeket építenek, hanem klu­bot, munkásszállást — amely 40 vidéki dolgozónak nyújt ideig­lenes otthont —, hanem más szo­ciális létesítményeket is. A fiatal telepvezető ezután ar­ról szólt, milyen nagy változást jelent a vállalat életében a váro­si tanács segítségével épülő mun­kahely. Megszűnnek a városban szétszórt, régi házakban levő kis műhelyek, raktárak. Nem kell majd ide-oda szaladgálniuk az anyagvételezőknek, tervszerűen folyhat az előregyártási művele­tek egész sora. Az ingatlankezelő vállalat dol­gozói átlagban 20—20 órát aján­lottak fel, hogy társadalmi mun­kájukkal, kommunista szombat formájában gyorsítsák meg a telep építését. Jó példával járták elöl a KISZ-tagok, szocialista brigádok, szem előtt tartva Kecs­kemét lakossága igényeinek mi­nél jobb kielégítését. H. P. • Mintha gumiból lennének az egyiptomi tk&riacsoport könnyedén „repkedő” artistái. világhírű Krone Cirkusz király­tigrisei pompás példányok, kár viszont, hogy a Bulgáriát képvi­selő bohócok nem tudnak mit kezdeni magukkal, és akad egy­két szóm, amelynél láttunk már jobbat is. De ne legyünk telhetetlenek, hiszen a cirkuszba elsősorban azért megyünk, hogy szórakoz­zunk. És ezt az igényt hiányta­lanul, ízléssel elégíti. ki a Fővá­rosi Nagycirkusz nemzetközi specialitásokat kínáló, étvágy­gerjesztőén megfűszerezett mű­sora. V. SB® # Ebben az épületben lakik majd 40 vidéki dolgozó. Képünkön n Csertő-brigád tagjai anyagot készítenek elő, hogy folytathassák a felső szint falazását. BÉRKOMBAJNOLAST VÁLLALUNK SZK-4-es kombájnnal EGYETÉRTÉS SZAKSZÖVETKEZET HETÉNYEGYHAZA. 2394 Harkányban épülő társasüdülőben lakrészek ás garázsok is előjegyezhetők a Pécsi 2. számú Ügyvédi Munkaközösségnél. 7621 Pécs, Kossuth L. u. 22. Telef önszánt: 10-528. Kérjen díjtalan tájékoztatót! 1066 ilililTO

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents