Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-06 / 130. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. június 6.

Érdemes kezdeményezni

Száznyolcvanán negyvenhatmilliót

A kecskeméti járás harmadik legnagyobb községe Kunszent- miklós, ahol 16 pártalapszerve- zetbe tömörülve négyszázötven kommunista egyre eredményesebben irányítja, és szervezi a fejlődést.

Különösen sokat kezdeményeznek a nagyközség és a gazdaságok fejlesztése terén. Eredményeként hét üzemben csaknem kétezer munkás dolgozik, akiknek mintegy, fele korábban vidéken kerestéVa kenyerét. Még mindig ingázik azonban — főleg a fővárosba — négyszáz ember. Okét is szeretnék helyben folgalkoz- tatni. Napjainkban azért „kilincselnek” a nagy vállalatok vezetőinél, hogy a helyi gyáregységek fejlesztésével újabb munkahelyeket létesíthessenek. A lehetőségek már adottak erre, s az ipari iskolában tanulók foglalkoztatása is ezt diktálja.

Egyébként a fejlődést a szakmunkásképzés fellendülése is nagyszerűen tanúsítja. Az utóbbi tíz évben az ipari tanulók száma sokszorosára növekedett, el-* érte a háromszázötvenet. A közelmúltban gazdagodtak egy tanműhellyel, de nagy szükség lenne egy tornateremre is. Jó hasznát vennék a gimnázium és az látalános iskola tanulói is, akik ugyancsak több százan vannak. Mert Kunszentmiklós nemcsak a munkások, hanem a diákok szépülő nagyközsége' is.

A lakosság kétharmada már bérből és fizetésből él. A munkások mellett jelentős az alkalmazottak és az értelmiségiek száma’. Ezért ütközik ki egyre inkább 'a kereskedelmi ellátás elmaradottsága. S ez bizony, a felelősök

elégtelen munkájára is utal. Főleg a fnss zöldségből gyenge az ellátás,' bár ez évben történtek már intézkedések. Az Egyetértés tsz dolgozói fólia alatt termelnek primőröket, mintegy kétmillió forint bevételt terveztek a kertészetből. Az izsáki Sárfehér Tsz vezetése is felajánlotta, hogy konyhakertészetből szállít árut, csak rendeljék meg.

Történtek más intézkedések is a kereskedelem fejlesztésére. Jelentős MESZOV-támogatással például épül a 740 négyzetméter alapterületű áruház. Ennek megnyitása majd enyhíti ugyan, 'de nem hárítja el véglegesen a gondokat. Változást remélnek a község kommunistái annak következtében is, hogy új vezető került az ÁFÉSZ élére.

A kereskedelmi, de az egészségügyi ellátás hiányosságaival is összefügg> hogy a nagyközség vonzása nem növekszik olyan mértékben, ahogyan azt a szerepköre indokolná. Érdemes lenne tehát vizsgálni és a megoldást keresni arra, hogy a lakosságnak a szakorvosi ellátás miatt ne kelljen utaznia Szabadszállásra, Kalocsára, Kecskemétre, Budapestre és ki tudja még hová.

A nagyközség 17 ezer hektárnyi földterületén 3 tsz gazdálkodik. A kilenszáz gazda jövedelme a munkásokéval azonos, noha a földjük fele zömében szikes, legelő. Az adottságokhoz igazodva ez évben is több mint százmillió forint bevételt terveztek.

A helybeli dolgozók összefogásában nincs hiány. Egynapi keresetüket ajánlották fel például két iskolai tanterem és játszóterek építésére. A VÁV-gyár- egység munkásai a játékok elkéA világon az első

Kossuth Zsuzsanna egyike az 1848—1849-es magyar szabadság- harc legkiemelkedőbb nőalakjainak. „Áldozatos, a haladásért küzdő, szép életét tekintsük példaképnek. Tanuljuk meg tőle a tettekben megnyilvánuló igazha- zafiságot, a népek és országok haladásáért vívott harcban való bátor kiállást...” — így emlékezik róla a fővárosi Kossuth Zsuzsa Gimnázium falán 15 éve elhelyezett emléktábla.

A köztudatban széliében elterjedt az a tévhit, mintha — az egyébként méltán világhírűvé, lett — Florence Nightingale után, az .6 példája nyomán alkalmazott volna Kossuth Zsuzsanna női munkaerőket a szabadságharc hadikórházaiban. Ez a téves adat még tankönyvben Is fellelhető. Holott történelmi tény, hogy Kossuth Zsuzsanna — aki 1849-ben Magyarország ösz- szes hadikórházának kinevezett országos főápolónője és teljhatalmú ellenőre volt — az első a világon, aki háborús sebesültek ellátására a nők segítségét Igénybe vette. így ebben a kezdeményezésben az élen járt a frissiben megalakult honvédsereg. Nightingale csak jó öt esztendővel később, Kossuth Zsuzsanna elhunyta után, 1854 őszén követte a szép és nemes példát.

A krími háborúban egyébként először az orosz honvédők részéről N. I. Pirogov, akit „a hadisebészet atyja” néven tisztel a világ, alkalmazott. hadiápolónőket. A másik hadviselő fél oldalán álló Florence Nightingale 1854 novemberében vezetett 37 angol ápolónőt Londonból a kis- ázsiai Skutariba, a sebesült harcosok ápolására, leírhatatlan nyomorúságaik enyhítésére.

Ami Kossuth Zsuzsannának a szabadságharc bukását követő

további életsorsát illeti, az osztrák elnyomók gyermekeivel és anyjával együtt börtönbe vetették. Kiszabadulása után is állandóan zaklatták, majd ismét bebörtönözték, sőt később nemcsak saját hazájából, de az egész Habsburg-birodalom . területéről kitiltották. Családjával együtt ekkor Brüsszelben húzódott meg, ahol súlyos anyagi gondok közepette éltek. Előbb bérmosogatással, mosással, szappanfőzéssel, varrással igyekezett a minden- - napit előteremteni, majd pedig sikerült, csipkeverő üzemet létesítenie. Anyja 1853-ban bekövetkezett halála után, az osztrákok továbbra sem szűnő zaklatásai miatt New Yorkba vándorolt ki, ahol egy évvel később — éppen most 120 éve — meghalt.

E, történelmünkben is jelentős szerepet játszó, áldozatkész asszonyról szóló könyvek száma igen kevés. Ami van. azokban is túlteng az érzelgős szöveg, s á reá vonatkozó életrajzi adatok Js gyakran pontatlanok. Célszerű volna e tekintetben is rendet teremteni végre, a helyes adatokat minden kétséget kizáróan megállapítani, s közkinccsé tenni. Nem utolsósorban azért is sürgető és fontos ez a feladat, hiszen hazánkban jó néhány intézmény és testület — iskola, kollégium, úttörőcsapat, művelődési ház stb. — viseli Kossuth Zsuzsanna nevét.

Halála 120. évfordulóján kegyelettel emlékezünk a hőslelkű asszonyra. S a történelmi igazságnak is tartozunk annak megállapításával és tudatossá tételével, hogy a háborús sebesülteknek ápolónők gondjaira bízásában az első volt, aki példát mutatott a világnak.

Dr. Várady Károly

Gipszpótló anyag csonttöréseknél

Csonttöréseknél már régóta gipszkötést alkalmaznak. A gipsz azonban nehéz, nem eléggé szilárd és nem tűri a vizet. Az Egyesült Államok néhány kórházában más eljárást kezdtek alkalmazni a rögzítésre, a törés helyét könyű polipropilén textil- anyaggal, majd polipropilén hálóval és végül különleges műgyantával átitatott üvegsort-hálóval csavarják körül. Ibolyántúli sugarakat kibocsátó lámpával történő háromperces besugárzás után a műgyanta megszilárdul. A műanyagkötés fele olyan súlyú, mint a gipszkötés és háromszor szilárdabb annál. A műanyag vízálló, ezért a páciens gyógyulása közben nyugodtan fürödhet is.

szításét is vállalták. S a fel- szabadulás 30. évfordulójának tiszteletére megépítik az emlékparkot. Jelentős az építési kedv is, hiszen a 100 OTP-s és 36 állami lakáson kívül sokan építenek családi házat. A helyi tanács a jelenlegi időszakban 25Ö családi ház felépítésével számolt és már kiadták a háromszázadik építési engedélyt is. Nagyon indokolt lenne az építőipari vállalkozások gyorsabb ütemű munkája, hiszen a lemaradásuk időarányosan növekszik.

Bőven akad gondja a községi vezetésnek a vízellátással is. Épül azonban a víztorony, és 45 kilométer vezetéket is lefektettek. A lakosságnak csaknem a fele már egészséges vizet fogvaszthat. S ez dicséri a szervezőket és azokat a kommunistákat, akik személyes példát mutatva az emberek ezreit győzték meg a vízmű építésének szükségességéről, az anyagi hozzájárulásról.

Formálódik a leánykollégium, de szükséges lenne a hétközi és a fiúkollégium bővítése, korszerűsítése. Ugyanígy az óvoda építése is. Mindezek megoldásáért fokozódik a tenni, a segíteni akarás. S épp ez utóbbira alapozva jegyezte meg nemrégiben a nagyközség tanácselnöke: a negyedik ötéves tervidőszakban 19 millió forintot irányoztak elő a község fejlesztésére. A fokozódó segítőkészség azonban a 40 milliós teljesítés reményére is feljogosít.

Ennek teljesüléséért pedig érdemes kezdeményezni és dolgozni olyan szorgalommal, mint ahogyan az a kunszentmiklósi kommunisták körében tapasztalható.

Horváth Ignác

Vérnyomásmérő automata

Lehet, hogy hamarosan már nem kell orvoshoz mennünk, ha meg akarjuk tudni, hogy mennyi a vérnyomásunk. Elegendő, ha egy pénzdarabot dobunk a vér- nyomásmérő automatába, karunkat az automata nyílásába dugjuk és lenyomunk egy billentyűt. A mérés eredményét skáláról lehet leolvasni. Angliában már gyártják ezt a berendezést.

A Kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet nem tartozik a „nagyok” közé, eredményeivel azonban mégis a szövetkezetek élvonalában halad. Múlt évi tervükét' — 46 millió forint értékű áru legyártásával — sikere-, sen teljesítették. Hosszú évelcŐta hitel igénybevétele nélkül termelnek,- s anyagi eszközeikből nemcsak beruházásokra, hanem a dolgozók ségítésére is jut. A lakásépítőknek például 10 éves lejáratra 20 ezer forint kamatmentes kölcsönt nyújtanak. Tavaly öten vették igénybe azt a segítséget. Jelentős összeget költöttek bölcsődei hely megváltásra, s ezzel lehetővé tették, hogy dolgozóik gyermekei közül kettőt felvettek a bölcsődébe. Minden dolgozójuk igénybe veheti a szövetkezet cserkeszőlői üdülőjét, de aki másutt akar pihenni, annak ehhez is kedvezményeket nyújtanak. Nem feledkeznek el a továbbképzés támogatásáról sem, a múlt évben erre a célra 15 ezer forintot költöttek.

A szövetkezet két fő gyártmánya, a vegyifülke és az alumíniumpavilon már nemcsak hazánkban közismert, hanem .elismert áru a külföldi vevők körében is. A versenyképesség növelésére létrehozták a kísérleti műhelyt és a gyártmányfejlesztési csoportot. Még az idén megkezdik egy új, mintegy 700 négyzet- méteres műhelycsarnok építését

0 A lakatos műhelyben gyártják pavilonokat.

Ezt az év vége előtt már részlegesen használatba kívánják venni, hogy ezzel is tovább Javítsák a dolgozók munkakörülményeit. Eredményeik jelentős forrása a szociallstabrigád-ver- seny. Kilenc kollektíva 72 tagja vesz részt a mozgalomban, köa szövetkezet hírnevét öregbíti (Kovács János felvételei.)

zülük nem egy már többszörösen birtokosa a megtisztelő dinnek.

A szép eredményeket elérő szövetkezet megérdemelten kapta meg a közelmúltban a kohó- és gépipari miniszter dicsérő oklevelét. O. U.

0 A múlt évben 1500 vegyifülkét gyártottak, s ennek 70 százaléka külföldön talált vevőre., Felvételünkön egy új fülke váza készük

0 Jól felszeréit műhelyben végzik a gyártmányokhoz a különböző anyagok darabolását.

LÁSZLÓ

(14.) Megint a szomszédaimra kellett figyelnem, mert egyszeresek azt mondja a főmérnök:

— Már eddig is két sebesültünk van.

— Ki a másik? — kérdezte a pesti.

— A helyettesvezető a Flórián- brigádból — mondta amaz. — Égési sebekkel vitték kórházba. Hárman szerelték az akkumulátort, a másik kettő sértetlen maradt.

Ezért hiányzott hát az apostolok közül Kelemen! Egyre figyelmesebb lettem a szomszédaimra.

Pedig nincs más — mondta a főmérnök —, le kell döntenünk a tornyot.

— Elég nagy baj! — mondta a másik. — Hallatlan érték!

De a mérnök csak sorolta az érveket.

— Ha magától dől le, nagyobb kráter keletkezik. Ahogy Batto- nyán, Hajdúszoboszlón. Akkor pedig közelébe se juthatunk a kútnak.

— Mit akarsz csinálná? — kérdezte a másik. — A merevítőkötél az első húzásnál elszakadt.

— Ojat kell a toronyra kötni! — mondta ez. — Erősebbet!

— És ki vállalkozik rá? — érvelt a másik. — Ha már az akkumulátoroknál is megéghettek az emberek! Most meg valakinek kötéllel a derekán fel kellene mászni a lángok közelébe. Ne felejtsd el: a szél ás lefelé fújja a tüzet. Ki vállalkozik rá?

— Én! — szóltam oda.

Kíváncsian fordultak felém. De

én csodálkoztam magamon a legjobban. Hogyan jutott ez eszembe? Visszaút azonban nem volt. Felálltam és hozzájuk léptem.

— Bocsássanak meg! — mondtam. — De akaratlanul is hallottam, mit beszélnek.

— Maga olajos? — kérdezte a mérnök.

— Az! — mondtam. — A Fló- rián-brigádból.

— Üljön le! — mondta a pesti.

Félóra múlva indultunk a fúrótoronyhoz. A saját felelősségemre vállaltam a feladatot, mert azbesztruha nem volt kéznél, de én azt mondtam, nekem nem ás kell. Viszont volt egy-két kikötésem. Elmondtam nekik, hányadán állók az apostolokkal. Nem mondtam el mindent, csak amá szükséges volt. Aztán told- tam is hozzá egy kicsit. Hogy hajnal óta én cserbenhagytam a brigádot, most hát helyre akarom hozni a hibát. Szóval, igyekeztem meghatni őket. Ezért aztán kikötöttem, hogy a brigádvezetőmnek egy szót se! Előre jeleztem, hogy Flórián úgyis tiltakozna a vállalkozásom ellen. És munkaruhát, azt kértem. Nem akartam Zsuzsával találkozni a szállásunkon.

De azért, amikor már beöltözve a Tröszt szerelőkocsájából kiléptem, azt lestem, nem áll-e valahol Zsuzsa az emberek között? Flórit pillantottam meg helyette. Jól számítottam, azonnal a főmérnökhöz fordult.

— Ne engedjék fel ezt az embert! — mondta. — Bármely! - kőnk vállalja helyette.

— A brigádjához tartozik? — kérdezte a mérnök.

Flór! nem felelhetett mást, csak azt, hogy igen. Igaz, hozzátette, hogy: egyelőre. Ezzel azonban már nem akadályozhatta meg a vállalkozásomat.

Derekamhoz kötötték a vastag drótkötelet. Amíg lehetett, igyekeztek átvállalni'a cipelését, velem jöttek a torony aljáig, s láncot alkotva tartották a súlyos kötelet. A szőlőtőkék közt a csizmák szárig merültek a leülepedett Iszapban, járni edég volt benne, nemhogy még a kötelet is cipelni. Ám a neheze csak azután következett, amikor a torony aljában magamra maradtam. A toronyra már egyedül kellett felkapaszkodni.

Higgye el, nem vagyok babonás, se hívő, de nekem akkor ott ez a vállalkozás a Szent Antal perselyét jelentette. Magamat dobtam bele, hogy ezzel megnyerjem magamnak a sorsot. Ha sikerül, akkor minden megoldódik. Ugye, milyen. gyerekes néha az ember? Nem a tűz elfojtása sarkallt engem, elhiheti.

Fele úton lenéztem a libalegelőre, de a tömegben nem is találhattam volna meg Zsuzsát. Csak lenne ott! Csak látna! Egyedül ezzel' tudnám eltüntetni arcomról az apostolok ütéseinek nyomát.

Nem kellett volna feljebb kapaszkodnom annál, mint ahol a merevítőkötél előzőleg is a toronyhoz volt erősítve. De én tovább másztam az egyre forróbb vasvázon. Lentről, a legelőről hallottam a kiabálást, hogy „Elég, nem kell tovább!”, de én nem hallgattam rájuk. Minél fentebb erősítem a drótkötelet a vasvázhoz, annál biztosabban sikerül a torony' ledöntése. És annak sikerülnie kell.

Azt hittem, leszakad a derekam, olyan erővel húzta a most már levegőben lógó drótkötél súlya. Lassan, lépésről lépésre jutottam feljebb. Kezemen kesztyű volt, de. a forró vas azon is átsütött. És most már az arcomat is sütötte a forróság, amelynek forrásához már igazán nem mesz- sze voltam. Le kellett hát áll- nom.

A szél a fejem fölött ta a lángokat, a cső a kőzetemben zúgott, olyan hangot hallatva, mintha lökhajtásos repülőgépek húznának el mellettem, egyik a másik után.

Amikor munkához láttam, már akkor alig tudtam a halálos kimerültségtől a karomat mozgatni. Szememet izzadságcseppek homá- lyosították.

összeszorítottam a fogamat, hogy szinte fájt; sikerülnie kelll

Egyszerre elhomályosult előttem minden. Egy szélroham lecsapta a lángokat, sűrű füstid keverve. Fejemen bányászsisak volt, de az arcomat szabadon érhették a lángok, amelyek néhány pillanatra ugyan odébb táncoltak^ de aztán megint engem öleitek körül, aztán megint és újra megint. Hallottam, hogy lent zúg a tömeg, a fájdalom az arcomat tépdeste, s bár a kötél már a vasvázhoz volt erősítve, mégis én még mindig fogtam, görcsö- sen. De látni már semmit se láttam. Éreztem, hogy a drótkötél megfeszül, a másik yége odalenn egy gépkocsihoz volt erősítve, s az most nyilván meghúzta. A fülemig még eljutottak a parancsszavak.

— Engedje el magát! Engedje el magát!

Derekamon egy biztosító övvel a dróthoz voltam kötve. Ha semmi baj nem történik, akkor leoldom, s a vasvázon mászom, visz- sza. Csakhogy eddigre már lángolt rajtam a ruha és a következő pillanatban elvesztettem az eszméletemet.

Azt mondják, lángolva csúsztam végig a dróton, öntudatlanul is kapaszkodva belé. Odalent többen ugrottak önfeláldozóén alám, de úgy sem menthettek meg a kartöréstől, bokaficamtól.

Nem tudom, hogyan borítottak rám pokrócot, hogyan tépték le rólam a ruhát. En csak akkor tértem magamhoz, amikor mentőkocsiban injekciót kaptam, s akkor is csak. egy pillanatra. Ahogy kinyitottam a szememet, a lassan világosodó homályból egy fölémhajló arc bontakozott ki. Zsuzsa arca.

Azt mondják, mosolyogva hulltam vissza az °'"7méletlenségbe.

(Folytatjuk./