Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-06 / 130. szám
1*7«. június 9. • PETŐFI NfiPI • 9 Könyvheti kínálat OKTATÁSI REFORM 175 éve született Puskin Az új Ladányi- kötetről A Kitépett tollú szél Ladányi Mihály kilencedik kötete; a Magvető Könyvkiadó gondozásában, az idei ünnepi könyvhétre látott napvilágot. 1959-ben, amikor Az út kezdetei című kötete megjelent, a fiatal költő egycsapásra magára vonta a figyelmet. Nagy érdeklődéssel figyelték azóta is kibontakozó költői útját azok a versbarátok, akiknek rokonszenves volt az a nyersen őszinte, bátor, bíráló élű hang, ahogyan Ladányi vallott a világról, dolgokról, emberekről. 'Ettől kezdve kétévenként jelentetett meg egy-egy újabb kötetet a költő, miközben eredetiségéből nem hogy veszített volna, de kérlelhetetlen őszintesége, megvesztegethetetlen szókimondása. tovább erősödött. Kortárs. líránk egyik legizmosabb, legrangosabb alakjává nőtt az eltelt másfél évtized alatt. A Kitépett tollú szél című új kötete három ciklusra oszlik: A Törzsfőnökök esti énekében a szerelem, a Fotóban a szatirikusán és ironikusan bíráló, a néhány mondatos rajzok, a Kérdések című ciklusban az élet, a haza, s önmaga filozofikus vizsgálata az uralkodó téma. Gyakori motívumai: a szomjúság és éhség, a nyugtalan kó- ' boriás, valamint a magány s a korlátok közül kiutat kereső szabadságvágy. A képmutatás és érdek nélküli szerelem, a nő vonzása, gyönyörű és fájdalmas-ke- serves-kínos rejtelmei: ott lappang szinte minden sorában. Mint ahogyan a szánalmasnak érzett kispolgári életforma soksok megnyilvánulási módja is, amelyeket eléggé el nem itélhe- tőnek tart a költő. Leggyakoribb műfaja az elégia, dal és epigramma, a rövid költői ének: kedvéli a tömör, rövid terjedelmű verseket. Üj kötetében is mindössze egyetlen kivétel van, a Nézem az utódokat című, amelyben az utánunk jövő nemzedékek arculatáról és törekvéseiről szól, mély együttérzéssel. Az immár érett, mondanivalójában s költői eszközeiben letisztult költő képteremtő képessége megragadó. íme, néhány példa: „Nagy lakatok lógnak az égből”, ősszel „Hullákkal telt a táj," s „Tört bottal sétál az esti alkonyat". Jelzőhasználata egyéni, ebben is a sajátos költői arcát mutatja felénk. Nem Jogható rá a mások utánzása arra az alkotóra, aki ilyen jelzőkkel szépíti s teszi önmagára jellemzővé a líráját: rozsdásodó szerelem, fűszagú felhő, kamatmentes szabadság, tömjénszagú homály, csenevész ' romantika, penészes álom. Metaforái közül is megemlítünk egyet-kettőt: szerinte a város „temetőmenti aréna", saját versei pedig „csillagok kutyaláncon". Sorolhatnánk a példákat tovább arra, hogy ez a költő a maga-kitaposta utakat járja, sokszor fenegyerekesen és hetykén, sokszor rátartian, dte rokonszenvesen, kegyetlen őszinteséggel. Ladányi — ez szemléletesen kitűnt eddigi könyveiből is — úgy szereti az életet és az embereket, hogy mindvégig hű a valósághoz, még akkor is, ha az kevésbé tetszetős, s ha még annyira kemény szavakkal is kell arról vallania. V. M. Szovjet filmek a második világháborúról Jurij Csuljukin szovjet filmrendező nemrégiben kezdte meg a MOSZFILM stúdióban „A katona hazája” című játékfilm forgatását. Hőse a kiváló szovjet hadmérnök, Dmltrij Karbisev tábornok. A filmen a tábornok életének sok epizódja megelevenedik. Karbisev már 1900-ban a bresztl erőd építésének hadmérnöki munkálatait vezette, majd részt vett az 1904—1905-ös orosz—japán háborúban és az első világháborúban. A forradalom után belépett a Vörös Hadseregbe. A második világháború elején, 1941- ben a bjelorusszlal arcvonalon megsebesült és fogságba esett. A nácik együttműködésre szólították fel, de ő nem volt erre hajlandó, mire a maut- hauseni táborban halálra kínozták. Karbisev alakját Borisz Bábocskin viszi filmre, aki legtöbbünk emlékezetében ma is él, mint a Csapajev- film főhőse. A szovjet filmgyártás újból és újból, rendületlenül visszatér a második világháború és a fasizmus ellen vívott harc témájához. „A múlt felelevenítésével ismét tisztelgünk a népek szabadságáért ’elesett hősök előtt és figyelmeztetjük a világot, hogy a győzelemért nagy árat kellett fizetni — mondotta Jurij Ozerov filmrendező a TASZSZ tudósítójának — A szovjet hadsereg nem csupán fizikai szabadságot hozott Európa népeinek, hanem szellemi felszabadulást is, és mi filmjeinkben igyekszünk hangsúlyozni a fasizmus ellen vívott harc internacionalista jellegét.” Ozerov, akinek „Felszabadulás” című filmeposza több földrészen is nagy sikert ar'atott, nemrégiben kezdte meg a „Kommunisták” című kétrészes film forgatását, amelynek cselekménye a háború végén, a kelet-európai országokban játszódik. Egy vizsgálat Ez év márciusában brigádvizsgálatot tartott a Művelődésügyi Minisztérium az idei tanévre kiadott intézkedések fogadtatásáról, hatásáról. Bács-Kiskunban a szomszédos Csongrád megyei tanárok, igazgatók, szak- felügyelők kilenctagú csoportja végezte a feltapasztalatai mérést. Munkájuk során meglátogattak ötvenegy általános iskolát, több gimnáziumot és szakközépiskolát. Az új intézkedések hatásával és az iskolák életével kapcsolatos tapasztalatokat összegzi írásunk. Tananyagcsökkentés, osztályozás Az említett intézkedésekkel a tanév folyamán alaposan megismerkedhettek a pedagógusok, s természetesen a szülők is. Mindenesetre nem árt, ha tételesen felsoroljuk, mi jelentett változást a végéhez közeledő 1973— 74-es oktatási évben. A tantervmódosítás, a tananyagcsökkentés célja az volt, hogy az új tantervek kidolgozásáig is enyhüljön a tanulók megterhelése. A brigádvizsgálat során is bebizonyosodott, hogy a Bács-Kiskun megyei pedagógusok egyetértenek ezzel a rendelkezéssel, szükségesnek, indokoltnak tartják. A tananyagcsökkentés kedvező hatása máris világosan érzékelhető. Kevesebb lett a lexikális, verbális ismeret, a tanítási órákon több lehetőség adódott a képességek és készségek fejlesztésére. Javult az órák légköre, nőtt a tanulók munkakedve. Az írásbeli házi feladatok mennyisége kevesebb lett ebben a tanévben. A pedagógusok többsége ezzel általában egyetért, de vannak, akik önállóságuk megsértését látják az intézkedésben, Az átlagosztályzat eltörlését a nevelők széles köre fogadta kedvezően, kevésbé egységes viszont az általános iskola ötödik osztályának első félévében a számje- jegyek nélküli értékelés körül kialakult vélemény. Vannak olyan észrevételek, hogy megszakad egy folyamatos értékelési rendszer, a gyerekek és a szülők is igénylik a számszerű minősítést. Az osztályozással összefüggő Intézkedések egyértelműen jó hatására valószínűleg még évekig várni1 kell. Határozott vezetési stílus Űj rendtartás lépett életbe ebben a tanévben az általános és középiskolákban, A jogszabálygyűjteménnyel kapcsolatos eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy az új rendtartás rugalmasabb az előzőnél, nagyobb teret ad az önállóságnak. Az iskolai rend és fegyelem nem változott, a rendtartás demokratikus szelleme segíti a rend megtartását. Néhány helyen konkrétabb, részletesebb szövegezésre van szükség, ezek közé tartozik például a pedagógus munkaköri kötelességek pontos leírása. Az igazgatók önállóságát mind a rendtartás, mind a felügyeleti szervek lehetővé teszik, sőt megkívánják. Az igazgatók többsége határozott, dinamikus vezetési stílust követ, a brigádvizsgálat megállapítja, hogy ritka az antidemokratikus, önkényeskedő vezető, s elvétve akad olyan tantestület is, amelynek légköre feszült, nyomasztó. A házirendek általában az új rendtartás szerint készültek el az iskolákban. A tanulói jogokat és kötelességeket, sajnos, nem mindegyik házirend tartalmazza egységben, egyes iskolákban aprólékos szabályozgatás, sok tiltás, néhány ellenőrizhetetlen követelmény is szerepel a házirendben. Az érettségi vizsga reformját szükségesnek tartották a pedagógusok, a szülők és a tanulók is — ugyanakkor igen sokan vitatkoznak erről az intézkedésről. Az idei érettségi eredményeit, tapasztalatait igen gondosan kell elemezni. Túlzott ambíciók A megyénk iskoláiban járt minisztériumi brigád megállapította, hogy az iskolák technikai ellátottsága gyorsabban fejlődik, fhint az eszközök felhasználása. Ebben elsősorban a technikai, pedagógiai felkészületlenségnek van szerepe. Szerencsére a kecskeméti Petőfi iskolában folyó oktatástechnikai képzés enyhít ezen a gondon. A pedagógusok igénye a gyakorlatias szaktárgyi módszertani továbbképzés. Hiányzik még a széles körű pedagógiai megalapozottság. Amíg az iskolák taneszközökkel való felszereltsége újabban örvendetesen javult, az épületek állapota és berendezése, bútorzata viszont romlik. A szép, napfényes iskolákon kívül nagy számban akadnak szánalmasan elavult, egészségtelen épületek is. Általános tapasztalat, hogy a felújítási összegek nem elegendőek. Bács-Kiskun megyében igen kevés a tornaterem. Vannak kezdeményezések, amelyek igyekeznek a bevezetett harmadik testnevelési óra és a tornatermek hiánya közti feszültséget feloldani. Ilyen például a művelődési házakkal való együttműködés, tornaszobák kialakítása, kirándulások szervezése, uszodalátogatás. Eléggé mostoha körülmények között vannak a megye iskolai könyvtárai is, elsősorban az általános iskolák könyvállománya korszerűtlen, elavult. A minisztériumi brigád jelentésének más részel is elgondol- koztatók. A központi tananyagcsökkenés enyhíteni kíván a tanulók megterhelésén, ugyanakkor változatlan a szülői ház túlzott ambíciójából fakadó terhelés (sok szakköri és különóra). Több iskolában tapasztalható a munkafegyelem lazulása, például épp az orosz nyelv tanulásánál. Ez a jelenség bizonyos mértékben összefügg az átlagosztályzat megszüntetésének félreértésével. Nehéz magyarázatot találni arra, ami a vizsgálat során kiderült: előfordul, hogy az igazgatók nem élhetnek szabadon a munkáltatói jogkörrel, „a város küldi a státuszra a nevelőt” Feladatok, tennivalók A Művelődésügyi Minisztérium — figyelembe véve a vizsgálat tapasztalatait — meghatározta a következő tanév fő feladatait. Részletesen kidolgozzák a pedagógusok továbbképzési rendszerét, utasításban szabályozzák a tanügyigazgatás különböző fokú szerveinek munkáltatói feladatait. A megyei művelődésügyi osztályok megvizsgálják az iskolai demokratizmus megvalósulását, egyes tantárgyak oktatásának helyzetét. A következő tanév nevelőtestületi értekezleteinek egyik javasolt témája lesz a tanulók tanórán kívüli tevékenysége. A számos további feladat végrehajtásában igen fontos szerep jut majd az Országos Pedagógiai Intézetnek. Kontra György Évente százezrek zarándokolnak el azokra a helyekre, ahol élt. Jönnek a mi- hajlovszkojei Puskin Múzeumba, hogy felkeressék a költő sírját, virágot helyezzenek el ott, s bejárják a néma tisztásokat, ligeteket, ahol a halhatatlan versek születtek. Puskin költészete a jövőbe tekint, egyetlen szava sem kopott meg, nem halványult el, nyelvezete modern. A régi életforma a múltba tűnt, de amit a poéta leírt, az ma is élő. Nem vált avulttá, semmiféle korrekciót sem igényel, szinte alig kíván magyarázatot. Nem váltak ódonná érzései és nézetei sem. Gogol azt mondta, Puskin nem más. mint a fejlődő orosz ember, amilyen talán majd 200 év múlva lesz. Az orosz természet. az orosz szellem, az orosz nyelv, az orosz karakter fejeződik ki benne. Az orosz irodalom azóta sok költő és író géniuszt, ismert meg, de nincs még egy író, aki az egész népből Puskinhoz hasonlatosan erős és mélv érzelmeket váltott volna ki. Ez a tisztelet nemcsak alkotó géniuszát, hanem Puskint, az embert is övezi. Elragadtatással tölt el életműve, megalkuvást nein ismerő útja, bátor küzdelme a szabadságért, az erkölcsileg tökéletes elérésére. Puskinban nincs „olimposzi fenség”, sem a zseni zabolátlansága, sem szenvelgés. Puskin a megtestesült harmonikus ember, a tiszta jellem, a derűs karakter, az életszeretet, a világos gondolat, a szenvedélyek és a mélyre ható, nyugodt gondolatok összefonódása, közvetlenség és saját helyének, történelmi szerepének nyilvánvaló tudata. A jóság a rossz iránti kérlelhetetlenséggel párosul benne, csakúgy mint az alkotói ihlet és a titánokhoz méltó munka, nemesség, nyíltság, baráti érzelmek... Puskin — az ember éppúgy jelenség. mint Puskin a költő, de a lényeg az, hogy vonásai egymástól elválaszthatatlanok, egyformán gyönyörűek. E harmonikus tökéletességből táplálkozik Puskinnak, a költőnek vonzereje, amelyen nem fog az idő, s amely nemcsak az orosz, hanem más népekre is hat. Puskin értette az akkori Oroszország népeit, minden elnyomott, jogtalanul tengődő népet. Méltán látta előre, hogy az ő nevét nemcsak a szlávok, hanem más „nemzetségek” is áldva említik majd. A költői jóslat napjainkban teljesedett be. Minden nép hitet tesz Puskin szeretete és a hozzá fűződő sajátos kapcsolatok mellett. Kazahot. kalmüköt, beloruszt, vagy ukránt, grúzt vagy molda- vait kérdezzünk is. kivétel nélkül arról tesz tanúságot, hogy Puskin leginkább méltó erre a sze- retetre. Már a múlt században tisztelettel tekintett az akkor ‘ rabságban sínylődő népekre. Megbecsüléssel. együttérzéssel írt róluk, meglátta bennük a szépséget, költőivé tette őket. leendő olvasóit látta bennük, a jövendő soll nemzetiségű társadalom egyenrangú tagjait. Puskin költészete átfogja az egész világot, az emberiséget. Örömteli várakozással figyelte a népek felszabadító harcát és haraggal szólt az elnyomásról. A nagy humanista arról az időről álmodott, amikor a népek a viszályt feledve egy nagy családban egyesülnek. Az orosz irodalom Puskintól örökölte humanizmusát. 0 az orosz irodalom erőinek gyújtópontja, az utána következő minden nemzedék költőinek, nagy íróinak ihletőie. A szovjet emberek számára Puskin neve egybefonódik a haza, az anyanyelv és az élet legnemesebb adományainak szere- tetével. Irakli.i AndronyikoT (APN) 9 A Bács-Kiskun megyei értelmiség újí sxékháza kívülről már szinte befejezettnek hat. (Konecsni Ferenc felvétele.) ŰJ OTTHON BÁCS-KISKUN ÉRTELMISÉGÉNEK Tudomány és Technika Háza Kecskeméten Június 10-én ünnepélyes külsőségek között felavatják Kecskeméten a Tudomány és Technika Házát, az ország egyik legfiatalabb és egyre erősödd MTESZ-szervezete, valamint a TIT új otthonát. Minden igényt kielégítő, vonzó létesítmény áll azok rendelkezésére, akik élni akarnak a társadalmi-mozgalmi élet lehetőségeivel, hogy többet tehessenek a munkahelyükön, és az, önbecsülésüket is kielégíthessék a tudományos, technikai, szervezési változások nyomon követésével. A Tudomány és Technika Háza szükségességét felismerték a vállalatok, gazdaságok is, amit mutat, hogy 73 gazdasági szervezet, intézmény nyújtott támogatást az építéshez. 15 pedig a berendezések megvásárlását segítette elő az átutalt forintokkal, amelyek összességében több milliót tesznek ki. Tanácsi koordinációban végül is igen tekintélyes beruházás valósul meg — hosszú távra, a jövő céljait szolgálva. Széles körű összefogással Az MTESZ megyei elnöksége 9 évvel ezelőtt. 1965 márciusában döntött úgy. hogy a városfejlesztési programban figyelembe kell venni a műszakiak technika háza iránti igényét, s a létesítményt minél előbb el kell készíteni. Két esztendőre rá a megyei tanács vezetőségében újjáfogalmazódott a határozat. Megfelelő épületnek a műemlékké nyilvánított Zsinagóga kínálkozott. Az elnökség megkezdte a mozgósító, szervező munkáját. Hamarosan elkészült az átalakítást megszabó tanulmányterv is. A soron következő választmányi ülés a megyei párt- bizottság védnökségét kérte — és kapta meg — a nagyszabású, szép elhatározás megvalósításához. Nem sokkal később megalákult a Tudomány és Technika Háza építésének munkabizottsága, amelynek az volt a feladata, hogy megfelelő javaslatot dolgozzon ki a kivitelezési források előteremtésére. illetve megszervezze az építéshez szükséges társadalmi erők összefogását. Néhány hónapon belül már csaknem 6 millió forint gyűlt össze a megyei tanács „fejlesztési alap” számláján. Majd megkétszereződött az összeg. A beruházás befejezésébe bekapcsolódott az órszágos szövetség központja és a Tervhivatal is. Nagyszerű vállalkozás A külsejében változatlanul hagyott, illetve megfiatalodott mo- resz-romantikus stílusú, műemléképület 1864—71-ből való. A Zsinagóga belső terébe kellett most beépíteni a megosztó, új épületszerkezeteket úgy, hogy közben megőrizzék az, eredeti kialakítás szépségét. Az ajtón belépő vendég az előcsarnokban rögtön útbaigazítást kap majd a programokkal kapcsolatban. Az előtérből a lépcső alatti klubba és a műszaki könyvtárba vezet az egyik út. A szomszédos teremben alakul ki a Katona József Megyei Könyvtár műszaki, mezőgazdasági szakrészlege. Az előcsarnokból elegáns ívelésű lépcső visz az emeletre. ahol a 120 személyes természettudományi előadó található. Itt húzódik a kiállítási folyosó is, amely ipari termékbemutatóknak ad színteret. Szintén ezen a szinten helyezkednek el az MTESZ- és a TIT-szervezetek irodái. A második emeleten az épület büszkesége, a 180 négyzet- méteres alapterületű. 260 ülőhelyes nagy előadóterem jött létre. A toronyszobában az elnökségi fogadóterem alakult ki. Alkotótársak A „nagy mű” rövidesen végleg elkészül. Azok közül, akik végig együtt éltek a munkákkal, így vali az építész- tervező, Ke- rényi József: — A kecskeméti Tudomány és Technika Háza. mélyen társadalmi fogantatású létesítmény, megvalósulása szerves folyamat, akárcsak a társadalmi fejlődés. Igaz, az építészet elsődlegesen a terek művészete. így nem a legalkalmasabb a társadalmi kérdések és történések kifejezésére. Ennek a háznak a tervezésénél, építésénél szerencsére óhatatlanul találkoznunk kellett a megye, a város tudományos, társadalmi, valamint gazdasági életének összetett kérdéseivel. és ezekre választ kellett adni. Így történt meg, hogy az örömteli munkaként, szabad időben készített előtervek nem váltak utópiává. Így történt meg, hogyv a tervező alkotótársa lett az építéshez pénzt gyűjtő, a jóváhagyásokat szorgalmazó, a Bács- Kiskun tudományos életéért sokat tevő embereknek, illetve azoknak a kőműveseknek, akik rácáfoltak a hitetlenkedőkre, és nagy szakértelemmel varázsolták újjá a bonyolult. íves felületeket, boltozatokat. Bizony mondom, akik részesei lehettünk ennek az építésnek, meg kellett tanulnunk többet tenni, jobban hinni mindennapi közös munkánkban. Halász Ferenc
