Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-20 / 142. szám

1974. június 20. PETŐFI NÉPE • 3 Útkorszerűsítés, forgalomelterelés a megyeszékhelyen A KPM Közúti Igazgatóság főmérnökének nyilatkozata Hetek óta súlyos gondot jelent Kecskeméten a közlekedés. A város központjában sok helyen útelzáráshoz érkezik a jár­művezető, vagy bosszúságára, bonyolult terelőúton tud úti­céljához eljutni. A napokban Szilágyi Attilát, a KPM Köz­úti Igazgatóságának főmérnökét kereste fel lapunk főmun­katársa, Gémes Gábor) s arra kérte, válaszoljon a lakosságot érdeklő kérdésekre. KÉRDÉS: Mi indokolja Kecs­keméten, a sok útlezárást? VÁLASZ: — Kecskemét állami úthálózatának korszerűsítése tíz évvel ezelőtt kezdődött és azóta folyamatosan tart. A Közlekedés- j és Postaügyi Minisztérium erre a célra eddig több mint 70 millió, forintot fordított, amelynek je­lentős részét a körút kiépítésére költöttük — mondta bevezetőjé­ben Szilágyi Attila. — Ebben az évben fejeződik be a hat évvel ezelőtt megkezdett 5-ös számú főközlekedési út átkelési szaka­szának korszerűsítése, amellyel egyidőben a jelenlegi Szegedi úti vasút—közút szintbeni ke­reszteződés helyett az 5-ös szá­mú út forgalma a Kuruc téri csomóponton át a vasutat felül­járóval keresztezve haladhat. Ennek az útszakasznak utolsó városi csomópontja a Kuruc té­ri, amelynek építése ebben a hó­napban megkezdődött. Ezért kel­lett itt a forgalmat elterelni. Mint ismeretes, a Szolnoki úti aluljáró víztelenítése, valamint a Bem utca és Kuruc körút keresz­teződésének átépítése tette szük­ségessé az út lezárását. Az átépí­tés már megkezdődött, ám az aluljáró víztelenítése sok gondot vet fel, s a kivitelezés1 a terve­zettnél több időt vesz igénybe. A tervező vállalat jelenleg vizs­gálja az aluljáróba jutó talaj- és csapadékvizek jobb elvezetésé­nek lehetőségeit. A forgalom el­terelésére .előreláthatólag ez év október végéig lesz szükség. KÉRDÉS: Régi gond Kecske­méten a Rákóczi út burkolatá­nak felújítása, hallhatnánk-e er­ről? VÁLASZ: — A Rákóczi útbur­kolatának felújítására eddig azért nem kerülhetett sor, mert a burkolat tengelyébe tervezett szennyvízcsatorna megépítéséhez a városi tanács fedezettel nem rendelkezett. Még ebben az év­ben a Rákóczi út páratlan olda­lán elkészül a csatorna, majd a forgalom átterelése után a másik pálya alatt is. Erre azonban csak 1975-ben kerül sor. Ezzel egy.- időben a Kuruc körúton, a Bem utcától kezdve, szintén új szenny­vízcsatorna épül, ami miatt még ebben az évben a Rákóczi út és a Nagykőrösi utca között is el kell terelni a forgalmat 3—4 hó­napra. Az elterelés valószínűleg a vasútállomáshoz vezető útsza­kaszon történik. A Rákóczi út burkolatának felújítási munkála­tai 1975-ben, a Kuruc körút, a 'Bem utcától a Rákóczi útig még ebben az évben, a Bethlen kör­út a Rákóczi úttól a Nagykőrö­si utcáig 1975-ben kerül befeje­zésre. Még egy jelentős és bal­esetveszélyes közút—vasúti ke­reszteződés, a korhánközi átjá­ró építése is ebben az évben valósul meg. A munkálatok jú­niusban kezdődnek, s az év végé­re fénysorompóval ellátott, kor­szerű kereszteződés alakul ki. Az előbb felsorolt munkák befeje­zésével, a KPM-utak korszerűsí­tésével több mint 35 millió fo­rint értékű munka készül el Kecskeméten, amely az 1974. évi teljes megyei útkorszerűsítési rá­fordításnak több mint 40 százalé­kát teszi ki. KÉRDÉS: Mit kérnek az épí­tők a lakosságtól, a közlekedők­től? VÁLASZ: — E jelentős felada­tok végrehajtása a forgalom el­terelése nélkül nem oldható meg. A korszerű, balesetmentesebb közlekedést szolgáló, nagy anyagi ráfordítással megvalósuló utak elkészülése érdekében a közúti forgalomban részt vevők áldozat- vállalására, türelmére és megér­tésére is szükség van. S arra is természetesen, hogy a terelő út­vonalakon fokozott figyelemmel és fegyelmezetten közlekedjenek. Ezt az áldozatot a korszerű út érdekében valószínűleg mindenki szívesen vállalja és megértéssel fogadja, azokat a forgalmi váltó- zásokat, amelyek ebben az év­ben a városban annyira megso­kasodtak, de még a következő évben is várhatóak. Az elképze­lések szerint ugyanis az ötödik ötéves tervben a város egyik leg­forgalmasabb része, a Szabadság tér és a Kada Elek utca, vala­mint a Kuruc körút—Bem utca és Kuruc tér közötti szakasz is korszeiűsítésre kerül — fejezte be nyilatkozatát Szilágyi Attila főmérnök. A pénz nem beszél Kiskőrösiek sikerei Az immár negyedszer megren­dezett megyei KVDSZ-vetélkedő második napján remekeltek a kiSr körösiek. Az ÁFÉSZ Kossuth- brigádja végzett az első helyen. Az áruház divatcikkosztályának kétszeres, aranyérmes brigádját Király Katalin. Grábics Szilvia és Szögi Klára képviselte. A kiskunfélegyházi méteráru­bolt ifjú dolgozói is alaposan fel­készültek. Fricska Irén, Czakó Edit és Potyesz Lászlóné nagysze­rű teljesítménnyel szerezték meg a Raffai Sarolta-brigádnak a má- I sodík helvet. ' A kiskőrösi könyvesbolt asz- szonybrigádja hajszállal szorult a harmadik helyre a döntőbe került 14 csapat közötte Czérna János- né. Molnár Pálné és Bakonyi Mi- hályné legalább annyira büszkék erre az eredményre, mint a könyvheti teljesítményükre. Negy­ven százalékkal több könyvet ad­tak el, mint az elmúlt hasonló időszakában. Üj gyermek- bútor-garnitúra A veszprémi Szigeti József Fa­árugyárban megkezdték a Junior tanulógarnitúra gyártását. Ez a termék — az „Otthon ’74” kiállí­táson megrendezett Kiváló Áruk Fórumának az egyik nyertese — felkeltette a kereskedelem érdek­lődését, a gyár ezért gyorsan be­rendezkedett a sorozatgyártásra. Az új gyermekbútor-garnitúra annak köszönheti a sikerét, hogy „együtt nő” a használójával. Az íróasztal és a szék kívánság sze­rint állítható. Könnyű a szállítá­sa is," mert a garnitúra valameny- nyi darabja, beleértve a szek­rényt is, elemeire szedhető és a lakásban könnyen összeszerel­hető. • Vagy ha mégis — a közmon­dást igazolva —, legkevésbé arról, amiről kellene. Nevezetesen, hon- nét. miért jött, minek ellenszol­gáltatásaként került pénztárcánk­ba, zsebünkbe. Köznapi bölcsessé­günk: kiadni könnyebb, megke­resni nehezebb, Amivel már elis­mertük — maroknyi spekulánstól, pernahajdertől eltekintve —, hogy munkával, hasznos tevékenység­gel keressük, szerezzük meg jö­vedelmünket. Mennyit? Egy-egy átlagos hónapban a központi for­rásokból 16—18 milliárd forintot fizetnek ki a lakosságnak. Pénz­hegy. Borítékokba osztva karé­jokra válik, mint a fölszelt ke­nyér. Tavaly 200.6 milliárd forintot számoltak le a kezünkbe. Három esztendővel korábban. 1970-ben 155,1 milliárdot. Gyarapodott az ország, s így vagy úgy, valami módon, majd’ minden család, ezt tükrözi a két 'összeg közötti kü­lönbség. Ám ezzel még nem azt mondtuk, mert nem mondhatjuk, hogy közös és egyéni érdek azo­nos úton járt. jár minden esetben. Egyszerűbb, könnyebb a pénzt számolni, mint feladatainkat tel­jesíteni. Csakhogy összetartoznak, bár akadnak, akik feledni szeret­nék ezt. Ám ők is odaállnak a pénztár elé. Azok közé. akik be­csülettel tették a dolgukat. Vajon mit szól erről a forint nekik? • Idén 4,6 milliárd forint nye­reségrészesedést fizettek ki, 16,3 százalékkal — 640 millióval — többet, mint tavaly. Ki elégedett volt. ki elégedetlen. Ahol pénzt osztanak, ott mindig lesznek sér­tődöttek, így hangzik a másik köznapi bölcsesség. Hagyjuk most az egyéni mormogásokat. Fonto­sabb ennél a közös mérce. Az, hogy jobb. hatékonyabb munka, értékesebb, korszerűbb termék, a költségek csökkentése szülte, te­remtette-e a részesedés forintjait? Túlnyomó többségében igen. Van pénz. amiért nem kell meg­dolgozni, mégis joggal jár. Min­den száz forintból 16 ilyen. Ta­valy a pénzbeni társadalmi jutta­tások összege 31.3 milliárdot tett ki, családi pótléktól a nyugdíjig. Ezért a pénzért nem kell meg­dolgozni, de ezt a pénzt együtte­sen teremtjük elő. Munkával ter­mészetesen. mert minden forint­nak az új értéket szülő munka, a fedezete. Azaz mégis meg kell dolgozni érte. S ha azt akarjuk, hogy több legyen — mert ez a szándékunk — az ,ángyén” adott pénz. akkor a munkának is na­gyobbnak, jobbnak kell lennie. Kell. írtuk le négyszer is e bekez­désben. S való. mert nincs más kifejezés rá. Ahogy út sem, a nemzeti jövedelem, az ebből fel­osztható források növelésére. C Munka, mindig a munka. Sokak fülében kedvesebben cseng a szó: pénz. Akadnak pénzcsiná- lók, rendőrségi, bírósági tudósí­tásban ismerkedhettünk, ismer­kedhetünk majd meg velük. Mert társadalmunk erkölcse nem tűri, nem fogadja el a pénzcsinálók görbe útjait. A törvényt szegezi velük szembe. Mindende azon­ban nem hozható, mindenről nem szólhat a törvény. Arról, ami csak mulasztás, felületesség, Holott az ellógott órákért kifizetett forint: csalás. Kaptam, de nem adtam. Gyarapodtam, de nem gyarapítot- tam. A társadalomnak valameny- nyi kötelezettség teljesítése fon­tos. Számít rá. ezekre alapozza terveit. Azt is. mely a szétosztha­tó. kifizethető forintokat részle­tezi és összegezi. Ezért, hogy a társadalom egészének, tehát min­den tagjának őrködnie kell a fo­rintok fedezete, a munka értéke, mennyisége, minősége, hasznossá­ga, célszerűsége felett. Minderről a pénz nem beszél. Nekünk azonban beszélni kell róla. M. O. Versenyben a határőr-híradórajok A KRIMSZKAJA PRAVDA ÍRJA: Büszkeségünk Szimferopol A határőrségnél is megfigyel­hető, hogy a fiatalok érdeklődése egyre inkább a technika felé for­dul, s a katonafiúk hihetetlen ügyességgel sajátítják el a külön­legesen korszerű technikát. — Nagy öröm volt számomra — mondta Molnár Sándor, a ha­tárőrség kiváló katonája — ami­kor az alapkiképzés után híradó szakra vezényeltek. Civilben gép­mester voltam. Feleségemmel együtt a Petőfi Nyomdában dol­goztunk Én jelenleg még kato­náskodom,' a feleségem pedig szü­lési szabadságon van. Sanyi nagyon ügyes, minősített géptávírász Kiskunhalason. Min­den katonai és szakkiképzési ág­ból kiváló. A versenyben kétszer nyerte el a Határőrség kiváló ka­tonája címet és tizenegy dicsé­rete van. Pedig Sanyinak nem könnyű a katonáskodás, mert már a bevonulása előtt is nős, családos ember volt. — A feleségemnek köszönhe­tem — jegyzi meg a kétszeres győztes, aki egyben az alegység KISZ-titkára is — hogy amikér hazamegyek, a kislányom mindig megismer. Csak induláskor leg­utóbb is nagyon rosszul .esett Andreától hallani: — Apuci, ne meni el! Király Ferenc, a DÉMÁSZ vil­lanyszerelője a határőrségnél rá- diótávirász. . A karcsú Budapest Szállóval átellenben, a Városmajorból in­dul útjára — immár 100 éve — a fogaskerekű vasút. Pályája majd négy kilométeres távon (3733 méteren) emelkedik 315 méternyit, egészen a Széchenyi- jjggy tetejére. Amikor megépítet­ek, 3 kilométer utat tett meg, 277 méter magasságot győzve le. A Svábhegy a múlt század kö­zepéig — valóságos vadon volt. Dús növényzettel, ritka állatok­kal, gazdag madárvilággal. Az­tán a színészek, írók fölfedezték mint üdülőhelyet, menekülve — már akkor! — a nagyváros ár­talmaitól. A Svábhegy divatba jött. Csakhogy a hegyre „az apos­tolok lovagolt az egyedüli közle. kedési eszköz”. „A véletlen — azt mondják, egy regénynek .a hatása — ho­zott egy svájci vállalkozót, aki megkísérté a lehetetlent, a költő fantazmagóriájának megtestesíté­sét, egy fogaskerekű vasútnak az építését, föl, egészen a Svábhegy tetejéig” — írta Jókai Mór a to­gas' megszületéséről. • Molnár Sándor, Király Ferenc és Tóth Kása József, a három kiváló híradó. — Az MHSZ kiskőrösi rádiós szakkörben előképeztek — mond­ta Feri — a határőrségnél pedig híradókiképzésben részesültem. Ebben a szakmában sok mindent megtanultam, amit a leszerelésem után is hasznosítani fogok. S az 1874-es Vasárnapi Újság­ból így értesülünk: „Cathry, sváj­ci születésű mérnök volt az, aki­nek a fejében 1872 őszén a sváb­hegyi vasút eszméje megfogam- zott és aki a szükséges mérése­ket megtevén, azon vonalat kike­reste, amely műszaki tekintetben úgy, mint a közönség kényelmé­re a legcélszerűbbnek mutatko­zott, s amelyet ma tényleg ki­építve látunk.” Tény, hogy a budapesti — a világon a harmadik — fogaske­rekű vasutat Cathry tervezte, sőt még a megépítéshez való pénzt is előteremtette. Miután a hazai bankokhoz hiába fordult, meg­nyerte azt a Baselben székelő nemzetközi társulatot, amely a fogas-vaspályák terjesztésére ala­kult. Ezzel a társulattal kötött szerződést a főváros — „mely szerint 40 évre az építendői pályára nézve a tulajdonosi jo­gok és kötelességek Cathfy és érdekfeleinek biztosíttatnak”. Még 1873 nyarán megkezdték a földmunkálatokat, s a követ­kező év áprilisában készen állt az összes alépítmény, megkezd­Király Feri már újonc korúban benevezett a versenvjnozgalomba. A KISZ-vezetőségben pedig — mert Feri KISZ-vezetősegi lag is — versenyfelelős. Minden kikép­zési ágból kiváló. Elnyerte az Egység élenjáró és a Határőrség kiváló katonája címet. Kiemelke­dő munkáért, példás magatartá­sért hétszer részesült dicséretben. A soron következő kongresszus és a jubileumi évforduló tiszteletére kibontakozott versenyhez csatla­kozva vállalta: A verseny mozga­lom követelményeit másodszor is kiváló szinten fogja teljesíteni és Feri a vállalását alapjában már tel­jesítette: ugyanis az elmúlt na­pokban az előírt lőgyakorlatokat kiváló eredménnyel hajtotta végre. Tóth Kása József határőr is géptávírász. A verseny követelmé­nyeit két alkalommal a legmaga­sabb szinten teljesítette, s a ha­tárőrség kétszeres kiváló katonája lett. Józsi az alegység ifjúsági klubjában is eredményesen tevé­kenykedik. A. szocialista versenymozgalom legutóbbi értékelésekor a híradó- rajok közül egy kiváló, egy pedig az Egység élenjáró címet nyerte el. A híradó-alegység KISZ-istái a kongresszusi versenyben maga­sabb szinten szeretnék a köve­telményeket teljesíteni. Gazsó Béla ték a sínek rakását. Néhány hó­nap múltán, június 25-én át is adták a forgalomnak a gőzvon- tatású fogaskerekű vasutat. A nagyszabású ünnepségen ott volt a miniszterelnök, négy miniszter, ott Jókai Mór, s a közélet szá­mos kiválósága. Az akkori vég­állomáson, a Svábhegy tetején, a volt Eötvös-nyaralóból alakított vendéglőben tartották a banket­Harminc éve, hogy városunk felszabadult a német fasiszta megszállás alól, mely óriási 'ká­rokat okozott. Lerombolták ipa­ri üzemeink nagy részét, felrob­bantották villamoserőművein­ket, a lakásállomány több, mint egy harmada megsemmisült. Az anyagi kár meghaladta a 400 millió rubelt. Sokkal fájdalma­sabb volt azonban az a veszte­ség, melyet emberéletekben okoztak. A megszállás első hó­napjában 14 ezer szimferopoli lakost gyilkoltak le, 1943. no­vember 2-án a „Krasznij” szov- hoz területén 1200 ember esett áldozatul értelmetlen őrjöngé­süknek. Több tízezerre tehető azok száma, akiket a Gestapo barlangjaiban kínoztak halálra a megszállás évei alatt. A kommunisták vezetésével, a központi bizottság és a szovjet állam segítségével a szimferopo- liaik rövid idő alatt helyreállí­tották a háború okozta károkat és a város nagy léptekkel in­dult el a fejlődés útján. Ma Szimferopol adja a terü­let ipari termelésének több mint egynegyedét. Felépítettük a tét Az első állomás homlokzatá­ra ezt írták: Per ardua ad astra — a meredélyeken át a csilla­gokig. Az első teljes forgalmi évben, 1875. április 10-től október 15-ig 95 490 utast szállított a fogas­kerekű. Csak a századforduló után, 1910-től közlekedett egész éven át a vasút, amikor is 320 ezer utas vette igénybe. A vasút­Szovjetunió egyik hatalmas te- levízióskészülék-gyárát, mely­nek futószalagját huszonkét má­sodpercenként hagyja el egy új készülék. Évről évre fokozódik a gépipar jelentősége és új ipar­ág. a vegyipar jelent meg vá­rosunkban. Az élelmiszer- és a könnyűipar termelése- nemcsak Szimferopol lakosságának igé­nyeit elégíti ki, a termékek el­jutnak hazánk más területeire is. A városban felépült Szovjet Ukrajna egyik legnagyobb bőr­díszműüzeme. Állandóan növe­li termelését bútoriparunk. Hu­szonnyolc ipari termékünk kap­ta meg az állami „Minőség je­le” értékelést. Termékeinket tu­catnyi külföldi országba expor­táljuk. A kilencedik ötéves terv új fejlődési szakaszt nyitott a te­rületi székhely életében. A nép- gazdasági terveket sikerrel tel­jesítjük. A harmadik év felada­tait 59 millió rubellel teljesítet­tük túl. Az SZKP Központi Bi­zottságának felhívására dolgo­zóink tettekkel válaszoltak és egyemberként csatlakoztak a társaság a gazdaságtalan üzemel­tetésről, az utasok a drága vitel­díjról panaszkodnak. Pedig azt is följegyezték, hogy voltak olyan, a dunai propellerekről a budai lóvasúton át a fogasra érvényes átszállójegyek, amelyek az Eöt- vös-nyaralóban elfogyasztható ebéd és 2 deci bor árát is ma­gukban foglalták. Már a fogas működésének első évtizedében felmerült az igény az útvonal meghosszabbítására, s nem sokkal később tovább ve­zetik a vaspályát, a mai végállo­másig, a Széchenyi-hegyre. Az időközben megalakult Svábhegyi Fogaskerekű^ Vasút RT „szüksé­gesnek tartja a vasút villamos üzemre alakítását” — amely 1929-ben meg is történt. Legutóbb a főváros centenáriu­mának évében újították fel a fogaskerekű vasutat. Korszerűsí­tették a pályát, a megállókat, új osztrák szerelvényekre cserélték a régieket. Az üde zöld dombok, a virágzó ágak közt megújulva kúsznak a hegyre a százéves fogas élénk piros kocsijai. Háromnapos ünnepségsorozat­tal emlékeznek meg a fogaskere­kű vasút 100 évérőL Kádár Márta (MTI Foto—KS) Szovjetunió-szerte kibontakozó munkásverseny-mozgalomhoz. Ez év I. negyedévének termelési ter­vét 103 százalékra teljesítette vá­rosunk ipara. Terven felül 4,5 millió rubel értékű terméket ér­tékesítettünk, a munka termelé­kenységének növekedése 2 szá­zalékkal haladta meg a tervezet­tet. Városunkban méreteiben is nagy építkezés folyik. Az úttö­rőpalota, a „Moszkva” szálló, aluljáró, üzletek és sok lakás bi­zonyítja építőink eredményes munkáját. A házgyár átadása tet­te lehetővé hogy 286 lakásos, ki- lencszintes épületek tegyék im- pozánsabbá Szimferopol városké­pét. Most kezdték el a „Moszkva” szálló mellett egy, 468 lakásos ház építését. Ebben az évben ve­hetik birtokukba városunk lakói a „Kijev” önkiszolgáló áruházat, melyet a finn „Szotka” céggel együttműködve építünk. Szimferopol méltó részt vállal területünk kulturális életébőL Felsőoktatási intézményeinkben 10 ezer hallgató tanul. Tizenegy speciális középfokú oktatási in­tézmény, két szakmunkásképző intézet, negyven általános mű­veltséget biztosító iskola műkö­dik városunkban. A politikai és esztétikai neve­lésben eredményesen segítik párt- szervezetünk munkáját a művelő­dési otthonok, klubok, filmszín­házak és színházak. Folyamatban van az ukrán ze­nei és drámai színház építése, rö­videsen elkészül a zeneiskola új épületkomplexuma. Mindaz, amit városunkban a dolgozok alkottak, méltó emlé­két jelenti azoknak, akik nem tértek haza az elmúlt háború csa­tatereiről, akik megvédtek hazánk függetlénségejk A szimferopoliak értik, hogy eddigi munkájukkal csak a gyors fejlődés alapjait te­remtették meg, még nagyobb, még szebb feladatokat kell megolda- niok a jövőben. Hogy terveink megvalósulnak, arra biztosítékot nyújtanak eddigi eredményeink és nagyszerű, lelkes munkásaink, kik közül termelési eredményeik alapján az elmúlt • évben 489-en részesültek kormánykitüntetésben. Kommunisták, komszomolisták, a város minden dolgozója tudásu­kat és erejüket latba vetve dol­goznak azért, hogy Szimferopol a kommunista munka, a példás tár­sadalmi rend és magas kulturált­ság városa legyen. E. Pokrovszkij az UKP Szimferopol Városi Bizottságának első titkára Fordította: Sávolt Béla .-’StówTS Százéves a fogas 9 A megújított fogaskerekű

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents