Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-14 / 110. szám

4 0 PETŐFI NÉPÉ • 1974. május 14.

A reprezentációról

A reprezentációról szóló 20/1973. (V. 15.) PM. sz. rendelet és a végrehajtásra kiadott irányelvek alapján az ipari, építőipari és háziipari szövetkezetek közgyűlései reprezentáció címén felmerült kiadásaikat a takarékosság szellemében felülvizsgálták.

A felülvizsgált keret összegét kevés kivétellel minden szövetkezet csökkentette. A reprezentációs költségekből való takarékosság mértéke — némely szövetkezetnél — az 50—70 százalékot is elérte. A rendelet szellemében a vendéglátási keretekkel végrehajtott takarékosságot jól szemlélteti a Szabadszállási Gépjavító Mg. Ipari Szövetkezet, ahol a korábbi 14 ezer forintos reprezentáció összegét 1973-ban 2 ezer forintra csökkentették.

A részesedési alapból fizetett úgynevezett belső reprezentáció költségeinek tendenciája hasonlóan alakult. A rendelet helyes értelmezése nyilvánult meg tanácsi vállalataink reprezentációs költségeinek csökkentésére tett intézkedésekben is.

Sajnos azonban, hogy ilyen irányú célkitűzésekről a termelőszövetkezeti önnálló közös vállalkozások viszonylatában nem beszélhetünk. E területen a reprezentációs költségek bizonyos növekedése volt tapasztalható Jellemző volt 3z eset Lajosmi- zsén az egyik termelőszövetkezeti önálló vállalkozás példája, ahol az 1973. évi ilyen költség az előző évinek mifttégy háromszorosára emelkedett. Pontosabban 1972. évi 8 ezer forinttal szemben tavaly 23 ezer forintot számoltak el, ezen a címen.

Az 1974. évi ellenőrzések során, egyik vizsgálati téma a reprezentáció címén felmerült költségek ellenőrzése. Szükséges ezért, hogy gazdálkodó szerveink felülvizsgálják az ilyen tételek indokoltságát és jogszabályi megalapozottságát. Mindezek során pedig szem előtt kell tartaniuk a reprezentációs keret ösz- szegének további csökkentését.

Nem a mindenáron történő és a szabadszállási példa szerinti mértékben megvalósított kötelező reprezentációsköltség-csökkentés- ről van szó. Elengedhetetlen, és valljuk meg, nagyon sokszor nélkülözhetetlen is a reprezen- tálás. Elítélni — és csökkenteni — csak a szükségtelen és később nem kamatozó vendéglátás költségeit kell.

A reklám és propaganda céljából felmerült reprezentációs költség, amely üzleti kapcsolatok és a termelés bővülésével, a gazdálkodó szerv eredményének növelésével jár együtt — szükséges. Ez utóbbi, gazdasági fellendüléssel együttjáró reprezentációs költséghez szinte minden esetben fellép egy másik, sok vitára okot adó költség, a külföldi utazással — üzletszerzéssel — kapcsolatban. A reprezentáció és a külföldi utazás összefüggését jól érzékelteti az egyik bajai szövetkezet adata, ahol a kétféle költség szinte teljesen azonos mértékű, szinkronban való mozgása figyelhető meg. A megfelelő helyen és időben alkalmazott reprezentáció, párosulva előnyös külföldi megrendelésekkel — túl egyéb tényezőkön — ennél a szövetkezetnél lényegesen elősegítette, hogy 1970. évi nyereség

7,2 millió forintról 12,9 millió forintra, a nettó árbevétel pedig 90 millió forintról 101 millió forintra emelkedett 1973. évben.

Szabó Tamás

A felülvizsgálat joga

Az egyik műszaki felülvizsgálaton levő Zsiguli fényszóróját ellenőrzi Nagy Vendel, a KPM Autófelügyeletének szakembere.

A közelmúltban nem kis meglepetéssel állapították meg a Kecskeméten és a környéken lakó »«mely- gépkocsi-vezetők, hogy az időszakos műszaki felülvizsgálat helyét a KPM Autófelügyelet ■ a városföldi’ Dózsa i'Tsz autójavító műhelyében adja tneg, a 9-es számú Volán telephelye helyett. Jó néhány an nem állták meg szó nélkül, s azt kutatták, keresték, mi lehet az oka ennek a változásnak. Valóban nem kis dolog, hogy egy ilyen mindenre kiterjedő műszaki felülvizsgálatot egy termelő- szövetkezet autójavító műhelyében bonyolítják le, ü —nem- pedig egy állami vállalatnál. Az okot keresve- látogattunk ki a Dózsa Tsz autójavító műhelyébe, amelyet inkább — s ebben nincs túlzás — gyárnak is nevezhetnénk.

— A felülvizsgálat helyének megváltoztatására a KPM Autó- felügyeletét az az egyszerű tény késztette, hogy a Volán telephelyén szombaton és vasárnap még két műszakban sem tudják lebonyolítani — mondta Kőrös János, a műhely vezetője. — A Volánhoá tartozik ugyanis a személygépkocsik műszaki felülvizsgálatán kívül a tehergépkocsik és vontatók időszakos műszaki ellenőrzése, s ezért a KPM Autófelügyelet egy olyan ideális helyet keresett, ahol minden feltétel adott. Így esett ránk a választás.

zik, mégis maga az a tény, hogy itt bonyolítják le az ellenőrzést, elismerés, kitüntetés a közös gazdaság javítóműhelye számára. A többletmunkát is vállaltuk emiatt, s- bár a szerződésünk mindössze egy évre szól, szeretnénk, ha a személygépkocsik műszaki felülvizsgálatát továbbra is itt végeznék el.

Mint megtudtuk, - szombaton és vasárnap egy-egy műszakban 40—60 személygépkocsi műszaki felülvizsgálatát végzik el az Autófelügyelet szakemberei. Április 1-től a 9-es számú Volán Vállalat telephelyén már csak a tehergépkocsik, vontatók felülvizsgálatát végzik. Elcgedet- tek-e a városföldi Dózsa Tsz nyújtotta feltételekkel a KPM Autófelügyeletének szakemberei ? — kérdeztük meg Opitcz Imrét, a területi referenst.

Milyen feltételek kellettek ahhoz hogy a hatósági felülvizsgálatot lebonyolíthassák? A fé'kpróbákhoz egy betonos útrész, szerelőakna, emelőszerkezet és fényszóró-beállító, -ellenőrző készülék. Ezek a műszaki feltételek, amelyek az autójavító műhelyben mind rendelkezésre állnak, de ennél volt egy. fontosabb szempont is: a szombatvasárnapi munkaszünet. Igaz, ez olyan feladat elé állította az autójavító műhely vezetőit / és dolgozóit, hogy pénteken a műszaki felülvizsgálat gyors lebonyolítása érdekében a náluk javításon levő tehergépkocsikat az útból el kellett vontatni, de vállalták.

— Tévedés ne essék — mondta Kőrös János — a vizsgálatot nem mi, hanem a KPM Autófelügyeletének szakemberei vég— Ellenőrzéseink során meggyőződtünk arról, hogy a műszaki, valamint az átvizsgáláshoz szükséges területi feltételek megfelelőek. Nagyon örülök, hogy a városföldi Dózsa Tsz autójavító műhelyére esett I választásunk, ugyanis a munka szervezettsége, minősége eléri az állami vállalatok szintjét. Példának. említeném, hogy itt ké- ozítjük fel saját járműveinket is a műszaki felülvizsgálatra, s itt dolgoztat az egyik legnagyobb gépkocsiparkkal rendelkező vállalat is, az ÁFOR.

A felülvizsgálat joga, amely a városföldi Dózsa Tsz autójavító műhelyének rangot is adott, egy. ben kötelez is. S ennek a kötelezettségnek — úgy tűnik = a javítóműhely kollektívája eleget tesz.

Gémes Gábor

A

munkaszeretet rangot ad

0 Kétezer óra társadalmi muhka „fáradtságát” pl. henik ki a vállalati KISZ-klub tulajdonosai.

(Pásztor Zoltán felvételei)

„Munkáját szorgalommal és hozzáértéssel végzi. Szakmáját nagyon szereti, rendszeresen forgaja a szakirodalmat. Önállóan végzi a speciálgépek, elektromos berendezések, gőzgépek, kompresszorok javítását. Nl csak munkájában példamutató, számos társadalmi megbízatást is vállalt. Több kitüntetést kapott: Kétszer elnyerte a KISZ KB dicsérő oklevelét, az aranykoszorús jelvényt, tulajdonosa a vállalat legjobb ifjúmunkása címnek, mint szocialistabrigád-tag egyéni arany fokozatot nyert.”

Fenti idézet csak töredéke annak a jellemzésnek, amit a Kalocsai Textilfeldolgozó Vállalat vezetősége írt alá Németh József műszerészről. Magam is régóta ismerem Jóskát. Találkoztam vele a KISZ megyei bizottságának ülésén, szót kért a dolgozó fiatalok tanácskozásának vitájában, a szakszervezeti bizottság előtt munkavédelmi kérdésekről számolt be. Megfontolt fiatalember. Olyan, aki ha mond valamit, oda kell figyelni.

— Átképzősként kezdtem a

vállalatnál, még 1967-ben —

mondta önmagáról a KISZ-tit- kár. — Mindig szerettem a gépeket, ezért is választottam a műszerész szakmát. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése utárí pedig beiratkoztam a ruhaipari technikumba, ahol jövőre végzek.

— A termelő munkában megállja a helyét, tanul, társadalmi megmozdulásokban is élen jár. Hogy tudja mindezt összeegyeztetni?

— Örülök, ha valamit sikerül megvalósítani. Valami újat te,- remteni, kiharcolni. Ez olyan többlet;> ,életemben/-, hogy. 'vészre sem veszem a zsúfolt program fáradságait. El tudja képzelni, milyen boldog voltam pinceklubunk átadásakor? Ezt nem lehet elmesélni. Jöjjön, nézze meg.

A vállalat főépülete alatti lé- gópincét alakították át. Nem Jóska mondta, mástól tudtam meg, hogy több mint kétezer társadalmi munkaórát végeztek a KISZ-esek. Saját maguk vakoltak, ácsoltak, készítették a berendezési tárgyakat. Megérte, valóban kellemes otthon képét mutatja a helyiség. Klublátogatás közben kávéval kínál vendéglátóm.

— Nem akármilyen kávé ez — kacsintott huncutul —, a vállalat büféjéből való.

— Mi ebben az érdekes? — kérdeztem két korty kávé között. '

— Semmi más, csak az, hogy a büfé KISZ-védnökség alatt áll. KISZ-tag szolgál ki. fizetését a vállalattól kapja, de a forgalom utáni haszon — havonta 3—4 ezer forint — a KISZ-pénztárt gyarapítja. Kell is a pénz, hiszen 30 jól dolgozó aktívánk Szovjetunióba, Moszkvába, Le- ningrádba látogat.

•; A yfilt,..,J|egój3Í0ííe^ ^csendjéből gépek íSátlpgásátpl hangos miih- katerelWBe1 epfteiíunk. Az volt a célom, hogy megkérek egy-két

• Németh József kedvenc hobbyja a munka.

fiatalt, jellemezze Németh Jóskát. Amikor láttam, hogy milyen barátságosan, mosolyogva üd- vözlik, köszöntik, letettem tervemről. Mondtam is neki, de nem hagyta befejezni:

— Nincs ebben semmi különös, a háttér a munka, annak szeretete. Azt sem tudom, hogy miért kell erről írni.

Közben lekísért a kapuig. Búcsúzás előtt egy kérdés még kikívánkozott belőlem:

— Mit szól családja a sokrétű elfoglaltságához, a sok „szerephez”?

— Gyermekem, Edina, még nem tud beszélni, csak kéthónapos. A feleségem pedig — no, hogy így mondjam csak — a vállalat szakszervezeti bizottságának nő- és ifjúságfelelőse.

Nem faggattam tovább.

Holman Péter

A műanyag kerékpár

Egy amerikai cég 1973-ban megkezdte a műanyag kerékpárok gyártását, a műanyag kerékpár súlya 7,3 kilogramm, összehasonlításként megemlítjük, hogy az ilyen típusú hagyományos kerékpárok súlya 12—15 kilogramm. A műanyag kerékpár előállítási költsége harmad-ötöd része a fémkerékpárénak.

Szőnyegjavítás

pogácsaszaggatóval

ötletes kis készüléket hozott forgalomba az . egyik hamburgi cég, az utóbbi időben egyre elterjedtebb szőnyegpadló javítására. A faltól falig szőnyegnek ugyanis talán egyedüli hátránya az, hogy a kiégett. , kiszakadt vagy foltot kapott ítészt eddig csak a hibás csík felfejtésével és cseréjével lehetett eltüntetni. Az új kézi „foltozó készüléket” rá kell helyezni a szőnyeg hibás részére, ahol azt a hegyes belső tüskék rögzítik. Ekkor a készülék külső, vágóéllel ellátott gyűrűjét, rányomva a szőnyeg felületére, .jobbra-balra meg kell csavarni (tehát éppúgy működik, mintha pogácsaszaggatóval dolgoznánk). A körtárcsa kivágja a hibás szőnyegrészt, amelynek helyére egy másik, az anyag maradék darabjából hasonló módon kiszabott hibátlan folt ragasztható be, természetesen szálirányosan elhelyezve. A folt eleinte kissé még elüt az eredeti anyagtól, de néhány napi használat után észre sem lehet venni a javítás helyét. A szőnyegjavító „pogácsaszaggatót” több féle nagyságban lehet kapni.

Tizenegyedszer is...

A kunszentmiklósi postahivatal április 27-én tizenegyedszer nyerte el az „Elüzem” címet, illetve másodízben a „Szocialista munka hivatala” kitüntetés III. fokozatát.

Hasonló tömör közlemény sok tucat munkahely kollektívájáról, száz és.száz személy kitüntetéséről mejelent május 1. táján. A tömeges „csillaghullás” kizárja, hogy a jeles eseménnyel egyidő- ben részletes méltatást adjon a sajtó minden üzem, gazdaság, hivatal munkásságáról.

S ha később ki is jutunk a tetthelyre, szinte törvényszerű, hogy először „mutatókkal” indokolják a kitüntetést. Hogy például a szóban forgó postahivatal kiemelkedőbb teljesítményei a következők:

A hivatal minősítése 4-es (jó) már 17 éve egyfolytában.

Munkájuk ellen lényeges észrevétel nem volt.

Hírlapbevételi tervüket 105,2 százalékra teljesítették.

A Népszabadság, Petőfi Népe és Szabad Föld — a pártsajtó — előfizetői állományát a vállalat 40-nel szemben 135-tel emelték 1973 folyamán.

A fegyelmezett munka tükre — közúton dolgoznak, elektromossággal foglalkoznak —, hogy 18 éve nem volt üzemi balesetük.

280 órai társadalmi munkát vállaltak tavaly, és elvégeztek 411 órát.

Ez mind kiemelkedő teljesítmény, de az olvasó többre kíváncsi. Ha lakásépítéssel, magnókészítéssel, divatcikkekkel kapcsolatos adatokról í volna szó, jobban érzékelné, mert maga elé •képzelné a tárgyias eredményeket. Egy hivatalnál már nehezebb ugyanez.

□ □ □

Ferró Ferenc, a postahivatal vezetője élőszóval teszi életszerűvé a sajátos mutatókat. Itt van mindjárt ilyen kitétel: „Sajátos bevételeink az utóbbi 10 évben megháromszórozódtak.” Mit értsünk ezalatt?

Miközben röviiden megmagyarázza, hogy ezek a távbeszélő, levélbélyeg, rádió, tévé, s hasonló szolgáltatások díjából adódó bevételek, gyorsan előkeres egy „saját használatra” vezetett kimutatást. Évek sorrendjében figyelemmel kísérhető a változás. Csak a két „szélső” esztendőt vegyük.

1962-ben még a bevételi tervüket sem teljesítették — mondjuk úgy — maradéktalanul, mert csak 99,3 százalékra sikerült. 642 ezer 800 forint jött be ilyen pénzekből.

1973-ban 2 millió 149 900 forint a teljesítés — a tervezett 1 millió 951 ezerrel szemben.

Érdekes megfigyelni, hogy a „túlteljesítések” kora a hatvanas évek közepével kezdődött. Mi a nyitja?

Az iparospdás nekilendülése.

Szemléltessünk egyedül a telefonbeszélgetések számának növekedésével — egyik esztendőről a másikra.

1971-ben 198 770 telefonbeszélgetés — helyi, helyközi, átmenő — zajlott. 1972-ben ez már 237 868-ra emelkedett. Nyilván, megnyomják a gombot akkora üzemek, mint a VÁV-gyár, akkumulátorgyár, TEMAFORG, no és a többiek a Volántól a sütőiparig. Ez a szolgáltatás: létszükséglet a gazdálkodásban, forgalmazásban, kapcsolattartásban.

Az ipar „élteti” a postát is.

1 1 1

— Hogy sikerült több mint háromszorosát produkálni a pártsajtó előfizetés-gyűjtésben.

— Azt a pártbizottsággal együtt csináltuk. Kölcsönös és rendszeres a tájékoztatás, hogvan ás állunk lapjáratás dolgában. K. Tóth Ferenc elvtárstól éppúgy, mint az alapszervezetektől, szak- szervezeti tisztségviselőktől sokszor kapjuk az ösztönzést, tájékoztatást, kikhez forduljanak kézbesítőink meggyőző szóval: fizessenek elő a pártlapra.

Mert beosztásuknál, felelősségüknél fogva „illő” járatniok. Mert tanyáról költöztek be, s örülnek, hogy kora reggel helyükbe viszik. Mert nemrég tértek. át mezőgazdasági munkáról iparira, s az üzemben restellnék is, ha tájékozódásban nem erednének a munkások nyomába.

— Sok új előfizetőnk van az új üzemi dolgozók körében.

Az ipar felrázó hatása tehát a sajtóterjesztésben is érvényesül. S ezt ügyesen gyümölcsözteti az „Egyetértés” brigád nyolc tagja (7 belterületi, s 1 tanyai kézbesítő).

□ □ □

Apropó1 — tanya... Emlékeznek-e rá az olvasók, hogy 1971. '••november 1-ével Kunszenimikló- son vezettük be először Magyar- országon a gépesített külterületi kézbesítést, csoportos levélszekrények felállításával? Legutóbb Kunbábonyban helyeztek el 60 levélszekrényt — 6 támponton —, amivel 228 családot kapcsol- í tak be a mindennapos, órára- percré menetrendszerű gépkocsis kézbesítő szolgáltatásba.

23 támpont van már a tágas

kunszentmiklósi határban. Hogy ez a rendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket, bizonyítja a kunszentmiklósi példa' országos elterjedtsége. Két év alatt!

S az új külterületi kézbesítési rendszer kidolgozásában Ferró Ferenc postahivatal-vezető is részt vett. 1966-ban, a felsőfokú postaforgalmi tanfolyamon (1964 —66) írott szakdolgozatának témájául ezt választotta. Sok-sok más tény között kimutatta például, hogy:

A külterületi kezelők — kézbesítők — 35—40 kilométeres

utakat kerékpároznak, lovagolnak naponta. Ez viszontagságos időjáráskor sokszor erejüket meghaladó fizikai igénybevétel. Idő előtt kidőlnek, foglalkozási beteg- tségben — lúdtalp, visszér stb. — szenvednek. (Az új rendszer bevezetése előtti télen már csak egy külkézibesítő volt. Elképzelhető, hogy jutott ki — s mikorra — postai küldemény a ta- nyavilágba!)

— Hivatalosan kerékpárral és lóval közlekedhettek a k úlkázbe- sítők. Egyszer egyikük motorkerékpárt vett, s azzal végezte dolgát. Szemethurfytam, és szurkoltam a „fegyöljnni” árnyékában. A példát másik is követte. ..

A diplomamunkába belevette: a naponta, hosszabb távot bejáró vállalati küldöncök legtöbbje motorkerékpárral közlekedhet, ezt teszik a tsz-brigádvezetök, agronómusok, munkavezetők is. Miért ne lehetne rendszeresíteni motorkerékpárt a külterületi kézbesítőknek is?

1971 novembere óta Kunszent- miklós határában Farkasdi Lajos mint az ország első, külterületi gépkocsis kézbesítve d >1° )- zik. Egyetlen nap kiesés nem volt azóta.

Hogy mi a különbség a tanyai kezelők helyzetében a múlthoz képest — a gépesítés után — más vonatkozásban?

— Régen egy pohárka pálinkával kedveskedtek, mikor megviselve kiért a levéllel., „Kifújta magából a lelket is a zimankó, ez majd visszahozza.” — kínálták jószívvel.

A minap kint vagyunk a Da- másdi-támponton. Hajszálpontosan befut a gépkocsi. Mire Farkasdi Lajos kiszáll, már tányéron nyújtják neki a duplafeketét. Tóth István