Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-14 / 110. szám

1974. május 14. • PETŐFI NÉPE • 6 Nyolcvan éve született Nógrádi Sándor Nógrádi Sándor neve és a le­gendás hírű nógrádi partizán- mozgalom úgy összeforrott, hogy máig sem derült ki, vajon a so­kat próbált partizánvezérről, vagy a harcok színhelyéről nevezte ma­gát nógrádinak a 44-es évek vé­gének oly sikeres egysége. De az tény, hogy a nógrádi partizán­mozgalom Nógrádi Sándor sze­mélyétől elválaszthatatlan. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1894 május 14-én született Nógrádi Sándor a sokgyerekes pékcsa­ládba. Pestre szegődött el réz­esztergályos tanulónak, s nyom­dász nagybátyja hatására ő is — mint oly sok kortársa — a Népsza­ván, és az Ifjúmunkás című új­ságon nevelkedett. Losoncon vil­lanyszerelést tanul, majd gép­gyárba áll be dolgozni. Kitört a háború. „Tanácstalanul álltam a háborúval szemben. A tanulásba vetettem magam. Az üzemben el­töltött munkaidő után este nyolc órától tizenkettőig, sokszor éjfél után egy óráig minden héten hat estét tanulással töltöttem... Két nyelvnek a nyelvtanát tanultam meg jól, a németét és a franciáét, Xnegismertem jól a világtérképet, megtanultam a levelezést, az áru­ismerétet, a könyvvitelt. S érde­kelt minden, ami a kommunista világmozgalomról szólt.” Egyik szervezője volt a meg­szálló cseh hadsereg ellen irá­nyuló dél-szlovákiai általános sztrájknak. A sztrájk letörése után Budapesten belépett a Kom­munisták Magyarországi Pártjá­ba, majd jelentkezett a Vörös Hadseregbe. Élete a Tanácsköztársaság le vetése után harcok és megpró­báltatások között zajlott. „A hú­szas években a Csehszlovák Kom­munista Ifjúsági Szövetség titká­ra voltam és szerkesztettem o Vorwärtset. Később illegalitás és börtön Csehszlovákiában, illega­litás és börtön Romániában. Pá­rizsban a Fasizmus- és Háború­ellenes Világbizottság tagja vol­tam ...” Moszkvában a Kossuth adó számára dolgozott, sőt még bemondója is volt, s szerkesztett egy, naponta kétszer — oroszul és németül — megjelenő bulletint. A párt külföldi bizottsága par­tizánosztagok szervezésével bízta meg.1 „Mi volt az en feladatom? Egységet szervezni, főleg magyar partizánokból, akik szép számmal harcoltak szlovák területen és át­menni velük magyar területre. Addig is propagandát folytatni, felszólítani a határon álló ma­gyar katonákat, hogy tegyék le a fegyvert a partizánok előtt. KÉPERNYŐ Karmesterverseny vagy jöjjenek át fegyverrel együtt a partizánok oldalára...” ­A felszabadulás után Nógrádi Sándor az MKP észak-magyaror­szági területi pártbizottságának titkára. Irányításával indult meg az élet országunk e fontos ipari területén. „A párt Központi Vezetősége felajánlotta, hogy foglaljam el a politikai államtitkár posztját az Iparügyi Minisztériumban és szervezzem meg, hogy elegendő szene legyen az országnak.” ■ És megkezdődött a széncsata... 1949-ben ismét egyenruhát öl­tött, a párt a szerveződő néphad­sereg politikai csoportfőnökének nevezte ki; altábornagyként, majd vezérezredesként, mint a honvé­delmi miniszter első helyettese elévülhetetlen érdemei vannak a hadsereg megszervezésében. 1955-ben a párt agitációs és propagandaosztályának lett veze­tője. Nagykövetként képviselte az országot Pekingben és Hanoiban, az utolsó esztendőkben pedig az MSZMP Központi Ellenőrző Bi­zottságának elnöke volt. Nyugdíjba vonulása után éle­téről, emlékeiről könyvet írt. Történelmi lecke című könyve nemcsak a gazdag életpályáról szóló érdekes, tanulságos vallo­más, hanem a bonyolult helyze­tekben az elvhűség alapján el­igazodó forradalmár magatartá­sát is példázza. 1971. január 1-én bekövetke­zett halálakor méltán írta róla a nekrológ: „Azt a forradalmárt tiszteltük benne, aki a bátorsá­got, az emberséget, az elvhüsé- get és a szerénységet egyesítette magábart” K. M. Hányán hallgatták volna meg a nemzetközi karmesterversenyen benxutatott új magyar zenekari műveket, ha más műsorkömye- zetben szerepelnek? Nyilvánva­lóan jóval kevesebben, mint így, a televízió által meghirdetett és példásan rendezett vetélkedő ke­retében. Ez a műsor érzékelhetően csök­kentette a szimfonikus, különö­sen a modem zenekari kompozí­ciók iránti ellenszenvet. Az előfi­zetők tekintélyes részét ugyanis egyenesen bosszantják a tv ko­moly zenei közvetítései. Hallottam olyan javaslatot, hogy „effélét” csak a második csatornán su­gározzanak. Emlékeztetem olva­sóimat a Május 1. Ruhagyárban két hete tartott szavazásra. A megkérdezett fiatalok közül sen­ki sem igényelt komoly zenei mű­sort. A karmesterversenyen ezer és ezer ember tapasztalhatta és ta­pasztalta, hogy még a korszerű kifejezési formákat kereső, kissé szokatlan hangzású kompozíciók sem élvezhetetlenek. Eszükbe sem jutott, hogy lekattintsák a készü­léket. & nemcsak a verseny ala­kulására voltak kíváncsiak! Fi­gyeltek a zenére is. szinte akarat­lanul. maguk is értékelték a kar­mesterek teljesítményét. Viszo­nyítottak. mérlegeltek, elemeztek. Hallani vélem a közbevetése­ket: az ..Attrakció” különleges volta csigázta föl az érdeklődést. A kialakult állásfoglalásokat a dirigensek külleme, magatartása is befolyásolta. Kevesen érzékel­ték a karmesterek között tehet­ségben. felkészültségben, stílus­ban mutatkozó eltéréseket. Igazat adok a tamáskodóknak. de meg­állapításaik alig-alig vonnak le valamit a kezdeményezés érde­meiből. A tv-nézők tábora ezután más­ként hallgat komoly zenei műve­ket. másként figyeli a karmes­tert. Beavatottnak és az ilyen muzsikától idegenkedőknek egy­aránt adott valamit ez a műsor, amelynek minden közreműködő­jét .őszinte elismerés illeti. H. N. VezetőkS;||i a versenyben Zenei hetek Kecskeméten „A magyar népi gyermekmondóka” címmel a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportjának munkatársa, Borsai Ilona tart előadást az Óvónőképző Intézetben, május 17-én, pénteken délután fél négykor. Ezen a héten még két eseménye lesz a kecskeméti zenei hetek gazdag programjának. Vasárnap délelőtt tízkor a Katona József Színházban több kecske­méti kórus mutatkozik be. Délután kettőkor a kórusmozgalomról-ren­deznek szakmai beszélgetést a Városi Művelődési Központ klubter­mében. A vitát Maróti Gyula, a KÖTA főtitkára, és Kardos Pál, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója vezeti. Bajai művészeti csoport Baranyában A bajai. Hazafias Népfront Kör tánccsoportja, valamint a József Attila Művelődési Köz­pont tarAburazenekara néhány Baranya megyei délszláv lakta faluba látogatott el. A körút során Ata községben, Személyén, Szőkéden és Pécs- udvaron léptek fel a táncosok és a zenészek. Műsorukban több­ségében délszláv dalok és tán­cok szerepeltek. Minden falu­ban nagy sikert aratott a bemu­tató. A községek vezetői kér­ték a csoportokat, hogy hasonló vendégszereplést a jövőben is szervezzenek. VOLÁN 9. SZ. VÁLLALAT AUTÓBUSZ-VEZETŐI TANFOLYAMOT SZERVEZ 2 éves tehergépjármű- vezetői gyakorlattal rendelkezők részére. Jelentkezés: a vállalat személyzeti és oktatási osztályán. KECSKEMET, CSÁKTORNYÁI U. 4—6. 1730 6 Oly gyors és tömeges volt a csatlakozási hullám az első válla­latok kongresszusi versenyfelhí-' vásához. hogy mostanáig még nem is lehetett teljes egészében összesíteni és értékelni a vállalá­sokat. Azt azonban már nyugod­tan állíthatjuk, hogy a felajánlá­sok többsége a kor színvonalá­hoz, a népgazdaság idei felada­taihoz és a negyedik ötéves terv fő céljaihoz igazodik. Így a ver­seny a legtöbb helyen a munka, a gazdálkodás minőségét helyezi a középpontba. A vállalások sokrétűsége is erre utal: mindenütt a legfonto­sabb helyi gondok megoldására igyekszenek vállalkozni a munká­sok. szocialista brigádok, hiszen azok feloldása — itt nagyobb da­rabszám, ott anyagmegtakarítás, megint másutt kevesebb selejt, amott egy jó és új. munkafogás, — eredményezheti igazán az adott gyárnál a hatékonyság nö­vekedését. a munka minőségének javulását. 6 A párt XI. kongresszusa és a felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munka- verseny-mozgalom kérdéseivel is foglalkozott legutóbbi ülésén a kormány, megjelölve, pontosan a kibontakozó munkaversennyel kapcsolatos állami és vezetői fel­adatokat. A vezetőkön, a műszaki gazdasági szakembereken minde­nütt. minden szinten sok múlik, hogy a verseny valóban a legfon­tosabb vállalati, s egyszersmind népgazdasági feladatokból indul­jon ki és azok teljesítését segítse A vezetőknek, szakembereknek ebben nagyon sok a teeendőjük. Segíteniük kell például a mun­kások, a szocialista brigádok pon­tos tájékozódását az üzemi és vállalati feladatokról; azután ar­ról, hogy a legfontosabb tenniva­lók gyorsabb, vagy jobb elvégzé­sének adottak-e a külső és belső feltételei, s azok megteremtéséért egy-egy vezet» mit tehet, mit szándékozik tenni. Ez a jó infor­málás elsőszámú kötelessége a vezetőknek, hogy a lelkesedés, a a többre vállalkozás valóban Érintésvédelem Az egész megyére kiterjedő újabb szolgáltatás „ÉS SZÍNÉSZ BENNE MINDEN FÉRFI ÉS NŐ” Kalandozás kétezer év színpadán Végéhez közeledik a tévé drá- maműfaj-történeti sorozata. A mai este különösen izgalmasnak ígérkezik, hiszen nálunk keve­sen ismerik, és még azok közül sem mindenki kedveli Becket groteszk stílusát, különös művé­szetét. Samuel Becket ír származású,- Franciaországban élő író és drá­maíró. Élete jelentős eseménye, hogy- Joyce-nak, a nagy ír szár­mazású angol írónak barátja, fordítója és tanítványa lett. An­golul kezdett i írni, de 1945 óta már' általában franciául írja mű­veit, s néha ő maga fordítja őket angolra. 1969-ben irodalmi Nobel- díjjal tüntették ki. Első jelentős színpadi műve a Godotra várva, amelyet 1952-ben írt, s amely- lyel világhírű lett. Becket hősei csonka, béna, nyo­morék, elembertelenedett alakok, a széteső értelem írója ő — az irodalom peremén helyezkedik el, s az önmagát tagadó stílus jel- lezmi. Talán az egész nyugati irodalom bomlási folyamatának legvégletesebb képviselője. A ma este képernyőre kerülő, s egy­ben második színdarabjának hő­sei szemétládában laknak, s Iga­zi dilemmájuk, hogy ellensze­güljenek-e a pusztulás folyama­tának. vagy siettessék-e azt. Az író új korszakot nyitott a modern európai dráma életében: az emberi nyomorúságból ma­gas rendű, drámai költészetet ho­zott létre. De a humanizmus mellett műveiben az elemberte­lenedett világ groteszk ábrázo­lása is megtalálható. Képünk a darab két szereplőjét ábrázolja. Clov: Iglódi István, Hamm: Inke László. Fotó: Nádaski Hermán. Két évvel ezelőtt határoztak úgy a kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság Tsz vezetői, hogy melléküzemágként villanyszerelő és viUamosbiatonsági-technlkai részleget hoznak létre. Egy régi családi házba költöztek be. A Kecskemét, Kuruc körút 25. szá ­mú épületben 22 szakember vé­gez jelentőségteljes munkát. Ét­ről beszélgettem Kárpáti Pál részlegvezetővel és- Szabó Dezső villamosbiztonsági csoportveze­tővel. — Mi a lényege munkájuk­nak? , — Főleg a mezőgazdasági üze­mek vonatkozásában végzünk érintésvédelmi méréseket, vil­lámhárító és villamos tűzrendé­szet! vizsgálatokat. Az igények­nek megfelelőien a javításokat is vállaljuk. Kapacitásunktól függően ipari üzemeknél is vál­lalunk ilyen jellegű munkát. Az eredményekről jegyzőkönyveket készítünk. Ebből megtudják az illetékesek, hogy milyen intézke­déseket kell tenniök. Tulajdon­képpen az élet-, vagyon- és üzembiztonság felett őrködünk — mondta Kárpáti Pál. — Milyen módszerekkel dol­goznak? — Olyan módszereink vannak, amelyek pontosan kimutatják a rejtett hibákat is. Előírás, hogy olyan szakember végezze az el­lenőrzést, aki öt évnél hosszabb gyakorlattal rendelkező villany- szerelő és speciális tanfolyamon kapott kiképzést. Jegyzőkönyveket raknak elém. Van köztük 20, de 200 oldalas is. Minden részletre — kapcso­lókra, armatúrákra stb. — ki­terjedő adathalmaz. Természete­sen arra nincs bennük adat, hogy ez a szolgáltatás mekkora hasznot hoz a népgazdaságnak. A meg nem történt káreset ugyanis nem kerülhet statiszti­kába. Az viszont igen elgondol­kodtató tény, hogy a KSH jelen­tése szerint 1973-ban 926 eset­ben okozott bajt az érintésvéde­lem hiánya. Hatvanhétén vesz­tették életüket áram- és villám- csapás következtében. Az anya­gi kár is jelentős, meghaladta a 20 millió forintot. A felsorolás­ban nem szerepelnek a háztar­tási balesetek, tűzkárok, pedig ez is jelentős. — Milyen tanácsokat tudna adni a lakosság részére? — A gépesített háztartás sok veszélyt is jelent. Ám csak ad­dig, míg meg nem győződünk a biztonságos üzemeltetési fel­tételekről. Érre ingyenes szak- tanácsadással szolgálunk — mondta Szabó Dezső, majd hoz­zátette — vállaljuk a háztartá­sok elektromos berendezéseinek átvizsgálását is. Szolgáltató te­vékenységünk nemcsak Kecske­métre, hanem az egész megyére kiterjed. — Sokan félnek attól, hogy zi­vataros időben tv-antennába üt a villám. Jogos ez az aggódás? — Nem. A 15 méteren alul el­helyezett antenna nem veszél- forrás, a magasabb épületeken pedig villámhárító-berendezés van elhelyezve. A tv-ben levő biztosítékok egyébként is hatás­talanítanak. S még egy jó ta­nács! Aki hosszabb időre elhagy­ja lakását, áramtalanitson, il­letve győződjön meg arról, hogy jól működik-e az automata biz­tosító berendezés. H. P. méltó és reális feladatra össz­pontosuljon. Ennek figyelembevételével a versenyre készülődő munkások, brigádok, és a helyi vezetők közt ki kell alakulnia a rendszeres párbeszédnek a feladatokról, rö­vidre kell zárni a kört a gyors megértésért és a félreértések el­kerüléséért • Világos, hogy ebben a pár­beszédben a vezető nem lehet kishitű: bizalma arra épülhet, hogy ami tegnap esetleg nem ment. vagy lehetetlennek tűnt, az most a közös elhatározás lendü­lete. az emberek őszinte lelkese­dése révén sikerülni fog. Napjaink egyik fontos teendő­je: a minőség javítása. Ez egyben energia-, idő- és anyagmegtakarí­tás is. hiszen ami nem romlik el, ami nem válik selejtté — arra nem kell még egyszer időt. ki­adást, anyagot fordítani. A mi­nőség javítását szolgálhatja min­denütt az úgynevezett gyártáskö­zi ellenőrzés fejlesztése, beveze­tése. A műszaki, gazdasági szakem­berek. különböző szintű vezetők nemcsak segíthetik, szervezhetik, ösztönözhetik a versenyt: verse­nyezhetnek maguk is. Egy-egy felajánlás kidolgozására, teljesíté­sére komplex brigádokat lehet alakítani: szakemberek, szakmun­kások összefoghatnak egy brigád­ban egy-egy vállalás, vagy hosz- szabb fejlesztési feladat sikeréért. A komplex brigádok már sok je­les eredményt értek el a hazai iparban eddig is. különösen, ha új technikát, vagy új megoldást kellett kidolgozni bevezetni. ® Végül — egy a cél: jobb ha­tásfokkal gazdálkodni, mint ko­rábban; ezt eredményezi a gaz­dálkodás jobb minősége. Azt pe­dig, hogy hol, mi adja a nagyobb eredményt, azt mindenütt csak a munkások és a' vezetők közössége képes a legpontosabban megta­lálni és a legsikeresebben hasz­nosítani. G. F. Magyar napok Tokióban Hétfőn megkezdődtek Tokió­ban a magyar gazdasági és mű­szaki napok, amelyek célja a két ország gazdasági, műszaki és ke­reskedelmi kapcsolatainak to­vábbfejlesztése és az együttmű­ködés új formáinak kibontakoz­tatása Magyarország és japán vállalatok között. A május 13. és 17. között lezajló magyar gazda­sági és műszaki napok hivatalos megnyitására a japán külkeres­kedelmi szervezet (JETRO) to­kiói székházában került sor. Ja­pán részről a megnyitó beszédet Ohja Sinzo, a japán—magyar gazdasági klub elnöke, magyar részről pedig dr. Űjházy László, a Magyar Kereskedelmi Kamara alelnöke tartotta. Ezután került sor a magyar napok első elő­adására, amelyet dr.'. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyet­tes tartott Magyarország részvé­teléről a világkereskedelemben és a magyar—japán kereskedel­mi kapcsolatokról. VOLÁN 9. SZ. VÁLLALAT HIVATÁSOS GÉPJÁRMŰ­VEZETŐI TANFOLYAMOT SZERVEZ A jelentkezési feltételek: kecskeméti lakás, katonaidő letöltése. Jelentkezés: KECSKEMÉT, CSÁKTORNYA! D. 1729 TAVASZI BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR a beruházási javak szakvására, május 18-26-ig A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRKÖZPONTBAN Budapest X., Albertirsai út 10. Nyitva: szombaton és vasárnap 10-19 óráig. Szakmai napokon: május 20, 21, 22, 23 és 24-én a nagyközönség részére 14-19 óráig. A pavilonok 18 órakor zárnak. 952

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents