Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-31 / 125. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1914. május 31. Kongresszusi verseny a mezőgazdaságban Nagy eseménye hazánk történelmének a jövő év márciusában összeülő XI. pártkongresszus és az ország felszabadulásának 30. évfordulója. Tiszteletére országszerte szocialista munkaverseny indult, amelynek célja a negyedik ötéves terv sikeres befejezése és a következő tervidőszak jó megalapozása. A nagyüzemi munkásság kezdeményezése mellé felsorakoztak a mezőgazdaság dolgozói. Bács- Kiskun | megyében a mezőgazda- sági vállalatok hatszáz szocialista brigádjának tizenhatezer tagja tett felajánlást, amelyet ezekben a napokban összegeznek az üzemekben. Növénytermesztők, szőlő- és gyümölcskertészek, állattenyésztők vállalták a termelékenyebb munkát, az előirányzat túlszárnyalását. Felajánlották, hogy csökkentik a termelési költséget, takarékosan bánnak az energiával, anyaggal. A Bajai Állami Gazdaságban Ferenczi Gyula komplex brigádja a BKR-rendszerben a termelési folyamatok előírás szerinti végzésére, a Dolgozz hibátlanul mozgalom elvének érvényesítésére törekszik. A bajai kukoricatermelési rendszerben dolgozók 1974-ben 1,9 millió forint több- leterédményt akarnak elérni, ebből 1,4 milliót a technológiai fegyelem megszilárdításával. Ugyanebben a nagyüzemben a takarékos energiafelhasználás negyedmillió forinttal növeli a nyereséget. A Bajai Állami Gazdaság dolgozói összességében 9,7 millió forint terven felüli nyereséget vállaltak a pártkongresz- szus és az évforduló tiszteletére kibontakozott versenyben. Ismeretes, hogy. a fagy, a jégverés, s egyéb elemi csapás következtében 1973-ban súlyos veszteség érte a Bajai Állami Gazdaságot. Ennek áthidalására az idén a szocialista brigádok, kerületek, komplex brigádok vállaltak többletmunkát, ily módon segítik át üzemüket a kátyús útszakaszon. A bajai gazdaságban a szocialistabrigád-mozgalom ma már minden tevékenységi körben versenykezdeményező, irányító szerepet tölt be. A vaskúti kerületben a szőlőtermesztőket, borászokat, a mátéházi kerületben a gépek kezelőit serkenti eredményesebb munkára. BácS-Kiskun megye szőlő-, gyümölcstermesztő nagyüzemeit az idén sem kímélet a kora tavaszi fagy. Átlagosan 25 százalékos kárt állapítottak meg a szakemberek. Az ültetvényeken dolgozó szocialista és komplex brigádok a kongresszusi versenyben ennek ellenére a termelési terv teljesítését, helyenként az előirányzat túlteljesítését vállalták. Az almatermesztők a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban 270—300 mázsás hektáronkénti termést akarnak elérni, Baján, Kiskőrösön, Kalocsán 220—250 mázsát. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság szocialista brigádjai a termelési érték lj6 százalékos növelésére törekednek. Ebben az esztendőben gyümölcsből 2200 tonnával többet akarnak betakarítani, mint 1973-ban és a paradicsomtermesztési ágazatban a hektáronkénti 300 mázsás termést ' megvalósítható feladatnak tartják. A Városföldi Állami Gazdaság főként a megyeszékhely zöldség- és húsáruellátásában akar jelentősebb eredményt elérni 1974-ben. A kongresszusi versenyben többek között erre vállalkoztak a városföldi nagyüzem dolgozói. A termelékenyebb munkában, a jobb gazdálkodásban anyagilag is érdekeltek a megye állami gazdaságainak dolgozói. Ha 1974- ben tízezer mázsa szőlővel, vagy egymillió liter tejjel többet termelnek, akkor egy százalékkal emelkedik a béralapjuk. Nem végleges adatok szerint a szocialista munkaverseny eredményei alapján a megye állami gazdaságaiban ötszázalékos, adómentes bérfejlesztésre van lehe tőség! A szocialista munkaversenynek, a brigádmozgalomnak ez sem lebecsülendő eredménye. K. A. A civilizáció hatása az élő környezetre • Védett szürke magyar gulya a Hortobágyon. Génbankok Az „élő környezet” védelmének kérdését az emberi civilizál ció rohamos fejlődése vetette fel. Az élő szervezet és környezet kölcsönhatásának vizsgálata, az ezzel kapcsolatos biológiai kutatás, az utóbbi években tágabb teret nyert. A növénynemesítés robbanás- szerű fejlődése jórészt a tudományos fejlődésnek köszönhető, s nem kétséges, hogy eredményeinek a nagy termőképességű intenzív fajtáknak felhasználása neiKül, a. mezőgazdaság , termeié,,. se | Aem volna elegendő a szaporodó emberiség ellátására. Ugyanakkor a növénynemesi- tés, de ugyanígy az állattenyésztés és a civilizáció előretörése vészes gyorsasággal ritkítja a természetes és termesztett növényi és állati populációk változatosságát. A nagy teljesítőképességű fajták kiszorítják a primitív, félvad és vadon tenyésztő fajok és ökotípusok egész sorát. Azok azután elpusztulnak, s ezzel rohamosan szegényedik a növényi, állati változatosság. Viszont a növénynemesítés fejlődése nem képzelhető el a kultúrnövények régi, helyi és primitív fajtáinak, valamint a természetes flóra egyes értékes fajainak fenntartása és felhasználása nélkül. A búza géncentruma A búza egyik fontos géncentruma az iráni fennsík és Anatolia, ahol primitív termesztésben még az ötvenes évek végén is számos búzafaj ökotípusai, helyi populációi voltak feltalálhatok. Ebben' az időben a FAO által támogatott expedíciókkal több száz 'búzafajtát gyűjtöttek össze ezen a területen. 1969—70-ben ugyanezen a területen már csak újabb, főleg mexikói származású, nemesített' búzafajtát , találtak. Ezzel a tájfajta, értékes faj kipusztult. Másik hasonló eset a hibrid-. kukoricával történt, amely a negyvenes és ötvenes 1 években Észak-Amerikában diadalra jutott. Gyors növekedése, magas terméshozama volt, azonban káros következménye, hogy az észak-amerikaj kukoricatájfaj- ták jóformán teljesen kipusztulnak. A genetikus pusztulás (génerózió) káros, és a genotípus bank hasznos következményeire klasszikus példa még a Fort Collins*i (USA) Mezőgazdasági Kísérleti Állomás által leírt paradicsomügy. Néhány kiváló paradicsomfajtát vírustámadás veszélyeztette, s kiszámították, hogy néhány év múlva a termés országosan a felére csökken. A Fort Collins-i génbank paradicsomgyűjteményében találtak egy primitív kínai fajtát, mely vírusellenálló volt. Gyors vissza- keresztezéssel egy év alatt több generációt felneveltek, a vírusrezisztenciát a jó fajtákban rögzítették. Több magyar példára is utalhatunk, mint a régi magyar búza, kukorica, lucerna stb. tájfajtákra, mely ma a magyar nemzeti növényi génbank legnagyobb értékei. Megőrizni az utókornak Felismerve e kérdés sürgető voltát, elsősorban a Szovjetunió területén indult meg kultúrnövény-gyűjteményeket fenntartó állomások szervezése már a húszas és a harmincas években. E munka Vavilov szovjet növénygenetikus nevéhez fűződik. Általa vezetett expedíciókkal számos kultúrnövény származási helyét megkeresték, az ún. géncentru- mokat. Vavilov nevéhez fűződik a világ számos országában a génbankintézetek megalakulása. Egy másik kutató az angol botanikus, Erna Bernett felhívása is szinte segélykiáltás volt, melynek kapcsán összegyűjtöttek számos élő, szaporodásképes állapotban levő fajtákat. Ennek kapcsán természetes rezervátumokat hoztak létre, melyeknek elsődleges célja nem a gazdaságilag értékes növény- és állatfajok fenntartása, hanem a történelmileg kialakult botanikai ritkaságok, parkok, arborétumok megőrzése. Ilyen hazánkban a bátorligeli jégkorszakbeli növények gyűjteménye. Ezek a természetvédelmi területek nemzeti park jelleggel vannak felruházva, erre alkalmasak is. Rendeltetésük, hogy a természetes flóra, fauna, továbbá a régi gazdasági növények és állatok fenntartásával foglalkozzanak. Az első ilyen nagyszabású kezdeményezés a Hortobágyi Nemzeti Park, s reméljük, hogy hazánkban még több hasonló is létesül. A nemzetközi együttműködés a génbankok tárolási és vizsgálati módszereire vonatkozóan tulajdonképpen csak most van kialakulóban. Létrejöttük majd lehetőséget ad a génbankok azonos kód alapján történő nemzetközi cseréjére. A FAO támogatásával 10 nagyobb nemzetközi intézet épül fel. A tíz nemzetközi génbank a Vavilov-féle géncentrumok területén működik, melynek feladata egyrészt a növényanyagok (génbankok)" nemzetközi gyűjtése, s azok rendelkezésre bocsátása. Minden génbank elsősorban a saját hazai növénygyűjteményét továbbítja. Végezetül megemlítjük, hogy nagy érdeklődés mutatkozik az öröklési anyagok megóvása iránt is, mely a növénynemesítés mesz- szi jövő sikereinek legbiztosabb záloga lesz. A génbankok rendszere és megőrzése hpzzájárul a természetvédelem, az élő környezet háborítatlan fenntartásához. V. A. Most ajánlja fel készleteit! erroglobus Készletbegyűjtési Osztálya MÁJUS HÓNAPBAN ENGEDMÉNY NÉLKÜL — a minőségnek és az állapotnak megfelelő — MAXIMÁLT TERMELŐI ÁRON MEGVÁSÁROLJA elfekvő vagy felesleges VASKOHÁSZATI TERMÉKEIT. Címünk: Budapest, VI., Lehel u. 3/b. Levélcím: 1902 Budapest. PL: 306. Telefon: 205-430, 205-480. Telex: 22-4184. S26 • Korszerű olajkazánok szolgáltatják a vállalat gőzszükségletét. (Foto: Malinák Árpád.) t Özvegy Rabi Józsefné asztalosipari marógépeit a nyílászáró szerkezetek alkatrészeit dolgozza ki. ŰJ TERMÉKEK: KŐMŰVESSZERSZÁMOK, SAJTKÁDAK Lépésváltás Dunavecsén Az idei év fontos erőpróba a Dunavecsei Vegyesipari Vállalat munkásai, vezetői számára. Hosszú éveken keresztül az Ikarusz partnereként autóbusz-ülésszerkezeteket gyártottak. Igen, múlt időben — hiszen az év első napjától megszűnt ez a rendkívül hasznós kooperáció. Hogyan sikerült áthidalni a mintegy 60 milliós megrendelés váratlan kiesését? Csökkenteniök kellett-e a vállalat termelési tervéi? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk nemrég Kasza Mihály igazgatóval. —í Az év elején valóban nehéz helyzetben voltunk, sokan arra gondoltak, hogy esetleg „rámegy” a vállalat erre az érvágásra. A szóban forgó kiesés pótlását elsősorban saját gyártmányaink skálájának bővítésével és új termékek kialakításával igyekeztünk megoldani. — Például? . : — Salakblokküzemürikben el_ kezdtük á válaszfal és' a félblokk gyártását. Két új gép beállításával ebben az üzemrészben mintegy negyvenszázalékos termelés- növekedésre számítunk. A asztalos részlegnél azonkívül, hogy három termékkel bővítettük a választékot — új technológiát alkalmazunk a nyílászárók festésénél és gyártásánál. Így létszámnövelés nélkül mintegy 35 százalékos termelékenységnövekedésre számíthattunk. — Milyen változások történtek a vasipari részlegnél? — Ebben az ágazatban kellett a legtöbbet módosítanunk. Szerencsénkre sikerült, megállapodni az Elzett Gyárral, s átvettük tőlük a kőműves kéziszerszámok, valamint a különböző méretű (30-tól 150 literesig) tárolóedények gyártását. Egy másik, sokat ígérő kooperációnk is van: az ÉLGÉP-nek ötezer literes sajtkádakat készítünk. — Hogyan fogadták a munkások az átállást? — A kezdeti rossz hangulatnak már nyoma sincs. Az üzem törzsgárdája a legválságosabb időszakban helytállt. De ugyanez vonatkozik a műszakiakra is. Lassan letelik a félév, és egyre biztatóbbak az eredmények. Dolgozóink nagy szorgalommal elsajátították az új technológiákat. megtanulták az újszerű munkafogásokat. Áldozatvállalásuk nélkül aligha sikerült volna mindezt megvalósítani. — Amikor az üzemben jártunk, tapasztalhattuk: zajosabbak 'ettek a munkahelyek. Igaz? — Igaz, ez is a változás egyik kísérő jelensége. A hatalmas méretű sajtkádak nehezebben formálódnak, mint korábban as ülésszerkezetek. Később talán ezen is változtatunk majd. Ás asztalos részlegnél viszont már sikerült megoldanunk a rendsze. rés levegőcserét, a porelszívást. — Végül még egy kérdés. A* év végén mekkora termelési érték előállítására számítanak? — Gondolom, nem kell jósolgatnom, hiszen, konkrét tervünk van: ugyanazt akarjuk letenni a népgazdaság asztalára, mint tavaly — vagyis 90 milliót. Aztán majd a következő években meglátjuk, hogy mire leszünk képesek. Még több, mint fél év hátra van, addig nagyon fel kell kötni azt a bizonyos fehérneműt mindannyiunknak, munkásoknak, vezetőknek egyaránt. —ő a— Üzemi dolgozók között • Valaczka Istvánné makrancoskodó varrógépét pillanatokon belül megjavította Kovács László műszerész. (Pásztor Zoltán felvétele) Apostagon sokan emlékeznek 1973. április 2-ára. Azon a napon kezdettel termelni — 46 dolgozóval — a Habselyem Kötöttáru- gyár III. sz. gyárának telephelye. Azóta megduplázódott a létszám. — Kik dolgoznak a régi, orvosi lakásból átalakított üzemben — kérdeztem Kara Mihálvné vezeI tőnőt. — Szinte valamennyien apos- tagiak vagyunk. Hárman járnak át Dunaegyházáról. Hat alkalmazotton kívül betanított munkásokat foglalkoztatunk, két műszakban. Az életkori megoszlás ideális. Fele-fele arányban az idősebb és az ifjabb generáció képviselője. Jól megértik egymást. — Mit gyártanak? — Bakfis és leányka kombinét. Kiszabva kanjuk. Mi állítjuk ösz- sze. csipkézzük, díszítjük a fehérneműket és adiusztálva szállítjuk kecskeméti központunkba. — Mennyit termelnek havonta? — Májusi tervünk 59 ezer darab. — Teljesítik? — Minden remény meg van rá. A lányok és asszonyok teljesítménye napról-napra nő. a minőség is javul. Az első negyedéves tervünket 90.9 százalékra teljesítettük. Ez azért nagy szó, mert a kezdeti időszakban alig értük el az 50 százalékot. * Valaczka Istvánné 53, éves asz- szony. Mindössze nvolc hónapja ül varrógép mögött. Azelőtt háztartást vezetett, földet művelt, állatot gondozott — Szereti ezt a munkát? — Nagyon, | — Hogy szokta meg? — Nem volt 'könnyű. Az első időszakban fájt a hátam, de már megtanultam a helves testtartást. — ötven év felett ritkán szakítanak emberek régi. megszokott munkájukkal. Hogy szánta rá magát? — Férjem már igen idős, 72 éves. Nem tud a lovak után járni, s csökkent a jövedelmünk. Otthon, miközben a régi ócska varrógépünkön saját szükségletünkre varrogattam. eszembe jutott hátha felvesznek a habselymesek közé. Bárcsak előbb adtam volna rá feiern. — Mennyit keres? — Legutóbb 1935 forint volt a borítékban. * Kovács László műszerész a varroda egyetlen férfi' dolgozója. — Milyen érzés egyedül, kilencven asszony és lánv között dolgozni? — Hamar megszoktam, pedig azelőtt — munka közben — csak a hátam mögött voltak nők. Buszsofőr voltam. Itt élőbb a kapcsolat, meg is értjük egymást. — Apostagi ? — Egy év óta. I amikor megnősültem. akkor költöztem ide Szegedről. — Nagyváros utón kisközségbe? — Nincs ebben semmi furcsa, vagy kivetnivaló.' Megszerettem a községet, jól érzem magam. A fiatal műszerész elnézést kért. mennie kellett, a közeli óvodába. Megígérte, hogy megjavítja az elnémult lemezjátszót. Kara Mihályné ismét átvette a 'szót: — Ez is része a 30 év 30 óra társadalmi felajánlásunknak, amelyben összes dolgozónk részt vesz. Tizenhat órát munkahelyünkön teljesítünk. A kereset összegét az óvoda támogatására fordítjuk. Nyolc órai társadalmi munkát a gyár kerekdombi üdülőtelepén végzünk. Hat óra a községé. Szépítjük, ápoljuk. Apostagon sokan emlékeznek 1973. április 2-ára. Azon a napon kezdett el termelni — 4$ dolgozóval — a Habselyem Kötöttárugyár III. sz. gyárának telephelye ... Holman Péter 6 í
