Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-31 / 125. szám

1974. májai 31. • PETŐFI NÉP* • 3 Tudományos konferencia az európai békéről Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzett, Bizott­sága, az Országos Béketanácsf tudományos bizottsága és a Magyar Külügyi Intézet ,,Békét Európának” címmel csütörtökön tudományos konferenciát Tendezett a Hazafias Népfront budapesti bizottságának székházában, az európai biztonsági és együttműködés kérdéseiről. A bevezető előadást Nagy János külügyminiszter-helyettes tartotta Eredmények és feladatok az európai biztonsági értekezleten címmel. Új továbbképzési formák a könnyűiparban A könnyűiparban napjainkban mintegy 370 ezer munkás — zöm­mel nő — dolgozik. Továbbképzé­sükről intézkedik az ágazat mi­niszterének most megjelent ren­deleté. Az intézkedést különösen idő­szerűvé teszi, hogy a könnyűipar korszerűsítésére öt év alatt csak­nem harmincmilliárdot költenek, s az üzembe álló új gépek, az al­kalmazásra kerülő úi technoló­giák hatékonysága nem nélkülöz­heti a munkások szakmai isme­reteinek felújítását, gyarapítását, korszerűsítését. A miniszter a továbbképzés alapvető formájaként, a tanfolya­mi oktatási jelölte meg. de lehe­tővé teszi a tananyag egyéni ta­nulással történő elsajátítását is, amit a vállalatoknak konzultá­ciók szervezésével, beszámolók tartásával kell elősegíteniük. A továbbképzésben nemcsak a szak­munkásképesítéssel rendelkezők vehetnek részt, hanem az adott tanfolyamon, a megjelölt feltéte­lek mellett betanított munkások és más fizikai dolgozók is. akik­nek részvételét a művezető java­solja A szervezeti kereteket, illetve a széles körű oktatás feltételeit 1975-ig kell megteremteni. Ruhaszabászat vágópréssel A Szegedi Ruhagyárban — kül­földi gépi berendezés fejhaszná­lásával — új szabászati technoló­giát vezettek be. Lényege, hogy az egymásra helyezett negyven­ötven réteg szövetet nem a ha­gyományos és hosszadalmas kö- rülfűrészeléssel. hanem egyetlen nyomással — lényegében présgép segítségével — vágják a kívánt ruhaformának megfelelő alakúra. Az új technológia legalább másfél százalékos termelékenvségemel- kedést eredményez. A berendezés kiállta a próbát. Ebben az évben már 6 millió méter különféle munkaruha, vat­takabát. orvosi nadrág anyagát szabják, s vágják ki az új típusú berendezéssel. Ez csaknem, a fele a vállalatnál egész évi feldolgo­zásra tervezett, szövetmennyiség­nek. A számítások szerint vi­szonylag gyorsan visszatérül majd a berendezésre fordított összeg, amelynek beszerzését az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizottság is segítette anyagilag. (MTI) Tallózás üzemi lapokban A májusban megjelent üzemi lapok nagy teret szentelnek a különböző egyéni és kollektív címek, kitüntetések. átadásáról szóló tudósításoknak. A Fém­munkás újság 9. száma például terjedelmes cikkben számol be a Kiváló vállalat cím átadási ün­nepségéről, amelyen Bondor Jó­zsef építésügyi és városfejleszté­si miniszter is megjelent. A ki­tüntetést átadtj miniszter — mint azt a tudósító írja — beszéde vé­gén a „Gyorsabban, zavartala­nul, jó előkészítéssel dolgozni” jelszóval buzdította további si­kerekre a vállalat munkásait. Szintén ebben a számban olvas­hatunk a vállalat halasi gyárá­nak bravúrjáról, a Kiváló gyár cím hatodszori elnyeréséről. Az építőipar kiváló dolgozóit bemu­tató portrék egyike a kiskunha­lasi gyár művezetőjét, Péter Im­rét állítja elénk. A Kitüntetett szocialista brigádok című írásból megtudjuk, hogy a vállalat kecs­keméti gyárában tíz kollektíva arany, nyolc ezüst, hat pedig bronz plakettet kapott. A Férfi Fehérneműgyár FÉ- KON hírlapja 10. számának első oldalán ugyancsak kiváló válla­lat ünnepségről ad hírt, ámelyen a vállalat kollektíváinak képvi­selői bejelentették az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére meghirdetett munka- versenyhez való csatlakozásukat. Az „Akikre büszkék vagyunk” rovatban a bajai gyár három ki­tüntetettjével, Szabó Gergelyné­A 4-es főút rekonstrukciója so­rán korszerűsítik a szolnoki Ti- sza-híd burkolatát. A szolnoki belvárosban most zajló bontások ütemétől függően június első napjaiban fél szélességben a híd város felőli, első száz méteres szakaszát lezárják a forgalom elől. A felújítás ideje alatt a hí­don egyirányú lesz a forgalom, a Budapest, illetve Debrecen fe­lől érkező járműveket jelzőlám­vei. a Munka Érdemrend ezüst, és Bajor Lászlónéval, a bronz fo­kozat tulajdonosával, yalamint Blazsanik Ferenccel, a Könnyű­ipar kiváló dolgozójával találko­zunk. A Szép eredmény Baján című cikk arról informál, hogy a vállalat három gyára közül az idén a bajaiban osztották a leg­magasabb részesedést, 17,8 mun­kanapra járó összeget. A Kőolajvezeték Vállalat lap­ja, a Gáz és olaj arról tudósít­ja olvasóit, hogy 1974. július 1-ével a növekvő feladatok jobb ellátása érdekében kettéválik a vállalat. A vezetéképítőnek Kő- olajvezeték Építő Vállalat (KW), az olajszállítónak pedig Gáz- és Olajszállító Vállalat (GOV) lesz a neve. A propán-bután töltő­üzemeket a területileg illetékes gázszolgáltató vállalatok ve­szik át. Az ÉPSZER Híradó legújabb számában Markó Lászlónak, a koordinációs pártalapszervezet titkárának tollából a vállalatnál adódó politikai feladatokról ol­vashatunk. A lap tájékoztatja a dolgozókat az 1973. évi üzemi balesetekről is. A különböző munkahelyekről tudósító cikken kívül Vlagyimir Dojenyinnel,. a tavaszi BNV szovjet kiállítási részlegének igazgatójával készí­tett rövid interjút is közöl a Hír­adó. Az utolsó oldalon kommu­nista szombatok vállalására hív­ják fel a szocialista brigádok az ÉPSZER Vállalat dolgozóit. A. T. S. pákkal irányítják. A szolnoki Ti- sza-híd burkolatának cseréje, a közlekedési korlátozás előrelátha­tólag október 31-ig lesz érvény­ben. A kiskunfélegyházi határban • Nyolcvan hektáron termeszt az idén hevesi dohányt a kiskunfélegy­házi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet. A palántázás befejezés előtt áll. A növény termesztését korszerűsítették. Az ültetés, műve­lés, permetezés és törés dohánykombájnokkal történik. A termés növelése érdekében több, mint negyven hektáron öntöznek. Saját szárítóik vannak, amely 8 ezer mázsa zöld dohány kezelésére ele­gendő. (Kovács János felvételei) 0 Egy évvel ezelőtt vásárolták ezt a két magasnyomású permetező­berendezést a szőlő növényvédelmének meggyorsítására. Százhar. mine hektár ültetvényük van, melynek permetezését megkezdték. Kilencen a tanyán Szép a rozmaringszál ‘ Ez volt annak a színes műsor­nak a címe. amellyel az öregcser­től szövetkezeti néotáncegyüttes és a! iászszentlászlói szövetkezeti citerazenekar az elmúlt napokban a jugoszláviai Vajdaságban nagy sikerrel szereDelt. A vendégszereplésre a Fogyasz­tási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége és a Stara-Mo- ravica-i községi szervek között kilenc évvel ezelőtt megkötött együttműködési megállapodás ke­retében került sor. Megyénkből minden évben más-más együttes vesz részt vendégszereplésen, s mutatja be a megye folklór ha­gyományait. A csoportok tagjait, akik közül csak néhánvan voltak eddig kül­földön. a Horgosi határátkelőhe­lyen fogadták a jugoszláv vendég­látók, majd a Krivaiai állami bir­tokban megtartott fogadáson ta­lálkoztak Bácska-Topolya és Sta- ra-Moravica vezetőivel. Az együt­tesek a program keretében két műsort adtak, az egyiket Telecs- kán. a másikat pedig a hétezer főt számláló Stara-Moravica köz­ségben. Műsorunkban bemutatták Kalo­csa környékének és főleg öreg- csertő néptánchagyományát, an­nak eredetiségében, hiszen tolmá- csolói nem tartoznak a fiatal kor-- osztályhoz. Ez külön értéke mű­soruknak. A csoport legfiatalabb tagja 26. a legidősebb. Tamás né­ni 82 éves. A negyvenes létszámú együttes, húsz tagja 60 éven felüli. Ahol megjelentek műsoron kívül is mindig énekeltek, táncoltak. A iászszentlászlói citerazenekar jól összehangolt és magas színvo­nalú műsora nagyszerűen illesz­kedett be a programba és válto­zatossá tette a műsort. Azt pedig a közönség szűnni nem akaró tapsa mutatta, hogy együtteseink szereplése nagy tetszést aratott a vendéglátók körében. Műsoraikat csaknem ezren tekintették meg. Ami szintén nem lényegtelen, ez alkalommal is sok-sok szemé­lyes ismeretség kötődött, tovább bővültek a családi és baráti kap­csolatok. A magas színvonalú műsor elő­készítéséért és lebonyolításáért el­ismerés jár azoknak, akik ezt vál­lalták. s akik sok estén keresztül a fáradságos napi munka után lelkiismeretesen készültek a sze­replésre. Köszönet illeti a két együttes vezetőjét: Kalapos Ist­vánnál, aki nagyon fontos szövet­kezeti tisztsége mellett látja el az együttes művészeti vezetőjének feladatát, és Nagyistók János pe­dagógust. aki egyéb társadalmi munkája mellett irányítja a cite­razenekar tevékenységét. * Bedő Tibor .! ’ I , I Az együttesek tagjai a Fruska Gorán, a Partizán-emlékműnéL • Tamás Menyhértné, az együt­tes 82 esztendős tagja. A pusztában szerteszét kacska- ringós dűlöutak. Az itt élők mindegyikről tudják, merre visz. Mögöttünk a kisközség, Zsana, előttünk, rétek,, legelők, szántó­földek. Facsoport jelzi az itt is, ott js megbújó magányos tanyá­kat. A zsanai Egyesülés Tsz ház­táji bizottságának elnöke, Süli István mondogatja merre kor­mányozzam a Zsaporozsecet. Fel- felbög a motor, amikor mélyebb­re süpped a homokban a kerék. Balotaszállás irányába megyünk, özcsorda csap át előttünk, más­kor nyulak futkosnak, vagy ép­pen fácánkakas röppen. — Messze van még ... ? — Ott vagyunk mindjárt — nyugtat. Amikor elindultunk a tsz-közponlból, akkor is ezt mondta ... pedig már négy kilo­méternél is többet zötyögtünk, hogy eljussunk a Fodor-tanyára. A pusztai ember másként érzi az idő múlását. Fél-, egyórás gya­loglás itt mindennapos semmi­ség. — Na. itt vagyunk — szól Süli István. — A tanya a téeszé. Fo­dorék a szövetkezetben dolgoz­nak. Három éve, hogy itt lakik a család. Ok hozták rendbe a há­zat. A csaholó kutyákat csitítja Fo­dor Mihály, miközben betessé­kel a kis házat körülvevő kerítés kapuján. Az udvar egy sarkában vagy húsz süldő szundit, s a száznál is több csibe szedeget, kapirgál a kertben. — Van lovunk, tehenünk — mondja a gazda. — A háztájin­kon kukorica terem. De jöjjenek beljebb. Mindannyian itthon va­gyunk. A házacska konyhájában mint az orgonasípok, sorakoznak a gyerekek. Két kislány és öt fiú. Májusi cseresznye pirosló arcuk, szép, nagy, barna szemeik, mint az édesanyjuké. 0 16 éves volt, amikor férjhez ment. Most két­szer annyi. Felelősség, gond, fá­radság ennyi gyereket nevelni, etetni, ruházni. S ha újra kez­dené? — Nem bántam meg semmit. Most persze könnyebb lenne, sok a kedvezmény, kevesebb fárad­' Sággal lehet gyermeket nevelni. A csemetéink egyformán szeret­nek bennünket. Akárcsak mi őket. Gyermekkoromban mi is heten voltunk testvérek,, a férje- mék meg tizenhatan. A sok gyer­mek hagyományos. Szorosan, de elférünk még a házban. Az asztal körül már nehezen. Egy-egy va­sárnapi ebéd után három csirké­ből csak a csont marad. Tízlite­res lábosban főzök szárazbabot, négyliteresben második félét. Hat kiló kenyér elfogy naponta... Azért sohasem keÜ mondani a gyerekeknek, hogy nincs... Legkisebbik, a 6 éves Peti az édesanyja szoknyájától nem tá­gít. Misi, a legidősebb, most jár­ja ki a nyolcadikat. Nyáron már dolgozni fog. — A téeszbe megyek. Szántani akarok — mondja. — A fiúk zetorosok akarnak lenni — szól közbe az édesapa. — Misi a lóért majd megzava­rodik. Az állatokat a többiek is szeretik. Segítenek itthon az ete­tésben. Jóska — a második gye­rek a sorban — a' főszakács. A gyerekek kuncognak, Józsi fülig pirul... — Bizony, ügyes gyerek — ve­szi védelmébe Fodorné —, már palacsintát is sütött. Egyszerre elfogy belőle 50—60 is. Hat gyermek Felsőzsanára jár iskolába. A legjobban István, a harmadiknak született gyermek tanul. Három kerékpárral kari- káznak reggel meg délben az erdőn át vezető- ösvényen az is­kolába. Gyalog több mint fél óra. Este tanulnak gyertya, elem, vagy petróleumlámpa fényénél, az asztalnál, a sezlonon — ki ho­va fér. Bekukkantok a többi helyiség­be. Az előszobának nem nevez­hető pici előtérből a kisebbik, onnét a nagyobb szoba nyílik. A padló döngölt homok. Mindenütt rend, tisztaság, és régi bútorok. Kicsit sötétek a szobák. Tálán egyetlen városi ember sem tud­ná itt elképzelni az életét. És Fo­dorék? — Nem panaszkodunk — mondja elgondolkodva a ház gazdasszonya. — Igaz, ötkor ke­lek, s csillagos este lesz, mire végzek a főzéssel, takarítással, meg a jószágokkal. A legnagyobb baj, hogy nincs villany. A mo­sás miatt. Géppel könnyű lenne, de így kézzel, teknő mellett... másfél napig eltart. Jó, hogy eszembe jut, bajba vagyunk a le­gelővel, mert felemelték az árát! Ebből aztán vita kerekedik. Sü­li István, a háztáji elnök elmond­ja, mi is a helyzet. — Tavaly februárban úgy dön­tött a közgyűlés, hogy aki a ser­tést nem a téesznek adja le, egy hold legelőt tízszeres áron, most ezer forintért kap. Összeszámol­tuk, hogy a téesz tavaly három új traktor árától „esett el” — a felárból adódott volna —. mert a tagok egy része az ÁFÉSZ-nek adta át ’ a hízott sertést. A szö­vetkezet támogatja a háztáji gazdaságokat, de a tagságtól is elvár hasonló segítséget. Fodorék elgondolkodva bólo­gatnak. Látom, igazat adnak Süli Istvánnak. Fodor Mihály azért megjegyzi, hogy azon a közgyű­lésen nem volt ott, mégis 10 disznót a téesznek adtak, dei az átvétel nem volt mindig idejé­ben ... Ezt meg a háztáji bizott­ság elnök kénytelen elismerni, de változást ígér. Ahogy jött, oly gyorsan csendesült a vihar. — Az az igazság, aki szeret dolgozni, megél a téeszünkben — folytatja Fodorné. — Segítsé­get kapunk, tavaly szeptember­ben kétezer forintot adott a szö­vetkezet a gyerekruhákra, isko^ laszerekre. Még pótolni kellett négyezerrel, hogy mindent meg tudjunk venni. Azért meg va­gyunk elégedve, itt akarunk él­ni. .. csak hát villany kel­lene ... Búcsúzunk. Kilencen inte­getnek utánunk. Fodor Mi- hályné utolsó mondatán gon­dolkodom. Hirtelenében össze sem tudom számolni, hány milliót költött Bács-Kiskun meg­gye az utóbbi években a tanyák villamosítására, s mégis, hány lakásban pislog még a petróleum- lámpa. Ha az egymástól kilomé­terekre levő, magányos tanyák­ba is villanyt vezetnének, a ma­gasból úgy nézne ki a Homok­hátság, mintha pókhálót borítot­tak volna rá. És rengeteg pénz kell hozzá. Megoldás ez? S ha a községbe költöznének? A szö­vetkezet is segítene. Ott is ne­velhetnének állatokat, van vil­lany, s könnyebb lenne Fodorék- nak és a hozzájuk hasonlóknak^ de a gyerekeiknek is. Csabai István & Forgalomkorlátozás a szolnoki Tisza-hídon (Tóth Ferenc felvétele) 0 Az öregeseitől táncosok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents