Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-30 / 124. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. május 30.. Mit bizonyítanak a kérdőívek A bajai járási pártbizottság a területéhez tartozó három állami, valamint a Gemenci Erdő- és Vadgazdaságban dolgo­zók helyzetét, munkakörülményeinek alakulását állandóan napirenden tartja. Nemrég részletesebb vizsgálatot tartott az említett gazdaságok munkásainak helyzetével kapcsolatosan. A felnőtt lakosságnak csaknem egyötöde, több mint 8500-an dolgoznak a négy gazdaságban. Közülük csaknem 7400 fizi­kai munkát végez, egynegyedük nő, több mint 30 százalé­kuk pedig a fiatal korosztályhoz tartozik. A négy gazdaság összesen mintegy 70 ezer hektár területen tevékenykedik. A számok is bizonyítják, hogy ezeknek a mezőgazdasági 'üze­meknek milyen nagy jelentősé­gük van a járásban, mennyire hatással lehetnek a körzet poli­tikai, gazdasági életére. A mezőgazdaságban jelentkező technikai forradalom hatásaként, de már ezt megelőzően is válto­zások történték a dolgozók ösz- szetételében, politikai, szakmai felkészültségükben, általános mű­veltségükben és szemléletükben. A korszerűsödés szükségessé tette a szakmai műveltség növe­lését. A szak- és betanított mun­kások aránya régebben nem ér­te el a 10 százalékot sem, tavaly viszont már meghaladta az 50 százalékot. Az állami gazdaságban 180 hek­tárra jut egy felsőfokú végzett­ségű szakember, 96 hektárra egy technikus, 24 hektárra pedig egv szakmunkás. A dolgozók 51 szá­zaléka törzsgárda tag. Csaknem 4 ezer személy 10 évnél régeb­ben dolgozik jelenlegi munka­helyén. A nagyüzemi műszaki fejlesz­tés ellenére az erdőgazdaságban a gazdálkodás még eléggé külter­jes. Nemcsak a fizikai munka nehéz itt, hanem a munkakörül­mények is kedvezőtlenek. Ennek ellenére a dolgozók több mint 50 százaléka itt is törszgárda tag, melynek magyarázata a munka­hely szeretetében keresendő. A Bácskában is található még gyenge minőségű talaj, homok­vidék. Ennek legnagyobb részét az erdőgazdaság, valamint az állami gazdaságok művelik. A régebben birkalegelőnek is sze­gényes területeken legfeljebb 7 mázsa rozsot tudtak termelni hektáronként. A gazdaságok nagyüzemi szőlőket létesítettek ezeken a területeken, alkalmaz­zák a korszerű agrotechnikai módszereket, és ma már elérik, illetve túl is szárnyalják a hek­táronkénti 100 mázsás termésát­lagot. A leggyengébb talajokon erdőt telepítettek. Nemcsak a termelést, hanem a feldolgozást is megszervezik. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság ma az országban elsőként dolgozza fel az almát a végtermékig, vagy­is pezsgőt gyártanak belőle. Meg szervezték a szőlőgyökereztetés- sel kapcsolatos összefogást, hogy a telepítésekhez elegendő szapo­rítóanyagot tudjanak szolgáltatni. A Bajai Állami Gazdaság kidol­gozta és megvalósította a kuko­ricatermesztés korszerű módsze­rét. A Bácsalmási Állami Gaz­daság pedig a napraforgó-ter­mesztés korszerűsítését kezde­ményezte. Mindkét nagyüzem modern sertéstenyésztés meg­valósításán munkálkodik. Á fiatal munkások érdeklőd­nek a fejlett technika iránt. Ök a legfogékonyabbak a tanulás­ban,. szívesen kezelik a-korszerű sertéstelepek automata vezérlő- berendezéseit. a takarmánykeve­rő üzemeket, a nagyértékű és nagy teljesítményű gépeket. Á fiatalok soraiból számos ki­váló mérnök, műszaki értelmisé­gi kerül ki. Segítik a további technikai előrehaladást. Részt vesznek a társadalmi feladatok megvalósításában is. Á Bajai Ál­lami Gazdaságban például a megkérdezett 255 fizikai dolgozó közül 88 tölt be valamilyen tisztséget, választott funkciót a párt-, szakszervezeti, tömegszer­vezeti vezetőségekben, a tanács­ban. Több mint 10 százalékuk párttag, és csaknem valameny- nyien szakszervezeti tagok. Á négy gazdaságban 1400 adat­kérő lapot osztottunk ki, amelye­ket név nélkül, kitöltve kellett visszajuttatni. A megkérdezettek 66 százaléka elégedett a bére­zéssel, 81 százalékuk az' életszín­vonaluk emelkedésével, 89 száza­lékuk jónak tartja a béren kívü­li juttatások jelenlegi gyakorla­tát. Á családi, gyermekgondozá­si segély rendszerét a megkérde­zettek 90 százaléka igen jónak tartja. Á többiek kitérő választ adtak, vagy nemmel feleltek, kri­tikai megjegyzéseket tettek. A feladatokkal való egyetérté­süket bizonyítja, hogy 90 szá­zalékuk részt vesz a munkaver­seny valamelyik formájában. A négy gazdaságban 195 szocialista brigád dolgozik. Az életkörülményekre utal, hogy 85 százaléknak van televí­ziója, 5 százaléknak gépkocsija. Rádió, háztartási gép mindenütt van. A dolgozók 70 százaléka sa­ját házzal rendelkezik. Az utób­bi években háromszázan építet­tek lakást. Állami gazdasági la­kótelep épült, Baján Erdész utca is van." Jelenleg 76 lakás építé­se folyik. s A továbbtanulás az egyik fon­tos feladat. Az idősebbek közül évente 240-en szereznek szak­munkás-, vagy betanított mun­kás bizonyítványt. A négy gaz­daságban minden esztendőben átlag 150 szakmunkástanulót foglalkoztatnak. Mindezen kívül mintegy 800-an részesülnek to­vábbképzésben. A politikai oktatásban a négy gazdaságból csaknem 1800 fizi­kai dolgozó vesz részt, valamint azok is, akik a szakmai oktatás­ban részesülnek. Mindezekből látszik, hogy me­zőgazdasági munkásosztályunk körzetünkben is sokat lépett előre. Szabó Imre a bajai járási pártbizottság első titkára Kismamák, akikről nem feledkeztek meg A terembe lépve kedves kép fo­gad: köröskörül a felvirágozott fehér asztaloknál ünneplőbe öltö­zött fiatalasszonvok ülnek. Egyi­kük óvó karjai közül göndörfür­tös bébi pillant rám. szép, mint egy reneszánsz festmény dundi Ámor-alakia. Egyszerű szombat délelőtt van csupán, az összegyűlt dolgozó nők számára mégis ünnep. Munkaadó­juk. a Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat vezetősége és a szakszervezet találkozóra hívta meg a gyermekgondozási szabad­ságukat töltő anyákat. Néhányan kicsinyüket is magukkal hozták. „Két harcsaszájú picinyke jó­szág. Butácska, édes gyerektopán ...” — hangzik fel .az ünnepséget megnyitó költemény, s az anya­arcokon egyszeriben kinyílnak a gyöngédség rózsái. Majd egy má­sik vers következik, mely a járni tanuló csöppség után az anyáról, a proletárasszonyról szól. aki csak álmában hordhatott tiszta kötényt. — Szeretettel köszöntőm az édesanyákat... — zökkenti vissza a jelen valóságába Szakái János szb-titkár a hallgatóságot. Tőle dr. Ács László, a vállalat párttitkára veszi át a szót. aki elmondja, hogy ezután rendszere­sen .tartanak maid kismama-ta­lálkozókat. Azért határoztak így, hogy a gyermeküket otthon ne­velő anyák ne szakadjanak el munkahelyüktől szabadságuk ide­jére sem. Hadd kísérjék figyelem­mel a vállalat fejlődését, s tudja­nak az elért eredményekről és a gondokról egyaránt. Rövid tájé­koztatót is tart a oárttitkár a BÁÉV jelenlegi helyzetéről, s a dolgozókat érintő szociális intéz­kedésekről. Közvetlen hangú be­szédét pénzbeli segélyek kiosztá- val zárja. Mikor az elnöki asztalról el­fogynak a százasokat tartalmazó borítékok, feláll az egyik kisma­rba. Pásztor Józsefné. s kevés szó­val. meghatottan valamennyiük nevében köszönetét mond, amiért a vállalatnál nem feledkeztek el róluk. Családias hangulatban, a közbe- csivitelő gyermekhangoknak örül­ve folytatódik az összejövetel. Egy kis ennivaló is kerül az asz­talra —. a kisbabáknak tea és piskóta. Sürgölődnek a KISZ-fia- talok s a szakszervezeti bizottság társadalombiztosítási tanácsának tagjai. — Nagyon jólesett, hogy meg­hívtak erre a találkozóra. így érzi az ember, hogy a munkahelyén számon tartják, visszavárják — mondja Bagi Andrásné segéd­munkás. — Három gyermekem van. mind a három leány. A leg­öregebb már férjhez ment. a leg­kisebb most lesz hároméves. A férjem gyakran hajtogatja, hogy jó lenne egv fiú is. Harmincnyolc éves vagyok, de nem mondom azt,, hogy több gyereket már nem szülök. Baginé férjé a ZIM munkása. Kétszobás lakásuk, hobbykertjük van. most a kocsi következik. Dol­gozunk s amit keresünk, megbe­csüljük — vallja az elegánsan öl­tözött asszonv. Bartha Ferencné gépkönyvelő még csak az első gyermekét vár­ja. Négy éve, hogv a BÁÉV al­kalmazottja, a férje szintén itt dolgozik, mint technológus. OTP- lakásuk van. amelyet a vállalat segítségével szereztek. — Fiút, vagy. kislányt szeretné- nék? — kérdezem a fiatalasszony, tói. — Mindegy, fiú vagy lány. hisz első gyermek lesz — feleli moso­lyogva. Bukovenszki Pálné tizedik gyermekével terhes. Népes a család, igaz. de azért elég jól megvagyunk. Csak az az egy bajunk, hogy a szoba-konyhás lakás kicsi ennyi gyermekhez, szeretnénk egy nagyobbat. Á kellemesen töltött percek gyorsan futnak, már délfelé jár az idő. s a vendégeket otthon munka várja. A KISZ-es lányok verseket mondanak búcsúzóul, a tréfás kedvű Szakái János pedig a papáknak üzen, hogy róluk la szó essék a mai napon: dolgoz­zanak jól! A. Tóth Sándor Egy munkás arca Huszonhat éves észíergátyös; 1 egy Helga nevű kislány édesapja. Felesége a MEZÖTERMÉK Vál­lalat gépkönyvelője és jelenleg szülési szabadságon van. Két hó­napja pedig laíkástulajdonos Nagykőrösön, s immáron, nyol­cadik éve dolgozik a Kecskeméti Konzervgyárban, ahol édesapja és édesanyja is dolgozott, illetve még ma is dolgozik. Feltatt szán­déka, hogy a következő húsz évet is az őt emberré nevelő gyár munkásközösségben tölti el, és nem csak azért, mert kapott 30 ezer forintot a vállalattól, hogy családjának otthont vehessen. Érzelmileg, akaratilag kötődik ő a szakikhoz: akik a világra ki­nyitották a szemét, a szakmá­hoz: amely bizonyossá tette szá­mára, hogy tanulni,, tanulni kell, és az ifjúsági mozgalomhoz, amelyben egy darab világot meg lehet változtatni,* ha valaki be­csülettel akarja. 0 SZÁNTÓ KÁROLY. E3Z TERGÁLYOS, és ne szégyelljük nagybetűvel írni a nevét, meg azt se hogy MUNKÁSFIATAL. — A szülővárosomban? Nem is adtam be az igénylést, mert közölték, hogy csaik 1975 után jöhetünk számításba. Segített a válallat harmincezerrel, mert nem tudtunk volna ötvennégyet befi­zetni, ha megszakadunk, még ak­kor sem. Az egyik szobát nem tudjuk berendezni, de nem érde­kes. Különben nagyon szép la­kást kaptunk, második emeleti. Enyit a lakásról, a saját lakás­ról. — Az albérlet? Hetvenkettőben . nősültem. Négyen vagyunk test­vérek. Én a legidősebb, és utá­nam a többiek két-két év kü­lönbséggel. Az az elvem, ha va­laki családot alapít, az fogja a batyuját és menjen, teremtsen otthont. A kirepülés törvénye ez a felnövés törvénye. És jó, mert önállóságra, felelősségre nevel. Ez meg alap, igaz? Ezt nem kerül­heti el senki, vagy ha mégis, hát úgy kell neki!. Szabó Sanyiékhoz költöztünk egy kicsi szobába és egy még ki­sebb konyhába, ötszázért. Sanyi az Alföld Áruházban osztályve­zető. Teljesen jól megvoltunk Mondták is, hogy nem adják ki többet a szobát, mert úgysem les"Z ,!őlyán 'jő11 ’al-béi-löjük, ' mint mi. És a munka? — Van perspektíva. Ez a vál­lalat most fizetett először nye­reségrészesedést. Fejlődik. A má­sik dolog: kezdik elővenni a fia­talokat. Ez a cég mindig, öreg volt, itt öregek dolgoztak. Most vagyunk vagy ezerkétszázan fia­talok. Persze, úgy van ahogy monqod, a bejáras nenez; négy­kor kelek és délután a négyhu- szassal, vagy az Öthuszassal me­gyek Kőrösre. Család, tanulás, mert gépipari szakközépiskolába járok, és némi szórakozás; tévé, könyv. Tizenegykor kerülök ágy­ba. Hogy mi köt engem ide? Hát a kollégák. Jó a közösség. Mindent megbeszélünk egymás között, csak úgy, munka közben. A Hét műsoráról, a Chrudinák Alajos közel-keleti riportjáról be­szélgettünk ma. Nagyon jól csi­nálja. Érti az ember, hogy a há­borúval kapcsolatban mi a prob­léma. A másik a mozgalom. Ta­valy alapszervezeti titkár voltam, a múlt októberben megválasztot­tak a KISZ-bizottság szervezőtit­kárává. Ez is. Én élek a mozga­lomban, ha valamit sikerül egy kiscit ás jobban Csinálni, mint korábban... És még nagyon sokat beszél­gettünk a szakikról; akik kinyi­tották a világra a szemét, a szak­máról ; amely naponta tette bi­zonyossá. hogy tanulni, tanulni kell, és az ifjúsági mozgalomról; amelyben egy darab világot akar megváltoztatni hát írjuk csak megint nagybetűvel hogy BECSÜ­LETTEL, egy MUNKÁSFIATAL. Csató Károly , Hogyan befolyásolják szervezetünkét az évszakok? A legújabb kutatások szerint szervezetünkben olyan anyagok is vannak, amelyek szabályozzák a szervezet alkalmazkodását az évszakokhoz. Kísérletekkel bizo­nyították be, hogy bizonyos anya­gok befecskendezésével a kísér­leti állatot a nyár kellős köze­pén is téli álomba lehet „rin­gatni”. Ezt a felfedezést a bel­gyógyászat, a sebészet, az űrku­tatás egyaránt felhasználhatja, és nagy segítséget jelent a szélsősé­ges éghajlati viszonyok ,között dolgozók egészségének védelmé­ben is. Albert Dawe chicagói orvos egy téli álmát alvó mókus vérét fecskendezte be nyáron egy mó­kus érrendszerébe, és azt tapasz­talta, hogy a mókus perceken be­lül téli álomba merült. Feltehe­tő, hogy ez a mai napig ismeret­len anyag a tesztoszteronnal, a férfihormonnal ellentétes hatást vált ki. Ezt az is bizonyítja, hogy a tesztoszteronnal kezelt téli ál­mát alvó mókus nyomban fel­ébredt téli álmából. Alain Reinberg párizsi orvos is foglalkozott a problémával és megállapította, hogy a tesztosz- teronnak is van szerepe abban, hogy az emberi szervezet minden évszakra másképp reagál. Rein- berg doktor 16 évig tártó vize­letvizsgálatok eredményeként le­szögezi, hogy az ember tesztosz- teron szintje novemberben a leg­magasabb és májusban a legala­csonyabb. A női hormonszint ugyancsak ciklikqsan változik. Ez a magya­rázata annak, hogy a klimax ál­talában december és február kö­zött áll be. A koleszterol szint is az évszakoktól függően változik,* és nem véletlen, hogy az északi fél­tekén februárban és márciusban a legmagasabb az elhalálozási arányszám: ezekben a hónapok­ban mérhető a legmagasabb ko­leszterol szint. A déli féltekén ezzel szemben júliusra — tehát szintén a téli időszakra — esik a legtöbb elhalálozás. Az emberi szervezetben évsza­konként szabályosan ismétlődő változások kérdését az orvostu­domány még nem tisztázta. Egyes kutatók szerint a szervezet rossz alkalmazkodása* az évszakokhoz — örökölhető. Ennek tulajdonít­ható, hogy egyesek hajlamosak bizonyos évszakok elején jelent­kező betegségekre. A fűtési szezon után és előtt Nincs még éppen kánikula, de a fűtéáí;;sZéi5í>Virdl nlár; múlt idő­ben beszélünk. Igaz. á; szokottnál is hűvösebb' estéken akad még olyan lakás — különösen ahol pi­ci gyermek van —. hogy néhány órára begyújtják az olajkályhát, vagy bekapcsolják a gázkonvek­tort, de ez remélhetőleg már nem tart sokáig. Az idő viszont telik, s akárhogy is vesszük, ősszel el­kezdődik a fűtési szezon. Erről beszélgettünk a napokban Bíróczi Gyulával a Bács-Kiskun megyei Kéményseprő és Cserépkályha- építő Vállalat1 igazgatójával. — Igen — mondja az igazgató — még el sem felejtjük a telet, máris készülni kell az újabbra. Dolgozóink legalább is ezt'teszik. A szénhidrogének elterjedése je­lentősen megváltoztatta, az igé­nyeket. s a szakembereink leg*- főbb munkája ma már nem a ké­mény seprése, hanem a kémény karbantartása. Az olaj és gáz égéstermékei ugyanis nem rakód­nak le a kémények falára, hanem tönkreteszik az anyagát —, ha nem optimális feltételek mellett használják a tüzelőberendezése­ket. így tehát az egyik fő tevé­kenységünk a megelőzés, korszerű műszerek segítségével, ősz óta üzemmérnökünk ,yan. i a kompli-, káLtajib méréseket személyesen végzi, az egyszerűbbek elvégzésé­re pedig már kitanított magának néhányat dolgozóink közül. A mintegy 130 ezer forint értékű műszerekkel január óta már leg­alább hetven mérést végeztek — huzaterősséget, az égéstermék ösz- szetételét és hőmérsékletét — s ezeken a helyeken megtették a szükséges intézkedéseket — Az olaikálvhás részleg? — Tavaly előtt hoztuk létre ezt a részleget, az egyre fokozódó igényeknek megfelelően, s a múlt évben már 1.2 millió forint érté­kű munkát végeztek. Jelenleg he­ten foglalkoznak az olajkályhák­kal, de hatvan kéméavseprőnk is kapott megfelelő kiképzést a ki­sebb javítások elvégzéséhez. A vállalatokkal, intézményekkel, kö- zületekkel szerződést kötünk a fűtő-olajkálvhák karbantartására, tavaly összesen 5680-at javítottunk közülük 1600 magánszemélyeké volt. Az idén már megkezdtük a karbantartást, s szerződő feleink minden kályhája' kijavítva, felül­vizsgálva várja maid a fűtési sze­zont. A magánszemélyek is egy­más után jelentik be igényeiket, s ezt bizony helyesen teszik, nem kell nekik esetleg ősszel fagyos- kodni. az üzemképtelen kályha mellett várni míg rájuk kerül a sor. Anyagellátásunk igen jó, a raktárban jelenleg 250 ezer forint értékű alkatrész várja a felhasz­nálást. Szakembereink nemcsak olaj­kályhákkal hanem olaikazánok- kal is foglalkoznak. Már több me­zőgazdasági üzemmel — az orgo- ványi Sallai. a kunpeszéri Pa­rasztbecsület. a dunavecsei Űj Élet és a bátmonostori Kossuth Termelőszövetkezettel — kötöt­tünk szerződést kazánjaik karban. tartásásáraL Terveink között sze­repel, hogy az ola j kazánok kar­bantartására. javítására külön iszervizhálózatot hozunk létre. Vállalatunk dolgozói néhány héttel ezelőtt jelentős munkát kezdtek meg. Tevékenységükkel hozzájárulnak Kiskunfélegyháza gázprogramjának megvalósításá­hoz. Három brigádunk kilenc tag­ja őszig 900 kéménv vakolását végzi el, illetve teszi ezzel lehető­vé a gázfűtés megkezdését — mondotta befejezésül az igazgató. Opauszky László Vándorköszörűs Akasztó főutcáján kapta lencsevég­re fotóriporterünk Bergel István ván-' dorköszörüst. a kihalófélben levő mes­terség egyik képviselőjét. — Hová valósi? — Állandó lakásom Dunaszentbene- deken van. — Mekkora a körzete? — Az egész megyét bejárom. — Kerékpárral? — Igen. Amíg állok, addig munka­gép. Ha elfogy a megrendelés, közle­kedem vele. — Hány éve űzi mesterségét? — Pontosan 25 éve. — Mennyit keres? — Kétezer forint körül. — Mikor akad a legtöbb munka? — ősszel és disznóölés idején. — Télen is vándorol? — Muszáj. — Hol szokott megszállni? — Mindig van kiadó szoba, ismer­nek is mindenütt, van hova mennem. — Nem zavarják a kíváncsiskodók? — Megszoktam már. — Miért ilyen borostás? Nincs a kö­szörűsnek éles borotvája? — Nem szoktam magam borotvál­kozni. — Akasztóról merre viszi útja? —- Kiskőrösre igyekszem. Onnan dél felé, egész a határig. — Jó utat, jó munkát! Holman Péter (Pásztor Zoltán felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents