Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-30 / 124. szám

1974. május 30. • PETŐFI NÉPE • f Bács-Kiskun megyében 483 A lakó- és utcabizottságokról Cjabb társadalmi erők kapcsolódtak be a helyi feladatok megvalósításába, ez év első negyedében megyénk vala­mennyi városában újjáválasztották a lakó- és utcabizottsá­gokat. Erre a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatala együttes irányelveiben, vala­mint a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizott­sága által kiadott szempontok alapján került sor. A városi tanácsok a lakó- és utcabizottságok választására és működésére rendeletet alkottak, s a népfrontbizottságokkal kö­zösen, a pártszervek támogatásá­val, a lakosság széles körére tá­maszkodva készítették elő és bo­nyolították le a választásokat. Ezzel városainkban 483 lakó- és utcabizottság kezdte meg műkö­dését 2055 taggal. A lakóbizottsá­gokat a lakótelepeken, illetve a többszintes lakóházakban, utca­bizottságokat pedig azokban a városrészekben szerveztek, ahol azt a lakossági igény indokolta, elsősorban külső településeken. A bizottságok választása minden­hol demokratikusan, az általános választásnál érvényesülő alapel­veknek megfelelően történt. A lakóközösségek az e feladatra az általuk legalkalmasabbnak vélt lakótársukra szavaztak bizalmat. A lakosság e szervei hazánk felszabadulása után különböző formában jöttek létre és ma már hosszú, eredményes múltra te­kinthetnek vissza. A társadalmi tevékenység során több éves gya­korlat és tapasztalat alakította ki feladataikat, módszereiket. Je­lentős segítséget nyújtottak a ta­nácsok területi munkájához, elő­segítették a kapcsolatok erősödé­sét a választókkal, a lakosság­gal, jelentős részük volt a ta­nácstagok választókerületi mun­kájában is. A lakás, a lakóház, a lakóte­rület az emberi együttélés egyik alapegysége és fóruma. Mint minden emberi kapcsolat jellem­ző vonása, az itt élőknek is kö­zös érdekeik vannak, amelyeket — a közérdekkel összhangban — a lakók arra hivatott bizottságai képviselnek. Elegendő utalnunk például a házirendre, a szocia­lista együttélés szabályaira, a tisztasági: mozgalomra, a társa­dalmi munkák szervezésére, a lakosság problémáinak megisme­résére, azok orvoslásának előse­gítésére, amelyekben a bizottsá­gok igen érdemlegesen képvisel? ték a lakóközösségek érdekeit, támogatták az állami szervek, a tanácsok munkáját. Társadalmunk fejlődésével, a megváltozott társadalmi és jogi körülmények hatására egyre in- * kább előtérbe került az az igény, hogy új alapokra helyezzük a la­kóbizottságok szerepét és,felada­tait. Ennek tesz eleget a ' lakóbi­zottságok jellegének az az idő­szerű meghatározása — s ezt tükrözik a tanácsi rendeletek is —, amely szerint e bizottságok a lakosság demokratikusan válasz­tott, öntevékeny érdekképviseleti szervei, amelyek a szocialista együttélés érvényesülését valósít­ják meg a lakók körében, szo­rosan együttműködve a Hazafias Népfront és a tanács szerveivel.* A szocialista demokrácia szé­lesítése új követelményeket is támaszt a lakóbizottságokkal szemben. Ezek között döntő, hogy erősödjenek a lakossági kapcso­latok. A lakóházi együttélés gya­koribbá válásával, a lakóhely és a munkahely közös érdekeinek erősödésével, a szabad idő növe­kedésével szaporodnak a megol­dásra váró feladatok is. A tár­sadalom erőinek tömörítése, a tanácsi szervek tevékenységének erősítése, a lakosság mind széle­sebb rétegeinek aktivizálása, a politikai tömegbázis szélesítése egyaránt igényli a helyi népfront­bizottságok és a tanács együtt­működése keretében a lakóbi­zottságok szervezett és tervszerű munkáját. E bizottságok még eredményesebbé tehetik a városi tanácsok népképviseleti, önkor­mányzati, várospolitikai tevé­kenységét. Ebben a minőségben a helyi politika legkisebb, a la­kossággal legközvetlenebb kap­csolatban levő egységei e bizott­ságok. Fontos szerepük van többek között a helyes társadalmi ma­gatartás formálásában, a célkitű­zéseket aktívan támogató közvé­lemény kialakításában, az állam- polgári felelősségérzet erősítésé­ben, az állampolgári 'jogok és kö­telességek megértetésében, a tár­sadalmi ellenőrzés fokozásában. Ide tartoznak olyan fontos tár­sadalmi, politikai kérdések, mint a házban lakó dolgozók, a rend­szeresen otthon tartózkodó nők, a nyugdíjasok sajátos gondjai, az ifjúság nevelése, támogatása, közéleti tevékenységük fejleszté­se stb. Nem közömbös, hogy jól képviselik-e a lakosság érdekeit, kellően formálják-e a lakóközös­ségek szemléletét. A különböző lakossági mozgalmak, mint pél­dául a „tiszta városért”, azt bi­zonyítják, hogy jelentős és hatal­mas tartalékai vannak a társa­dalmi közreműködésnek. A további teendőket elsősor­ban a politikai jellegű tevékeny­ség és mozgósítás, az agitációs, szervező munka, a városfejlesz­tési tervek népszerűsítése, és az ezzel összefüggő társadalmi küz- reműködf? ..-^íerveíésp,..., a, ^ köz- ügyekben való részvétel' erősíté­sében lehel összefoglalni. A népfrontbizctlságok a taná­csokkal együttműködve — a te­rületi pártszervezetek és tanács­tagok közreműködésével — gon­doskodnak a lakóbizottságok fo­lyamatos tájékoztatásáról és ar­ról, hogy a bizottságok észrevé­telei, javaslatai eljussanak az il­letékes tórumokhoz, s azokat hasznosítsák is. Városainkban, például Baján, Kecskeméten, a lakóbizottságok mozgalmas tevé­kenységükkel szép eredményeket értek már el eddig is a lakóterü­let szépítése, a köztisztaság ja­vítása, a választók, a lakók jogos érdekeinek képviselete, a közös­ségi munkára történő mozgósítás­ban, s ezzel egyre növekszik te­kintélyük, megbecsülésük. Dr. Csenki Ferenc, a megyei tanács vb-titkára EGY HÉTTEL A VETÉLKEDŐ ELŐTT Hajrá, Kecskemét! Május 17-én közvetítette a te­levízió a Baja—Gyöngyös vetél­kedőt. Mivel mi is Bács-Kiskun megyeiek vagyunk, a szegedi fő­iskolán tanulunk, természetesen Bajának drukkoltunk. Sok eredeti, érdekes ötlettel indult műsoruk. Sajnos, később a „bakizások” és felkészülésben pontatlanságok miatt „a mieink” kissé visszaestek és emiatt a győ­riek Gyöngyösre adták szavaza­tukat. Valóban az ö összeállítá­suk pergőbb ritmusú, változato­sabb volt. A Hazai estéik Következő for­dulójában Kecskemétet a Juhász Gyula Pedagógiai Főiskola, Szom­bathelyt a pécsi főiskola diákjai képviselik. Szeretnénk sikeresen szerepelni, jó lenne vonzó, érde­kes körképet adni Bács-Kiskun megye székhelyéről. Messzeme­nően számítunk a lakosság támo­gatására. ' Hogyan lehet segíteni? Hívják fel figyelmünket olyan esemé­nyekre, szokásokra, amelyekről az ország közvéleménye sajnála­tosan keveset tud, noha megér­demelnék az alaposabb érdeklő­dést. Segítsenek felkutatni rejtő­ző értékes tárgyaikat, dokumentu­mokat. Külön kérjük, hogy akik valamilyen anyaggal részt vettek 1948 szeptemberében a „Hírős város” műkincsei bélyeg- és fényképkiállításon, jelentkezze­nek Golovics Lajosnál (Kecske­mét, Kada Elek u. 3. V. emelet, 174.), csapatunk tagjánál. Tehát: Hajrá, Kecskemét! A műsor előtt és alatt várjuk a tá­mogatást. A terv már elkészült, de a vál­toztatás jogát egészen a kezdés percéig fenntartjuk. A kamerá­kat előreláthatóan a Széchenyi téren, az Aranyhomok szállóban, a városi tanács termeiben és a Katona József Színház előcsar­nokában állítják föl. (Itt az elő­adás zavartalanul folytatódik majd. de nekünk lesz egy-két váratlan kérdésünk a nézőtérről távozo közönség néhány tagjá­éhoz.) Bízunk abban is hogy so­kan lesznek az Aranyhpmok előtt, hiszen nem tudjuk milyen feladatokat .kap a város. A viszontlátásra június 7-én, pénteken este 8 órakor! Orbán Edit ‘ csapattag Megkezdték a Szeged-Békéscsaba vasútvonal rekonstrukcióját Szegeden megkezdődött az utóbbi idők legjelentősebb dél­alföldi vasúti beruházása a Sze­ged—Hódmezővásárhely—Oros­háza—Békéscsaba vasútvonal re­konstrukciója. amelyre a követke­ző években több mint egymilliárd forintot fordítanak A Szeged—Hódmezővásárhely közötti vonalszakasz rekonstruk­ciója közben, nagyszabású vasúti hídfelújításra is sor kerül: mint­egy 140 millió forintos költséggel átépítik a algyői hidat mely je­lenleg a közúti forgalmat is lebo­nyolítja. A munka egyik érdekes­sége^ hogy a hajózás nagyobb biztonságának megteremtésére mintegy nyolcvan centiméterrel megemelik a híd szintiét (MTI) 9 A 470 méter hosszú, algyői közúti hidat ez év szeptemberében ad­ják át rendeltetésének. Elkészültével a Szeged—Debrecen közötti 47-es főközlekedési út függetlenné válik az algyői vasúti hídtól, amelyen jelenleg gyakran hosszú gcpkocsisorok várakoznak álbo­csátásra. (MTI foto — Tóth Béla felvétele — KS) Statisztikai számadás Nemrégiben vettük kézbe a Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1974-es kiadását. Talán nem volt még esztendő, amikor szó nélkül mentünk volna el a közölt jelen­tős, egyben érdekes és útmutató számadatok mellett. Persze nem könnyű ezeket a számokat a szö­veg „nyelvére” lefordítani, mégis néhány vonatkozásban megpró­bálkozunk vele. Az olvasót mindenekelőtt bi­zonyára az érdekli, hogy az el­múlt évek során miként alakult az ország népességének száma és milyen volt a szaporodás aránya. Az 1960—1969 közötti tíz eszten­dőben a tényleges szaporodás 3,6 százalék volt, ez a szám az 1970— 1972-es esztendőkben 0,9 száza­lékra csökkent. Az egy négyzet­kilométerre eső népsűrűség Bu­dapesten a legmagasabb, ahol el­éri a csaknem 4 ezer főt, a me­gyei városokban mindössze 700 fő és a községeket is beleértve, országosan 112 ember 'jut egy négyzetkilométerre. Ha a me­gyén belül szemügyre vesszük a városok népességének alakulá­sát, akkor az 1960—1973. évek között a legerőteljesebb a száza­lékos növekedés Kecskeméten (27,3), Kalocsán (23,5). Baján (19,9), Kiskunhalason (13,2), s a legalacsonyabb Kiskunfélegyhá­zán (4,7), valamint Kiskőrösön (3,8)-, Nagyon figyelemre méltó a nemzeti jövedelem alakulásának indexe. Amíg az 1951—1955. évek­ben a százalékban kifejezett évi átlagos növekedés 5,7 százalék volt, ez a szám az 1961—1965. években 4,1 százalékra csökkent, dé az 1971—1973. években 6,1 százalékra növekedett. A táblá­zatból könnyen felfedezhető a mezőgazdaságból származó nem­zeti jövedelem emelkedése. Ez az 1951—1955. években átlagosan 2,5 százalék, az 1971—1973. évek­ben pedig 5,5 százalékos növeke­dést mutat. A foglalkoztatottságot illetően . az .aktív keresők száma 1950-hez képest 950 ezer fővel szaporo­dott. Ez az iparban egymilliós nö­vekedést, az építőiparban csak­nem 300 ezres gyarapodást és a mezőgazdaságban 900 ezres csök­kenést jelent. (Nem vettük fi­gyelembe a szállítás és hírköz­lés, kereskedelem és egyéb ága­zatokban foglalkoztatottak lét­számnövekedését.) Tekintettel arra, hogy Bács- Kiskun országos viszonylatban is jelentős mezőgazdasággal jelent­kezik, ezért néhány érzékeltető adat erről a területről is szüksé­ges. Rendkívül szembetűnő a foglalkoztatottak .számának csök­kenése. (1960-ban 1784, 1973-ban 1110 ezer.) A legjelentősebb a csökkenés természetesen az egyé­ni és kisegítő gazdaságokban. (1960-ban 997, 1973-ban 96 ezer.) Ha a mezőgazdasági termékek termelésének mutatóira vetünk egy pillantást, akkor megálla­píthatjuk, hogy — ötévenként számítva — a legalacsonyabb fejlődés (1,2 százalék) az 1961— 1965. években, a legmagasabb viszont az 1971—1973. években (5,6 százalék) következett be. Ha a magyar mezőgazdaságot ter­melési áganként vesszük vizsgá­lat alá, akkor első helyen a nö­vénytermelés áll (58 százalék), utána az állattenyésztés követke­zik (42 százalék). Napi gondjaink­kal összefüggő kérdés a zöldség- termelés alacsony aránya, hiszen a növénytermelés egészének mindössze csak 4 százalékát te­szi ki. A Magyar Statisztikai Zseb­könyv izgalmas olvasmány. Tár­sadalmi életünk különböző terü- ’ létéiről még sok mindent olvas­hatnánk, de hogyha ezek az ada­tok is indítást adnak az érdek­lődőknek, akkor mindenképpen célt értünk. Űj fajta ruhaanyagok várhatók A Könnyűipari Minisztérium­ban tegnap a textil- és textilru­házati iparnak tavaly elért gyárt­mányfejlesztési eredményeiről tá­jékoztatták a sajtó , munkatár­sait a textilipari minőségellen­őrző intézet vezető szakemberei. Elmondották, hogy jelentős ered­ményekről adhat számot a fonal­gyártás, a pamut iparágban több­féle nyersanyagkeverékkel kísér­leteztek sikerrel, a gyapjúipar­ban is a választékbővítést szol­gálta a szintétikus szálkeverék- variációinak szaporodása. A Fér­fi Fehérneműgyár. amely két év­vel ezelőtt látott hozzá a per­memen press kikészitési eljárás kísérleteihez, a múlt esztendőben már beindíthatta a Fékonpress ingek nagyüzemi gyártását — de még egyelőre import anyagból. Sikerrel kecsegtetnek a hazai előállítású anyagok vállalati kí­sérletei. A rekonstrukció sorául a textil-, textilruházati ipar meg­tette az első komoly lépést a technikai bázis biztosítására, s a géppark korszerűsítését jól köve­ti nyomon a korszerű termékek jelentkezése. (MTI) Tolvaj úr! ZENEI HETEK KECSKEMÉTEN Előadások Verdi: Falstaff KENDŐZETLENÜL A papírgyűjtő csalódása A zenei hetek programjában két előadás is szerepelt a napok­ban. Kollár Endre zenetörténész a zenei ismeretterjesztés mód­szereiről beszélt, összefoglalva e fontos népművelési terület alap­elveit. A másik előadást dr. Kálmán Lajos népzenekutató, az Óvónő­képző Intézet csoportvezető ta­nára tartotta a TIT-klubban. Előadásában áttekintette a ma­gyar népzene fejlődéstörténetét, minden ' fázisában megmutatva azokat a momentumokat, ame­lyek a kiskunsági népdalanyag­ban jobbára ma is fellelhetők. Az elméleti fejtegetéseket, nyár­lőrinci. népdalénekesek illusztrál­ták. * Nem tartozott szigorúan a kecs­keméti zenei hetek prog­ramjához a szegedi operaegyüttes évadzáró előadása, csak — a Fa­ust korábbi bemutatójával együtt — éppen erre az időre ' esett. Szívesen tekintjük azonban Verdi utolérhetetlen vígopera-remeké- nek, a Fálstaff-nak keddi előadá­sát a zenei hetek szerves részé­nek. Anál inkább, mert az utób­bi hónapok talán legrangosabb zenei eseménye volt. Az opera­bemutatók sorának pedig — a korábbi gyengébb előadásokat is feledtető, a lövő évi folytatás re­ményét keltő — csúcspontját je­lentette. Verdi búcsúja az operaszín­padtól a Falstaff, amely nagy­szerű muzsika és nagyszerű szín­ház egyszerre. Horváth Zoltán invenciózus rendezése, Vaszy Viktor igazgató-karnagy nagyvo­nalú zenei irányítása emlékezetes előadást eredményezett. A prak­tikus és hangulatos díszletek — Sándor Lajos munkája — a vi­szonylag kicsi színpadon is jó teret adtak a vérbő komédiázás- hoz. Gregor József személyében mind énekesi, mind színészi szempontból kiváló címszereplő mutatkozott be. Nagyon ' jó volt a vendégként szereplő Komlos- sy Erzsébet, de a szegedi tár­sulat törzstagjai is tudásuk leg­javát nyújtották. A két wiiid- sori szépasszonyt Karikó Teré­zia és Lengyel Ildikó, Nanettát Herdál Valéria alakította. Az évad során Gyimesi Kálmánt több ízben, más-más szerepek­ben hallottuk, láttuk. Mostani alakítása és éneklése tetszett a leginkább. A további szerepeket Szaibady József, Réti Csaba, Sin- kó György és Juhász József éne­kelték, jó együttműködéssel. Jól megfér a vadgazdálkodás a szőlő, monokultúrával a Kunbaja- Bácsszőlősi Állami Gazdaságban. A ritka társítású aoróvad-gazdál- kodást intenzív kertészeti- és szántóföldi növénv termesztéssel együtt alakították ki. A kömvék termelőszövetkeze­teinek földjeire is kiterjedő, ösz- szesen 33 000 hektár vadas terü­leten a kemizálfls ellenére is megfelelő a telítettség, jó a zsák­mányszerzés lehetősége. Megte­remtését. fenntartását szervezett munkával alapozták meg a kun- bajaiak. Egyrészt gondoskodnak a vadkárok megelőzéséről, — vegyi- anyagokkal , védik a kertészeti termékeket — másfelől a meg­mentésükről. Költéskor, fialáskor összegyűjtik a háborgatott terüle­teken a fácán és fogoly tojásokat valamint a kisnVúlakat. Erre spe­ciális kosarakat készítettek, s ki­osztották a mezőn dolgozó trak­torosoknak. akik minden talált tojásért. illetve nvulfiókáért pénzjutalmat kapnak. Így tava­szonként több ezer vadmadár­tojás és több száz kisnyúl kerül a tenyésztelepre. ahol keltetik, felnevelik a fácánokat, foglyokat és táplálják a kisnvúiakat. Ez utóbbi kiváló lehetőséget nyújt a még megoldatlan mezeinyúl mes­terséges neveléséhez. Az' idei textil- és papírgyűjtő hetek finisében vagyunk. Nem véletlen tehát, hogy úton-útfélen tálálkozunk a hulladékokat, pa- pírkötegeket cipelő fiatalokkal, idősebekkel. E tényből már jog­gal gyaníthatjuk: az április köze­pén megkezdődött, s e hónap végén befejeződött gyűjtési kam­pány sikeresnek ígérkezik. Persze a tét sem akármilyen, hisz mind­azok, akik legalább 10 kilogramm- r.yi papírt, vagy 10 forint értékű textilhulladékot adnak át a Mel­léktermék. Hulladék- és Nyers- anyaghasznosító Vállalat kijelölt telepein, a vételáron túl ajándék­ként egy sorsjegyet is kapnak, amely révén Zsiguli személygép­kocsit. külföldi utazást, vásárlási utalványokat stb. nyerhetnek; Ez utóbbiakról'megyei lapunk­ban töbször is megjelent — | sőt karikatúrával illusztrált — nagy­méretű, úgynevezett keretes hir­detés tájékoztatta az olvasókat. Közöttük Vidók Ilona. Kecskemét, Ady Endre u. .20. szám alatti la­kost. aki a kedvező alkalommal élve azonnal feltérképezte lakásá­nak zeg-zugát. s rábukkant a kel­lő mennyiségű papírra, pontosab­ban a régi újságokra. Azokat a MÉH Békefasori átvevőhelyére szállította Az ottani női dolgozó annak rendje-módia szerint ki is fizetette az ellenértéket, majd közölte,. sorsjeggyel nem szolgál­hat. mert az csak az úttörőket il­leti meg. A nevezett csalódottan távo­zott a helyszínről, s felkeresvén szerkesztőségünket nekünk sze­gezte a kérdést- lehet egy hirde­tés félrevezető is? A választ elintézhetnénk a ha­tározott NEM-meL Az esethez azonban szükséges fűznünk meg­jegyzést is: a MÉH-Tröszt orszá­gos jellegű gyűjtési akciójának nyilvánosságra hozott feltételeivel aligha van összhangban a terüle­ti lebonyolítás részleteit taglaló „belső utasítás”. Mert mi mással is magyarázható, hogy a válla­lat megyeszékhelyen levő kiren­deltségén a pröpagáltaktól elté­rően értelmezik az-említett aján- dékozgatást? \ Távol áll tőlünk, hogy lebe­csüljük a pajtások érdemeit. A nekik járó pénzen felül, ha lehet­séges. kapjanak jutalmat szor­galmukért. kimaiga5ló teljestímé- nyükért Ám ne olvan áron, hogy egyidejűleg megfosszák a nyerés lehetőségétől az egyéni gyűjtőt, aki részére a sorsjegyek ingyenes jutattását voltaképpen eredetileg ajánlották fel a kampány elindí­tói. szervezői.. Velkei Árpád „ön az egyik éjszaka leszerelte MZ gyártmányú motorkerékpáromról a reflektor müanyagszegélyét, amely négy csavarral volt felerősítve. Hát én megmondom őszintén, elcsodálkoztam kisstílűségén, feledékenységén. A*ref­lektor' ugyanis értékesebb, és azt nem vitte magával. De sebaj, majd legkö­zelebb! Motorom ugyanis még mindig ott áll Kecskeméten a szalagház előtt, mert nem tudom máshová tenni én sem, mint a házban lakó sok_sok dol­gozó ember, akik szintén azzal járnak munkába. A másik. Nem szerelte le a kor­mányt sem. Sőt, az ülést, a benzin- tartályt, a kerekeket és a motort is meghagyta. Tudom, a tolvajnak na­gyon rövid idő alatt kell a lehető leg­gazdaságosabban dolgozni, de az ön számára még ez sem enyhítő körül­mény. ön tolvaj űr, piti ember! Sokszor panaszkodtak nekem a házban lakók, hogy a kerékpárokról dinamókat fosz­togat, ellopja a benzintartályok ku­pakjait, kicsavarja a kismotorokból a gyertyát, lehúzza a gyertyakupakot, leengedi a gumikat, a gépkocsikról egy-két rádióantennát is letör, hogy bosszúságot okozzon. Vagy talán arra akarja felhívni a figyelmet, nálunk milyen rossz az alkatrészellátás? Iga­za van! Nekem is sokat kell majd utaznom, amire megszerzem azt a müanyagszegélyt. Sok pénzbe, időbe, s bosszúságba kerül majd. Célját te­hát egyelőre elérte kisstílű szerencsét­len tolvaj úr! £n pedig még egyszer felhívom a figyelmét arra. hogy a motorok, ke- kérpárok, autók még hosszú ideig a ház előtt maradnak. Tehát, amit még ottfelejtett, más esetekben ellophatja. A bíróság előtt majd találkozunk, ahol ön szintén kisstílű, piti tolvaj marad. De ha nem tudná, én felhívom arra is a figyelmét, hogy a törvény nagy­vonalú lesz! Akkor hát viszontlátásra a bíróságon tolvaj úr!” A fentieket közzéteszi: — csató — Vadmentő traktorosok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents