Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-28 / 122. szám
Fejlődésének új szakaszában a. kiskőrösi Petőfi Szakszövetkezet '"Történelme van immár a kiskőrösi Pe- tőfi Szakszövetkezetnek, csakúgy, mint általiban a szakszövetkezeti mozgalomnak. E megállapítás mellett szól az is, bogy a 13 év alatt megtett fejlődés több szakaszra bontható. Az első években a társult gazdák még csak próbálgatták a közös tevékenységet. Nagy előrelépést jelentett 1965-ben a három kis szövetkezeti gazdaság — Törekvés, Béke és Petőfi — az utóbbi nevén történő egyesülése. Az elmúlt évtized végefelé pedig, már 1968-ban kezdtek beégni a közös áldozatvállalás első gyümölcsei. ' Természetes, hogy a tagság feje fölött sem szálltak el nyomtalanul az évek. 1968-ban a Petőfi Szakszövetkezetnek 1238 tagja volt, a mostani taglétszám pedig alig éri el az 1050-et. Nem kedvező a tagsági kormegoszlás sem; a tagok nagyobbik hányadának (555 személy) életkora az 50 év fölött van, a 30 év alatti korosztályt viszont a tagságnak csupán az egy tizede képviseli. Nem árt számításba venni azt sem, hogy az elmúlt év végén 296 volt azoknak a tagoknak a száma, akiknek a főfoglalkozását nem a mezőgazdasági tevékenység jelenti. Ezek aránya növekvőben van: azáltal, hogy az új belépő legtöbbnyire már munka- viszonyban állnak valamely (izemnél, vállalatnál, intézménynél. , Mindezzel^összefügg, hogy a tagok között ’csupán kilencen vannak, akik a közös tevékenységben rendszeresen részt vesznek. Ebből viszont következik, hogy a szövetkezetnek a mind intenzívebben fejlődő közös gazdálkodást az alkalmazottak hadával kell működésben tartania. A szövetkezetnek 1973-ban 210 alkalmazottja volt — ezek háromnegyed része állandó jelleggel. Jelentősebb változás az idén sincs. Nem vitás, hogy az alkalmazottak foglalkoztatására rá van utalva a szakszövetkezet, főleg ha' meggondoljuk, hogy a társadalombiztosítási szolgáltatásban még mindig jóval több előnyt élvez,' mint a közös munkában részt vevő tagok. Ám a'' közös egyre több szakmai követelményt is támaszt az" alkalmazottaival szemben. Nemcsak az jelent előnyt, hogy az átlagos életkor ennél a kategóriánál 30—35 év között van. De legalább annyira az is, hogy közöttük 39 szakmunkás található, s még több a betanított munkások száma. A szőlő- és a gyümölcstermesztés, á villamos tekercselő üzem, a kereskedelem, a szolgáltató ágazatok,- valamint az ‘adminisztráció és a számvitel legkülönbözőbb munkaköreit manapság már jórészt alkalmazottak töltik be. Négymilliós vagyongyarapodás évente 1968-tól számítva évente átlagosan négymillió forintos vagyongyarapodást ért el a közös. Ennek háromnegyedrésze a tagsági akkumulációból, egynegyede pedig a közös tevékenységből ered.. Ám ez így túlságosan elvonatkoztatott; az átlag mögött évenkénti növekedést ikell látnunk, s ez évről évre a közös produktum részarányát javítja. A közös gazdaság tiszta vagyona — 1973. év végi állapot szerint — 48 millió forintot ér. Ebből 40 milliós nagyságrendű a beruházott vagyon. A szövetkezeti közös ez utóbbira alapozza jelenét és jövőjét: a 121 hektáros üzemi szőlőültetvényre, a 38 hek. táros gyümölcsösre — az almásra és a körtésre. (A körtelepítés még ezután fordul termőre.) Továbbá a szomszédos Rákóczi Szakszövetkezettel közösen megépített szőlőfeldolgozóra és bortárolóra. A kombinát évi 50 ezer mázsa szőlő feldolgozására és 34 ezer hektó bor tárolására alkalmas. Az üzemi tevékenység kezdettől fogva nyereséges. De az arányokban hatalmas a fejlődés. 1968-ban a nyereséghányad még nem érte el a másfél milliót, 1973-ban viszont már négymillió 400 ezer forintra rúgott. Ennek alapja az öt év alatt megnégyszereződött termelési érték. (1968ban 11 milliós, 1973-ban 44 milliós nagyságrendben.) A gazdaságosságra, egyszersmind a szőlőtermesztés intenzív voltára utal az a tény, hogy tavaly a közös szőlőföldterületen csaknem tízezer mázsa szőlőt szüreteltek, s a hektáronkénti átlag meghaladta a 86 mázsát. Egy kiló szőlő önköltsége mindössze 3,80 forint volt. E látványos eredmény értékét talán megkérdőjelezhetnénk, ha az a tagsági szőlökultúra pusztulásával járt volna együtt. Szerencsére azonban erről szó sincs! Tagsági szőlők- megújhodóban A tagsági parcellákon 1968-ban 30 ezer, tavaly pedig 45 ezer hektó bor termett. (Az emelkedés — a közbenső évek adatait is bekalkulálva — akkor is-egyértelmű, ha az 1973-as rekordtermés torzító hatásával számolunk. Valamelyest növekedett is öt év alatt a tagsági szőlőterület — 749-ről 832 hektárra .-—, így még inkább nincs jogalap arra, hogy a hagyományos szőlőművelés végveszélybe jutását emlegessük. Már csak azért sem, mert a tagság 1968-ban 40, 1973-ban. pedig 5.4 mázsás hektáronkénti átlagtermést szüretelt. Mindebből az is kiderül, hogy a tagsági összetételben beállott változások nem minden tekintetben kedvezőtlenek. Kiskőrös város megnövekedett helyi munka- lehetőségei folytán a szakszövetkezeti tagok között is kevesebb már az elvándorló, s ha ezek egy részének főfoglalkozása nem is a mezőgazdaságból származik, szabad idejük nagyobb részét immár a szőlőművelésre tudják fordítani. Az átvételi árak javulásával, biztonságosabbá tételével egyszeriben új lendületet kapott az itt hagyományos szőlőművelő ■ szorgalom, hozzáértés, s nem utolsósorban az újító-korszerűsítő hajlam. A kisgépek vásárlása ma már. nem hat az újdonság erejével. Az sem, hogy a köztes gyümölcsfák kiszedésével kezdik felszámolni az ültetvény korszerűsítését fékező kétszintes művelést. Nagy adagokban és rendszeresen használják a szervestrágyát. Ám az intenzív művelésre való átállás a műtrágya-felhasználásban mutatkozik meg igazán! Már 1973-ban is a közös 6634 mázsa műtrágyát bocsátott a tagság rendelkezésére, az idén május közepéig pedig — a szállítások akadozása ellenére is — ötezer mázsát. A tagsági aktivitás jelentőségét egy jotányival sem csökkentjük, ha az említett okokon kívül számításba vesszük a közös kiterjedt szolgáltatásait is: a növényvédő szer és a műtrágya beszerzését, a szaktanácsadást, a biztonságos értékesítés megszervezését, s a rendszeres előlegfizetéseket. S mindehhez még egy adat: tavaly a szövetkezeti traktorok összteljesítményük 45,7 százalékát a tagság szolgálatában produkálták. A területnövekedés egyébként nem kis részben a spontán, öntevékeny tagsági felújítással függ össze — a nem egyszer engedély nélkül végzett telepítésekkel. Ezek önmagukban is 4—5 százalékos — 40—50 hektáros — területnövekedést eredményeztek. De a közös gazdaság és a tagság jól összehangolt érdeke azt kívánja, hogy a tagsági telepítések és felújítások szervezetten, a legmodernebb üzemi követelmények figyelembe vételével történjenek. Ezért a közös* * az üzemi- leg is szorgalmazott és támogatott nagyüzemi művelésű szőlőrekonstrukció céljára 50 hektáros területet jelölt ki és bocsátott a tagság rendelkezésére. Ennek egy- tizedére a felújításra vállalkozó gazdák már eltelepítették a gyökeres vesszőket. A telepítésre a közös készít tervet, a területet előkészíti, meghatározza a fajtát, a sortávolságot, általában az ültetés módját, s az ültetvényt 30 évre a tagok használatába adja. Természetesen e területre is kiterjed a tíz százalékos hozzájárulási kötelezettség. De a közös a gépi művelést is szolgáltatásként nyújtja. A kölcsönös érdekeik szerencsés egyeztetése nyomán várható a rekonstrukciós kedv nagybani növekedése. A szakszövetkezet-közi feldolgozó és tároló nemcsak a közösben termett, de a tagsági bor érI Jobbra: megjavított villany, motor bemérése • A szakszövetkezet dolgozóinak pihenését szolgálja a Petőfi tónál épített üdülő. tőkésítési feltételeit is nagyban javította. Mór csupán azzal is, hogy a termést a tagoktól egyre inkább szőlőként, illetve mustként veszik át. A Petőfi Szakszövetkezet tavaly a közös pincéből 30 .ezer hektó bort forgalmazott, sr ebből 23 ezer hektó volt a tagsági bor. Közös értékesítés- a gazdák hasznára A kétszer fejtett bor értékesítési ára 9—9,50 forint között alakult, s ez stabil, garantált voltánál fogva, érezhető termelési biztonságot nyújt a tagoknak. A termés nagyobb hányadát — 60 százalékát V- áz állami pincészetnek adják át, a kisebb részt az állami gazdaságok, a tsz-ek, az ÁFÉSZ-ek vásárolják fel, s nem jelentéktelen tételek kelnek el a szakszövetkezet négy budapesti borkimérőjében sem. A szakszerű üzemi borászkodás' következtében a tagsági parcel- ■ Iákon termett borok 40:—60 százaléka tartozik immár a minőségi kategóriába, s ez a telepítési- felújítási kedvre is jótékonyan hat vissza: egyre kedveltebbek a minőségi fehér fajták, a Kocsis Irmától a, hárslevelűig. Mind népszerűbb az ezerjó és az' olasz- rizling. A kadarka helyett legújabban pedig a kékfrankos indult hódító útjára a kiskőrösi határban. A közös értékesítés hatóköre a tagsági gyümölcstermesztésre is kiterjed. Főleg a meggyre. Évente tíz—húsz vagon között váltakozik az a mennyiség — meggy, kajszi, szilva —, amelynek értékesítési bonyolítását a közös magára vállalja. Eddig három, ideiglenes jellegű helyen vették át a termést. A közeli feladat az, hogy állandó felvásárló telepet létesítsenek. Több mint fél évtizeddel ezelőtt elenyésző volt Kiskőrösön a szerződéses sertéshizlalás. Ma már ez a múlté; hiszen csupán a Petőfi'tagsága, tgbb. mint ezer hízott sertést értékesített , 1973- ! ban. Csupán ez 2,6 ínilliő' forint- ' tál növelte a tagsági bevételeket. Üjabban mindinkább a kisállat- tenyésztés felé fofdul a tagsági érdeklődés; máris 25—30-an foglalkoznak például nyúltenyésztés- sel. Népszerű a háztáji baromfitartás is. Á közös máris azt tervezi, hogy ezekre a termékekre is kiterjeszti a szerződéses rendszert, s ezzel együtt hízóalapanyaggal, naposcsibével, táptakarmánnyal, valamint egészség- ügyi szaktanácsadással támogatja a háztáji állattartó törekvést. A felsorolt szolgáltatásokon ki- > vül üzémi részlegek egész sorát foglalkoztatja a közös — kádár- és asztalosműhelyt, takarmánydarálót, rönkvágót és fűrészeiét, festőrészleget, mérlegjavítót "— valamennyit a tagság érdekében. A gazdák a saját körükből választják a tagság gazdálkodási bizottságának hét tagját. Ez a bizottság gondoskodik, nagy-nagy ügyszeretettel, aktivitással a szolgáltatások zavartalan folyamatosságáról, kiterjesztéséről, s olykor a feltételek megteremtéséről is. Szociális gondok a közös vállán A tagsági Összetartozás érzését erősíti a szociális támogatás rendkívül kiterjedt és sokoldalú rendszere. Es természetesen szerepe van ennek az alkalmazottak munkahelyi feltételeinek, s általában a jó közérzet megteremtésében is. A felsorolás etekin- tetben szükségképpen csak hézagos lehet. Utalhatunk itt akár a központi fűtéses irodaházra, akár az öltözővel, mosdóval és étkezésre alkalmas helyiséggel felszerelt külső telepekre. De fej- lesztenivaló is akad még jócskán. 'Épülőfélben van már a dolgozók kiszolgálására alkalmas üzemi konyha, ahonnan egyébként a szakszövetkezet bármely területén dolgozókat elláthatják meleg étellel. A dolgozóknak a munkaterületekre való kiszállítása nagyrészt megoldott. Szép ( üdülőt létesítettek Soltvadkerten, a. tóparton. >, Lakásépítésre létesítettek támogatási alapot, amelynek összege immár meghaladja az 500 ezer forintot. Ebből az összegből éven-« te 4—5 dolgozó részesül lakástámogatás címén egyenként 5—10 ezer forinttal. A szövetkezeti nőtanács'kezdeményezésére 100 forinttal egészítik ki a gyermekgondozási segélyt. Az idős gazdák részére „éveket vásároltak” —1 e célra közel százezer forintot költöttek. Akik ebből valami oknál fogva kimaradtak, azok havi 200 forintos szociális támogatásban részesülnek. Második éve vállalja magára a közös az öregségi járulék évenkénti és személyenkénti 600 forintos biztosítási ösg- • szegének térítését, s újabban már a közös terhékhez társul a tagság betegségbiztosítási díja is, ’ személyénként évi 840 forintos összéggel. A kétféle társadalombiztosítási díj együttesen 480 tagot érint. A kisgyermekes anyák részére a szövetkezet — 1975-ig történő használattal — 13 óvodai helyet vásárolt meg. Üjabban három bölcsődei hely megvásárlása is tervben van. Támogatták a négy tanyakörzet villamosítását — összesen 250 ezer forinttal. Rövidesen megépül a hét kilométer hosszú seregélyes! út, szilárd burkolattal — amely átvezet a szakszövetkezet területén —, ezt a beruházást a szövetkezet félmillió forinttal támogatja, de a tagság maga is hozzájárul, önerőből, mintegy másfél millióval. Évente ötezer forinttal járulnak hozzá a városi ifjúsági alaphoz. A szakszövetkezeti közösben lassanként hagyományt teremt a szocialista versenymozgalom. Legutóbb öt brigád nyerte el a szocialista címet, közülük kettő j ' másodízben. Egyre biztosabb jövő A belátható évekre szóló tervek egyszerre nagyszabásúak, távlatokat megcsillantok és a realitásokhoz kötöttek. Méltó folytatásai az eddig megtett útnak. A teendők középpontjában továbbra is az igyekvő, a teremtő, a termékeket produkáló ember áll, a szövetkezeti tagok sokasága. Ezért a munkafeltételek további javítása az elsőrendű feladatok között szerepel. Ezt szolgálja — egyebek között — a mielőbbi megvásárlásra kerülő új autóbusz is.Igény és szükséglet mutatkozik az új gépműhely megépítésére, amely a korszerű javítóberendezés által válók majd teljessé. A tagsági szolgáltatás korszerű szinten való megteremtése indokolja az agrokémiai centrum létrehozását. Az ügyvitelgépesítés pedig az adminisztrációt és a számvitelt teszi hatékonyabbá. . Nem zárul le — de lezárulhatna bármikor ,is? — a termelési alapok bővítése. 198Ó-ig kétszáz hektáron létesítenek új ültetvényeket: helikopteres permetezésre és gépi szüretelésre alkalmas tömbösített szőlőterületeket. Tovább növelik a tárolóteret — előreláthatólag tízezer hektós kapacitással. Nagy teljesítményű bor- palackozó üzemet is létesítenek — szintén közösen a Rákóczi Szakszövetkezettel. Már ma sem kérdéses — a kiskőrösi Petőfi a példa rá —, hogy a szakszövetkezeti jövő egyre biztosabbá, egyre kikezdhetetle- nebbé válik. (x) 9 A szövetkezet fiatal körtése 9 Növényápolás a gazdaság szőlőjében 9 Az épülő üzemi konyha és ebédlő X % 9 A szakszövetkezet pincéje 9 A tekercse- [ lérészleg 9 Korszerűsített szőlőterület
