Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-26 / 121. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Olasz-magyar egyezmények AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évi. 121. szám Ára: 90 fillér MII. május 26. vasárnap Tegnap délelőtt a Külügymi­nisztériumban véget értek a hi­vatalos magyar—olasz kiUlügymi. niszteri megbeszélések. A tárgya­lások befejeztével a magyar és az olasz tárgyalócsoport a Kül­ügyminisztérium Dísz téri ven­dégházába hajtatott. Itt került sor a Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság kormányai között létrejött egyezmények aláírására. A két ország gazda­sági, ipari és műszaki együttmű­ködésének fejlesztéséről szóló megállapodást Púja Frigyes kül­ügyminiszter és Aldo Moro, az Olasz Köztársaság 'külügymi­nisztere írta alá. A polgári légi- forgalmi egyezményt, amely 1944 óta az első ilyen jellegű megállapodás a két ország kö- zött, s húsz év Óta először he­lyezi reális alapra az országok közötti légiforgalmat. Nagy Já­nos külügyminiszter-helyettes és Roberto Gaja. az olasz 'külügy­minisztérium főtitkára látta el kézjegyével. Az egyezmények aláírása után olasz vendégeink rövid lá­(Folytatás a 2. oldalon) Zárás előtt a BNV-n A Budapesti Nemzetközi Vá­sárról érkező hírek nemcsak á nagyközönség változatlanul élénk érdeklődéséről számolnak be, ha­nem arról is, hogy máris sok üzletkötésre, szállítási szerződés aláírására került sor. A napila­pok olvasói talán soha nem is­mertek meg annyi műszaki ada­tot, géptípust, mint ezekben a napokban, s közben azt is meg­tudják, mit, hol gyártanak, me­lyik országból kerül egy-egy be­rendezés az iparba, a mezőgaz­daságba vagy a kereskedelem­be. Különösen nagy a nézőserege az emberi munkát megkönnyítő, elsősorban a szellemi tevékeny­séget meggyorsító okos gépeknek. Emberközelbe került többek kö­zött a számítástechnika, amely hazánkban is elindult győzelmes útjára. Mielőtt elbúcsúznánk a rövidesen záró BNV-től, fotóri­porterünk optikáján keresztül vessünk még egy pillantást az ott felsorakoztatott nagyszerű technikákra. N. O. • A pénztár­gépek szerelé­sét végzi Jelen­leg az Iroda- gépipari és Fi­nommechani­kai Vállalat kecskeméti gyára. 1976 vé­géig azonban a képünkön lát­ható Rat us 20 teljes gyártása Kecskemétre kerül. • A jármű­programban a fékszelepeket gyártja a Szer­számgépipari Művek kecske­méti gyára. Képünkön a gvár legkorsze­rűbb termékei­nek egy része a kiállításon. • Bal oldali képünkön j»U»f gyártmányú R 20-as számító­gép egységeinek egy része. Másodpercek alatt sok ezer adatot dolgoz fel, azokat me­móriaegységeiben tárolja. _ A szocialista országok egységes számítógéprendszerében ké­szült. Ezt a típust telepíti rö­videsen a Számítástechnikai ügyvitelszervező Vállalat Kecskemétre. (Tóth Sándor felvételei.) Gyermekein­ket ünnepeljük május utolsó vasárnapján, a nemzetközi gyermeknapon. Kedves, szép hagyomány immár, hogy megsokasodnak ilyenkor a bűbájos gyermekfotók az újsá­gokban, plakátokon s gyarapo­dik a vásárlók serege a játéküz­letekben az ünnep előtt. Fűt mindenkit az őszinte, szívből jö­vő adakozó kedv a „legyen kicsit más, kicsit még ünnepibb a han­gulat” a szülői szeretetnek az az örök velejárója, hogy tőlük sem­mi jót,' semmi szépet nem saj­nálunk. Ha az egyéni törődések, meglep petések, örömet szerző pillana­tok tömegét felmérhetnénk, már roppant menyiségű, gyermeke­inknek adott öröm gyűlne össze. A mi társadalmunkban azon­ban a gyermeknek szánt aján­dékok áradata egész évi szünte­len folyamat már, hosszú ideje. Törvények, és intézkedések, a segítségnyújtás ezerféle formája, a törődés megnyilvánulásai, vég­ső soron mind-mind azért, hogy Életünk a gyermek Százszemélyes óvoda Kiskunfélegyházán Kiskunfélegyházán a jelenlegi tervidőszakra 400 óvodai helyet terveztek az addigi 480 mellé. S hogy a cél elérését már most bi­zonyosra vehetik, nem utolsósor­ban az ipari üzemek által a vá­rosi tanács koordinálására bo­csátott 7 millió forintnak köszön­hető. Nem kis mértékben ennek jó­voltából épül — a szinte csupa új, családiházas Petőfivárosban — a képünkön látható százsze­mélyes gyermekintézmény is. Ki­vitelezését nagy ügyszeretettel a tanács költségvetési üzemének dolgozói végzik, akik a környék lakosságával együtt körülbelül kétmillió forint értékű társadal­mi munkát is végeztek az épít­kezésen. Az óvodát várhatóan még a nyár folyamán átadják rendeltetésének. Jobb oldali képünkön az óvoda homlokzati része az egyik jö­vendő kis látogatójával... gyermeknemzedékek, korosztá­lyok növekedjenek körünkben — a tegnapinál sokkal többet adva nekik, s a mai ajándékainkat holnap sokszorosan túlszárnyal­va. De elegendő-e az ajándékok tömege? Dehogy is végződhetik ezzel a sor. Ami ennél sokkal több: a gyermek önnön énünkből kér, követel magának. Nem ke­veset, hanem sokat. Jó szót és simogatást, okos, szerető taná­csot és figyelmeztető szót; jó példát majdani felnőtt életére, figyelmet kis gondjaira, problé­máira — időt, időt és nagyon sok időt. Azt, amiből a felnőtt­nek — sajnos általában — kevés van, amivel korunk gyorsuló életvitele szűkmarkúan bánik. S amit mégsem szabad tőlük, a kicsinyektől, gyermekeinktől megvonnunk. Ez az, ami sem­mivel nem helyettesíthető s amit pótolni soha többé nem tudunk; ahol mulasztá­saink, türelmet­lenségeink, el­fordulásaink ét sietségeink visszaütnek. Adjunk gyermekeinknek töb­bet önmagunkból. A család me­legségéből, az együtt töltött órák oldott, bizalmas hangula­tából. Napjaik és bajaik értő fi­gyeléséből, közös sétákból és jó­ízű együttnevelésekből; édesség, játék ezek nélkül szegényes pót­lék csupán. A gyermekélet ezer­nyi óráját az iskola fogja fegyel­mezett, jó rendbe. De egyetlen iskola, egyetlen nevelő sem pó­tolhatja a családot. Az anyát és az apát, akik — milyen sokszor bizonyít az élet — meghatározói jellemnek és későbbi cselekvé­seknek is. Rendezvények, kellemes prog­ramok bősége kínálja magát ilyenkor, gyermeknapon. Lehet belőlük válogatni, azért vannak, hogy még ünnepibbé tegyék az ünnepet. Hogy ne feledjük: éle­tünk legszebb értelme a gyer­mek, s amit neki adunk, önma­gunknak is adjuk! V.. M. Formálódik a megyeszékhely művelődésügyének ötéves terve A város általános fejlődésének ütemét, irányát, s a várható — s minden jel szerint egyre fo­kozódó — művelődési igényekei figyelembe véve Kecskemét ta­nácsának művelődésügyi osztá­lya a szakemberek bevonásával elkészítette az ötödik ötéves terv idejére szóló előzetes fejlesztési tervet. Jóval a tervidőszak kez­dete előtt a szükségleteknek ez a művelődésügy valamennyi fő területére kiterjedő „feltérképe­zése”, összegezése fontos volt ab­ból a célból, hogy annak idején majd könnyebben készülhessen el az alapos végrehajtásra szánt végleges — és részletes — terv. A városi tanács művelődésügyi bizottsága megvitatta és kiegé­szítette az előterjesztést, s azt követően — április 5-én — a vég­rehajtó bizottság is állást fog­lalt az abban foglaltakkal kap­csolatban. Kecskemét az ország hét felső­fokú központjának egyike; s mint ilyen, várhatóan lendülete­sen fejlődik majd az elkövetkező években is. Becslések szerint a lakosság lélekszáma a jelenlegi csaknem nyolcvanhétezerről 1980- ra kilencvenötezerre emelkedik. Ekkor is — Kecskemét sajátos fejlődésénél fogva — még leg­alább tízezer ember tanyán fog élni. • . Nem soroljuk fel, csupán né­hány jelentős példát említünk meg a közelmúlt fejlődést bizo­nyító adatai közül. A negyedik ötéves tervre tervezett előirány­zott harminckét tanterem már megépült; többek között a szé- chenyivárosi tizenhat tantermes és a hunyadivárosi tizenkét tan­termes iskolában tanulhatnak ál­talános iskolásaink. A múlt év végéig hétszáz óvodai hellyel bő­vült a legkisebbek intézményhá­lózata. Átadták^ a rendeltetésnek a kertészeti valamint a műszaki főiskola épületeit. Hamarosan megkezdheti mű­ködését az impozáns Tudomány és Technika Háza; a városköz­pont egyik dísze — a művelődési központ — ugyancsak elkészül ebben az évben. Készül a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, a parasztfestők múzeuma, s a négi fazekas- és kerámiaműhely stb. Az említett távlati fejlesztési koncepcióban a város vezetői nagy súlyt helyeznek arra, hogy a szülők helyzetét megkönnyít­sék. Ezt mutatja az is, hogy újabb ezerötszáz hellyel akarják bővíteni az óvodai hálózatot. Ez azt jelenti, hogy a szükséglethez képest nyolcvanszázalékos lesz az ellátás. Nyolcvan új tanterem, kilenc új tornaterem kell ahhoz, hogy az ötödik ötéves terv vé­gére mintegy tízezerre gyarapo­dó általános iskolás zavartalan körülmények közt tanulhasson. A gyermekétkeztetés javítására egy háromezer adagos konyha építését javasolják a Széchenyi- városban; a szülők nagy gond­ján segít többek között ez is. Ugyanúgy, mint a gyógypedagó­giai intézet, melyre égető szük­ség lenne. A Katona József Múzeum bő­vítése az Ókollégium épületével, a négyezer-ötszáz négyzetméter alapterületű, modern, minden igényt kielégítő megyei könyv­tár, a levéltár megfelelőbb hely- • re való átköltöztetése, a színház felújítása és korszerűsítése, mű­termes lakások építése mutatja még többek között a fejlődés várható útját a megyeszékhe­lyen. Az új lakótelepeken 2—3 he­lyiségből álló klubkönyvtárak építését látják indokoltnak a mű­velődésügy vezetői. Igény mu­tatkozik egy városi ifjúsági ház­ra; keresik a megfelelő megol­dást erre. is. Természetesen csak vázlatosan — a teljesség igénye nélkül — próbáltunk képet adni a me­gyeszékhely művelődésügyi szük­ségleteiről, s arról a törekvésről, hogy a város vezetősége a fel­merülő és egyre növekvő igénye­ket kielégítse. Ezek: ma még csak elképzelések; de reális elképze­lések. Megvalósításukkal gazda­gabb lesz majd a város. V. M. Tőserdő jobb ellátásáért • 3. oldal Látogatóban munkáscsaládoknál 4, óidat Művelődés, irodalom, művészet 5. oldat Sport |-V . 7. oldal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents