Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-23 / 118. szám
• Vadászház a pandúr! erdőben. Termelékenyebben, nagyobb eredménnyel Kiváló vállalat _ r a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság t. ®a"&rtér csodálatosan gazdag erdeit kirándulók ezrei l . j evente. Arra azonban csak kevesen gondolnak, nic^T arn‘t *®tnak, céltudatos emberi munka eredkítníí'i. i • 3S™^va 8 kövező természeti adottságokat ala- lat‘1' kl az ®^ek során a jelenlegi gazdag növényi és ál- miagot, s tették európai hírnevűvé ezt a területet. Hat esztendővel ezelőtt hozták itt létre bajai székhellyel a emenci Állami Erdő-, és Vadgazdaságot. Áz 1969-ban megalakított mezőgazdasági nagyüzem dolgozó kollektívája mind sikeresebben tesz eleget a vállalat nevében is jelzett feladatainak. Munkájuk minősége, tavalyi eredményeik alapján megkapták a Kiváló vállalat kitüntetést. A gemenci gazdaság sokrétű tevékenységét, gazdálkodását a termelés, forgalmazás volumenének tudatos növelése jellemezte. megelőző évhez képest 17szá- zalékkal jobbak a fahasználat, jf19 százalékkal a fafeldolgozás, 51 százalékkal az építőipari és 20 százalékkal a vadgazdálkodás eredményei. A már felsorolt ágazatok adták a tervezettnél na- Sy°bb nyereséget js. összességében 213 millió forintos termelési értéket értek el. A vállalat egyik fontos feladata volt az elmúlt esztendőben is a faanyagbázis gazdaságos hasznosítása, a belföldi ellátás javítása, az export növelése. Ennek érdekében 250 ezer 680 köbméter fát vágtak ki, 8,3 százalékkal többet, mint 1972-beii. Növelték a nagyobb értékű, a piacokon jobban keresett termékek meny- nyiségét: nyárfából 138 ezer köb- ; méteri, papírfából 38 ezer 370 v köbmétert értékesítettek. Fa- ' rostifából 21 ezer 858 köbmétert fogadott a mohácsi gyár. A munka termelékenységét mutatója, hogy az ágazatban használatos gépek állománya nem nö- t vekedett, ugyanakkor 7 százalékkal több tát termeltek ki — a -tuskózást nem számítva — mint 1972-ben. Az erdőkből kikerülő fa egy részét saját üzemeikben dolgozzák fel. Tölgy-, akác-, cser-, kőris-, nyár. és fenyőfából sokféle terméket készítenek. Parkettfrizből, dongából valamint nyár-fűrész- ' áruból elsősorban a belföldi igé- I nyékét elégítették ki. A külföldi vevőknek 171 köbméter bútor- I lécet, 70 köbméter sportszerárut I szállítottak, a tervezettnél töbI bet. Ésszerű és célszerű erdögazdál- [ kodást csak úgy lehet végezni, E ha legalább annyi erdőt létesí- | tenek, mint amennyit, kivágtak. ■ A telepítésekhez a szaporítóanyagot maguk állítják elő, ezen ágazatuk termelési értéke is növekedett 18 százalékkal. Fő profiljuk a nyár-, a füzcsemete nevelése. Érsekcsanádon tavaly kezdték meg az erdeifenyő-cse- mete termelését, ez azonban • egyelőre még csak kis volumenű. A már említett. fafajokból nemcsak a gazdaság számára szükséges mennyiséget állították elő, hanem szállítottak más mezőgazdasági üzemeknek is. Az erdőfelújítás tulajdonképpen ugyancsak telepítést jelent, a kivágott fák helyébe ültetnek csemetéket. Ez az ágazat tavaly 7 százalékkal növelte termelési ■értékét, bár nyeresége nem érte el a többletköltségek, s a vadkár miatt a tervezett .szintet. A felújítási munkálatokat nehezí- ' tette az is, hogy nem volt elegendő tuskózógép jó ideig. Az erdőművelési aßszatnoz tartozik még a masok számára végzett fásítási munkálat is, amelyet az elmúlt esztendőben az igényekhez, s a lehetőségekhez mérten végzett a gazdaság. Gemencet híressé valójában a vadállománya tette. .A Gemenc és Lenes név márkát jelent a vadászok számara, világhírűvé azonban csak a felszabadulj után váltak, amikoris megkezdődött a tervszerű vadgazdálkodás. 0 Fenn: védik a facsemetéket a vadaktól. tJobbra: háttérben a Duna — kergezés után víziúton szállítják tovább a faanyag egy részét. A Duna-ártéren jó néhány olyan Sizarvasbikát lőttek, amelynek agancsa aranyérmet kapott. A felszabadulás előtt összesen öt ilyen volt, azóta ez a ■ szám már száznál is több. Az ártéri fák, cserjék kérge, rügye kiváló tápláléka a dunai szarvasnak, a téli takarmányról viszont az ember gondoskodik. A hírneves gemenci szarvason kívül úgyszólván az egész területen megtalálható a vaddisznó a vizes, buja növényzetű erdőkben, a nádasokkal tarkított földeken. Elterjedésüket, szaporodásukat ugyancsak gondosan figyelik, hiszen ha több van belőle a megengedettnél, nagy károkat okoz a szántókon. A gemenci gazdaság területén bizonyos "fokig gondot jelent a mezőgazdaság kemizálása, gépesítése. A nyúlállomány részben emiatt szokatlanul rfagy mértékben megcsappant, szaporítása érdekében 1974 januárjában, kétezer idegenből hozott vadnyulat helyeztek el a körzetükben. A Dusnokhoz tartozó lenesi erdőben van az erdő- és vadgazdaság fácántelepe. Itt speciális ke- veréktakarmánv etetése mellett háromezer tvúk és 400—500 kakas törzsekére való párosításával évente 120 ezer tojást nyernek. Ebből különleges, vadmadárkeltető berendezésekkel 60 ezer tojást keltetnek ki Lenesen, a többit értékesítik. Országosan is kiemelkedő eredményeket érnek el a keltetéssel. neveléssel. Módszerükkel évente 15 ezer fácánt helyezhetnek ki az erdőkbe, a többit vagy csibeként, vagy felnevelve adják él. Lassan kialakul a gemenci gazdaság területén az erdőszey- kezet. elkészülnek azok a vadászatot segítő berendezések, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a körzet megfeleljen a „fácános erdő” fogalmának. Ez évben először már próbálkoznak vadkacsák nevelésével is. A lenesi fácántelepen kísérletképpen kikeltették — jó eredménnyel a kiskunsági érdőgaizda- ságtól vásárolt vadkacsatojásókat. A víziszárnyasokat.a vadvizes területekre helyezik majd ki. Tudományos megalapozottsággal,, ■ igényeséggel végzik a vadgazdálkodási munkálatokat. Állandóvés szigorú az állatorvosi felügyelet, hogy rendellenesség esetén azonnal beavatkozhassak- nak. Mindemellett ió kapcsolatokat alakítottak ki a kutatóintézetekkel és a felsőoktatási intézményekkel. valamint a vadbiolói- giai állomással. A téli időszakban az ember gondoskodik a vadállomány táplálékáról. Csaknem 1200 hektáros szántóterületük van. lucernát, kukoricát termesztenek. Korszerű legelőgazdálkodást is folytatnak, az erdők között kialakított mesterséges tisztásokon az állatfajok által kedvelt fűfélék magvait szórják ki. A mesterséges legelők így egyrészt friss zöldtakarmányt adnak, másrészt biztosítják a télre. s inségesebb időkre a fűszénát is Szorosan' hozzátartozik a vadgazdálkodási munkákhoz az ete-. tők. s a védelmi dombok kialakítása. Ez utóbbiaknak árvíz idején van jelentősége a mesterséges magaslatokra veszély esetén felmenekülhet a vad. Táplálékot is talál itt az eső ellen nádtetővel s tavasszal, illetve nyaranta dróthálóval védett etetőkben. Nagy gondot jelentett, s jelent ma is a vadkár. A különösen veszélyeztetett területeken valóságos védelmi rendszereket alakítottak ki, hogy a. nagyvadak ne juthassanak a szántókra. Az erdő- és vadgazdálkodást segíti, egészíti ki az építőipari, valamint a segédüzemági tevékenység: a fogat-, vasút-. műhely-, gép- és hajóüzem. Közülük kimagasló eredményt ért el tavaly- a hajóüzem mind teljesítményben, mind a költségek alakulásában. 1973-ban Baján 41 260 köbméter fát raktak vagonba, ennek a mennyiségnek 80 százaléka hajó-, val érkezett Az elmúlt esztendőben 33 millió 656 ezer forintot tett ki a beruházásokra fordított összeg, ebből 14 millió a gépbeszerzés. A legtöbb gépet a fakitermelők, feldolgozók és az anyagmozgatók kaptak, részben a nehéz fizikai munka könnyítésére részben az emberi erő helyettesítésére. Mint a mezőgazdasági ágazatokban általában, az erdőgazdaságnál is kevés a fizikai munkaerő.’ Tavaly 2111 dolgozója volt a vállalatnak, közülük 1770 fizikai munkás. Átlagkeresetük 26 ezer 500 forintot tett ki. 3.5 százalékkal többet, mint az előző évben. A dolgozókról való gondokodás, a törődés, eredményeként kialakulóban van a törzsgárda, mind több '’szocialista brigád alakul, s a versenymozgalom tartalmasabbá válik. Tavaly a dolgozók 65 százaléka volt szocialista brigád tagja. A munkaversenyben különösen jó eredményt értek el a bédai, bátaszéki. pörbölyi, szekszárdi bajai és pandúri erdészetek, valamint a haió- és rakodóüzem. A lelkiismeretes munkavégzésnek köszönhető; hogy növekedett a termelékenység. 1972-ben 90 ezer 516 forint termelési érték jutott egy dolgozóra, 1973-ban pedig 101 ezer 139 Ft. így vált lehetségessé a 14.5 millió forintos nyereség elérése. Jó ideig gondot jelentett, hogy kevés volt a szak- és betanított munkás a vállalatnál. Tavaly a dolgozók 10 százaléka vett reszt valamilyen oktatási formában. A gazdaság maga is szftrvezett tanfolyamokat motor-, inga-, szalag-, kereti űrészkezelő. darukötöző, emelőgépkezelő és uszálykonná- nyos betanított munkásokat képeztek összesen száznegyvenhat bizonyítványt adhattak ki. Huszonkét felnőtt szerzett szakmunkásoklevelet. s az ősszel újabb 25 dolgozó iratkozott be az iskolákba. Az oktatásra fordított összeg tavaly 700 ezer forint Volt. A fiatalokról, s a nőkről is’gondoskodnak. Mivel saját óvodájuk, bölcsődéjük nincs, támogatják az erdőfűi-érsekhalmi bölcsődét, napközi otthont. Bátmonostoron 15 ézér forint értékű éoületfát adtak a napközi otthon építéséhez. Az idén pedig ^ Bajai Városi Tanácsnak fizetnek 160 ezer forintot, így kívánják 1 biztosítani a dolgozók gyermekeinek iobb elhelyezését. Társadalmi érdekeket szolgál a gazdaság környzetvédelmi munkája. az erdők közjóléti szerepét, fontosságát felismerve tavaly több helyütt igényelték ez irányú tevékenységüket' Kirándulóerdő- .két rendeztek be Baján és Szek- szárdon: 826 ezerforintosköltséggel mintegy 100’ hektáros területet tettek alkalmassá a kulturált' pihenésre, kirándulásra. Évek óta végzik folyamatosan a Szelidi-tó környékének fásítását is. (X) • Vaddisznók és szarvasbika szürkületkor az erdei tisztáson. • Balról: kikeltek a csibék a lenesi fácán- nevelőben. 0 Oztrófeák. 0 Jobb oldali képen: részlet a bajai parkerdőből. t Kovács Eszter ellenőrzi a fácántojásokat a francia gyártmányú automata keltelőgépben. 4
