Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-23 / 118. szám

1*14. mája* U. • PETŐFI N*T■ • 0 Kiegyensúlyozott volt a múlt évi gazdálkodás Dr. Vidmann Mihály előadása A testület tagjainak rendelke­zésére bocsátott, a megye taná­csainak 1973. évi költségvetési és ' fejlesztési alap gazdálkodásáról Szóló írásos beszámoló megtár­gyalását dr. Vidmann Mihály pénzügyi osztályvezető vitaindító­ja vezette be. Vidmann elvtárs elöljáróban emlékeztetett rá. hogy az 1973-as év lezárásával túljutottunk a tervidőszak felén, s a folyamatos­ság érdekében már most kell ké­szülnünk az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek gazdasági megala­pozására. a lehetőségek és korlá­tok számbavételére. Ehhez szol­gál hasznos forrásul a múlt évi tanácsi gazdálkodás elemzése, ér-' tékelése — A tanácsok 1973. évi gazdái kodását vrzsgálva'vinegállapíthat juk, hogy az anyagi helyzet to­vább javult, a gazdálkodás fino­modott. a célkitűzések nagyság­rendje mindjobban igazodott a pénzügyi' lehetőségekhez — kezd­te az előadó. Ezután :— abból kiindulva, hogy a tanácsok bevételei, az előirány­zatok .teljesítése nagymértékben függ a megye termelő- és forgal­mazó szervezeteinek gazdasági, jövedelmi pozíciójától ami pedig kedvezően változott — az előadó tételesen elemezte az egyes bevé­teli források alakulását. A terve­zettet minimálisan meghaladó la­kossági adóbefizetésekről szólva ezeket mondotta: — Olyan adóalap-megállapítás­ra törekszünk, amellyel biztosít­ható a hozzájárulás az indokolt közteherviseléshez Kiemelt fel­adatunknak tekintjük — elsősor­ban társadalompolitikai megfon­tolásból. s kevésbé gazdasági ér­dekből — az olyan adóalanyok felkutatását, akik a köztehervise­léshez az indokoltnál kisebb arányban járulnak hozzá, holott a jövedelmük társadalmilag indo­kolatlan anyagi jólétet biztosít számukra. E fontos társadalom- politikai feladat végrehajtásához kérjük a banácstagság és a megye lakosságának az aktívabb és konstruktívabb támogatását. A továbbiakban arról szólt az osztályvezető, hogy tavaly a gaz­dálkodó szervezetek gazdasági helyzete szinte valamennyi terü­leten javult. Az előző évekhez ké­pest sokkal kedvezőbb a tárca­vállalatok gazdálkodása. E válla­latok illetményadó és a nyereség színvonalához kötődő városi-köz­ségi hozzájárulás befizetése meg­haladja a tanácsi vállalatok telje­sítési ütemét. A tanácsi vállalatokról szólva megállapította, hogy összességü­ket tekintve kedvező a változás, de a vállalatok egyedi vizsgálata alapján már nem ilyen egyértel­mű a kép. Az észlelt fogyatékos­ságokat két alapvető tényre vezet­te vissza az előadó: Az eszközel­látottság nem kielégítő voltára és a gazdálkodás szervezésében ta­pasztalható hiányosságokra. Rendkívül kedvezőnek ítélte meg dr. Vidmann Mihály a kis­ipari és fogyasztási szövetkezetek gazdasági helyzetének változását, amelv a költségvetési hozzájáru­lás túlteljesítése mellett a lakos­ság helyi szükségleteit és áruellá­tását is magasabb színvonalon elégíti ki. A mezőgazdasági szövetkezetek­nél 1972. évben tapasztalt fejlő­dés és gazdálkodási stabilitás a múlt évben is folytatódott, s eredményeként a jövedelmezősé­gük tavaly mintegy 4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Majd így folytatta az előadó: — Összességében elmondhatjuk, hogy a lakosság jövedelmi hely­zetének pozitív irányú változása, valamint a gazdálkodó szerveze­tek munkájának minőségi és mennyiségi fejlődése eredménye­ként a megye tanácsai együttesen 95,6 millió forinttal több bevételt mondhattak magukénak 1973-ban. mint amennyit eredetileg a köte­lezettségeik finanszírozásához és az egyensúly biztosításához szá­mításba vettek. A költségvetési pénzforrások mellett kedvezően képződött a fejlesztési alap is, amely 14 százalékkal haladta meg az előző évit. A tervezetthez kénest kedve­zőbb anyagi helyzet elősegítette, hogy nagyobb figyelmet fordít­hattak a tanácsok a lakosság kommunális, szociális, egészség­ügyi és kulturális szükségleteinek ellátására Ezt bizonyítja az is, hogy az előirányzatok teljesítésé­ben az előző évihez képest ked­vezőbb az arány. Költségvetési kiadásaink 11.9 százalékkal ha­ladták meg az 1972. évi szintet. A kiadások növekedése a kulturális ágazatban elérte a csaknem 14, az egészségügyi ágazatban a 10 szá­zalékot, míg a gazdasági ágazat­ban 5.3 százalékos volt a növeke­dés Vitaindítója további részében a lakosság kommunális szükségle­teinek kielégítéséről, a különböző felújításokról szólva, á többi kö­zött elmondotta az előadó, hogy e tekintetben a korábbi évekhez ha­sonlóan nem egyértelmű a fejlő­dés. A személyi és tárgyi erőfe­szítések . eredményeként mind többet költünk a közvilágításra és a köztisztaságra, parkosításra, s egyre több új lakás épül. A köz­művesítésben is számottevő a múlt évi fejlődés. Különösen a vízvezeték-hálózat bővült jelen­tősen. a tervezettet mintegy 30 százalékkal haladja még az újon­nan rákapcsoltak száma. A vil­lanyhálózat bővülése pedig mint­egy száz százalékkal haladta meg az előirányzottat. Ezekkel szemben nagy a fe­szültség a lakóházak és intézmé­nyek felújítási igénye és a ren­delkezésre álló pénzeszközök a szükséges építőipari kapacitás kö­zött Ezután ágazatonként elemezte az osztályvezető a lakossági ellá­tás múlt évi alakulását. A többi között elmondta, hogy az egész­ségügyi ellátásban elért fejlődés eredményeként döntően az arra rászorultak jutottak jobb ellátás­hoz. Az egy kórházi ágyra jutó 9.6 százalékos költségvetési szín­vonal-növekedés csaknem 4 ezer forintot jelent. A népesedéspolitikai célkitűzé­seteket összefüggésben az anya- és csecsemő-, illetve gyermekvé­delemre felhasznált összeg miílt- egy 5 millióval volt több, mint 1972-ben. A kulturális ágazat ki­adásai pedig 57 millió forinttal nőttek az előző évihez képest. Különösen a gyermekjóléti intéz­ményeknél jelentős a fejlődés; eredményeként a tervezett 650-nel szemben 1121 óvodai hely készült el tavaly Építsük, szépítsük városainkat, községeinket Szigeti Péter előterjesztése A megyei tanács 26/1971. sz. határozatával hirdette meg a IV. ötéves tervidőszakra érvényes te­lepülésfejlesztési versenyt, szabá­lyozta a verseny feltételeit, az ér­tékelés módját, és döntött arról, hogy a helyi tanácsok település- fejlesztési tevékenységét évenként kell értékelni. Megyénkben másfél évtizedes hagyománya van a településfej­lesztési versenynek. Fő jelszava: „Építsük, szépítsük városainkat, községeinket”. Célkitűzése pedig, hogy tanácsaink a népfrontbizott­ságokkal együttműködve széles körű társadalmi mozgalom kere­tében az egész lakosság bevoná­sával biztosítsák terveik megva­lósítását és túlteljesítését. A vá­ros- és községpolitika tanácsaink munkájában mindig első rangú szerepet kapott. Feladatai kiter­jednek a települések társadalmi és gazdasági életének szocialista tartalmú alakítására, a helyesen értelmezett lokálpatriotizmuson ' keresztül a város és községi élet pezsdítő szervezésére. A helyi po­litika kifejlődése a tanácsok ön­verseny fő mozgatója a társadal­mi munka. Ez azonban nem kor­látozódik kifejezetten csak erre, hanem mozgósít minden olyan erőt, amely elősegítheti a város, és községpolitikai célkitűzések he­lyes kialakítását és a gyakorlat­ban az érvényesülést A kezdemé­nyezések ott kaptak tág teret és azon helyi tanácsoknál bontakoz­tak ki. ahol a fejlesztési célkitűzé­sek reálisak voltaik és találkoz­tak a lakosság széles körű érde­keivel. Ez jelentheti lényegében a szocialista demokratizmus helyi érvényesítését és jó hatással van a közgondolkodás kialakítására, a közéleti emberek tevékeny be­kapcsolására. Ez segítette elő, hogy egyes településeken szocia­lista tartalmú közgondolkodás és mozgalmi élet alakuljon ki, amely ^alapja a nyílt város- és község­politikának. Az összefogás szép példái A társadalmi munka teljesíté­sében megyénk élen jár, melyet mutat az is, hogy az elmúlt év­ben 193 milíió 832 ezer forint ér­tékű munkát végeztek a városok­ban és a községekben. Ez 35,8 százalékkal haladja meg az 1972. évit. Az egy lakosra eső társadal­mi munka összege 338 forint, az 1972. évi 249 forinttal szemben. A lakosság által elvégzett társa­dalmi munkából 28.6 millió forint esik a parkosításra, fásításra, 18,7 millió forint az út- és járdaépí­tésre. 16.4 millió forint pedig is­kola, óvoda, diákotthon és egyéb kulturális létesítményekre. A megye települései közül leg­jelentősebben Kiskunfélegyházán, valamint a kecskeméti járás köz­ségeiben emelkedett a társadalmi munka. Az összefogásnak igen szép példáit láttuk az üzemek és a szocialista brigádok részéről. Ennek eredményeként több szo­cialista brigád és üzemi kollek­tíva részesül kiemelkedő tevé­kenysége elismeréséül községfej­lesztési emlékéremben és emlék­lapban. Ezek közé sorolható töb­bek között a Bajai Kismotor- és Gépgyár kollektívája az 50 sze­mélyes óvoda létrehozásában vég­zett munkájáért, a Kalocsai Mű­anyag és Gumifeldolgozó Vállalat Pattantyús szocialista brigádja, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság kollektívája, a Kiskőrösi Ipari Szövetkezet Táncsics szocialista brigádja, a Kiskunfélegyházi Költ­ségvetési Üzem éaítőrészlege és egyéb számos üzimi kollektíva és szocialista brigdu. A tanácsok fejlesztési és beru­házási tevékenységük, valamint a társadalmi összefogás eredménye­ként az elmúlt évben a megye területén 422 tanácsi lakás. 46 ki­lométer vízhálózat. 13 kilométer csatornahálózat. 85 ezer négyzet- méter szilárdburkolatú út, 60 ezer négyzetméter szilárd burkolatú járda. 59 kilométer villanyháló­zat 7 kilométer gázhálózat, 80 bölcsődei helv. több mint ezer óvodai hely. 44 általános iskolai tanterem. 368 kollégiumi hely, 2 művelődési ház éoült. Szavaznak a tanácstagok. állóságának fokozatos kiterjeszté­sével magával hozta a városok és községek gyorsabb fejlődését, melyben nagy szerepe van az ösz- szefogásnak és egyetértésnek. Nyílt várospolitika A községpolitika az elmúlt években komoly változáson ment keresztül. A társadalmi és gazda­sági szervek ma már magukénak vallják a települések gondjait, abból részt vállalnak és aktív közreműködésükkel segítséget nyújtanak. Tanácsaink teljes mér­tékben igénylik is a segítséget, mivel a települések erőinek fel­tárása. szervezése a lakossági kapcsolatok kialakítása érdekében az egész közösség összefogására van szükség. Az elmúlt évről összességében úgy lehet számot adni. hogy a megye társadalmi és. gazdasági fejlődése töretlen. A célok meg­értetése és elfogadása, a feladatok végrehajtásában való aktív köz­reműködés volt a jellemző. A he­lyi tanácsi feladatok sikeres meg­valósítását az üzemek, vállalatok szocialista brigádok és egyének társadalmi munkájukkal széles körben elősegítették. A fejlesztési A városok között első Kiskőrös A megyei tanács településfej­lesztési és kommunális bizottsága megtárgyalta az 1973. évi fejlesz­tési verseny értékelését és a vég­rehajtó bizottság május 8-i ülése egyetértését fejezte ki és a me­gyei tanács elé történő terjeszté­sét rendelte el jóváhagyás céljá­ból. Az értékelés alapján a városok között 1. Kiskőrös 2737 ponttal, 2. Kiskunfélegyháza 1750. 3. Kecs­kemét 1430 ponttal. A nagyköz­ségi kategóriában 1. Tiszakécske 4779. 2. Szabadszállás 3713, 3. Ke­rekegyháza 2526 ponttal. A 2600 lakos feletti községek közül 1. Vaskút 3183. 2. Kunfehértó 2410, 3. Jakábszáilás 2175 ponttal. A 2500 lakos alatti község kategó­riában 1. Kunadacs 4316. 2. Úszód 3910 3. Kunpeszér 2611 ponttal. A járási hivatalok között az el­ső helyezést a kecskeméti járási hivatal érte el. mivel a legtöbb értékelt helyezést a járás községei érték el. A fejlesztési verseny erkölcsi el­ismerése mellett 2 millió 300 ezer forint összeggel kerültek jutalma­zásra a versenyben elért helye­zettek. A feltételek módosítása A megyei tanács 26/1971-es határozatával 1971—75. évekre meghirdetett településfejlesztést verseny alapvető tartalma és célkitűzései módosításra nem szorulnak a hátralevő években. A tartalom változatlansága mel­lett azonban indokolt a verseny­feltételek pontosítása, módosítá­sa. Ehhez az alapot az elmúlt három év versenyértékelésének • A tanácsülés előtti percekben. tapasztalatai, valamint a társa­dalmi munkára vonatkozó irány­elvek adják meg. Az 1971. éyben meghirdetett verseny egyes sza­bályai és az értékelés módja korrekcióra szorul. Az igazságos elbírálás, az összehasonlítható­ság megkívánja, hogy olyan ver­senyfeltételek kerüljenek megha­tározásra, melyekért valamennyi tanács azonos kiindulási alap­ból indulhat. Lényeges az is, hogy a ver­senyértékelés ne legyen komp­likált, inkább könnyen áttekint­hető és a versenyben résztvevők által is ellenőrizhető. A ver­senyfeltételek súlyarányai, pont- számai pedig tükrözzék a fő cél­kitűzést: a lakosság társadalmi munkájának minél szélesebb kö­rű elismerését. Mindezeket fi­gyelembe véve dolgozta ki a ver­senyértékelő bizottság a verseny új szabályait és módozatait. A megyei tanács településfejlesz­tési és kommunális bizottsága megtárgyalta a módosított ver­senyfeltételeket és a végrehajtó bizottság egyetértése mellett ter­jeszti a megyei tanács elé jó­váhagyás végett. A településfej­lesztési verseny erkölcsi elis­merése, valamint a társadalmi munka erkölcsi elismerése te­kintetében is változást javasol. A változás lényege, hogy a te­lepülésfejlesztési nagyaktíván kiadásra kerülő településfejlesz­tési emlékérmek 50 százalékát vállalati és intézményi kollektí­vák, valamint szocialista brigá­dok kapják meg. Ézen belül pe­dig az eddigieknél nagyobb súly- lyal kell a fizikai dolgozók tár- társadalmi tevékenységét elis­merni. A településfejlesztési emlékérem rangjának emelése érdekében az a javaslat, hogy a fejlesztési nagyaktíván az ed­diginél kevesebb számban kerül­jenek ezek a kitüntetések áta­dásra. A társadalmi munka egyön­tetű értelmezése és a verseny tisztasága érdekében kidolgo­zásra került az értékelés álta­lános szabálya, melyet az elő­terjesztés tartalmaz. A szabályo­zás teljes mértékben támaszko­dik a Hazafias Népfront Orszá­gos Elnöksége és a Miniszterta­nács által közösen kiadott irány­elvekre, melyeket az eddigi me­gyei tapasztalatokkal egészítet­tünk ki. Településfejlesztési nagyaktíva májas 30-án A végrehajtó bizottság nevé­ben szeretném javasolni, hogy a megyei tanács fejezze ki elisme­rését az elmúlt évben végzett város- és községpolitikai munká­ért a helyi tanácsoknak, a nép­frontbizottságoknak és mind­azoknak, akik társadalmi tevé­kenységükön keresztül elősegí­tették a városok, községek szé­pítését, fejlődését. Az eddigi ha­gyományoknak megfelelően ja­vasoljuk, hogy a településfejlesz­tési nagyaktívára 1974. május 30- án Kiskőrösön kerüljön sor. A településfejlesztési nagyaktíván egy szélesebb körű értékelést kí­vánunk adni az 1973. évi község­politikai munkáról, az ez évi feladatok meghatározása mellett. Ez alkalommal kerülnek át­adásra a településfejlesztési em­lékérmek, a helyezettek részére a jutalmak és versenyzászlók, valamint szeretnénk felhasználni az 1974—75. évi új versenyfelté­telek meghirdetésére is. Kellemesen óhajtja eltölteni a szabad idejét? MOST VÁSÁROLJON GÉPKOCSIT! A MERKUR Szegedi Kirendeltségén Szeged, Vásárhelyi Pál utca 4. Tel.: 12-270/245 mellék. Használt személygépkocsik vétele, eladása, bizományi értékesítése, magánosok és közületek részére. FIGYELEM! Gépkocsivásárlás vagy értékesítés előtt kérjük saját érdekében keresse fel telepünket. E HETI AJÁNLATUNK: Fiát 850 Lim. 49 000,— Ft Fiat 600 Kombi 34 000,— Ft Fiat P—1500 42 000,— Ft-tól 59 000,— Ft Ford Zephir j41 000,— Ft Gaz 69 Parancsnoki 28 000,— Ft Gáz 69 Raj 41 000,— Ft Moszkvics 407 8 000,— Ft-tól 14 000,— Ft Moszkvics 403 15 000,— Ft Moszkvics 408 35 000,— Ft-tól 44 000,— Ft Moszkvics 412 utánfutóval 38 000,— Ft Mercedes 180 20 000,— Ft Moszkvics 426 Kombi 35 000,— Ft Skoda MB—1000 26 000,— Ft-tól 39 000,— Ft Skoda S—100 52 000,— Ft-tól 53 000,— Ft Skoda Oktávia Kombi 32 000,— Ft Trabant 500 13 000,— Ft Trabant 600 16 000,— Ft-tól 20 000,— Ft Trabant 600 Kombi 23 000,— Ft Trabant 601 21 000,— Ft-tól 31 000,— Ft Trabant 601 Kombi 30 000,— Ft Tátra 603 25 000,— Ft Triumph TR—3 Sport Coupé 42 000,— Ft Peugeot 504 (kitűnő állapotban) 195 000,— Ft Opel Rekord 10 000,— Ft-tól 22 000,— Ft Renault R—10 53 000,— Ft Warsawa 223 18 000,— Ft-tól 28 000,— Ft Wartburg 1000 18 000,— Ft-tól 35 000,— Ft Volga M—21 24 000,— Ft-tól 40 000,— Ft Volga M—24 75 000,— Ft Volskswagen 1200 48 000,— Ft Volkswagen 1500 (bogár) 56 000,— Ft Barkas 1000 mikrobusz 60 000,— ■ Ft Zsiguli (keveset futott) 70 000,— ■ Ft 919 Ülést tartott a megyei tanács

Next

/
Thumbnails
Contents