Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-18 / 114. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évi. 114. szám Ára: 90 fillér 1074. május 18. szombat Kádár, János fogadta Jakubóvszkij marsallt mai egyesített fegyveres erőinek ' főparancsnokát: törzsfőnökét, Sz. M. Styemenko hadseregtáborno­kot; M. Dzur hadseregtábornokot, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság nemzetvédelmi miniszterétj K. Busov vezérezredest, a cseh­szlovák néphadsereg vezérkari főnökét, a nemzetvédelmi minisz­ter első helyettesét. A szívélyes, baráti hangulatú eszmecserén részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Czine- ge Lajos vezérezredes honvédel­mi miniszter és Csémi Károly al­tábornagy, honvédelmi miniszté­riumi államtitkár.' (MTI) FELAVATTÁK A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRKÖZPONTOT Megnyílt a tavaszi BNV Szovjet vezetők üdvözlete Joszip Broz Tito elnökhöz Leonyid Brezsnyev és Nyikolaj Podgomij szívélyesen üdvözölte Joszip Broz Titót abból az al­kataimból, hogy Jugoszlávia örö­kös elnökévé választották. „Ju­goszlávia dolgozóinak egyöntetű .bizalmát, azoknak a nagy érde­meknek az elismerését látják ebben, amelyeket- ön szerzett Jugoszlávia népeinek a fasizmus ellen vívott felszabadító harca megszervezésében, a szocializ­mus jugoszláviai építésében, a tartós béke és az egyetemes biz­tonság szavatolásában” — hang-» zik a távirat. A szovjet vezetők Titö elnök­nek jó egészséget és új sikere­ket kívánnak abban a gyümöl­csöző munkában, amelyét Ju­goszlávia népei javára, a szov­jet és a jugoszláv dolgozók test­véri barátsága, az SZKP és a JKSZ, valamint a két ország kö­zötti sokoldalú együttműködés érdekében, a béke, a szocializ­mus és a demokrácia megszilár­dításáért végez. (MTI) § Joszip Broz Tito és felesége a jugoszláv nemzetgyűlésen, amely Titót az ország örökös elnökévé választotta. Pénteken délután 2 órakor ünnepélyesen felavatták a bu­dapesti nemzetközi vásárközpontot, s új helyén megnyílt az első szakosított tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár. Az ün­nepségen megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Borbándi János, Huszár István és Lázár György, a Minisz­tertanács elnökhelyettesei. Ott volt a kormány több tagja, jelen voltak a BNV alkalmából hazánkba érkezett külföldi küldöttségek, ott volt a budapesti diplomáciai testület sok vezetője és tagja, a külföldi és hazai kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után dr. Bíró József'külkereskedelmi mi­niszter mondott ünnepi megnyitó beszédet. • Dr. Bíró József üdvözölte a párt Központi Bizottsága és a kormány megjelent tagjait, a diplomáciai testületek képviselőit, a külföldi és a hgzai kiállítókat, a vendége­ket örömmel állapította meg, hogy a szakosított nehizetközi vásár megteremtése kedvező visszhang­ra talált mind a hazai, mind a külföldi vállalatoknál. Az új bu­dapesti nemzetközi vásárköz­pontban 25 ország 1500 kiállítója mutatja be a világ ipari élvona­lát képviselő termékeit. A ’ külkereskedelmi miniszter megállapította, hogy az új vásár- központ jelentős fóruma külgaz­dasági kapcsolataink fejlesztésé­nek. az utóbbi viszont előfeltéte­le a társadalmi termelés haté­kony növekedésének. A beruházási javak nemzetközi szakvásárát szervesen egészíti ki az idén .szeptemberben először, majd minden évben sorra kerülő őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, amely iránt szintén nagy az ér­deklődés Dr. Bíró József ezután emlé­keztetett a KGST megalakulásá­nak 25. évfordulójára, s arra, hogy a magyar népgazdaság fejlődése szoros összefüggésben állt és áll a jövőben is a KGST fejlődésé­vel. A szocialista országokkal, s különösen a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok fejlesztése továbbra is meghatározó jelentő­ségű számunkra — mondotta. Hozzátette: az egyenjogúság és kölcsönös előnyök elve alapján továbbra is készek vagyunk ke­reskedelmi-gazdasági kapcsola­tainkat bővíteni bármely ország­gal. Dr. Bíró József befejezésül kö­szönetét mondott mindazoknak, akiknek munkája lehetővé tette, hogy az új, magas színvonalat képviselő budapesti vásárközpont határidőre felépüljön és megkezd­hesse működését A külkereske­delmi miniszter ezzel megnyitot­ta az 1974. évi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárt. Dr. Bíró József ünnepi beszéde után Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke a szalag átvágásával felavatta a a budapesti nemzetkö­zi vásárközpontot. Ezután a vendégek a vásár megtekintésére körsétára indul­tak. (MTI) Pénztárgépek, fénymásolók Kecskemétről Az IrodagépiparL és Finom- mechanikai Vállalat budapesti törzsgyára az év folyamán sváj­ci licenc alapján új típusú írógép gyártását kezdi még A szüksé­ges kapacitást úgy teremti elő, hogy termékei közül a Ratus A—20 típusú pénztárgép készí­tését kecskeméti sokszorosítógép- gyárának adja át. A Ratus A—2ú-as pénztárgép előállítását fokozatosan, 1976 vé­géig veszi át az IGV .kecskeméti üzemei, s a BA—120 és az SC—02 típusú fénymásoló berendezések mellett ez lesz majd ggyik fő cikke. Első lépésben a termék végszerelésére rendezkednek be. A húsz fázisban történő munká­hoz egy 60 dolgozót foglalkozta­tó szerelőszalagot létesítenek. Ebben az évben még mindössze 500 pénztárgép elkészítése sze­repel a tervekben, de 1975-től már a teljes megrendelés, évi 13—15 ezer darab kerül le az új szerelőszalagról. f A sokszorosítógép-gyár a Ratus A—20 típusú pénztárgéphez je- . lenleg mindössze hatféle szerel­vényt állít elő. 1976. végéig va­lamennyi alkatrész és szerelt egység gyártására be kell ren­dezkednie, ami jelentős beruhá­zást is szükségessé tesz. Még az idén hozzáfognak egy 800 négyzetméter alapterületű csar­nok építéséhez, a meglevő ter­melőterületből pedig kialakíta­nak egy 1600 négyzetméter alap- területű szereidét. Az alkatrész- ' gyártáshoz 30 automata eszter­gát vásárolnak, ebből tízet már be is állítottak. Edzőműhelyt, s egy olyan köszörűműhelyt léte­sítenek, amelyben mindenféle köszörUlési technológia megtalál­ható lesz. Az új feladatok ellátá­sához ugyancsak elengedhetetlen egy védőgázas keményforrasztó­berendezés üzembe helyezése. A termékösszetétel bővítése a személyi állomány gyarapítása nélkül -nem oldható meg. Még 0 A Ratus Anker 20 pénztárgép szerelését szalagon végzik. ebben az évben 80—70 munkást vesznek fel, emellett szükség van 10—12 műszaki szakember­re és 18—10 karbantartó és szer­számkészítő szakmunkásra. A. T. a • Komoly figyelmet és nagy szaktudást követel a BA 120 fénymásoló elektromos berendezésének szerelése. ’Felvételűnkön Veroszta Sándor munka közben. (Opauszky László felvételei.) Korszerű öntözőberendezéseket kérnek a mezőgazdasági üzemek Bács-Kiskun öntözéssel foglal­kozó mezőgazdasági üzemeinek szakemberei tegnap Kalocsán ta­nácskoztak. Az értekezletet Gá­dor József, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályának vezetője, a megyei ön­tözési operatív bizottság elnöke nyitotta meg. Elmondotta, hogy a mezőgaz­daság vízfelhasználása az elmúlt esztendőkben világszerte, s így Magyarországon is gyors ütemben növekedett. Az országos koncep­ciókat figyelembe véve az elkö­vetkezendő 10 évben további fej­lesztésre lehet számítani. Bács- Kiskun megyében jelenleg 36 000 hektár az öntözhető terület, az adottságokhoz képest kicsi, hiszen a Duna mentén főművi beruhá­zások nélkül is még több tízezer .lektűr rendezhető be öntözésre. Lakitelek, valamint Tiszakécske térségében még ugyancsak van­nak lehetőségek és a csongrádi vízlépcső megépülése is további fejlesztést jeleni. A tapasztalatok szerint a meg­levő hordozható berendezések zö­me elhasználódott, korszerűtlen, az üzemi igényeknek már nem felel meg. A gazdaságok kevés élömukával üzemeltethető gépe­ket szeretnének vásárolni, a gyártó vállalatok és a kereskede­lem azonban erre eddig nem ké­szült fel megfelelően. A vizsgálatok azt is mutatják, hogy a szövetkezetek nem hasz­nálják ki teljesen az öntözőka­pacitást. ez a meglevő és ismert problémák ellenére sem enged­hető meg. Bács-Kiskun megye az öntözéses gazdálkodás terüle­tén sokat tett az elmúlt évek­ben: Kalocsán épült meg az or­szág első öntözőfürtje, és ugyan­csak elsőként kezd üzemelni a kecskeméti szennyvíz-, és a sza­badszállási 5,5 atmoszféra hid- ránsnyomású öntözőfürt. Az el­következő időszak feladatai közé tartozik a korszerű öntözőberen­dezések gyors elterjesztése, a ha­gyományosak alkatrészellátási gondjainak megszüntetése, az ön­tözést jobban mégháláló növény-' fájták termesztésbe vonása, a munka szakszerű irányítása, üze­mi szervezetének kialakítása. Dr. Fekete István, a MÉM Ti- szavidéki Fejlesztési Irodájának igazgatóhelyettese az öntözéses növénytermesztés műszaki és technológiai korszerűsítésével fog­lalkozott. Elemezte a mesterséges csapadékellátás és az agrotech­nika kapcsolatát, a várható üze­mi eredményeket. Többek között azt is elmondotta, hogy Magyar- országon öntözéses körülmények között legalább négy szójafajta biztonságosan termeszthető. Az iparszerű rendszereknél többség­ben ugyancsak elengedhetetlen a csapadék pótlása, mert előfordul­hat, hogy az egyébként nagy rá­fordítások ellenére sem érnek el megfelelő hozamot. Bencze Kázmér, az Alsó-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság osz­tályvezetője értékelte a hagyo­mányos és a korszerű berendezé­sekét. Hartai adatok szerint ezer milliméter csapadék hagyomá­nyos módszerrel való kijuttatása­kor 19,88 óra, korszerűvel 7,56 óra élőmunkát használtak fel. Az 1 köbméterre jutó költség a kézi- telepítésűnél 0,32 forint, a gépi­nél pedig 0,20 forint volt. ,. Az előadások után hozzászólá­sok következtek. A termelő gaz­daságok szakemberei korszerű berendezéseket kértek. A Szek­szárdi Mezőgazdasági Gépgyár képviselője felhívta a figyelmet, hogy kidolgozták a hagyományos ■ berendezések korszerűsítésének módját és szükség esetén a gaz­daságok rendelkezésére bocsátják. Hangsúlyozta, hogy amennyiben az üzemek rövid idő alatt elkül­dik megrendeléseiket a vállalat­nak. az öntözőberendezésekből jö­vőre elegendőt tudnak szállítani. A szocializmus felépítésére irányuló törekvés nem csupán az anyagi jólét megteremtését jelenti. Ezzel egyenértékű és egyenlő nagyságú az a fel­adat, hogy az új társadalmat formáló emberekben felépül­jön a műveltség, a gondolko­dás, a szellemi igény „belső szocializmusa”. Nem új meg­állapítás ez, hiszen a kérdés — hogy épüljön ez a belső szo­cializmus — szinte állandóan napirenden van különböző fó­rumokon. kezdve az MSZMP Központi Bizottságánál, halad­va a kormányon át a megyék vezető testületßi felé és to­vább, a városok, községek ta­nácsaihoz, pártszervezeteihez. A szocialista brigádok alap­vető célkitűzése: szocialista módon élni, dolgozni, TANUL­NI, tulajdonképpen nem csak a fiatalok programja. A mű­velődési törekvések oda irá­nyulnak, hogy minden ember ezt a célt közelítse meg évről évre. A megyei pártbizottság és a megyei tanács —, a Központi Bizottság márciusi határozata nyomán — intézkedési tervet fogadott el, amelynek folya­matban levő megvalósulásáról adott számot legutóbbi ülé­sén a megyei tanács végrehaj- - tó bizottsága. A téma megle­hetősen összetett, hiszen arról volt szó, hogy miként műkői­nek együtt a közoktatási és közművelődési intézmények az ifjúság és a felnőttek művelő­désében? Nem kétséges, hogy az is­kolák a közoktatás alapjai. Tegyük hozzá, hogy nemcsak az ifjúság, de a felnőttek szempontjából is. Megyénkben a felnőtt és munkaképes la-' kosságból még mindig 140 ezer azoknak a száma, akik nem végezték el az általános isko­la nyolc osztályát. Az ö ese­tükben célszerűbb a munka­helyi vezetők és a közoktatási intézmények együttműködésé­re hivatkozni. Aki ugyanis dolgozik, ilyen, vagy olyan szinten gyakorol egy szakmát, annak óriási szüksége van egy­részt a szakmai alap-, közép­es felsőfokú ismeretek meg­szerzésére. mert anélkül nem boldogul. Felesleges talán em­líteni a ma már minden pará­nyi műhelyben tapasztalható technikai forradalmat. De még pz sem elég. Aki csak a szak­máját ismeri — habár felső fokon — az csupán félművelt lehet, hiába beszélnek előtte színházról, .muzsikáról, filmek­ről. S itt jelentkeznek a közmű­velődési intézmények felada­tai: olyan programot kell ki­alakítani. amely vonzza az em­bereket, tekintet nélkül kereső foglalkozásukra. Valljuk bp, hogy ez még.nem mindig és nem mindenhol sikerül. A közművelődési intézmények ve­zetői, dolgozói — tisztelet az egyre nagyobb számú kivétel­nek — még a pecuniális szem­lélet bűvkörében élnek, s a rendezvényeket a „kiadás—be­vétel” mérlegén osztályozzák. Ennpk az oka ismerős: erre van igény! Pontosabban szól­va, legtöbben a könnyű mű­fajra mennek el a művelődé­si házba, a színházba, a mo­zikba. Nem szabad elhallgat­nunk, hogy ennek az ellenke­zője egyre erősödő igazság. De, hogy még általánosab­ban igaz legyen a színvonal igénye, abban igen nagy, már- már meghatározó szerep jut a közoktatási intézményeknek, az iskoláknak. Gondolkodó, értő és érző embereket kell nevelni, olyan szellemi szom­júságot oltani a felnövekvő nemzedékbe, amely később egész életükben a jobb, a ne­mesebb, a tartalmasabb szó­rakozás, művelődés felé ösz­tönzi őket. Ehhez természe­tesen nem elegendő a tantár­gyak visszakérdezése, hanem az kell — a pedagógusok, mű­velődésügyi szakemberek na­gyon jól tudják —I hogy az iskolák harmonikus program­ban együtt működjenek a közművelődési' intézmények­kel: színházakkal, mozikkal, klubokkal, könyvtárakkal stb. Sőt, hogy az iskolákban is ala­kítsanak énekkarokat, tánc- csoportokat, szakköröket, a ta­nulók irányított felügyelettel érdeklődjenek a televízió, a rádió érdfimes műsorai iránt. Ez a szomjúság már észreve­hetően „dolgozik” a fiatalok­ban és a felnőttekben is. Természetes, hogy amint az anyagi javak megteremtéséhez is -pénzre van szükség, úgy a „belső szocializmus” sem ké­pes felépülni csupán szép sza­vak, szólamok hatására. Itt is pénzre, sok pénzre kell gon­dolni, . de azon túl arra is, hogy a befektetett tőke sok­szorosan megtérül majd, sőt, kamatozik is. G. S. Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára pénteken dél­előtt az MSZMP Központi Bizott­ságának székházában fogadta a hazánkban tartózkodó I. I. Jaku- bovszkijt, a Szovjetunió marsall- ját. a Varsói Szerződés tagálla-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents