Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-12 / 85. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. április 11. KICSIT TÖBB KÜLSŐ SEGÍTSÉGET Több szifonpatron A TÁRGYALÓTEREMBŐL Egy levélből indultunk ki — Levelet kaptunk, titkár elvtárs. Mondom is a tartalmát. Azt teszi szóvá a levélíró, hogy Kisszálláson mintegy hétszáz embernek több tíz kilométert kell megtennie naponta, mire munkába állhat. A községbal nincs munka- alkalom. Olvasónk is nap mint nap kora reggeltől késő estig van távol — már évek óta. Sokszor előfordul, hogy a gyerekeivel csak vasárnap tud pár szót váltani. Fáradtan ér haza. és a munkába is fáradtan indul, mert nem tudja kipihenni magát. Ez persze a teljesítményén is mégmutatkozik. Az utazással iáró rázódások növelik kimerültségét. Sokszor úgy érzi, mintha megverték volna, pedig még alig dolgozott aznap ... Hasonlókat hall sok ingázó munkatárstól, ismerőstől. Az állandó utazgatás idegkimerüléshez vezet, sietteti öregedésüket... Fiatal létére igen érzi a megfá- radtságot. — Csakugyan, vagy hétszázötvenen járnak el a községből — ismeri el Nagy János elvtárs. Folytatom. Levélírónk és társai már. többször kerestek munkát a helyi tsz-ekberu de sajnos, azt a választ kapták, hogy így is sok a tagság, mert már mindent gépekkel csinálnak. Elismerik, hogy ebben van is valami. A helyi vezetők is több esetben biztatták őket. maidcsak adódik valami munkalehetőség odahaza is. Értesültek arról, hogy próbáltak is valamit elindítani. Szabad területet. helyiséget ajánlottak fel. De úgy hallják, nem lesz belőle semmi, mert egyes felsőbb szervek nem kívánnak oda ipari részleget. üzemet letelepíteni. A „vándorló dolgozók” nevében kéri. „szellőztessük meg” gondjukat, hátha lesz olyan szerv, vállalat. intézmény. amelyik meghallgatja kérésüket, s munka- alkalmat teremt Kisszálláson. Tudják, hogy a helyi vezetők nem. zárkóznak el ilven kezdeményezéstől ... Igazat írt — Egészen jól tájékozott ember írhatott... — ismeri el a községi párttitkár. — Nincs benne valótlan. __ Akkor zavartalanul vehetjük Jezt kiindulásnak a helyi' körül- ftlénvek konkretebb felvázolásához. Kisszállás lélekszáma: 410p. Ebből helvben 1100 körüli ember dolgozik. A három termelőszövetkezetben nem egészen hatszáz. — Mondhatni. feleannyian, mint a megalakuláskor — veti közbe Nagy János. — És további csökkenésre számíthatunk, minél inkább tért hódít az iparszerű termelés no és a kiöregedés révén is. 180 körüli létszámmal dolgozik a TEMAFORG 70-nel a Vetőmagtermeltető. míg a kenderüzem 20 embert foglalkoztat. A tantestület félszáz. dolgozóján túl már csupán 10—20—30-as létszámokat jelentenek, az intézmények, kereskedelem, erdőgazdaság, fűrésztelep. A 750 eljáró — akiknek körülijeiül 60 százaléka no — 30— 50-esévpl osztódik szét a környékbeli. s távolabbi munkahelyekre. Széles szóródással. Lássuk a listát: Kiskunhalason a Ganz- MÁVAG. tanácsi és állami építőipari vállalat, majd az állami gazdaság balotai. kunfehértói üzemegységei; a balotai tsz-közi, az erdőgazdaság, a tompái Kossuth. — hogy csak a nagyobb „felvevőhelyeket” említsük. Mert Halason is van még jócskán üzem. Budapestre utaznak fél- százan, Dunaújvárosra is járnak, meg Szegedre. — Milyen átlagtávolságokat tesznek meg, akik naponta ingáznak? — A zöm húsz-huszonöt kilométert Mennek sátorozott, vagy deszkabódés teherautókkal, viszik őket autóbuszokkal, s járnak motorkerékpárral. biciklivel. — Mióta van ilven nagy mozgás? — Nagyjából ezerkilencszáz- hatvan óta... Alakultak a tsz-ek, felszabadult a sok munkaerő... Eddig is a pártirodában tartózkodott. csak már elmenőfélben volt Máier István, a Szabadság Tsz elnöke. Most megjegyzi. — Mi a tsz-ben úgy vélekedünk: azért fogyunk, mert itthagynak bennünket, Ók meg azt mondiájc: azért mennek el. mert nem tudunk munkát adni... Nagy János közbeszól. — Csak időszaki munkával nem tudjuk megoldani a foglalkoztatást . ■ A tsz-elnök. — Meg hát a szemlélet. Mikor a szülők is így- beszélnek: „Ha nem tanulsz, mehetsz a tsz-be .. A nárttitkár. — Ez se egészen így van, hiszen Tompára vagy Kunfehértóra is a mezőgazdaságba járnak el... Igen. ha mi is tudnánk úgy zöldséget termeszteni, mint. a tiszakécs- keiek. Üvegházzal, melegággyal, fóliával, kutakkal, csőhálózattal, szabadföldi neveléssel. Akkor lén- ne munka, tennivaló hidegben, melegben. De hát ezt anyagilag is bírni kellene... Maier elvtársat hívja a kötelesség. Elköszön. Elhagyják a szülőfalut A párttitkár 'különös és nem éppen vigasztaló tünetre hívja fel a figyelmet. — A baj ott is van. hogy az ingázók többsége fiatal lány. Idegenben megy férjhez, aztán el is megy a faluból. Vagy fiatal házasok, a férfi is jól keres a tsz- ben. Ingázó felesége azonban nem akar mar lémönűáhi megszökött munkahelyéről, s végül is áz' ő akaratából költöznék él innen. A fiatalok később az időseidet is magukhoz viszik. Akkor figyeltek erre fel, amikor egészen új házak ablakában látták meg a táblát: „Ez a ház eladó.” Miért, hiszen nemrég építették? — Szőregen például a szó szoros értelmében ..Kiszállási utca” van. Családok telepedtek át oda. Máshol is alakultak tsz-ek, azok is küzdöttek kezdeti nehézségekkel. de a szülőhely megtartó szálai nem lazultak meg ennyire. A párttitkár beszéde új fordulatot vesz. — Az ország első gépállomása Kisszálláson volt... Mikor lejárt az ideje, gépjavító lett belőle. Ez volt háromnégy esztendőn át — a kiskun- halasi gépjavító részlegeként. Egy sor jó vasmunkást képeztek ki. — Ügy fogtuk fel. hogy ez bázisunk lesz. „örökkévalóság”. Ügy biztatott, hogy mintegy kétszáz főnyi szakmunkásgárda gyökeresedik itt meg. , \ i? — Egy szép napon aztán az igazgatót behívták á megyére, elébe tették a papírt: adja át a részleget a helyi tsz-nek. — Itt tudtak már róla valamit? Jobb lett volna megbeszélni — A helyiek véleményét nem kérdezték meg a megyénél. Aztán megmagyarázták: terven felüli részleggé vált. s ahhoz kicsi, hogy önálló legyen ... Őszintén szólva, nem lehet elítélni ezt a lépést. Odafönt bíztak a tsz vezetőiben. Helyben is így reménykedtünk. Kap a tsz egy komplett üzemet, egy sereg fiatal szakmát tanulhat ... Sajnos, az akkori vezetőség nem tudott helytállni. Se minőségre. se „kilóra” nem teljesítették a megrendeléseket. A sok jó szakember a szélrózsa minden irányába széledt.. És itt maradtak a nagy üzemcsarnokok. s állnak ma kihasználatlanul. öt-hat. szerelő javítja ott a Petőfi néhánv masináját... Érzem, fájó csalódás az egykor stabilnak hitt vasas üzem sorsának ilyetén alakulása. A bizalommal fent. s lent elszámították magukat. Talán másként alakul a helyzet, ha a megyeiek a kisszál- lási párt- és tanácsi vezetőkkel előre is konzultálnak akkor, s a következményeket alappsabban számba veszik. De így történt. Most már az a fő gond. mit tehetnének a helyi foglalkóztatott- ság kiterjesztéséért. Mint levélírónk is elismeri, a község vezetői hosszú ideje próbálkoznak munkalehetőségek teremtésével. Gondolták például, hogy mivel a kenderüzem úgy is kevés embert foglalkoztat, a kenderáztató területét átadják a mélykúti ktsz- nek. amely tekercselő, ill. varroda részleget hozott volna ide. Sajnos. a rostvállalat nem mondott le a területről... Járt kint a jánoshalmi Hódiköt embere munkaerő-felmérés céljából. Ha bizonyos létszámú jelentkező lett volriá... A felsőbb szerv levelet írt: Kisszállás nincs kijelölve ilyen ipartelepítésre. Kiskunhalas vonzáskörzetében lévén, azt kell kielégítenie ... Mit lehetne tenni? — Mit-.tuflná'ngk .javasolni mégis," Nagy elvtárs? — Az lenne jó. ha a tsz-ek olyan anyagi bázisra jutnának fel, hogy kiterjedt korszerű zöldségtermesztésre rendezkedhetnének be.. Bővíteni lehetne a meglevő ipartelepeket. A TEMA- FORG-ot például olyan „profillal”. ami nem rontja a kunszent- miklósiak érdekeit. A Vetőmagtermeltető bevezethetné aprómagvak tasakoltatását. S gondoljunk arra. mennvi zökkenőt okoz olyan kisdarabos alkatrészek hiánya, mint például a tömítőgyűrűk. Láttuk, milyen fennakadást tud előidézni egyetlen olyan gépnél is. mint a rakodó-markoló. Leállt egy egész területi munkája emiatt. Mennyit tudnánk gyártani azokban a „meddőségre” kárhoztatott csarnokokban!... Innen távolból elképzeljük, Kisszállás foglalkoztatási helyzetén is változtat majd a leendő kis- kiskunhalasi kötöttárugyár. Addig is. amellett is azonban, több külső segítséggel kellene kihozni őket a jelenlegi zsákutcából. Tóth István C A Szénsavtermelö Vállalatnál Répcelakon, az idén mintegy 520 millió darab autoszifon- patront töltenek meg. (MTI fpto: Jászai Csaba felvétele — KS.) A Gázkészülékgyártó Vállalat új termékei 9 A Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat egy- és kétégős kem- pinggázfőzők és új típusú, háztartási gázóra gyártását kezdte meg. A kempingfőző a gyár saját tervezésű terméke, a gázórát pedig NSZK-licenc alapján gyártják. (MTI foto: Fehér József felvétele — KS.) „Eémruha” az épületeknek A lengyelországi finommechanikai intézet több éven át folytatott kísérleteinek eredményeként sikerült kidolgozni az olyan építőanyagok fémmel bevonásának módszerét, mint amilyen a beton, a kő, a kerámia, az aszfalt és a fa. Egész épület- homlokzatok fémmel történő bevonása természetesen nem nagyon valósítható meg, de ez a módszer alkalmas az épületek, műemlékek, domborművek és más objektumok részleges külső és belső fémbevonatának elkészítésére. A bevonat szilárdságát és tartósságát tökintve jobb minden festőanyagnál. Az anyag olvasztott fémből áll és porlasztó pisztollyal viszik rá a felületre. A bevonat szilárdan az anyaghoz tapad, s a víz, a hőség és a hideg hatására sem változik. A fémrészecskék között levő mikroszkopikus nyílások lehetővé teszik, hogy a bevont felület „lélegezzék”. (SZMENA) Emberek a parkban Kiskunhalas főterén kilombo- sodtak a fák, kizöldültek a bokT rok, éledeznek a virágok! Nézem az embereket; sétálnak a kacs- karingós utakon, meg-megállnak és nézelődnek, meghitten beszélgetnek. Egy fiatalember, Vass József, a helyi kórházban dolgozik. Ezt mondja: — Legalább ezer fiatal van Halason. Hován menjenek, ha ráérnek napközben, hol szórakozzanak a munka végeztével? Kicsi ez a park, s kellene olyan tér is, ahol sportolni lehetne. — Itt a város közepén? — kérdezem. — Ha nem itt, akkor távolabb, valahol, másutt, de kellene. Egy másik fiatalember, Kaku- lya Károly így szól: — Olyan park kellene, mint a pécsi, a kaposvári. Sétatérrel, sportpályával, játszótérrel stb. Az az igazi. — Halas kis város — mondom neki. — Jó*- jó, valamit itt is lehetne ténni. — De azért ez a park is valami, ugye? — Jó, hogy van. Ezért szoktunk idejönni, amikor ráérünk. * Odor István a MÁV-nál dolgozik, éppen szabadnapos. Hu- szonegynéhány éves lehet. Vele van a „Talpas” kutyája is. Az emeletes házból le kell hozni néha szegényt, nem igaz? — Sze- ,réti ezt a parkot? — Jó itt sétálgatni, üldögélni. * Egy sötétruhás férfi, bottal; üldögél egyik pádon és hallgat, néT zelődilt, magába mélyed. Miután megismerkedünk, arra kér, hogy ne írjam ki a nevét, nem akar az újságban szerepelni. — Hány éves? — Kilencvenkettő. — Jól érzi magát? — Itt, most? Igazán kellemesen. Mindennap kijövök. Tudja, kérem, világéletemben a szabadban dolgoztam, friss levegőn éltem örökké; megszoktam, hogy ne a négy fal között legyek. Egyedül élek, legalább így szépen- eltelik az idő. Egy fiatal lány olvas az egyik pádon. Ügy belemerül a könyvbe, szinte ki se látszik belőle. Nem vesz tudomást a környező világról. A neve Szollár Rózsai az OTP-fiók alkalmazottja. — Mit olvas? — Romain Rolland : Goethe és Beethoven című könyvét. — Gyakran kijön ide a parkba? — Naponta, mindig. — Egyedül? — Nemcsak egyedül; van. úgy, hogy a barátnőmmel. Olyankor jól elbeszélgetünk, így az ebédszünet idején. — Tehát jó, hogy van ez a park? — Nagyon, nagyon jó! * Nagy Cz. Gábor, szobafestő: — Kijön az ember ide ebédszünetben, elnézelődik, pihenget egy kicsit; jólesik. — Látom, olvasnivalót is hozott magával. — Igen, újságokat. Szeretek olvasgatni. Arra is jó ez a nyugodt környezet. — Máskor is el szokott jönni ide? — Nem, nem jövök, csak ebédszünetben. * Az egyik pádon négy fiú üldögél és egy leány. Ketten budapestiek; barátokhoz jöttek, Kiskunhalasra: — Tetszik a város? — kérdezem tőlük. — A fene tudja; olyan, mint a többi. Város. — Hát ez tömör válasz volt — gondolom magamban. Szól a magnójuk. — Milyen zene ez? — árulom el „műveletlensége- met”. — A ... együttes egyik híres száma — felelik csodálkozva. * A parkőrtől kérdezem: — Van-e panasz a közönségre? La- konikus tömörségű a válasz: — Csak a fiatalokra. — Mindegyikkel? — Nem, de bizony sokkal. — Mi a baj velük? — Rendetlenek, tiszteletlenek. Például a fűre mennek, csak, hogy engem bosszantsanak. Az egyik a napokban kerékpárral hajtott a fűre. Amikor rászóltam, szemte- lenkedett. — Szereti ezt a munkát? — Nem nagyon, dehát kell a pénz. — Mennyit kap érte? — ötszázat. •f ■ Körülöttünk az örvendetesen szépülő, fejlődő város ezernyi zaja, sok-sok felvillanó képe, eseménye. Itt, a város szívében csend, meghitt nyugalom. . örülnek az emberek a tavasznak, a fénynek, a ragyogásnak. Varga Mihály Gázpalackposta Készül a teknő... 0 Baltacsattogástól hangos az út széle. A frissen kidöntött nyárfák törzsét fürge kezű cigányok vájják, hihetetlen ügyességgel. Alig telik- el néhány óra, már kialakul az évszázados forma, csak a simítás van hátra és kész a teknő. (Pásztor Zoltán felvételé.) s. A propán-bután gázpalack meglehetősen keresett cikk. Köztudott. hogy azok, _ akiknek van ilyen, és mert lakásukba vezetékes gázt kaptak, dupla áron- — tehát ezer forint felett — kínálják és az sem titok, hogy úgyszólván mindegyikre akad vevő. Hiszen a DÉGÁZ különböző í telepein hosszú hónapokat, éveket kell várnia annak, aki szabályosan igényel palackot. Ez a konjunktúra egyben azzal jár, hogy különböző manipulációk kavarodnak egyes telepeken a palackok adása-vétele körül, nem egyszer szabálytalan megoldásokkal párosulva. Olyan nagyméretű visszaélésre azonban még sehol nem volt példa, mint Baján az elmúlt évben, pontosabban az utóbbi esztendőkben. Érthető tehát — még így előzetesen is —, ha bírósági ügy és ítélet született az akcióból. A DÉGÁZ bajai üzemegységéhez meglehetősen nagy terület tartozik: Baja város és a járás, a kalocsai járás nagy része, a kiskunhalasi járás, Kalocsa és Kiskunhalas városok. Ennél az üzemegységnél dolgozott 1966 óta, művezetői beosztásban Sá- rosi József is, akinek munkaköréhez tartozott az úgynevezett másódpalackok kiadásának intézése, engedélyezése. Ilyen másodpalackot viszont csak az kaphatott, akinek az első palackját már szabályosan bekötötték, s arról jegyzőkönyv készült. Mielőtt tehát a másodpalackot engedélyezte volna Sárosi, meg kellett győződnie arról, hogy a kérelmezőnek valóban van-e már palackja. Ez úgy történhetett, hogy elővették a kimutatásokat, vagy az illető bemutatta a bekötésről készült jegyzőkönyvet. Ha a bajai üzemegységnél rendben lett volna az adminisztráció, a megállapítás könnyű lett volna. De ott az adminisztráció ömlesztett állapotban „kezelte” a több ezer darab kartont. A bűncselekmények elkövetésének elsődleges forrása azonban mégsem ez volt, noha ez is hozzájárult a „könnyebb út” megválásztásához. Az igénylőnek ugyanis pár héten belül meg kellett volna kapnia a kiutalási . engedélyt, ehelyett azonban Baján egy. sőt két évet is várni kellett erre, amíg előkeresik a tömérdek kimutatásból az éppen szükségeset. , Érthető, ha az igénylők, türelmetlenek voltak, és kiskaput kerestek. Sárosi József jóvoltából találtak is, persze nem ingyen. 1972 második felében egy alkalommal id. Mészáros Mihály üzemrendészt felkereste egyik ismerőse, s elmondta, hogy hónapokkal ezelőtt beadta másod- palack-igényét és még sehol semmi. Mészáros továbbította a panaszt Sárosinak, aki azt felelte, el lehet intézni, de ahhoz pénz kell. Mészáros száz forintot kért ismerősétől, abból húszat lecsípett, Sárosinak pedig nyolcvanat adott. A kérelmező hamarosan megkapta a palackot. Ezzel megindult egy üzlet, , s az üzemrendész minden esetben lecsípett a kapott összegből húsz—harminc forintot, a többit pedig nagyvonalúan átnyújtotta Sárosi Józsefnek. Persze hamar rájöttek, hogy az emberek száz forintnál többet is hajlandók fizetni. Volt akitől 1500 forintot, mástól két palackért 3500 forintot vettek fel. Mondanunk sem kell, hogy ezekből az összegekből Mészáros szintén levette a szerinte őt megillető részt, volt úgy, hogy ötszázat. A kör egyre bővült. Nemcsak kifelé, tehát nem csak olyan értelemben, hogy több és több igénylő próbálta ki a kiskaput, hanem úgy is. hogy az üzemegységen belül mind többen kapcsolódtak bele a palackok szabálytalan szétosztásába. A Bajai Járásbíróságon született ítélet már tizenegy emberre szabott ki különféle büntetést, s közülük kilenc a DÉGÁZ bajai üzemegységénél dolgozott. A már említett Sárosin és Mészároson kívül benne volt az ügyletben hat gázszerelő, egy gépkocsivezető. Tulajdonképpen csak két kívülálló került-velük együtt á vádlottak padjára: egy termelőszövetkezeti segédmunkás és egy állattenyésztési körzeti felügyelő — nem számítva természetesen az igénylőket, h'szen ők nem kerültek bíróság elé. pontosabban csak mint tanúkát hallgatták ki őket. Mindenkit nem, hiszen Sárosiék — letartóztatásukig- 1973. augusztus 22-ig — alig több, mint egy év alatt közel száz palackot „passzoltak el” különféle összegekért. A bíróság Sárosi Józsefet 76 rendbeli kötelességszegésért, jogtalan előny elfogadásával és kérésével elkövetett vesztegetés miatt halmazati büntetésként egyévi szabadságvesztésre ítélte, amit börtönben kell letöltenie. További két évre eltiltotta a közügyekben való részvételtől és 12 ezer forint megfizetésére kötelezte. Idős Mészáros Mihály üzletszerűen elkövetett befolyással való üzérkedés miatt börtönben letöltendő hathónapi szabadságvesztést kapott és ötezer forint megfizetésére kötelezte a bíróság. A többi- kilenc . vádlott háromezer és ezerötszáz forint közötti pénzbüntetést kapott s ezen felül valamennyit kötelezték különböző összegek (400 forinttól 1600 forintig) megfizetésére. Az ítélet ellen csak az első két vádlott, Sárosi és idős Mészáros fellebbezett, így azok még nem jogerősek. A többiek tudomásul vették a bíróság döntését, a rájuk vonatkozó ítélet jogerős és végrehajtható.
