Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-12 / 85. szám
1974. április 12. • PETŐFI NÉPE • 5 FILMJEGYZET Bemutatás előtt az Életünk legszebb napja A közeljövőben egy különös, a valóságban is lejátszódott tiltakozás történetéről készült filmet mutatnak be a mozikban Életünk légszebb napja címen. 1968 májusában az Egyesült Államokban kilenc amerikai állampolgár felett'ítélkezett a bíróság. A nagy port felvert tárgyalást' dokumentumjáték dolgozta át színpadra, és végül a drámát celluloid szalagon sokszorosították. Bizonyos értelemben nem filmszerű fűm ez az érdekfeszítő alkotás. A rendező legfontosabb törekvése ugyanis az volt,, hogy a nézők ne ..élvezzék” a'' cselekményt. hanem — a brechti felfogásnak megfelelően — gondolá- tilag dolgozzák fel a látottakat, hallottakat. Ez a felfogás annál is inkább szokatlan lesz közönségünk számára, mert az utóbbi években nálunk is tért hódítottak a kalandfilmek hatásaival operáló cselekményes történetek. Melyekben a krimi mélyebb mondanivalót is hordoz, mint például a Rendőrség megköszöni, vagy a Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében című filmekben. Az Életünk legszebb nyara nem domborítja ki - azokat a bűnügyi filmekbe illő részeket, melyek közönségsikerre vihetnék. Inkább elrejti, hogy a lelkiismeret drámáját bonthassa ki. Hogy hasz- nos-e ez atörekvés, azon lehet vitatkozni, persze ehhez meg kell ismerni a kilenc marylandi polgár- útját a tiltakozásig. i A játékfilmelemek hiányát a Valóság feszültséggel telt anyaga pótolja. Castonville városban kilenc polgár behatolt a helybéli kiegészítő parancsnokság helyiségeibe. és onnan a sorköteles fiatalok kartotékait az udvarra hordták. Az irattartókra házi készítésű napalmot locsoltak, majd lángra lobbantották a papírhalmazt. E szörnyű púsztító szertől felcsapó tűz ezúttal nem életek kioltását, hanem megmentését szolgálta, a vietnami hadszíntér elől menekítette a fiatalokat. A tettesek nem futottak el a várható felelősségrevonás elöl, céljuk több volt. mint e célszérűnek nevezhető pusztítás. Bevárták a rendőrség riadóautóit és- kezüket önként nyújtották a bilincsekkel közeledők felé. Nagyobb közönséget akartak tobo- . rozni tiltakozásuk számára, hallgatóságot mindannak, amit el akartak mondani tettük indoklásául. A vádlottak mindegyikének törvényadta joga, hogy megindokolhassa bűntette elkövetését, feltárhassa okait. A vietnami háború következetes elutasításáig vezető felismerések láncolata a csoport tagjainál a földgolyó legkülönbözőbb részeiről indult. Egyikük Guatemalában az amerikai misszió és az FBI kapcsolatát fedezte fel. a ’másikuk' Ugandában tanított 1 és; - megdöbbenve-1 Vette észré,’ hbgy Korigóí bombázására az USA felségjeleivel ellátott gépek szállnak fel. A harmadik Észak-Vietnamban járt. amerikai napalmmal szemben. Pesszimizmusa ■ viszont realista kiábrándultság. A valóságból fakad. A csoport tagjait kettőtől hat évig terjedő börtönbüntetésre ítélte Maryland állam bírósága. Pavlovits Miklós A sok szamár közt végre egy okos Az „ostoba szamárról” szóló közmondást . alaposan megcáfolja egy Bilbao környéki fdluban élő Neri nevű hároméves nőstényszamár. Néri a hátára erősít,ett tejeskannákat minden reggel elviszi a tanyáról a buszmegállóba. Amikor a busz közeledik, Neri kiáltozni kezd és türelmesen megvárja, mig leveszik hátáról a kannákat. Ezt azonban kizárólag a busz vezetőjének engedi meg. Amikor egy napon a busz nem közlekedett, a szamár szépen élkocogott a másik faluban levő tejközpont- ba. és leadta a tejeskannákat. (Schweitzer Illustrierte) • Részlet a legutóbbi keceli gyermekrajz-kiállításról. Gondolatok a gyermekrajzokról A felnőtteknek mindig örömet és meglepetést okoz, ha gyermekeik munkájával, eredményeivel találkoznak. Betekinthetnek az általuk már elfelejtett világba, megismerhetik, hogy róluk, munkájukról miként vélekedik az a korosztáy, amely szemük előtt nő fel, válik fiatallá, felnőtté. A legrégibb dal 15 év alatt megfejtették a 3500 éves „kottát” Nem mindennapi felfedezést tett Anna Kilmer amerikai tudós, az óasszír kultúra és művészet szakßmbere. Tizenöt esztendei megfeszített munka eredményeként sikerült megfejtenie egy ősi zene kéziratát, amely körülbelül időszámításunk előtt 1800 évvel készült. Ezt a zpnei szöveget agyag- lerfiezre vésték. A francia tudósok találták meg az ötvenes étek elején Szíriában folytatott régészeti ásatások során. Anne Kilmernek • a bonyolult hangjelzések későbbi — a görög skálákkal történt — összehasonlítása segítségével most sikerült „elolvasnia" az ősi zpnei' kéziratot Kilmer felfedezése jelentősen kiterjeszti a zenetörténet határait. A szakemberek a legutóbbi időkig úgy vélték, hogy az úgynevezett nyugati zene az ősi Görögországban született, időszámításunk előtt. körülbelül 400 évvel. A mostani felfedezés azt bizonyítja, hogy a zenekultúra gyakorlatilag legalább 1400 évvel idősebb, s hogy a zenét először Mezopotámiában rögzítették. A tudósok a korai asszíriai —babiloni kultúra magas fejlettségi színvonalának anyagi bizonyítékaira támaszkodva feltételezte, hogy abban a korszakban a Földközi-tenger térségében már léteztek zenei szövegek. Anne Kilmer felfedezése előtt azonban errp nem volt bizonyíték. R. Croker, a Kaliforniai egyetem zeneprofesszora szakértők körében lanton előadta ' az Ősi művet. Zenéi felépítése és ritmusa alapján feltételezhető, hogy ez — dal. A mai fül számára úgy cspng, mint egy bölcsődal, vagy melodikus népdal. A 11 húros lant, amelyen a világ legősibb dalát előadták, egy ősi asszíriai—babiloni lantnak a mintájára készült. Az eredeti hangszer maradványait körülbelül 50 évvel ezelőtt találták m?g Dél-lrakban egy régészeti ásátás során. Zajgyűjtés... 0 A rádió zenei munkatársai időnként hanggyűjtésre indulnak. Ilyenkor a legkülönfélébb hangeffektusokat rögzítik sztereo magnetofonra. Az így ösz- szegyűjtött hangfelvételeket rádiójátékokhoz, zenei műsorokhoz használják fel. Képűnkön: Falusi „atmoszféra”. (MTI foto — KS.) A megyei gyermekrajz-kiállí- táson minden -egyes gyermek- munka véleményalkotás, az élményeknek gazdag, gátlástól mentes, színnel és formával történő ábrázolása. Szinte mindenkiben felvetődött, aki a kiállítást látta, hogy a szakkörökben milyen lelkes és szép munka folyik. Ezért dicséret illet minden olyan pedagógust, aki hivatása magaslatán, időt s fáradságot nem kímélve, önmaga is alkotva. alkotásra buzdítja tanítványait. A gyermeki alkotást az általuk elképzelt világba való belefeledkezések, sajátos kifejezési módok jellemzik. Figyelemmel, örömmel oldódnak fel a rajzolásban, festésben, anyagformálisban. Korlátokat nem ismérve festenek kék elefántot, soha nem látott tájat, őserdőt, s kezük nyomán bont szirmot a virág. A gyermek számára az emlékkép felidézése, ecsettel, ceruzával stb. történő megörökítése nem másolás, hanem egy élmény új-, raéledése. Így teremt színes világot s ábrázolja az őt körülvevő valóságot. Meglepő az a kifejezési vágy. játékosság, amivel ezek a gyerekek a rajzeszközökhöz nyúlnak. S mennyire kedvelik a színeket! Ecset, kréta, ceruza mellett sok más eszközt is felhasználnak az ábrázolásra. Van fémdombormű, metszet, textil- és papírkollázs, kivarrás, batik, spárgaragaszlás, kerámia stb. A téma és az anyag változatossága egyéni kifejezéseket tükröz. A népművészet őszintesége. tiszta szépsége, rokon a gyermeki fantáziával, élményvilágával, sokféle képi megfogalmazásával. Sokan már gyermekkorban érzik a művészet iránti rajongást, szeretetek Nemcsak a zene iránt, hanem a szem számára adódó szépség, tartalom iránt is. Közismert dolog, hogy ■ ismereteink túlnyomó többségét a látás hatására szerezzük. Szükséges a vizuális kultúra fejlesztése, nemcsak a leendő művészek számára, hanem a jelen s a jövő minden más foglalkozású embere számára is. Az oktatási reform célkitűzései is a gyakorlati, magát nfln- den helyzetben feltaláló emberek nevelését szorgalmazzák, akik kombinatív képességeik bir- . .tokában tudják .a?„ állandóan újat felismerni és alkalmazni. A gon- dolkodtatásra, a 'gyátíóriáti ‘ éíét- re való nevelés egyik legcélravezetőbb módszere a vizualitás fejlesztése. Nemcsak a látható világ vizuális megismeréséről van szó, és annak rajzi vagy egyéb reprodukálásáról, hanem az alkotó tevékenység elindításáról is. Fontos eszköz ez az alkotó munkára nevelésben. A legszebb gyermekmunkákra éppen a közvetlen előadásmód, a merész, egyéni, élmény- szerű, könnyed megfogalmazás a jellemző. Az ügyesség önmagában nem elég. Akkor válhat értékessé, ha segít átélni a tartalmat és kiemelni azokat a különbségeket, amelyek jellemzővé teszik az alkotást. Az ilyen tudatosság, gondolati kiemelés gyerekeknél nem mindig szándékos, ezért technikai ismeretekre és gondolkodtatásra mindenképp szükség van. Ehhez nyújt igen nagy lehetőséget, támogatást a. szakköri munka. A gyerekeken- keresztül hatás éri a felnőtteket is: A tanulók otthon is megmutatják munkájukat, „eldicsekednek” _ eredníé- nyeikkel és a lehetőség szerint igyekeznek környezetük alakításában aktívah. részt venni. A „környezet” szót igen széles értelemben ismerjük. Nagy a felelősségük a felnőtteknek gte- kintetben, hogy milyen tárgyi légkört, látványos benyomásokát teremtenek a felnövekvő nemzedék számára. A külső világ tárgyai: természet, bútor, ruházat stb. lényeges jelenségek a gyermeknevelésben. Sokszor egy életen át kísérik az ezek által kapott emlékek. Egy kő, vagy egy ág több' és szebb élményt nyújt, jobban fejlesztheti a fantáziát, mint az oly gyakran és sok helyen látható művirág, a szabad mozgást gátló zsúfoltság. A szép atmoszférája létrehozza az emberek iránti tiszteletet, s egyben alkotói igényt is ébreszt. .Azok a tanulók, akik _a “szakköri; foglalkozásokon " ‘Szép . änj.eny?KbeiJÍ^, Készesültek, ~ Hiányosán rengetegét nyertek egyéniségük sokoldalú kibontakoztatásában, érdeklődési körüknek megfelelően és értőbb szemmel néznek a világba. A rajztanítás ezért- is több az igen gyakran hangoztatott manuális készség fejlesztésénél. Hisz rajztanításunk, szakköri foglalkozásunk eredményessége ott tükröződik a legjobban, áhol a gyermekek, a fiatalok világnézeti formálása, az értelmi és érzésbeli, esztétikai és magatartást formáló szerep a döntő, a korszerű, humanista alkotó embertípus alakítása a feladat. A gyakorlati életben is oly fontos ízlésformálásnak jeleittős bázisa a rajzszakkör. Jó lenne, ha a megye területén minél több iskolában működne, de legalSbb ott, ahol szaktanárok tanítják a rajzot. „ l Lisztes Lászlone megyei rajzszakfelügyelő FELICE CHI LANTI HÁROM ZÁSZLÓT ALVATORE , GIULIANÓNAK (8.) — Nem — felelték —, hercegek, meg főnökök yoltak ott. — Jó — mondta Giuliano 7-, akkor a hercegeknek meg a főnököknek nyilatkozom majd. Bécsvágyó és agyafúrt, meglehetősen képzett — középiskolát végzett — fiatalember jött: Pasquale Sciortino. Akkoriban tért vissza szülővárosába, San Cipi- rellóba. Északon járt, ott élte á+ az áprilisi népfelkelés dicsőséges napjait. És azonnal szerét ejtette, hogy kapcsolatba lépjen Salvadoré Giulianóval. Giulianónak szükség^ (volt képzett emberekre, alvezéíei. csapatkapitányai bátor és értelmes fiúk voltak, de műveletlenek. Giuliano maga folyton kereste az alkalmat, hogy tanuljon, szebben írjon, sokat olvasson, képezze magát — meg is volt az eredménye. Pasquale Sciortino a tanácsadója lett. Sciortino lelkes szeparatista volt, hamar megbecsülést szerzett a mozgalomban, kényes feladatokat látott el. Legkomolyabb megbízatása az volt, hogy létesítsen kapcsolatot Giuliano és az EVIS (Önkéntes Hadsereg Szicíliai Függetlenségéért), Giuliano és a mozgalom vezetői közt. Már említettük, hogy milyen különös lelkiállapotban volt a fiatal bandita: szeretett volna kiszabadulni a közönséges bűnöző törvényen kívüli életéből, szeretett volna egy zászló nevében harcolni. És Giuliano számára a szeparatizmus lett ez a zászló: a lehető legigazabb politikai mozgalom volt a szemében, mert Szicíliát el akarta szakítani a csendőrök Olaszországától, és azt akarta, hogy iaz Egyesült Államok egyik köztársasága legyen. Egyébként az amerikai titkos- szolgálat ügynökeivé lett hajdani gengszterek is arra buzdították Giulianót, hogy csatlakozzon a szeparatistákhoz. Már mondtuk, hogy gyakran találkozott velük a maffiavezéreknél, például a partinicói Sanöt bátyámnál, a camporealei Vanninál vagy Mon- realéban a Micelieknél. Bár Giuliano már azelőtt is, hogy zászlót ragadott a kezébe, elég erős volt ahhoz, hogy kötetlenül mozoghasson egész birodalmában. Gyakran töltötte, az éjszakát otthonában, anyjával, húgával és nővérével, Marianni- nával és Giuseppinával. Különösen a húgát szerette Szerelmes is volt: szoros kapcsolat fűzte egy monrealei lányhoz, feleségül is akarta venni, de nagyon sok akadály állt közéjük, és a lány boldogtalan volt. — Nekünk nincs jövőnk, mint a többi szerelmesnek — mondogatta Giulianónak titkos találkáikon, amikor átölelte. Egyik este Giuliano így szólt: — Holnap este elmegyek a püspökhöz, össze kell hogy adjon bennünket. Késő este kopogtatott a monrealei érsek házának kapuján. Fiatal diakónus nyitott ajtót; Giuliano azonnal megmondta, kicsoda, és kérte, hogy beszélhessen őeminenciájával. Azt akarta, hogy az összes formaság betartásával rendezzék meg az esküvőt: fehér menyasz- szonyi ruha, tanúk, esküvői lakoma. Túl sok volt azonban az akadály. Már a kihirdetés is nehézségbe ütközöiti volna, hiszen Giulianót többszörösen körözték. A főpap igyekezett lebeszélni. — Nem, eminenciás uram: a szertartás a dómban legyen, késő éjjel. (• Ám a főpap nem egyezhetett bele, bár emberileg megértette a fiatal banditát meg a többi szicíliai fiatalt is, akik az alvilág karmaiba kerültek, és ^szüntelenül a rendőrkapók elől menekültek. 11. A monrealei maffiásoknak, akik a szeparatisták közé hívták, azt mondta: a hercegeknek meg a főnököknek nyilatkozom majd. És feltételét, hogy személyesen akar velük találkozni, Sciortino közvetítésével, elfogadták. Sőt, a főnökök meg a hercegek maguk szorgalmazták a találkozást. A helyet és a feltételeket Giuliano szabta meg. A Ponte Saganát jelölte meg,, egy elhagyott nagybirtokot, nem méssze Monteleprétől. A találkozón két herceg jelent meg, egy autóversenyzőként ismert báró és Nyugat-Szicília leggazdagabb földbirtokosa, aki többek közt arról volt híres, hogy mérhetetlen birtokai egy részét ésszerű, modern elvek alapján műveltette. Mind autón jöttek. Giuliano kikötötte, hogy az urak fegyvereiket hagyják az autóban, és gyalog, fegyvertelenül érkezzenek az általa megjelölt helyre. És ezek a gazdag, kiváló urak így is tettek. Giulianót egyedül, fegyvertelenül találták, egy kövön üldögélt. Mielőtt MonteléDfe királya elindult a találkozóra a szeparatisták követeivel, bandájának meghagyta. hogv feltűnően mutatkozzanak majd. És csakugyan, vagy tíz fegyveres járkált,fel s alá a környező magaslatokon: a szeparatisták érkezésekor azonban Giuliano széles ■■ mozdulattal leshelyükre parancsolta vissza őket. A báró azt mondta: — A független szicíliai államban ön hadügyminiszter lesz. Egy gróf pedig: — Nemesi címet adományozunk maid önnek. Giuliano hagyta őket, hadd beszéljenek. Kissé undorodva hallgatott, s végül hidegen közölte feltételeit. Azért akar háborút indítani a csendőrök ellen, hogy Szicília amerikai típusú állam legyen. Neki nem fontos, hogy miniszter, vagy herceg legyen. Inkább egy malom és tésztagyár tervét forgatja fejében. Egy papírt mutatott, melyen saját kezű rajza díszelgett: kezdetleges térkép volt, Szicíliát ábrázolta. amint egyik oldalon Rómához, a másikon meg az Egyesült Államokhoz van ’ láncolván egy lázadó géppisztolyával éppen szétzúzza a Rómához kötő láncot. — Ez a szeparatizmus programja kiáltványa és zászlaja — magyarázta. A hercegek, a grófok, meg a bárók nézegették a kezdetleges rajzot, és megígérték, hogy csináltatnak belőle egy plakátot, és kifüggesztik az egész szigeten. Giulianónak azonban más elképzelése volt: fessék a falakra a gerillaakciók után. így mindenki megtudja majd a támadások értelmét. Az a vágy égett benne, hogy kitűzzön egy zászlót oda, ahová lesújtott, eszmékkel akarta „igazolni” az egész életét. A fegyverek? Volt neki sok, a többit meg majd az ellenségtől (a csendőröktől) veszi el. Pénz viszont kell az emberek fizetésére, jutalmazására az akciók után. Minden új harcosnak is kell to- borzópénz. meg jutalom a támadások után. Családos fiúk ezek. És kérte, hogy lássák el pénzzel, mint a zsoldos vezéreket. Ezek a nagyurak azonban sürgősen kijelentették, hogy koldusszegények. és azonnal- az eszmékre hivatkoztak, a szicíliai hazafi- ságra. (Folytatása következik.)
