Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-10 / 83. szám

1974. április 10. • PETŐFI NÉPE • S Május - BNV Az idén már két ízben, ősszel és tavasz- szal rendez szakosított nemzetközi vásárt a HUNGEXPO. Május 18-tól 26-ig a beruhá­zási javak, és szeptember 14-től 22-ig a fo­gyasztási cikkek szakvására nyílik az új Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban. Mint ismeretes — a kormány határozata sze­rint — 1974-ben át kell adni a városligeti vásárváros területét — amely park, játszó­sétáló-, sport-, szórakozóhely lesz ismét. Budapesten 1842 óta rendeznek vásárokat, s 1900 óta a nem­zetközi vásárok hagyománya a Városligethez, fűződik. S bár a liget méltán kapta a „világ leg­vonzóbb vásárterülete” címet — szűknek és elavultnak bizonyult. Ezért a vásárt ezentúl az Albert- irsai úton, a volt mezőgazdasági vásár területén rendezik, ahol kellő terület áll a kiállítók ren­delkezésére. Javában folyik az építkezés. Az új terület ugyanis csak szakosí­tott vásárok színhelye lesz — s ezért az eddigi szétaprózott kis csarnokok helyett megfelelő nagy pavilonok építése vált szükséges­sé. Felépítették már azt a 23 ezer négyzetméteres óriás alumínium falakkal osztható csarnokot, amely az ország legnagyobb ki­állítási létesítménye. Ebbe és a többi hasonló méretű pavilonba kamionok is bejárhatnak — .könnyítve ezzel az áruk ki- és berakását. Ä pavilonok egy része fűthető és ezért télen is hasznosítható. Ennek megfelelően a vásárköz­pontban évente kétszer nemzet­közi vásárt tartanak, ötévenként kerüU'sor az Országos Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Kiállí­tásra. Évenként ismétlődően lesz AGROMAS-EXPO néven Nem­zetközi Mezőgazdasági- és Élei-, miszeripari Gép- és Műszerkiállí­tás, a HUNGAROPLAST Nem­zetközi Műanyagipari Szakkiállí­tás, OTTHON Nemzetközi Lak­berendezési- és Bútorkiállítás. Kétévenként rendezik a BUDA- PACK Nemzetközi Csomagolási és Anyagmozgatási; az AUTO­SERVICE, a HUNGAROKORR (korrózióvédelmi), valamint a Nemzetközi Építőgép Kiállításo­kat.. Az idén 11 nemzetközi kiál­lításnak ad helyet az új vásár- központ A korszerűség jegyében épül a vásárváros energiaellátására al­• A vásárközpont makettje. kalmas fogadó- és transzformá­torállomás. Hiszen a teljes üze­mű BNV kapacitásigényei 15 me­gawatt, annyi, mint egy tízezer lakosú településé. A vízellátást az új víztorony felépítése oldja meg. Sokat költenek a csatorná­zásra is — s a telefonhálózat biztosítására. Jövőre készül el az a 14 emeletes toronynáz, amelyben a vásár szolgáltató -részlegéi, a kiállítók által bérbe vehető irodák bemutató- és kon­ferenciatermek kapnak helyet. A reprezentatív termekben számos, a vásárral nem összefüggő kon­ferenciát is tarthatnak majd. Kü­lönösen akkor, ha felépül a ter­vezett 400 ágyas szálloda is. Milyen lesz a tavaszi Buda­pesti Nemzetközi Vásár? — A beruházási javak szakvására cí­men megrendezett bemutatón felvonul majd a könnyűipar, a gépgyártás, az energiatemíelés és villamosgépgyártás, a fémmeg­munkáló ipar, a kereskedelmi- és vendéglátóipari gépgyártás. A legújabb megoldásokat vonultatja fel az irodagép- és számítástech­nikai, a közlekedés- és anyag- mozgatási. kiállítás. Az építő­ipari- és klímatechnikai beren­dezések is bizonyára felkeltik a szakemberek érdeklődését. A szakosított kiállításon a lá­togatók egymás mellett láthatják a világ számos országából fel­vonuló — azonos használatú, de különböző technikai megoldású — gépeket, árukat. K„ M. Kiállítási csarnok épül a vásárban, háttérben az új víztorony. (MTI fotók — KS.) Fejlődik a szövetkezetek ipari tevékenysége Új termékek, változatos szolgáltatások Hat hektár szójabab Kísérletképpen vetettek az idén első alkalommal szójababot 6 hektáron A közelmúltban beszámoltunk már a kecskeméti UNIVER Szö­vetkezet hálózatféjlesztési szán­dékairól, a számos új egység lé­tesítésére vonatkozó tervekről. Ezúttal az állami nagyipart ki- ' egészítő ipari tevékenységükről ejtünk szót; arróí a vállalkozás­ról, amely korántsem versenge­ni kíván az ipari nagyüzemek­kel. pusztán azok „fehér folt­jait” igyekszik a lehetőségekhez mérten felszámolni, ,s ezzel hé­zagpótló szerepet tölt be. Meghatározója ennek a fel­adatkörnek egyebek közt, hogy Kecskeméten már szinte törté­nelmi hagyományai vannak az élelmiszeriparnak — elég, ha csak a konzervgyárat, vagy a baromfifeldolgozó vállalatot em­lítjük —, s az UNIVER ezeket kiegészítve, ezekhez kapcsolódva folytatja az ilyen /jellegű ter­melést. Hetéhyegyházi konvervüzemük termékei országos hírnek. Ma már 11 féle tubusqs ételízesítőt gyártanak. Az őssz'el megjelen­nek a piacon a 250 grammos üvegpalackokba töltött ételízesí­tők is: a catchup és egyéb már­tások. összesen hatféle ízválasz­tékban. Régóta ígérik már az UNIVER vezetői, s az ősszel végre való­ban a boltokba is kerül a vörös­hagymakrém. Mint ‘ megtudtuk, a késés oka az, hogy eredetileg „eldobó” müanyagcsómagólást akartak alkalmazni, ez a terv azonban időközben módosult, s így 400 grammos töltősúlyban — vissza is váltható —, konzerv- üvegben hozzák majd a krémet forgalomba. Még ebben az évbei) — az MNB megyéi igazgatóságának támogatásával — lehetőség nyí­lik az üzem továbbfejlesztésére,, a technológia korszerűbbé téte­lére. E segítség jóvoltából az exportigények kielégítésére is gondolhatnak. A folyó évben mintegy 8 millió forintot' fordí­tanak főként gépesítésre, a kon­zervüzem teljes termelési terve pedig meghaladja az 50 milliót. A szövetkezet mélyhűtő üzeme évenként 40 ezer libát dolgoz fel, gyorsfagyaszt és csomagol exportra, illetve a belföldi ellá­tásra. Ez utóbbinak a keretében füstölt libamellet, valamint pá­colt és főtt combot is forgalom­ba hoznak. Most folynak a kí­sérletek a szokásostól eltérő, sa­játos baromfikészítmények — így baromfikolbász, továbbá hús­krémek — előállítására. Tavaly alakították ki az UNIVER Szövetkezet vágóhíd- ját és húsfeldolgozó üzemét. Az idén tízezernél több. sertés fel­dolgozását tervezik, amihez az alapanyagot jórészt a szövetke­zet sertéstenyésztő szakcsoportja adja. Elsősorban a megye — ezen belül is Kecskemét — la­kosságának ellátására tőkehús, füstölt- és töltelékáru készül itt, 1974-ben 18—20 millió forint ér­tékben. Elöljáróban szóltunk már a szövetkezet kiegészítő szerepéről. Ilyen feladatot vállaltak az or­szágszerte közkedvelt üdítő ita­lok mellett — elsősorban.a nyá­ri csúcsidény ellátási nehézsé­geinek az áthidalására — továb­bi 4—5 fajta üdítő ital gyártásá­ban is. Unicolából, jaffából, szin­tetikus narancsléből stb. évi 3—3,5 millió palackkal hoznak forgalomba. Befejezésül arról is hírt adunk, hogy ,az UNIVER Szövetkezet rövidesen palackozóüzemet lé­tesít. Az év őszén már a bol- tokbap, is kapható lesz a szövet­kezet saját címkéjével ellátott, jó minőségű, zamatos kisüsti barack-, szilva- és egyéb pá­linka. Egyetértés ben. a kunszentmiklósi Termelőszövetkezet­Kisiparosok kitüntetése Felszabadulásunk évfordulója alkalmából szolgáltató tevé­kenységük elismeréséül kisiparo­sokat tüntettek ki a megyében. A Kisiparosok Országos Szerve­zetének elnöke két • mélykúti mestert: Zakupszki József férfi­szabót és Sántha Sándor kötél­gyártót, továbbá két kecskemé­tit: Détári Mihály szíjgyártót és Cs. Kovács József féríiszabót, valamint Kerényi ' József bács­almási kötélgyártót az ötven­éves kisipari munkásságáért jel­vénnyel tüntette ki. Az Ipar kiváló mestere okle­velet kilencen kapták meg a megyei tanács iparügyi osztá­lyától. Közülük négyen a me­gyeszékhelyen állnak a lakosság szolgálatában: Szíj jártó Ferenc vízvezeték-szerelő, Sárai Szabó Pál lakatos, Erki János autósze­relő és Fekete János asztalos. Mucsi Ferpnc, Országh Ferenc és Lénárt Gergely ágasegyházi kisiparosok nyugdíjba vonulásuk alkalmából vehették át a kitün­tető oklevelet. Orgoványon Ban- czik István kőműves. Tiszaalpá- ron pedig Kiss Jánosné női fod­rász érdemelte ki a Kiváló mes­ter címet. ■ Kivonják a forgalomból a magyar nyelvű használati utasítás nélküli importcikkeket A vásárlók panaszai alapján tartott ellenőrzéseken a Kéres- kedelmi Minőségellenőrző Inté­zet egyebek között megállapí­totta, hogy a román gyártmá­nyú Adam nevű aerosolos bo­rotválkozás utáni arcápoló kré­met — az érvényes miniszteri rendelet ellenére — magyar nyelvű használati utasítás nél­kül árusítják. Ezért az intézet a termék további értékesítését ideiglenesen megtiltotta, s fel­hívta a kereskedelmi szerve­ket. hogy a forgalomból vonják ki a1 krémet. Az Adam arc­ápoló krém, amint a magyar nyelvű használati utasítást adnak hozzá, ismét árusítható. A KERMI újból felhívta a ke­reskedelmi szervek figyelmét az 1970-ben kiadott bel- és külke­reskedelmi miniszteri rendelet­ben előírt kötelezettségre, amely szerint importcikk csak a vá­sárlók megfelelő tájékoztatásá­val árusítható. Azt a terméket, amely mellől a használati utasí­tás hiányzik, kivonják a forga­lomból. (MTI) Barátom, az észkombájn Művészeti csoportok előadása Baján Baján a Szakmaközi Bizottság Művelődési Házában április 12-én P^?te'le" este 6 órakor mutatják be új műsorukat a József Attila Művelődési Központ művészeti csoportjai. Fellépnek: a Prizma Iro­dalmi Színpad, a tamburazenekar, a gyermek-tamburazenekar tagjai és szólistái, valamint a néptánccsoportok. Ismerősöm jobb sorsra érde­mes fiatalember volna, de... Természetének szörnyű vonása, hogy minden alkalmat kihasznál lexikális tudásának fitogtatásá- ra. Agya: afféle káptalan. Mil­liárdnyi rekeszének minden aj­taja könnyen nyílik. s amit egy- i szer oda beraktározott, bármi­kor naprakész frissen felmu­tatja. Másfelöl azonban lóg egy deszkája. Érzéketlen minden iránt, ami a széppel kapcso­latos. Tessék az illusztráció. Mutatom neki ezt a kedves képet, amely a legtudományo­sabb meteorológiai fejtegetésnél is magasan többet mond a ta­vaszról. A két vidám, szép kis­lány, akikre szinte ontja szerel­mes virág-bókjait a tavaszi ve­rőfénytől is megrészegült jócs­ka. Mintha fehér pillangósereg válaszolna ujjongó szárnybonto­gatással a lányok mosolyára ... Hogy többet ne beszéljünk... Félnótás ismerősöm rápillant a felvételre, de már el is kapja a szemét. — Igen, most korán kezdik . |. — jegyzi meg tudálékos hang­súllyal, amitől hirtelen viszket­ni kezd a tenyerem. — Mit kezdenek korán? — Hót a fagylaltozást —1 áldoz egy odavillantást a bájos képre. S hogy én csak tátogni vagyok képes, ő már láthatóan transz­ba esik suta örömétől. Itt az alkalom, hogy megszellőztesse agytekervényeinpk ebben a té­mában felhalmozott raktárkész­letét. Tekintetében jégcsillogás. — Olvastam egy statisztikát. Hazánkban egy év alatt csak­nem 1? millió kiló fagylaltot fo­gyasztunk. Ha ezt kétforintos Április 12-én, pénteken ül össze az újítók és feltalálók IV. országos értekezlete. Az újító ember dicsérete Sok szakember állítja, hogy bár a gépiesen végzett munka lehet jó minőségű, hozhat tisztes eredményt — a munkába*» az igazán értékes magatartás mégiscsak a gondolkodással párosított cselekvés, mert ebben rejlik teljes bizonyossággal a haladás és a nagyobb eredmény lehetősége. Tehát, ha nem­csak elvégezzük a munkát, hibátlanul, az adott norma sze­rint és á körülmények megengedte színvonalon, hanem — nap mint nap — kritikával közelítjük a már tegnap is vég­zett feladatot: nem lehetséges-e ma már másképpen, jobban cselekedni, mert a körülmények és a követelmények is vál­toztak azóta. Egy-egy új felismerés, vagy egy új ötlet, vagy egyszerűen csak saját tudásunk gyarapodása, újabbakkal toldhatja meg a tegnapi sikereket. Az újító ember ennek szellemében cselekszik — ösztönösen vagy tudatosan — ez a magatartás a jellemzője. Az MSZMP politikája és gaz­daságpolitikája hosszú ideje a legteljesebb mértékben kedvez ennek a magatartásformának. Nem is lehet másképp miután a politika alapvető célja a társa­dalom gyarapítása, a népjólét eme­lése — éppen a gazdaság intenzív fejlesztésének, hatásosabb és sza­kadatlan korszerűsítésének esz­közével. Ennek emberi oldala fe­lől határozott a párt X. kong­resszusa, amikor a legfontosabb feladatok egyikének jelölte meg, a helyi, vállalati önállóság kere­tei között az egyéni alkotókészség kibontakozását, az alkotókedv ösztönzését és támogatását. Sőt, hogy a párt legfelsőbb vezető testületé, a kongresszus által ez mennyire céltudatosan megszer­kesztett tervszerű program, az abból is kitűnik, hogy az előb­bi követelmény mellé odakerült az üzemi demokrácia elmélyíté­sének feladata is. Ez az egyért i alkotókezdeményezés előtt nyit­hatja . szélesebbre az utat a ter­melés, a gazdálkodás legfonto­sabb színterén — a gyárakban. Szokás valamely gazdaság­megújulási készségét a feltalá­lók és az újítómozgalom ered­ményein is mérni A hazai újí­tómozgalom helyzetéről, eredmé­nyeiről az utóbbi években el­lentétes vélemények alakultak ki. Az újítók és feltalálók IV. or­szágos értekezlete bizonyosan vá­laszt ad majd arra is, mennyire lehetünk elégedettek' az eredmé­nyekkel, és hogyan lehet azokat gyarapítani a jövőben. Tény, hogy az utóbbi 6 évben, az évi másfél milliárdról kétmilliárd­ra emelkedett az újításokból származó vállalati többletered­mény. Tartalmasabbak, átgondol- tabbak az újítások, mint pél­dául 6—8 éwel ezelőtt. Tavaly 1500 találmányt jegyeztek be a Találmányi Hivatalnál — ez is tisztes mennyiség. Az értékelés­nél inkább akkor indokoltak a kérdőjelek, ha nemzetközi össze­hasonlítást végzünk. 100 ezer la­kosra számítva ugyanis Japánban 76 újítás, Svájcban 91 — nálunk 14 jut. Valamennyi baráti szo­cialista ország, és európai tőkés országok többsége elhagy bennün­ket e mutató tekintetében. Fej­lettségi színvonalunk más jel­lemzői ugyanakkor az előttünk járó országok hasonló mutátóihoz sokkal közelebb állnak. Amiből az következik, hogy legalábbis az újítások számát tekintve — sa­ját fejlettségi Színvonalunkhoz képest is elmaradtunk. Ezek az adatok, egyben azt is bizonyítják, mennyire nem áll­hatja meg a helyét az a véleke­dés, amely szerint az ipar kor­szerűségének mai fokán, a tudo­mányos és technikai forradalom közepette kevesebb lehetőség nyí­lik az újító ember számára. El­lenkezőleg: a legfejlettebb ipari országokban a legtöbb a 100 ezér lakosra jutó újítások, találmá­nyok száma. Persze ezekben az országokban a legnagyobb az ipar aránya, s az iparban fog­lalkoztatottak száma. is. A feladat tehát a nemzetközi összehasonlításban válik világos- sá: a saját fejlettségi színvona­lunkhoz kell igazítani — az utób­bi -évek bizonyos mértékű elma­radása után —, kibontakoztatni az újítómözgalmat. Az újítókedvet azonban téve­dés lenne csupán az újítómoz­galom számszerű eredményein lemérni. Hiszen a szamunkások százezrei szüntelenül változtat­nak, ésszerűsítenek munkájukon. Sokszor úgy is, hogy_ ha tollat ragadnának, ötletükből hivata­los újítási javaslat válhatna. A mérnökök tízezrei törik a fejü­ket a jobb megoldásokon, hiva­tás- és kötelességtudatból. Az újító embert diósérve tehát rájuk is kell gondolni, akik mindenütt és mindig a jobbat, az egysze­rűbbet keresik, akik a műszaki­gazdasági haladást szolgátó ter­meink első számú megvalósítói. Közülük kerülnék ki az újító­mozgalom résztvevői is, akiknek képviselői mai országos tanács­kozásukon az eredmények ösz- szegezésével együtt a továbbhala­dás útját, lehetőségeit is kere­sik. Gerencsér Ferenc tölcsérre számítjuk át, fejenként 17 adag esik... Kajánkodom vele egy kicsit. — No persze, egy csecsemő­nek alaposan neki kell gyürköz- nie, míg a 17 adagot legyűri. És hát a fogatlan aggastyánoknak is igyekezniük kell, hogy még a tél beállta előtt beszürcsöljék a rájuk eső kvótát. Hideg Ész fölényesen hárít. — Éppen azért elképzelheted, mennyi fagylaltot pusztítanak e csemege igazi kedvelői ... Tud­hatnád, hogy a statisztika egy- kalap alá vesz mindannyiunkat. Idegesít Hideg Ész agytornája. — De... te nem látod, kik fagylaltoznak a képen? Odanéz. Felvonja vállát és szemöldökét. — Két nő? Na és? __Volt... — várj csak! jó nagy tölcsérek — volt hat forintjuk, és most elnyalakodják. — Semmi más nem jut eszed­be két ilyen ragyogó... Megint az a tenyérbe mászó pofafintor. — Minek kellene eszembe jut­ni?.... Ja?... Aligha tudják ezek a csajok — ó, micsoda öntelt képpel mondja! —, hogy a fagy­lalt készítésének titka: kínai vívmány ... Jó régi, mert... — Csak nem azért haragsza­nak most Konfuciuszra, hogy az ő filozófiája is elősegítette a ti­tok kiszivárgását, s most már az egész világon nyalják a talál­mányukat? Hideg Ész rendreuta&t. — Tudhatod, hogy én nem po­litizálok ... Elég az hozzá, hogy a kínaiaktól átvették az arabok, a perzsák, majd a szemfüles ókori rómaiak következtek. Ök, s nyomukban az olaszok honosí­tották meg a fagylaltot Európá­ban. — Olyan régtől nyalják a tö­megek a...? — Tévedsz, öregem. Egészen 1672-ig csak királyok, hercegek, grófok csemegéje volt. — Tehát a naplopóké. Elereszti a füle mellett. To­vább lapoz feje lexikonában. — Akkor aztán végre egyPa- lermóból származó cukrász, Francesco Prpcopio de Coltelli párizsi kávéházában a \ betérő vendégek is kaphattak belőle. — Tehát. Franciaországban tör­ték meg a jeget, s azóta mi egyszerű emberek is nyalhat­juk ... — Várj, hadd fejezzem be... Hazánkban__ _______Él I — Fogadjunk, hogy a fagylalt­nyalást is Pesten kezdték. — Eltaláltad. 1760 után kez­dett gyarapodni fagylalttal is a cukrászdák és kávéházak válasz­téka. Az ördög vigye el. még meg­szédít a szövegelésével! — De mondd meg őszintén, az égvilágon semmi más nem moz­dult meg benned e derűs kép láttán? Csak a fagylalt ragadott meg? A lányok, virágok nem mondanak neked semmit? — Dphogyisnem. Ahogy így elnézem ezeket a lányokat, igen­csak meg bimának enni még egy adagot. „ú Tőül István (Tóth Sándor felvétele.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents