Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-10 / 83. szám
4 • PETŐÉI KEPE • 1974. április 10. • Lesz elegendő víz az öntözéses gazdálkodás nagy arányú kiterjesztésére. .. SZÉCHENYI MEGÁLMODTA - MI MEGVALÓSÍTJUK Az Alföldtől Angliáig? II. Interjú Dégen Imre államtitkárral Lapunk olvasói — érthetően — szeretnének több, elsősorban Bács megyét érintő részletet megtudni a Tisza vízlépcsőiről, a Duna—Tisza-csatorna kilátásairól. Megkértük Dégen Imre államtitkárt, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. Először talán arról, hogy mi indokolja a csongrádi vízlépcső megépítését? — Ismeretes, hogy a Tiszavölgy hazánk legszárazabb vidéke, ahol nemcsak áz ipar és a mezőgazdaság fejlődését, hanem a városiasodás meggyorsulását is korlátozza az egyre súlyosabb vízhiány. Az ország vízszükségletének 75 százaléka ezen a területen jelentkezik, viszont a hasz- nosítnató vízkészlete, az országosnak mindössze 20 százaléka. Számolni kell az éves vízigény állandó növekedésével ,is. A jelenlegi, évente több mint 2 milliárd köbméter helyett, 15 éven belül a duplája kell ahhoz, hogy a Tisza mentén kielégítsük a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, az ipar és a lakoság igényeit. — Már az első vízlépcső, a Ti- szalöki Vízlépcső is, nagy gazdasági-társadalmi változásokat indított el. Fontos szerepe volt az öntözéses gazdálkodás meghonosításában, éppen az aszálytól leggyakrababn szenvedett tájakon. A kiskörei II. Tiszai Vízlépcső pedig nemcsak folytatása a Tisza csatornázásának, hanem kiemelkedően fontos a vízhiányok pótlásában, megkétszerezi a Tisza nyári alacsony vízhozamát. Ennek egyébként a mezőgazdaságon kívül az ipar is nagy hasznát látja. A következő szakasznak, a csongrádi vízlépcső megvalósításának első állomása volt a lakiteleki megbeszélés, ahol az előkészítésről tájékoztatták az érdekelt területek országgyűlési ' képviselőit és meghallgatták észrevételeiket. A fejlesztési terv ez év tavaszán kerül a tervbizottság elé, a beruházási javaslat pedig jövőre készül el és jóváhagyása után kezdődhet az előreláthatóan 3—4 évig tartó építés. A külső munkálatok: — geodéziai felmérés, talajmechanikai feltárások — máris elkezdődtek, készül a tanulmány a vízlépcső helyének pontos kijelölésére és általános elrendezésére. Üzembe helyezése a 80-as évek elején várható. A közvéleményt azonban már most foglalkoztatja, hogy a leendő vízlépcső hol és milyen formában alakítja majd át a megyét? — A vízlépcső közvetlenül Csongrád, Bács-Kiskun és Szolnok megyéket érinti, ahol mintegy 10 ezer négyzetkilométernyi területen, több mint 1 millió lakos él. A terület mezőgazdasága fejlettebb az országos átlagnál, de ugyanez nem mondható el az iparára.- A vízhiány megszüntetése kétségkívül kedvezően hat majd a vízigényes iparágak fejlesztésére is. Lesz elegendő víz az öntözéses gazdálkodás nagy arányú kiterjesztésére is, ami különösen nagy szó ézen a területén, ahol a csapadék sokszor még közepes terméshefz is kevés. A víz hatalmas fejlődésnek indíthatja az érintett gazdaságokat, mivel lehetőséget ad egyebek között, az iparszerű termelési rendszerek bevezetésére, ; a nagy adagú műtrágya felhasználására, az intenzív növényfajták meghonosítására, a nagy vízigényű kultúrák termesztésére, a zöldségprogram megvalósítására, a. burgonya és cukorszükséglet kielégítésére, hazai termésből. A csongrádi vízlépcső jóvoltából összesen 180 ezer hektáron rendezkedhetnek be öntözésre és a Csongrád alatti, /közvetlenül a Tisza jobb partján levő öntözőfürtöket, az alpári tározótól a déli országhatárig, összefűző öntözőrendszerré lehet kialakítani. Erről a mintegy 160 millió köbméter térfogatú víztárolóról — mivel helyét Csongrád és Bács megye területén jelölték ki, —, több olvasó is érdeklődött, Szeretnék tudni, hol is lesz pontosan ez a tó? Kijön-e a Kecskemét környékén elterülő tőser- dei nyaralótelepig, vagy csak Al- párt érinti? ■ — Lakitelek, Alpár és Bokros községek határában, a mintegy 4 ezer hektár nagyságú, mélyfekvésű nyárigáttal védett ártéren tervezzük az Alpári tározót A magas partokkal és töltésekkel körülzárt tározóteret úgy alakít-, . juk ki, hogy ne rontsa, hanem javítsa a tóserdei üdülési lehetőségeket. Az is érdekli az embereket, hogy a helyi vezetőknek és szakértőknek lesz-e beleszólása, hogy hová, mi kerüljön, mielőtt még jóváhagynák a végleges terveket? — Feltétlenül számítunk a közreműködésükre. Különösen a vízlépcsőhöz kapcsolódó létesítmények kijelölésében jut rájuk felelősségteljes feladat. Bár elsőnek a csongrádi duzzasztóművé^ építjük meg, s csak ezután ke-! rül sor a Tisza—Kőrös-csatornára, majd az alpári nagy mesterséges tó kialakítására, a megyében már most el kell dönteni, hogy hol kívánják az öntöző- rendszereket elhelyezni és hová érdemes vagy lehet vízgazdálkodási szempontból ipart telepíteni? Ezzel kapcsolatos kéréseiket, javaslataikat igyekszünk a lehetőségekhez mérten figyelembe venni és megvalósítani. Az öntözőrendszerek létrehozásának ütemezése rajtuk múlik. Mi csak azt kérjük, hogy alaposan, jól gondolják meg, hogyan kíván- ■ nak élni a vízlépcsővel, amely ' nagy anyagi áldozatot kíván mindannyiunktól, hatása az egész országot érinti, mégis elsősorban az ott élők boldogulását, a dél-alföldi térség, Csongrád és Bács megye további gazdasági fellendülését hivatott Szolgálni. A csongrádi vízlépcsőnek van még^ egy nagy, bár, távolabbi jelentősége: azzal, hogy végig hajózható lesz a Tisza, az Alföld is bekapcsolódhat az európai víziúthálózatba. Valóság lesz a régi álom, hogy ha nem is éppen Kecskemétről, de a környékéről, hajó viszi majd az utasokat Hamburgig, vagy az Északi-tengerig. A csongrádi vízlépcső időszerűségének megítélésénél valóban nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egységes európai víziúthálózat fejlődését. Felgyorsult a Duna— Rajna—Majna-csatoma építése, amely 1981-ben éri el a Dunát. Ezzel megvalósul a Fekete-tengert az Északi-tengerrel összekötő egységes európai, transzkontinentális víziút. Hatónk ennék a víziútnak éppen a középső szakaszán fekszik, s így jelentős szerepet kaphat a keleti—nyugati áruforgalom lebonyolításában. Egyidejűleg a Tisza térségében is jelentős mennyiségű áruforgalom várható. A nobi-beoseji vízlépcső és a csongrádi vízlépcső átadása után a folyó végig hajózható lesz és az Alföld bekapcsolódhat az aldunai hajóúton keresztül a Duna—Fekete-tengeri hajó- forgalomba, majd később, a megépítendő Duna—Tisza-csatorna révén, hatónk keleti térségei ví- ziúton közvetlen összeköttetést teremthetnek a nyugat-európai tengeri kikötőkkel, földrészünk víziútrendszerével. Vadas Zsuzsa (Folytatjuk.) ... Es lesz elegendő víz a zöldségprogram megvalósítására... (Foto: Kotroczó István) MÉRETRE SZABOTT KONFEKCIÓÖLTÖNYÖK Száz lehajlás A nagykanizsai Dél-zalai Áruház egyike azoknak a kijelölt helyeknek, ahol idén januártól — a Könnyűipari és a Belkereskedelmi Minisztérium közötti megállapodás értelmében — próbaképpen az új mérettáblázat szerint készült férfikpnfekció-ruhá- lcat árusítják. Az eddigi tapasztalatokról I ZALAI HÍRLAP számol be. Közlvse. tóeriiit,.' !áU.agpslól eltérő testalkatú veVők örömmel fogadták á próbaárusítást, amelynek során például egy 170 centiméter magas férfi hatféle mell- és derékbőségű ruhá között válogathat. Elegendő, ha a vásárló tudja a testméretére vonatkozó főbb adatokat, s máris kiválasztják számára a megfelelő öltönyt, nadrágot, j Az áruház dekoratőrei egyébként ötletes szerkezetet konstruáltak, melynek segítségével . vevő önállóan is rátalálhat a számára alkalmas ruhára. Az áruházi felmérés tanúsítja, hogy a férfiöltönyök, nadrágok közül legtöbb a 164, 170 és 176 centiméteres testmagasságon belül a régi 50-es, 53-as méretnek megfelelő ruhákból kelt eh Az egy hónap alatt eladott 166 nagy- kamasz-öltöny és 114 nadrág közül pedig a hasonló testmagasságra, de vékonyabb testalkatra szabott ruiiúfí voltak túlsúlyban. V. A. A Woman Weekly című amerikai nők lapja a következő tanáccsal látja el azokat az olvasóit, akik fogyasztó tabletták segítségével kívánnak lefogyni: „Teljesen mindegy, hogy milyen étvágycsökkentő , gyógyszert szedsz, A fontos az, hogy naponta háromszor szórd szét a gyógyszeres dobozt a szobádban, aztán egyenként szedd össze és , tedd vissza a tablettákat a dobozba.” Sokféle támogatás a homokhátsági gazdaságoknak A területi szövetség titkárának tájékoztatója A homokhátsagi mező- gazdasági szövetkezetek nagyobb része kedvezőtlen körülmények között gazdálkodik. A gyenge termőképességű területeken csak nagy erőfeszítésekkel, magasabb költségekkel lehet jobb eredményeket elérni. A kedvezőtlen adottságokat többek között az is mutatja, hogy az egy hektárra jutó aranykorona érték 20 százalékkal alacsonyabb a megyei átlagnál. Az állam megkülönböztetett támogatást nyújt ezeknek a szövetkezeteknek, hogy ezzel ellensúlyozza 'a mostoha körülményeket, segítse a gazdálkodás fejlődését, a tagság megélhetését. Magony Imrével, a Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének titkárával arról beszélgettünk, mit jelent ez a segítség. A témát aktuálissá teszi, hogy a megkülönböztetett támogatási rendszert a Pénzügyminisztérium és a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közös rendelete módosította. Az intézkedést indokolta, hogy az egyes támogatási formák feltételeit előzőleg eltérően állapították meg. Az árkiegészítést az ötéves terv teljes időszakára, míg a jövedelemkiegészítéses támogatást csupán az elmúlt év december 31-ig hirdették meg. Szükségessé vált ezért a jövedelemkiegészítés idei és a következő évre érvényes feltételeinek és mértékének meghaitározása. — A megkülönböztetett támogatási rendszer változatlanul azokra a termelőszövetkezetekre vonatkozik, amelyeket 1971-ben a megyei tanács végrehajtó bizottsága besorolt — hangoztatja Magony Imre. — A támogatásban részesíthető gazdaságok köre nem változott, az állami segítség viszont szélesebb gazdálkodási területeket érint, mint a korábbi időszakban. Az árkiegészítés ugyanis .fnqst már a gyümölcsös Szőlőtermesztés termékei után. is megilleti aí gazdaságokat.‘"ÖT vonás, hogy a szakszövetkezetek tagjainak gazdaságában termelt egyes termékekre is kiterjed a támogatás. A MI KÖRZETÜNKBEN a gazdaságok több. mint 70 százaléka — 21 termelőszövetkezet és 33 szakszövetkezet — érintett az ártámogatásban. A körzetben évente 55—60 millió forintot tesz ki ez az állami segítség és az idei évtől kezdve 8—10 millió forinttal emelkedik, számításba véve a szőlő- és gyümölcstermesztő gazdaságok termékei után kapott támogatást. Az előző három esztendőben a jövedelemkiegészítés hét termelőszövetkezetet ' érintett. A megyei tanács végrehajtó bizottságának döntése szerint az idén két közös gazdaság kap körzetünkben ilyen támogatást. Ugyanakkor azok a gazdaságok, amelyek ebben nem részesülnek, fejlesztési hozzájáruláshoz juthatnak. Ez utóbbi' az elmúlt esztendőben megközelítette az 5 millió forintot. Ezt az összeget a szövetkezetek a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére kapták. A segítségnek köszönhetően csaknem 2 ezerrel tudták növelni a férőhelyet. Erre az esztendőre hasonló segítségre számíthatnak a megyei tanács végrehajtó bizottságától. MINDEZEKET a támogatásokat a mezőgazdasági szövetkezetek a kormányprogram-elhatározások megvalósítása során juttatott állami segítségen túlmenően kapják. Ismeretes. hogy a szarvasmarha, valamint a zöldségtermesztés fejlesztésére a kormány határozatokat hozott, amelyek szerint jelentős segítséget adnak a beruházásokhoz. — Csak így lehetséges az előbbre jutás a mostoha körülmények között — folytatja a területi szövetség titkára. — Nagy gondunk a körzetben a gyenge termőképességű homok hasznosítása. Ezért készült el a megyei tanács megbízása alapján a meliorációs terv. amelyet az AGRO- BÉR szakemberei 50 ezer hektár talaj javítására és 25 ezer hektár rét és legeiő rendbehozására határoztak meg. Ez 15 éves munkát ad a gazdaságoknak, beleértve az állami mezőgazdasági üzemeket, a termelő- és szakszövetkezeteket. A megyei tanács erre a célra az elmúlt esztendőben nagyobb összeget juttatott. Az idén várhatóan kevesebb lesz az anyagi támogatás. JELENTŐS SEGÍTSÉGET nyújtott ,a szakszövetkezeteknek az1 á felülvizsgáló bizottság, amely a hitelekkel foglalkozott. — A bizottság mintegy 30 millió forint hitel törlését javasolta, 6 millió forint összegnek pedig a későbbi visszafizetését. Az intézkedés 31 szakszövetkezetet érint a körzetben. Ezek a törlések az 1969. előtt felvett hitelekre vonatkoznak. Sokat jelent ez a gyenge termőképességű területeken gazdálkodó üzemeknek. — teszi hozzá végezetül a területi szövetség titkára. K. S. Vadállományra ártalmatlan növényvédő szerek A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Magyar Vadászok Országos Szövetségének szakmai irányításával több évig tartó érdekes kísérletek kezdődtek az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet határában. Tízezer hektáron olyan új növényvédő szereket próbáltak ki, amelyek a jelenleg forgalomban levő készítményeknél kevésbé ártalmasak a vadállományra. A kísérletek során megvizsgálják. hogy az újfajta szerekkel kezelt táblákon — a kukoricásokban és a lucernásokban — mennyire csíraképesek a vadmadarak tojásai, s mennyire életképesek a fiókáik. Vizsgálják az öröklődő tulajdonságok változását is, mert a feltételezések szerint ebben is szerepe van a növényvédő szereknek. Az abádszalóki kísérlet eredményeit mind a növényvédőszer-gyártás, mind pedig a korszerű vadgazdálkodás sokrétűen tudja majd hasznosítani. „VILÁGREKORDER” JUHFAJTA Annak ellenére, hogy a szintetikus szálak az utObbl két évtized során alaposain „betörtek** a textiliparba, a gyapjú iránti V ^rés-lét semmit sémi kent. A műszála í * > ivtvány os sikerüket részint a pamut- áruk rovására érték el, részint az egyre növekvő mennyiségi s igények teremtettek számukra piacot. A gyapjú — különösem az élő állatról lenyírt úri. élő gyapjú — kiváló tulajdonságait 'mindeddig nem sikerült utólémi. Szovjet szakemberek a merinó juhok keresztezésével olyan keveréket tenyésztettek ki, amelyről évenként egyetlen nyírással- 32 kg gyapjú nyerhető. Ez a hozam „világrekordnak” számít. A nteny- nyiség mellett az is figyelemre méltó, hogy a gyapjú vékonyszárú és világos színű, az elemi szálak hossz®, eléri a 10 —11 centimétert. A jó minőségű gyapjút adó állat súlya 120—130 kg-